’Találjatok felüdülést lelketeknek!’
1 A nehéz munkát végző, túlterhelt ember hajlamos rá, hogy a változásban keressen felüdülést. Jézus Krisztus éppen erre szólítja fel az embereket. Mindazok, akik felveszik magukra Jézus „igáját” és a tanítványaivá lesznek, valóban ’felüdülést találnak lelküknek’ (Máté 11:28–30).
2 Kétségtelenül mindannyian nagyon el vagyunk foglalva nap mint nap a szükséges tennivalókkal. A családfőknek becsületesen gondoskodniuk kell a családjukról. A háziasszonyoknak is számtalan elfoglaltságuk van. A gyermekek is elvannak foglalva az iskolai tanulással, a házi feladatokkal és apróbb ház körüli munkákkal. Igen, valóban elfoglalt emberek vagyunk. Mindazonáltal mi az, ami felüdít, és örömet okoz nekünk? Vajon nem az, hogy rendszeresen részt veszünk a gyülekezeti összejöveteleken és a szántóföldi szolgálatban?
Krisztus igája felüdít
3 Jézusnak a Máté 11:29-ben olvasható felhívását így is fordíthatnánk: „Hajtsátok a fejeteket az én igám alá velem együtt és legyetek a tanítványaim!” (Referencia Biblia 8., lábjegyzet). Krisztus igája tehát, amelynek a felvételére felszólítást kapunk, azt jelenti, hogy teljesen odaszánjuk életünket Istennek mint Jézus Krisztus tanítványai (Máté 16:24–26). De hát hogyan jelent ez felüdülést a léleknek?
4 A kapott felüdülés elsősorban az öröm belső érzése, ami azzal a biztos tudattal jár együtt, hogy mint Krisztus tanítványai közeli kapcsolatban vagyunk Jehova Istennel. Elmebeli békének örvendünk, mivel ismerjük az igazságot és végezzük a munkát (Jak 1:25). Ez minden képzeletet felülmúló szívbeli nyugalmat és megelégedést biztosít számunkra (Ján 14:27; Fil 4:6, 7).
5 A keresztény gyülekezetben megtartják a főségre vonatkozó teokratikus alapelveket. Ez az alapelv azt a tényt tükrözi vissza, amely szerint „Isten nem a rendetlenség, hanem a békesség Isten” (1Kor 14:33). A felüdítő békesség és rend nyilvánul meg a gyülekezeti összejöveteleinken. Lehet, hogy a testvéreink és testvérnőink kimerültek az egész napi munkában, mégis tapasztalatból tudják, hogy felüdülnek a gyülekezeti összejöveteleken. Azt is tudják, hogy ha időben érkeznek, és közreműködnek az összejövetelen, maguk is hozzájárulnak mások békéjéhez és felüdüléséhez (Péld 10:22, És 48:17).
6 A teokratikus családok is felüdülést nyújtanak és Jehova áldása van rajtuk. Azok a szülők, akik éberen figyelik gyermekeik tevékenységét, viselkedését és szükségleteit, képesek szellemileg építeni azokat a rendszeres családi bibliatanulmányozás és a rendszeres gyülekezeti összejövetelek keretében (Ef 6:4). A szülők és más személyek is oktathatják a gyermekeket a szántóföldi szolgálatban és segíthetnek nekik abban, hogy személyesen is tapasztalják, milyen nagy örömmel jár az, ha megosztjuk másokkal az igazságot. A hónap első vasárnapja kitűnő alkalom arra, hogy az egész család együtt vegyen részt a szántóföldi szolgálatban. A férjek és a családapák a felüdülés forrásai lehetnek, ha elöl járnak a szellemi dolgokban (1Kor 11:3). Ez azt jelenti, hogy felügyelnek a tanulásra és a szolgálatra tett intézkedések végrehajtására, de a család szórakozására is. A feleségek és családanyák is sok jót tehetnek azzal, hogy szorosan együttműködnek az előbb említett intézkedések támogatásában. Mindez megteremti a teokratikus rendet és mindenkinek a felüdülésére szolgál (Ef 5:22; 6:2, 3).
7 Ha Jehova Isten és Jézus Krisztus példáját követik, az igazi tanítványok mindannyian felüdülést szereznek az igazsággal és az olyan emberek iránt tanúsított őszinte törődéssel, akik ’nehéz munkát végeznek és túl vannak terhelve’. A keresztény társainkon kívül, mutassunk érdeklődést más emberek iránt is a területünkön és mindenütt, amerre járunk (Máté 5:43–45; Jel 22:17). Legyetek buzgók a keresztényi szolgálatban! Fogadjátok el Krisztus meghívását és ’találjatok felüdülést lelketeknek!’