Hűséges leszel, mint Illés?
„Elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak [Jehovának, NW] nagy és félelmetes napja” (MALAKIÁS 4:5).
1. Milyen válságos helyzet volt mintegy 500 évvel azután, hogy Izráel az Ígéret földjére került?
„TÉJJEL és mézzel folyó föld” (2Mózes 3:7, 8). Ezt adta Jehova Isten az izraelitáknak, miután megszabadította őket i. e. a XVI. században az egyiptomi rabszolgaságból. De figyeljünk csak! Öt évszázad telt el azóta, és most Izráel tíz törzs királysága súlyos éhínség miatt senyved. Alig találni zöld füvet. Az állatok pusztulnak, s már három és fél éve nem esett eső (1Királyok 18:5; Lukács 4:25). Mi miatt van ez a szerencsétlenség?
2. Mi az oka annak, hogy Izráel egész nemzetet érintő válságos helyzetbe került?
2 A hitehagyás okozta ezt a válságos helyzetet. Megszegve Isten Törvényét, Akháb király a kananeus hercegnőt, Jézabelt vette feleségül, s megengedte neki, hogy bevezesse a Baál-imádatot Izráelben. Ami még ennél is rosszabb, templomot épített ennek a hamis istennek Szamáriában, a fővárosban. Az izraelitákkal bizony ravaszul elhitették, hogy a Baál-imádat rengeteg termést fog eredményezni! De Jehova figyelmeztetése szerint most az a veszély fenyegeti őket, hogy ’elvesznek a jó földről’ (5Mózes 7:3, 4; 11:16, 17; 1Királyok 16:30–33).
Az istenség drámai próbája
3. Hogyan irányítja Illés próféta a figyelmet Izráel igazi bajára?
3 Az éhínség kezdetén Isten hűséges prófétája, Illés ezt mondja Akháb királynak: „Él az Úr [Jehova, NW], az Izráel Istene, a ki előtt állok, hogy ez esztendőkben sem harmat, sem eső nem lészen; hanem csak az én beszédem szerint” (1Királyok 17:1). A király, miután tapasztalta ennek a kijelentésnek a keservesen igaz voltát, Illést okolja azzal, hogy ő háborította meg Izráelt. Illés azonban azt feleli, hogy Akháb és háza népe a felelős, mivel Baál-imádókként hitehagyottak lettek. A kérdés tisztázása végett Jehova prófétája arra buzdítja Akháb királyt, hogy gyűjtse egybe az egész Izráelt a Karmel-hegyre a 450 Baál-prófétával és a szent oszlop 400 prófétájával együtt. Akháb és az alattvalói gyülekeznek ezen a helyen, s valószínűleg abban reménykednek, hogy ez az esemény véget vet az aszálynak. Illés azonban ennél fontosabb kérdésre irányítja a figyelmet. „Meddig sántikáltok kétfelé? — kérdezi. — Ha az Úr [Jehova, NW] az Isten, kövessétek őt; ha pedig Baál, kövessétek azt.” Az izraeliták nem tudják, mit feleljenek (1Királyok 18:18–21).
4. Mit javasol Illés az istenség kérdésének a tisztázására?
4 Az izraeliták éveken át próbálták elegyíteni Jehova imádatát Baáléval. Az istenség kérdésének tisztázására Illés most egy erőpróbát javasol. Előkészít egy borjút áldozatra, egy másikat pedig Baál prófétái készítenek elő. Illés utána ezt mondja: „hívjátok segítségül a ti istenteknek nevét, és én is segítségül hívom az Úrnak [Jehovának, NW] nevét; és a mely isten tűz által felel, az az Isten” (1Királyok 18:23, 24). Képzeljük csak el, egy imára válaszként tűz csap le az égből!
5. Hogyan lepleződik le a Baál-imádat értelmetlensége?
5 Illés felkéri a Baál-prófétákat, hogy kezdjék el. Előkészítik a bikát az áldozatra, és ráteszik az oltárra. Majd az oltár körül sántikálnak, s így imádkoznak: „Baál! hallgass meg minket!” S ez így megy „reggeltől fogva délig”. „Kiáltsatok hangosabban” — gúnyolódik Illés. Baálnak biztosan valamilyen sürgős dolga van, vagy „talán aluszik, és felserken”. Baál prófétái nemsokára őrjöngenek. Nézd csak! Tőrrel vagdossák magukat, és ömlik a vér sebeikből. És milyen zaj van, amint mind a 450 próféta torkaszakadtából kiált! De semmi válasz (1Királyok 18:26–29).
6. Milyen előkészületeket tesz Illés az istenség próbájára?
6 Most Illés következik. Újra felépíti Jehova oltárát, árkot ás körülötte, és előkészíti az áldozatot. Majd vizet öntet a fára és az áldozatra. Tizenkét nagy korsó vizet önt még az oltárra, míg meg nem telik az árok is. Képzeld csak el, milyen izgatottan várakoznak, miközben Illés imádkozik: „Óh Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istene, hadd ismerjék meg e mai napon, hogy te vagy Isten az Izráelben, és hogy én a te szolgád vagyok, és hogy mindezeket a te parancsolatodból cselekedtem. Hallgass meg engem, Uram, hallgass meg engem, hogy tudja meg e nép, hogy te, az Úr [Jehova, NW] vagy az Isten, és te fordítod vissza az ő szívöket!” (1Királyok 18:30–37).
7., 8. a) Hogyan válaszol Jehova Illés imájára? b) Mi valósul meg a Karmel-hegyen történt események által?
7 Válaszként Illés imájára ’alászáll az Úr tüze, és megemészti az égőáldozatot, a fát, a köveket és a port, és felnyalja a vizet, amely az árokban van’. Az emberek arcra borulnak és ezt mondják: „Az Úr [Jehova, NW] az Isten! az Úr az Isten!” (1Királyok 18:38, 39). Illés ekkor határozottan cselekszik. Ezt parancsolja: „Fogjátok meg a Baál prófétáit; senki el ne szaladjon közülök!” Miután lemészárolták őket a Kison-völgyben, sötét felhők gyülekeznek az égen. Végül szakadó eső vet véget az aszálynak (1Királyok 18:40–45; vö. 5Mózes 13:1–5).
8 Milyen nagy nap! Jehova győzedelmeskedik az istenség e figyelemre méltó próbájában. Ezenkívül ezek az események sok izraelita szívét visszafordítják Istenhez. Illés ebben is, és másban is hűséges prófétának bizonyul, ráadásul ő maga is prófétai szerepet játszik.
Még eljövendő „Illyés, a próféta”?
9. Mit jövendölt a Malakiás 4:5, 6?
9 Isten később Malakiáson keresztül így jövendölt: „Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak [Jehovának, NW] nagy és félelmetes napja. És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jőjjek és meg ne verjem e földet átokkal” (Malakiás 4:5, 6). Illés mintegy 500 évvel e szavak elhangzása előtt élt. Mivel ez prófécia volt, i. sz. az első században a zsidók várták Illés eljövetelét, hogy beteljesítse a próféciát (Máté 17:10).
10. Ki volt a megjövendölt Illés, és honnan tudjuk ezt?
10 Ki volt hát ez az eljövendő Illés? Kilétére akkor derült fény, amikor Jézus Krisztus ezt mondta: „A Keresztelő János idejétől fogva pedig mind mostanig erőszakoskodnak a mennyek országáért, és az erőszakoskodók ragadják el azt. Mert a próféták mindnyájan és a törvény Jánosig prófétáltak vala. És, ha be akarjátok venni, Illés ő, a ki eljövendő vala.” Igen, Keresztelő János volt Illés megjövendölt ellenpárja (Máté 11:12–14; Márk 9:11–13). Egy angyal megmondta János apjának, Zakariásnak, hogy Jánosban ’Illés szelleme és ereje’ lesz, és hogy ’Jehova számára felkészült népet készít elő’ (Lukács 1:17, NW). Az a keresztelés, melyet János végzett, azt jelképezte a nyilvánosság előtt, hogy az illető megbánta a Törvény ellen elkövetett bűneit, amely Törvény Krisztushoz vezérelte a zsidókat (Lukács 3:3–6; Galátzia 3:24). János munkája tehát ’felkészült népet készített elő Jehovának’.
11. Mit mondott Péter pünkösdkor ’Jehova napjáról’, és az mikor történt meg?
11 Keresztelő János munkája, akárcsak „Illésé”, arra mutatott, hogy ’Jehova napja’ közel. Péter apostol is utalt arra, hogy közel a nap, amikor Isten cselekedni fog ellenségei ellen, és megtartja népét. Megmagyarázta, hogy az i. sz. 33 pünkösdjén bekövetkezett csodálatos események a beteljesedései voltak az Isten szelleme kitöltéséről szóló próféciának, melyet Jóel jegyzett fel. Péter rámutatott, hogy ennek „Jehova nagy és nevezetes napja” előtt kell történnie (Cselekedetek 2:16–21, NW; Jóel 2:28–32). Jehova i. sz. 70-ben teljesítette be Szavát, előidézve, hogy a római hadsereg hajtsa végre az isteni ítéletet a nemzeten, mely elutasította a Fiát (Dániel 9:24–27; János 19:15).
12. a) Mit mondott Pál és Péter „Jehova” eljövendő „napjáról”? b) Miért volt biztos, hogy valaminek történnie kell, amint azt Illés munkája mutatta?
12 De ennél többnek kellett történnie i. sz. 70 után. Pál apostol „Jehova” eljövendő „napját” Jézus Krisztus jelenlétével kapcsolta össze. Péter apostol pedig ezt a napot a jövőben elkövetkező „új éggel és új földdel” hozta összefüggésbe (2Thessalonika 2:1, 2, NW; 2Péter 3:10–13). Ne feledkezzünk meg arról, hogy Keresztelő János azelőtt végzett Illéséhez hasonló munkát, mielőtt eljött „Jehova napja” i. sz. 70-ben. Mindez azt mutatja, hogy valami még a jövőben fog bekövetkezni, amit az a munka jelképez, melyet Illés végzett. Mi ez?
Illés szelleme van bennük
13., 14. a) Milyen párhuzam van Illés és a jelenkori felkent keresztények tevékenysége között? b) Mit tettek a kereszténységben a hitehagyottak?
13 Illés munkája nemcsak Keresztelő János tevékenységével állt párhuzamban, hanem a felkent keresztényeknek „Jehova” eljövendő „napjához” vezető, ezen válságos időszakban végzett tevékenységével is (2Timótheus 3:1–5). Illés szellemével és erejével hű támogatói az igaz imádatnak. S milyen nagy szükség van erre! Krisztus apostolainak a halála után az igaz keresztényiségtől eltérve hitehagyás történt, mint ahogy Izráelben is virágzott a Baál-imádat Illés napjaiban (2Péter 2:1). Az állítólagos keresztények kezdték a keresztényiséget hamis vallási tantételekkel és szokásokkal elegyíteni. Elfogadták például azt a pogány és Írás-ellenes tanítást, hogy az embernek halhatatlan lelke van (Prédikátor 9:7, 12; Ezékiel 18:4). A kereszténységben a hitehagyottak felhagytak az egyetlen igaz Isten, Jehova nevének a használatával. Ehelyett egy Háromságot imádnak. Felvették azt a Baáléhoz hasonló szokást is, hogy leborulnak Jézusnak és az anyjának, Máriának a képe előtt (Róma 1:23; 1János 5:21). De ez még nem minden.
14 A XIX. századtól kezdődően a kereszténység egyházainak a vezetői kezdték kifejezni kételyeiket a Biblia több részével kapcsolatban is. Elvetették például Mózes első könyvének a teremtési beszámolóját, és meghajoltak az evolúciós elmélet előtt, „tudományosnak” titulálva. Ez szöges ellentétben állt Jézus Krisztusnak és az apostolainak a tanításaival (Máté 19:4, 5; 1Korinthus 15:47). Jézushoz és korai követőihez hasonlóan azonban a szellemmel felkent keresztények ma kiállnak a Biblia teremtési beszámolója mellett (1Mózes 1:27).
15., 16. A kereszténységgel ellentétben ki kapott rendszeresen szellemi eledelt, és hogyan?
15 Ahogy a világ belépett a „végső időbe”, szellemi éhínség sújtotta a kereszténységet (Dániel 12:4; Ámós 8:11, 12). A felkent keresztények kicsiny csoportja azonban rendszeresen élvezte az Istentől kapott szellemi eledelről való gondoskodást „a maga idejében”, éppen úgy, ahogyan Jehova gondoskodott arról, hogy Illés élelemhez jusson korának éhínsége idején (Máté 24:45; 1Királyok 17:6, 13–16). Istennek ezek a hűséges szolgái, akik egykor Nemzetközi Bibliakutatókként voltak ismeretesek, később megkapták az Írás szerinti Jehova Tanúi nevet (Ésaiás 43:10).
16 Illés a nevéhez méltón élt, mivel annak jelentése: ’Jehova az Istenem’. Jehova földi szolgáinak hivatalos folyóirataként Az Őrtorony következetesen használja Isten nevét. A 2. szám (1879. augusztus [ang.]) valójában kifejezésre juttatta, meg vannak győződve arról, hogy Jehova támogatja ezt a folyóiratot. Ez a folyóirat a Watch Tower Society egyéb kiadványaival együtt leleplezi a kereszténységnek és Nagy-Babilon — vagyis a hamis vallás világbirodalma — többi részének Írás-ellenes tanításait, miközben kiáll Isten Szavának, a Bibliának a megbízhatósága mellett (2Timótheus 3:16, 17; Jelenések 18:1–5).
Hűségesen a próba idején
17., 18. Hogyan reagált Jézabel Baál prófétáinak a lemészárlására, mégis hogyan kapott Illés segítséget?
17 A papság hasonlóképpen reagált a leleplezésre, mint Jézabel, amikor megtudta, hogy Illés megölte Baál prófétáit. Üzent Jehova hűséges prófétájának, megesküdve arra, hogy megöleti. Ez nem üres fenyegetőzés volt, mivel Jézabel Istennek már sok prófétáját megölte. Illés félelmében délnyugatra, Beérsebába menekült. Otthagyva szolgáját, még tovább ment a pusztába, s azért imádkozott, hadd haljon meg. De Jehova nem hagyta el prófétáját. Egy angyal jelent meg Illésnek, hogy felkészítse a hosszú útra a Hóreb hegyéig. Élelmet kapott arra, hogy kibírja a 40 napos, több mint 300 kilométeres utat. A Hórebnél Isten beszélt vele, miután félelmetes módon megmutatta erejét nagy szél, földrengés és tűz által. Jehova nem volt ezekben a megnyilatkozásokban. Ezek szent szellemének vagy tevékeny erejének a megnyilvánulásai voltak. Jehova ezután beszélt prófétájával. Képzeld csak el, mennyire megerősítette Illést ez az élmény (1Királyok 19:1–12). Mi történik akkor, ha Illéshez hasonlóan egy kissé félni kezdünk, amikor az igaz imádat ellenségei megfenyegetnek minket? Illés tapasztalatának segítségünkre kell lennie abban, hogy felismerjük, Jehova nem hagyja cserben a népét (1Sámuel 12:22).
18 Isten nyilvánvalóvá tette, hogy Illésnek még mindig van mit tennie prófétaként. Ezenkívül bár Illés azt gondolta, egyedül ő imádja az igaz Istent Izráelben, Jehova elmagyarázta neki, hogy 7000-en nem hajoltak meg a Baál előtt. Isten ezután visszaküldte Illést megbízatásába (1Királyok 19:13–18). Meglehet, hogy Illéshez hasonlóan ránk is vadásznak az igaz imádat ellenségei. Lehet, hogy heves üldözés célpontjává leszünk, amint azt Jézus előre megmondta (János 15:17–20). Időnként nyugtalanná válhatunk. De lehetünk Illéshez hasonlók, akit Isten megnyugtatott, s aki utána hűségesen és állhatatosan kitartott Jehova szolgálatában.
19. Mit tapasztaltak a felkent keresztények az I. világháború korszakában?
19 Néhány felkent keresztény az I. világháború idején a heves üldözés miatt megadta magát a félelemnek, és abbahagyta a prédikálást. Tévedtek, amikor azt gondolták, hogy munkájuk már véget ért a földön. De Isten nem vetette el őket. Sőt, inkább irgalmasan táplálta őket, mint ahogyan Illést is ellátta élelemmel. Illéshez hasonlóan a hűséges felkentek elfogadták az isteni kiigazítást, és felépültek a tétlenségből. Felnyíltak szemeik, s meglátták a Királyság-üzenet prédikálásának nagyszerű kiváltságát.
20. Milyen kiváltságot kapnak ma azok, akik olyan hűségesek, mint Illés?
20 Jézus a jelenlétéről szóló próféciában körvonalazta az egész földet behálózó munkát, amelyet még a dolgok e gonosz rendszerének befejezése előtt fognak elvégezni (Máté 24:14). Napjainkban továbbra is végzik ezt a munkát a felkent keresztények több millió társukkal együtt, akik arra tekintenek előre, hogy egy paradicsomi földön fognak élni. A Királyság-prédikáló munkának a végzése — mindaddig, míg be nem fejeződik — olyan kiváltság, melyet csakis azok kapnak meg, akik hűségesek, mint Illés.
Légy hűséges, mint Illés
21., 22. a) Milyen munkában járnak elöl a felkent keresztények napjainkban? b) Milyen segítséggel végezzük a prédikálómunkát, és miért van erre szükség?
21 Az igazi felkent keresztények kicsiny maradéka Illéséhez hasonló buzgalommal látja el felelősségét, törődve a trónra emelt Király, Jézus Krisztus földi javaival (Máté 24:47). S ma már több mint 60 éve használja fel Isten ezeket a felkenteket, hogy járjanak elöl abban, hogy tanítványokat képezzenek olyan emberekből, akiknek azt a csodálatos reményt adta, hogy örökké élhetnek egy paradicsomi földön (Máté 28:19, 20). Milyen hálás lehet ez a több millió ember, hogy ez a viszonylag kevés megmaradt felkent buzgón és hűségesen törődik a felelősségeivel!
22 Ezt a Királyság-prédikáló munkát tökéletlen emberek végzik, s csakis azzal az erővel, amelyet Jehova azoknak ad meg, akik imateljesen rá támaszkodnak. „Illés ember volt, hasonló érzésű hozzánk” — mondta Jakab tanítvány, amikor a próféta imájának a példájára utalt, hogy rámutasson, ereje van az igaz ember imájának (Jakab 5:16–18, Vi). Illés nem mindig prófétált vagy hajtott végre csodákat. Ugyanolyan emberi érzései és gyengeségei voltak, mint nekünk, de hűségesen szolgálta Istent. Mivel Isten minket is segít és erősít, mi is lehetünk hűségesek, mint Illés.
23. Miért van jó okunk arra, hogy hűségesek és derűlátók legyünk?
23 Jó okunk van arra, hogy hűségesek és derűlátók legyünk. Ne feledjük, Keresztelő János azelőtt végzett Illéséhez hasonló munkát, mielőtt i. sz. 70-ben kitört volna ’Jehova napja’. Illés szellemével és erejével a felkent keresztények ehhez hasonló, Istentől kapott munkát végeznek az egész földön. Ez világosan bizonyítja, hogy ’Jehova nagy napja’ közel.
Hogyan válaszolnál?
◻ Hogyan bizonyosodott be Jehova istensége a Karmel-hegyen?
◻ Ki volt az ’eljövendő Illés’, és mit tett?
◻ Hogyan mutatják ki a jelenkori felkent keresztények, hogy Illés szelleme van bennük?
◻ Miért lehetünk hűségesek, mint Illés?
[Kiemelt rész a 15. oldalon]
Melyik égbe ment fel Illés?
„LŐN, a mikor [Illés és Elizeus] menének és menvén beszélgetének, ímé egy tüzes szekér tüzes lovakkal elválasztá őket egymástól. És felméne Illés a szélvészben az égbe” (2Királyok 2:11).
Mit jelent az „ég” ebben az esetben? Ez a kifejezés néha Istennek és angyalfiainak szellemi lakóhelyére vonatkozik (Máté 6:9; 18:10, Vida fordítás). Az „ég” a fizikai világegyetemet is jelentheti (5Mózes 4:19). A Biblia ezenkívül a Földet körülvevő légkörre is használja, ahol a madarak repülnek, és a szél fúj (Zsoltárok 78:26; Máté 6:26).
Ezek közül melyik égbe ment fel Illés? Nyilván a Föld légkörében vitték el, és helyezték egy másik helyre bolygónkon. Illés évekkel később még mindig a Földön volt, mivel levelet írt Júda királyának, Jórámnak (2Krónika 21:1, 12–15). Hogy Illés nem Jehova Isten szellemi lakóhelyére ment fel, azt Jézus Krisztus később alátámasztotta, kijelentve: „senki sem jutott az égbe, csak az, aki az égből szállt le” — vagyis maga Jézus (János 3:13, Vi). Jézus Krisztus halála, feltámadása és mennybemenetele után nyílt meg a lehetőség arra, hogy tökéletlen emberek égi életet kapjanak (János 14:2, 3; Zsidók 9:24; 10:19, 20).