Óvd meg gyermeked életét!

MICHAEL és Alphina egy vidéki völgyben élnek a dél-afrikai KwaZulu Natal zöld dombjai között. Sok nehézséggel néztek szembe hét gyermek felnevelése közben. Felesége teljes támogatásával Michael megtett minden tőle telhetőt, hogy teljesítse a Biblia apáknak szóló parancsát: „neveljétek azokat [gyermekeiteket] az Úr tanítása és intése szerint” (Efézus 6:4). Néha azonban adódnak problémák.

Az afrikai pásztorfiúknak például szokásuk, hogy összeengedik szüleik jószágait, hogy több idejük legyen együtt játszani. Néha rosszalkodnak, és olyan dolgokról beszélnek, amelyekről nem lenne szabad. Amikor Michael fiai kimentek, hogy a család jószágait őrizzék, ő szigorú utasításokat adott nekik arra vonatkozóan, hogy ne keveredjenek bizonyos gyermekek társaságába (Jakab 4:4). A munkából hazatérve néha mégis velük találta őket. Ezért fegyelmeznie kellett őket (Példabeszédek 23:13, 14).

Gondolod, hogy Michael túl szigorú volt gyermekeihez? Néhányan talán így érzik, de Jézus Krisztus azt mondta, hogy ’cselekedetei által nyer igazolást a bölcsesség’ (Máté 11:19, Újfordítású revideált Biblia). Michael és Alphina szeretetteljes légkört teremtettek otthonukban, időt töltve gyermekeikkel, s bibliai beszámolókat és igazságokat tanítva nekik.

Michaelnek és Alphinának négy lánya van: Thembekile, Siphiwe, Tholakele és Thembekani. Mind a négyen Isten Királysága jó hírének teljes idejű prédikálói. Két fiuk elnöklőfelvigyázóként szolgál Jehova Tanúi gyülekezeteiben. Harmadik fiuk, akinek a felesége szintén teljes idejű evangéliumhirdető, kisegítőszolgaként szolgál.

Sok nagycsaládos keresztény szülő gyermeknevelésben tett erőfeszítéseit koronázta siker. Ennek ellenére néhány gyermek, aki jó nevelést kapott szüleitől, elhagyta az igazságot. Szüleik kétségtelenül elméjükben tartják Jézus szemléltetését a tékozló fiúról, és abban a reményben élnek, hogy fiuk vagy lányuk megbánást tanúsít, és végül megmentésben részesül (Lukács 15:21–24).

Mindamellett sajnos néhány keresztény szülőnek az összes gyermekét elviszi a világ. Ez különösen Afrika egyes részein ad okot az aggodalomra, ahol a gyermekek úgy tűnik, jól viselkednek, amíg el nem érik a tizenéves kort. Azután, az ifjúság virágzásának idején elcsábítják őket Sátán világának erkölcstelen útjai (1János 5:19). Ennek következtében sok apa nem képesített arra, hogy gyülekezeti vénként szolgáljon (1Timótheus 3:1, 4, 5). Nyilvánvaló, hogy egy keresztény apának úgy kell tekintenie a saját háznépe megmentését, mint igen nagy jelentőségű dolgot. Mit tehetnek hát a szülők, hogy megóvják gyermekeik életét?

Legyél közeli barát

Jézus nem csupán tökéletes volt, hanem mérhetetlenül kiválóbb is minden más embernél tudásban és tapasztalatban. Mégis úgy bánt tökéletlen tanítványaival, mint közeli barátaival (János 15:15). Ezért vágyakoztak vele lenni, és szinte virultak a jelenlétében (János 1:14, 16, 40–43; 21:7, 15–17). A szülők tanulhatnak ebből. Mint kicsiny növények a meleg napfény felé hajló levelekkel, a gyermekek is szinte virulnak, ha szeretetteljes, baráti légkör uralkodik otthon.

Szülők, gyermekeitek úgy érzik, minden gondjukkal szabadon közeledhetnek hozzátok? Figyeltek rájuk? Mielőtt következtetéseket vonnátok le, felszínre hozzátok gondolataikat és érzéseiket, hogy teljesebb képet kapjatok? Türelmesen segítetek nekik válaszokat találni bizonyos kérdésekre, azáltal hogy kutatást végeztek velük a bibliai kiadványokban?

Egy dél-afrikai édesanya így magyarázza: „Attól a naptól kezdve, amikor a lányunk iskolába ment, bátorítottuk, hogy számoljon be a napi eseményekről. Megkérdeztem például: »Kivel töltötted az ebédszünetet? Milyen az új tanárod? Beszélj nekem róla! Milyen tevékenységeket tervezel a hétre?« Egyszer, amikor a lányunk hazaért, elmondta, hogy az angoltanár el fogja vinni az osztályt, hogy megnézzen egy olyan filmet, amelyről a tanulók később beszámolót fognak írni. A film címe kétségeket keltett. Vizsgálódásaink alapján úgy döntöttünk, hogy az nem keresztényhez illő. Megbeszéltük ezt mint család. Másnap a lányunk megkereste a tanárt, és elmagyarázta neki, hogy nem kívánja megnézni a filmet, mivel az erkölcs, melyet megjelenít, nem egyeztethető össze keresztény hitnézeteivel. A tanár átgondolta a dolgot, később köszönetet mondott a lányunknak, és elmondta, nem akarja elvinni az osztályt, hogy olyasvalamit nézzen meg, amit ő később megbánna.” A szeretetteljes érdeklődés, melyet ezek a szülők lányuk megmentése iránt következetesen mutattak, jó gyümölcsöket termett. Ő egy boldog, természeténél fogva derűlátó ember, s jelenleg a Watch Tower Bible and Tract Society dél-afrikai fiókhivatalában önkéntesként szolgál.

Jézus kiváló példát állított fel a mások gyermekeivel való törődésben. Élvezte a társaságukat (Márk 10:13–16). Mennyire boldogoknak kellene lenniük a szülőknek, hogy saját gyermekeikkel foglalkozhatnak! Afrika egyes részein az apák szégyellik, ha fiaikkal labdázni vagy más játékokban részt venni látják őket. Egy keresztény apa azonban soha ne tartsa magát túl fontos személynek ahhoz, hogy gyermekeivel foglalkozni lássák őt. A fiataloknak olyan szülőkre van szükségük, akik szívesen töltenek időt gyermekeikkel. Ez könnyebbé teszi a gyermekek számára, hogy kimondják gondjaikat. Amikor az ilyen érzelmi szükségleteket nem veszik figyelembe, a gyermekek ingerültekké vagy zárkózottakká válhatnak, különösen ha állandóan helyreigazítják őket.

Pál apostol ezt írta a családi kapcsolatokról a kolossébelieknek: „Ti atyák, ne bosszantsátok a ti gyermekeiteket, hogy kétségbe ne essenek” (Kolossé 3:21). Ez talán arra enged következtetni, hogy néha nincs meg az egyensúly a túl sok fegyelmezés és a túl szegényes baráti kapcsolat között. Azok a gyermekek, a tizenéveseket is beleértve, akiket szeretnek és értékelnek, valószínűbb, hogy reagálnak majd a szükséges fegyelmezésre.

Az Isten iránti szeretet

A legértékesebb örökség, melyet a szülők gyermekeiknek adhatnak, az a saját példájuk a szeretet kimutatásában. A gyermekeknek látniuk és hallaniuk kell, amint szüleik kifejezésre juttatják és kimutatják Isten iránti őszinte szeretetüket. Egy fiatalember, aki a Watch Tower Bible and Tract Society dél-afrikai fiókhivatalában szolgál, így magyarázza: „Amikor kisgyermek voltam, gyakran segítettem édesapámnak a ház körüli munkában. Nagyon szerettem segíteni neki, egyszerűen azért, mert apa igazán értékelte azt a keveset is, amit tettem. Arra használta ezt az időt, hogy sok mindent elmondjon nekem Jehováról. Emlékszem például egy szombati napra, amikor keményen dolgoztunk, hogy lenyírjuk a füvet. Nagy volt a forróság. Apa megizzadt, ezért elfutottam, hoztam két pohár vizet, és jeget tettem bele. Apa ezt mondta: »Fiam, látod, milyen bölcs Jehova? A jég úszik a vízen. Ha elsüllyedne, minden élet megszűnne a tavak és víztárolók mélyén. A jég ehelyett hőszigetelő takaróként szolgál! Hát nem segít ez nekünk, hogy jobban megismerjük Jehovát?«a Később, amikor a semlegességem megőrzése miatt bebörtönöztek, volt időm gondolkodni. Egy éjszaka a börtöncellámban, amikor lehangolt voltam, visszaemlékeztem apának ezekre a szavaira. Milyen jelentőségteljesek voltak! Jehovát akarom szolgálni, ha tehetem, örökké.”

Igen, a gyermekeknek szükségük van arra, hogy lássák az Isten iránti szeretetet visszatükröződni mindenben, amit szüleik tesznek. Az Isten iránti szeretetet és a neki való készséges engedelmességet elsősorban a keresztény összejövetelek látogatására, a szántóföldi szolgálatban való részvételre, valamint a családi bibliaolvasásra és -tanulmányozásra ösztönző erőnek kell tekinteniük (1Korinthus 13:3). Ami még fontosabb, az Isten iránti szeretetnek vissza kell tükröződnie a szívvel-lélekkel mondott családi imákban. A gyermekeidnek adott ilyenfajta örökség jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezért kapták az izraeliták a következő parancsot: „Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből. És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szivedben. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz” (5Mózes 6:5–7; vö. Máté 22:37–40).

Az Isten iránti szeretetnek és a neki való engedelmességnek egyik nagy akadálya a bennünk rejlő bűnös hajlam (Róma 5:12). Így a Biblia ezt is megparancsolja: „A kik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt!” (Zsoltárok 97:10). A helytelen gondolatok gyakran vezetnek helytelen cselekedetekhez. Hogy ezeket elkerülje, a gyermeknek egy másik létfontosságú vonást is ki kell fejlesztenie.

Az istenfélelem

A Jehova nemtetszésétől való tiszteletteljes félelemmel vegyes szeretet nagyon kívánatos dolog. Maga Jézus Krisztus állította fel számunkra a tökéletes példát mint olyan személy, aki örömet talált „az Úrnak félelmében” (Ésaiás 11:1–3). Az ilyen félelem létfontosságú, amint egy gyermek eléri az ifjúság virágzásának idejét, és erőteljes nemi késztetést kezd érezni. Az istenfélelem segíthet egy fiatalnak, hogy ellenálljon a világ nyomásának, amely erkölcstelen viselkedéshez vezethet (Példabeszédek 8:13). Bizonyos közösségekben a szülők tartózkodnak attól, hogy megtanítsák gyermekeiknek, hogyan kezeljék a szexuális kísértéseket. Valójában sokan úgy érzik, hogy helytelen megbeszélni ezeket a dolgokat. De milyen eredményei vannak az ilyen szülői gondatlanságnak?

Három szakorvos, név szerint Buga, Amoko és Ncayiyana 1702 lányt és 903 fiút kérdezett meg, akik a dél-afrikai Transkei vidékéről származnak. A South African Medical Journal beszámolt arról, hogy „az ebben a felmérésben szereplő lányok 76 százalékának és a fiúk 90,1 százalékának voltak már szexuális élményei”. A lányok átlagéletkora 15 év volt, és sokan kerültek közülük erőszakos nemi kapcsolatba. Több mint 250-en estek át egy vagy több terhességen. Egy másik következmény a nemi úton terjedő betegségek rendkívüli gyakorisága volt.

Kétségtelen, hogy sok szülő nem látja szükségét gyermekei arra történő oktatásának, hogyan kerüljék el a házasság előtti nemi kapcsolatot. Ehelyett, ahogy az előbb említett folyóirat kifejti: „A gyermekszülés és az anyaság a nők igen nagyra becsült sajátossága Transkei vidékének közösségében, és ezt gyorsan felismerik azok a lányok, akik éppen túljutottak a serdülőkoron.” Az adatok a világ más részein is ugyanezt a problémát támasztják alá.

Sok afrikai fiatal kifogásolja, hogy szülei nem segítenek neki megérteni a nemiséget. Néhány keresztény szülőt túlságosan feszélyez az Ifjúságodat tedd eredményessé! című könyv használata.b A könyv a 20—23. oldalon elmagyarázza a nemi szervek tiszteletteljes használatát, és azokat a változásokat, melyek a serdülőkorban mennek végbe.

Azok a keresztény szülők, akik megoldják a nehézséget, melyet Isten nemiségről alkotott nézetének a gyermekeikkel való megbeszélése jelent, elismerést érdemelnek. Ezt legjobb fokozatosan megtenni, összhangban a gyermek felfogóképességével. Az olyan tényezőtől függően, mint a gyermek életkora, a szülőknek konkrétaknak kell lenniük, amikor a testrészekre és azok működésére utalnak. Máskülönben egy tapasztalatlan fiatal talán nem érti meg annak lényegét, amiről beszélnek neki (1Korinthus 14:8, 9).

Egy dél-afrikai édesapa, akinek két lánya és egy fia van, így magyarázza: „Gyakorta volt alkalmam beszélgetni még a lányokkal is a nemiség kérdéseinek kényes témájáról. Mindamellett feleségem különös figyelmet szentelt lányainknak, felhasználva az Ifjúságodat tedd eredményessé! című könyvet. [Lásd a könyv 26—31. oldalát.] Amikor a fiam 12 éves volt, elhatároztam, hogy elviszem egy hosszú sétára a hegyekbe. Ez alkalommal részletesen megbeszéltük a fiúk testében végbemenő fejlődést, és hogy ez milyen kiváltságos célt szolgál majd a házasságban. Azt is megbeszéltem vele, hogy kerülni kell a maszturbáció lealacsonyító szokását, és hogy a lányokra tisztelettel és megbecsüléssel kell tekinteni — mint ahogyan az édesanyjára és a lánytestvéreire tekint.”

Örömteli jutalom

Az imént említett apa és anya keményen dolgoztak, és boldogok, hogy jó eredményeket értek el három gyermekük felnevelésében. Ma már mindhárman felnőttek, és hűséges keresztény házastársuk van. Fiuk és vejeik mind vénként szolgálnak a keresztény gyülekezetben, két házaspár pedig már évek óta a teljes idejű evangéliumhirdető munkát végzi.

Igen, azok a szülők, akik keményen dolgoznak háznépük megmentése érdekében, örömteli jutalomra számíthatnak gyermekeik részéről, akik azt választották, hogy reagálnak az ilyen bibliai tanításra, mivel a Példabeszédek 23:24, 25 ezt írja: „a bölcsnek szülője annak vígadoz. Vígadjon a te atyád és a te anyád.” Figyeld meg a cikk bevezetőjében említett nagy családot. „Ha arra a szellemi előrehaladásra gondolok, melyet gyermekeink tettek, a szívem túlárad az örömtől” — mondja Alphina. Bárcsak minden keresztény szülő ezért a boldog jutalomért munkálkodna!

[Lábjegyzetek]

[Kép a 23. oldalon]

Egy apa előkészületeket tehet, hogy megfelelő helyzetet teremtsen az élet dolgainak elmagyarázásához