A jó hír felkínálása — Meggyőzéssel
1 Helyénvaló a jó hír szolgái számára, hogy meggyőzéssel hassanak az emberekre, hogy azok elfogadják az igazságot? Minden bizonnyal! (Csel 18:4). Pál apostol emlékeztette Timótheust, hogy ő úgy lett hívő, hogy az édesanyja és nagyanyja meggyőzte őt (2Tim 3:14). Meggyőzni valakit annyit jelent, hogy könyörgéssel megindítani vagy komolyan érvelni vele egy hittétellel, egy helyzettel vagy valamilyen cselekedettel kapcsolatban.
2 Pál apostol jól használta a meggyőzés művészetét. Míg Athénban volt, „a benne lévő szellem erősen háborgott a bálványokkal tele város láttán” (Csel 17:16). Bár amikor ott állt az Areopágusz közepén, Pál nem közölte nyersen a jelenlévőkkel, hogy a bálványimádatuk hiába való. Ügyesen elkerülte az éles érzelmi összeütközést, felhívta a figyelmüket „egy oltárra, amelyikre az volt írva ’egy Ismeretlen Istennek’”. Attól kezdve erőteljesen tanúskodott, nagyszerű eredménnyel (Csel 17:23, 28, 29, 34).
Legyünk jó ítélőképességűek
3 Pál világosan bemutatta, hogy a meggyőzés többet követel, mint egy érzelmi ráhatást vagy egy szózuhatagot. Nekünk a dolgok mögé kell pillantanunk és jól kell megítélnünk azoknak az embereknek az érzéseit, hitét és érdeklődését, akikkel beszélünk. Szükségünk van rá, hogy éberek legyünk és gyorsan felismerjük, amikor a házigazda érzelmei valódi akadályt jelenthetnek a bibliai tanítás nyílt elemével való befogadásában (Péld 16:23).
4 Például valaki azért hihet a halhatatlan lélekben, mert egy érzelmi ragaszkodás van benne egy meghalt szeretett személy emléke iránt. Mi lehet a meggyőzés útja, hogy segítsünk neki az igazság által? Ahelyett, hogy közvetlenül megmondanánk neki: helytelen az ő hite és a lélek meghal, nem lenne helyesebb a meggyőzést használni, és áthatolni azon az érzelmi akadályon, ami benne van és érvekkel győzni meg? Azt mondhatjuk neki, hogy megértjük az érzéseit, mert mi szintén elvesztettük szeretteinket a halálban. Mi a feltámadás reménységében találtunk vigasztalást, hogy lesz egy olyan idő, amikor ismét együtt lehetünk elvesztett szeretteinkkel és újra örvendhetünk az ő társaságuknak. Ekkor a tárgyhoz illő írásszövegeket olvashatunk fel és beszélhetünk meg vele. Ha jó ítélőképességgel rendelkezünk és ami beszédünk sóval fűszerezett, meggyőzőek lehetünk a jó hír felkínálásakor (Péld 16:21; Kol 4:6).
Használjunk szemléltetéseket
5 A szemléltetések hatásosak lehetnek az emberek meggyőzésében, hogy gondolkodásukat helyreigazítsák. Egy figyelemre méltó példája ennek az a tapintatos mód, ahogy Nátán elérte Dávid király szívét (2Sám 12:1–14). A jól megválasztott szemléltetésben a szellemi hatás érzelmi benyomással párosul. Könnyebbé teszi az emberek számára, hogy megragadják az új gondolatokat. Például a földet lehet hasonlítani egy házhoz és az embereket a bérlőkhöz. Ha a bérlők nem viselnek jól gondot a házra, a tulajdonos nem fogja lerombolni a házat, hanem a bérlőket fogja kilakoltatni. Isten tehát nem fogja elpusztítani a földet, hanem el fogja tüntetni a gonosz embereket (És 45:18).
6 A meggyőzésnek is van határa. Ha az emberek nem akarnak hinni vagy nem akarnak változtatásokat végrehajtani az életükben, akkor olyanok maradnak, amilyenek most (Máté 13:14, 15). Mindazonáltal még sok őszinte szívű ember van a világon, akit el lehet érni a Királyság üzenetével. Ahhoz, hogy segítsünk nekik, meg kell tennünk minden ésszerű erőfeszítést, hogy kifejlesszük és használjuk a meggyőzés művészetét szolgálatunkban.