Az isteni béke követei összejönnek
„MINDIG építőleg hatott ránk minden kerületkongresszus, amelyiken csak részt vettünk — mondja egy keresztény vén az Egyesült Államokból. — De ez az év egyszerűen leírhatatlan volt. Mindennap úgy hagytuk el a kongresszust, hogy kíváncsiak voltunk, a következő nap hogyan fogja felülmúlni a várakozásainkat, és nem csalódtunk!”
Ha részt vettél az „Isteni béke követei” kerületkongresszusok egyikén, kétségtelenül egyetértesz ezzel a lelkes küldöttel. A kongresszus minden napján más és más szemszögből vizsgáltuk meg a megbízatást, melyet Jehova Tanúi Isten követeiként teljesítenek. Tekintsük át ezt a háromnapos programot.
’Mily szép az, aki békességet hirdet’
Ez volt a kongresszus első napjának a témája. Az Ésaiás 52:7. versén alapult. Ezekben a nehéz időkben sokan nehéz körülmények között szolgálják Jehovát. „A béke buzgó hirdetői beszámolnak” című előadásban interjú is készült e hűségesek némelyikével. Igazán buzdító volt hallani saját tapasztalataikat, s a kongresszuson részt vevőket ez arról biztosította, hogy Jehova őket is meg tudja erősíteni, sőt „rendkívüli erőt” is tud adni, hogy segítsen nekik kitartani (2Korinthus 4:7, Újfordítású revideált Biblia).
Jehova követelményei nem nehezek (1János 5:3). Ez világosan kiderült a délelőtti program utolsó előadásából, amelynek a fénypontjaként kiadtak egy 32 oldalas füzetet Mit kíván meg tőlünk Isten? címmel. Ez a gyönyörű képekkel ellátott, új tanulmányozási segédeszköz kétségtelenül jelentős szerepet fog játszani abban, hogy még több embernek segítsünk megismerni Isten szándékait. Ennek az új kiadványnak a használatáról e folyóiratnak az utolsó tanulmányozási cikkében, a 16. és 17. oldalon találhatunk magyarázatot.
A „Tartsunk ki a jó cselekedetben” című előadás kihangsúlyozta, hogy Jehova nagyon jól tudja, milyen próbán megyünk keresztül. A kitartás azt jelenti, hogy megálljuk a helyünket, és nem veszítjük el a reményt. Jehova a Szavát, a szellemét és a szervezetét adta segítségül. Kitartásra van szükség a prédikáláshoz, a prédikálás viszont segít nekünk kitartani, mert életben tartja bennünk a hitet. Oly közel a célhoz, ne engedjük, hogy a nehézségeink lelohasszák buzgalmunkat, hiszen csak azok fognak megmenekülni, akik mindvégig kitartanak (Máté 24:13).
A kulcselőadás, „Az isteni béke követeiként betöltött szerepünk” címmel, a zsidók babiloni fogságból való szabadulására és a tiszta imádat i. e. 537-ben, Jeruzsálemben bekövetkezett helyreállítására hívta fel a figyelmet. Amint azt az előadó elmagyarázta, ez az esemény csupán ízelítő abból, hogy mit fog Isten Királysága megvalósítani hamarosan világméretekben (Zsoltárok 72:7; Ésaiás 9:7). Jelenleg az a megbízatásunk, hogy prédikáljuk a jó hírt erről a Királyságról, és éljünk összhangban ezzel az üzenettel. Az Isten és a felebarátaink iránt érzett szeretetünknek arra kell indítania minket, hogy megállás nélkül folytassuk ezt a munkát (Cselekedetek 5:42).
A pénteki program kiemelkedő pontja volt az „Óvakodj a szórakozás rejtett csapdáitól” című szimpózium. Napjainkban a zene, a mozifilmek, a videofilmek, a televízióműsorok, a videojátékok, a könyvek, a folyóiratok és a képregények gyakran démoni gondolkodást tükröznek. Ezért ’iszonyodnunk kell a gonosztól’, és ’ragaszkodnunk kell a jóhoz’ (Róma 12:9). Igen, undort keltőnek kell tekintenünk a lealjasult szórakozást, és el kell húzódnunk tőle, miközben olyan dolgokon godolkodunk, amelyek tiszták, erényesek és dicséretre méltóak (Filippi 4:8). A kiadványok és a kutatáshoz szükséges eszközök, melyekről Jehova szervezete gondoskodik, építő gondolatokkal serkentik elménket, és arra képeznek minket, hogy megkülönböztessük a jót a rossztól (Zsidók 5:14). Úgy kell ragaszkodnunk ezekhez az eszközökhöz, mint ahogyan egy tutajhoz ragaszkodnánk a háborgó tengeren.
Ezután következett az „Állj ellen az Ördögnek, ne tűrj semmilyen versengést!” című előadás. Több ezer izraelita esett az erkölcstelenség csapdájába, nem sokkal azelőtt, hogy beléptek volna az Ígéret földjére. Fineás nem tűrte az igaz imádattal szembeni versengést. Határozott lépést tett a helytelenül cselekvőkkel szemben, és kizárólagos önátadása tetszett Jehovának (4Mózes 25:1–13). Sátánnak az a célja, hogy mindegyikünket alkalmatlanná tegyen arra, hogy bekerüljünk Isten új világába. Fineáshoz hasonlóan tehát ellen kell állnunk az Ördög erőfeszítéseinek, melyeket a mi megrontásunkra tesz. Akár házasok vagyunk, akár egyedül álló személyek, ’menekülnünk kell a paráznaságtól’ (1Korinthus 6:18, Csia fordítás).
„Álljunk ki lojálisan Isten Szavának sértetlensége mellett” — ez volt a kongresszus első napjának a befejező előadása. Sok fordító megváltoztat vagy kihagy az Írásokból részeket. Például, hogy a női jogok szószólóinak a kedvében járjanak, a The New Testament and Psalms: An Inclusive Version nem Atyaként utal Istenre, hanem Atya-Anyaként, és Jézust inkább „Emberi Lénynek” nevezi, mintsem „Emberfiának”. Ezzel szemben a New World Translation (Új világ fordítás) olyan hűségesen ragaszkodik az eredeti nyelvű szöveghez, hogy több szentírási kérdésben segített megvilágosítani az értelmünket. Az előadó többek között ezt mondta: „A New World Translation pontossága volt az, ami alapul szolgált arra, hogy újjászervezzük a gyülekezeteket, kinevezve a vének testületét, ami jobban megfelel az első századi keresztény gyülekezetben felállított mintának.” Azáltal mutatjuk ki Isten Szava iránti lojalitásunkat, ha naponta olvassuk és alkalmazzuk a tanácsát. Az előadó még ezt is mondta: „Azáltal mutatjuk ki, hogy Isten Szavának lojális szószólói vagyunk, ha buzgón prédikáljuk másoknak, és körültekintően használjuk, amikor másokat tanítunk, és sohasem próbáljuk meg a saját elméleteinkhez igazítani, kiforgatva vagy kibővítve, amit mond.”
„Az Istennek békessége . . . minden értelmet felül halad”
Ez a Filippi 4:7-re épülő gondolat adta meg az alaphangját a kongresszus második napjának. A tárgyalt ismeret javarészt azzal foglalkozott, mi a helyes nézőpont a szolgálatról, a családról, az önátadásról és a mindennapi élet egyéb oldalairól.
Miután megvizsgáltuk a napiszöveget, egy szimpózium következett, melynek a címe: „Béke jó hírét hozó követek”. Üzenetünk a béke üzenete, nekünk pedig békés módon kell közvetítenünk (Efézus 6:15). Az a célunk, hogy szíveket nyerjünk meg, nem pedig a vitatkozás. Az a képzés és a kiadványok, melyeket Jehova szervezetétől kapunk, pont ebben segítenek. Ne engedjük, hogy a közönyösség vagy az érzéketlenség elkedvetlenítsen minket. Inkább továbbra is ’tegyünk meg mindent’, egészséges módon legyen megszokott a személyes tanulmányozás, az összejövetelek látogatása és a prédikálómunkában való részvétel (2Timótheus 2:15, NW). Ne mulasszunk el jót tenni másokkal, kiváltképp azokkal, akik kapcsolatban vannak velünk a hitben (Galátzia 6:10). Az, hogy mindent megteszünk, természetesen nem jelenti azt, hogy a kimerülésig hajszoljuk magunkat. Jehova előtt az az elfogadható, amit mindenki a saját képessége és körülményei szerint meg tud tenni.
Isten népe idejéből, energiájából és anyagi forrásából arra áldoz, hogy előmozdítsa a Királyság-érdekeket. A „Jókedvű adakozás Jehova szervezetén belül” című előadás kihangsúlyozta, hogy amint egyre több juhszerű ember válaszol a Királyság-üzenetre, nagyobb szükség van további felszerelésre, összejöveteli helyekre és fiókhivatali létesítményekre. Adományaink által lehetővé válik, hogy a szervezetnek meglegyen mindene, amire szükség van ahhoz, hogy elvégezze az egész világra kiterjedő prédikálómunkát. A nagylelkű adakozás ezenkívül dicsőséget szerez Jehovának, és örömet szerez az adakozónak. Keresztényekként tehát nem szabad elhanyagolnunk az imádatunknak ezt a fontos oldalát (2Korinthus 8:1–7).
A délelőtti ülésszak befejezéseként következett a keresztelkedési beszéd — ez mindig a fénypontja Jehova Tanúi nagyobb összejöveteleinek. Micsoda öröm látni az újonnan önátadottakat, amint követik Jézus lábnyomát, s alávetik magukat a vízben való megkeresztelkedésnek! (Máté 3:13–17). Akik ezt megteszik, mind a legnagyobb bölcsesség forrásából, a Bibliából tanultak. Ezenkívül igazi értelmet találtak az életükben, és a béke áldása árad rájuk, ami abból fakad, hogy tudják, azt teszik, ami helyes (Prédikátor 12:15).
Találó tanácsot kaptunk az „Engedd, hogy a megkülönböztető képesség védelmezzen” című előadásban. Nagyon fontos a megkülönböztető képesség az üzleti ügyekben. Nem szabad személyes üzleti ténykedéseket folytatni a Királyság-teremben, és keresztény testvéreinket sem szabad kihasználnunk anyagi nyereségért. (Vö. János 2:15, 16.) Akkor is megkülönböztető képességre van szükség, ha befektetünk egy üzletbe, vagy ha pénzt kérünk, illetve adunk kölcsön. „A keresztények közötti üzleti vállalkozásokban bekövetkezett kudarc csalódottsághoz vezetett, sőt néhány testvér szellemi hanyatlásához is, akik kapkodva kockázatos pénzszerző tervek megvalósításába fogtak” — jegyezte meg az előadó. Bár az nem helytelen, ha a keresztények üzletet kötnek más keresztényekkel, de mindenképpen bölcs dolog az óvatosság. S ha üzletet köt két fél, mindig foglalják írásba a feltételeket.
Istennek a férfira és nőre vonatkozó irányadó mértékeit tárgyalta a „Férfinak és nőnek teremtette őket” című előadás. A nemek szerepe eltorzult a történelem folyamán. „Sokan tévesen egyenlővé teszik a férfiasságot a durva uralkodással, a keménységgel vagy a férfiasság túlzott hangsúlyozásával” — mondta az előadó. „Némely kultúrában ritka, sőt szégyenletes, ha egy férfi nyilvánosság előtt vagy esetleg magában sír. A János 11:35 azonban elbeszéli, hogy mikor Jézus a tömegben volt Lázár sírjánál, »könnyekre fakadt«.” Mi a helyzet a nőkkel? A nőiességet gyakran egyenlőnek tekintik a fizikai vonzerővel. Az előadó azonban ezt kérdezte: „Ha egy nő szép, de nincs értelme, és okoskodó, gúnyos vagy öntelt, vajon lehet szép a szó igazi értelmében, lehet igazán nőies?” (Vö. Példabeszédek 11:22; 31:26.) A keresztény férfiak és nők a beszédükben, magaviseletükben és viselkedésükben igyekeznek a Biblia irányadó mértékeit követni. Az előadó ezt mondta: „Könnyű tisztelni egy olyan férfit, aki megtermi a szellem gyümölcseit, s az olyan asszonyt, aki ezt teszi, könnyű szeretni” (Galátzia 5:22, 23).
Ezután következett „A béke Istene gondoskodik rólad” című szimpózium. Sok kereszténynek anyagi gondjai vannak. Jehova azonban ezt ígéri: „Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled” (Zsidók 13:5). A gazdasági nehézségek ellenére néhányan azt mutatják ki, hogy bíznak ígéretében, azáltal hogy elkezdik a kisegítőúttörő- vagy az általánosúttörő-szolgálatot. Mások, akik most nem tudnak úttörőszolgálatot végezni, azáltal teszik első helyre a Királyság-érdekeket, hogy minden alkalmat megragadnak a tanúskodásra (Máté 6:33). Minden ilyen erőfeszítés dicséretre méltó! Jehova szervezete számos kiadványról gondoskodott, hogy segítsen minket a szolgálatunkban, és hogy meg tudjunk birkózni a gondjainkkal. Ha értékelést mutatunk Jehova szellemi gondoskodásai iránt, békével fog megáldani minket ezekben a gazdaságilag viharos időkben (Zsoltárok 29:11).
A nap befejező, „Törekedj isteni békére a családi életben” című előadása végén a kongresszuson részt vevők el voltak ragadtatva, hogy egy új könyvet kaptak, melynek a címe: A családi boldogság titka. „Szorgalmasan tanulmányozzátok át ezt a könyvet személyesen és családként is — buzdított az előadó. — Buzgón törekedjetek a Biblián alapuló tanácsa alkalmazására, és kétségtelenül növekedni fog a béke és a boldogság a családotokban.”
’Tartsátok meg az egységet a békességnek kötelében’
Ez az Efézus 4:3 versén alapult, s találó téma volt a kongresszus utolsó napjára. Isten tanítja Jehova Tanúit, akiket a világ minden nemzetéből vonz. Épp ezért szeretik a békét. Jézus példáját követik, és erőfeszítéseket tesznek, „igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelében”.
Az Isten szervezetét átható békét emelte ki „Az igazi követek azonosítása” című szimpózium. Léteztek hamis próféták az ókori Izráelben. Isten igaz követei azonban — ilyen volt például Ésaiás, Ezékiel és Jeremiás — előre megmondták pontosan Jeruzsálem hanyatlását, a fogság időtartamát és Isten népének végső szabadulását. Hasonló a helyzet napjainkban is. Bőven van hamis követ a politika és a hamis vallás birodalmában. Jehova azonban előhozta Tanúit, hogy hirdessék, mi a szándéka a dolgok jelenlegi rendszerével. Jehova szolgái főleg 1919 óta hirdetik Isten üzenetét. Mennyire különböznek a kereszténység hamis követeitől! Szorgalmasan vegyük ki a részünket ebből a munkából, míg Jehova azt nem mondja, hogy elég.
A „Figyelj Isten Szavára, és engedelmeskedj neki” című előadás kihangsúlyozta, hogy a Szentírás az útmutatás, a vigasz és a remény legnagyszerűbb forrása (Ésaiás 30:20, 21; Róma 15:4). Napjaink világa egyre engedékenyebb. Sokkal jobban kell figyelnünk tehát, mint valaha az Isten Szavából és a szervezetétől származó tanácsra. Jehova ismeri gyengeségeinket, és a Szavában világosan megjelölte, milyen életút válik a javunkra. Mivel tudjuk, hogy Jehova támogat minket, ez bizalmat ad, hogy tegyünk meg bármit, amit kér.
Ez megadta az alaphangot az ezután következő jelmezes drámához. A címe: „Miért tartsuk tiszteletben a teokratikus elrendezést?” A Biblia Gedeonról szóló beszámolóját használva fel alapul, az előadás erőteljes tanulságot értetett meg velünk: Isten utasításait kell követnünk, s nem szabad ezt a saját gondolatainkkal helyettesítenünk, vagy kikerülnünk a teokratikus tanácsot.
A nyilvános előadás témája a következő volt: „Végre igazi béke! — Milyen forrásból?” Az a béke, melyet Isten ígér, e világnak minden képzeletét felülmúlja. „Az igazi béke mindennapos békét jelent” — mondta az előadó. „Isten békéje olyan világot jelent, ahol nincs betegség, fájdalom, bánat és halál.” A Biblia elmondja, hogy Jehova „hadakat némít el a föld széléig” (Zsoltárok 46:10). Hogyan fogja ezt megtenni? Úgy, hogy eltávolítja a háborúra bujtogatót, Sátánt, az Ördögöt (Jelenések 20:1–3). Ez utat nyit a szelídek előtt, hogy ’örököljék a földet, és gyönyörködjenek nagy békességben’ (Zsoltárok 37:11).
A heti Őrtorony-összefoglaló után következett a kongresszus utolsó előadása. A címe: „Haladjunk előre az isteni béke követeiként”; ez a lelkesítő beszéd kiemelte, hogy prédikálómunkánk egyedülálló és egyben sürgős is. Most nem a lazításnak és lézengésnek van itt az ideje, vagy annak, hogy visszatérjünk a helytelen gondolatokhoz. El vagyunk látva mindazzal, amire szükségünk van — Isten üzenetével, szent szellemével és számos gondoskodással, mely szerető, teokratikus szervezetétől jön. Jehova szolgáiként tehát továbbra is haladjunk előre az isteni béke követeiként!
[Kiemelt rész/képek a 9. oldalon]
Szeretetteljes gondoskodás a családok számára
Azokat, akik jelen voltak az „Isteni béke követei” kerületkongresszus második napján, fellelkesítette, hogy kézhez kaphatták A családi boldogság titka című új kiadványt. Ez a könyv olyan szentírási tájékoztatást tartalmaz, amely javára válik minden, Istent szerető családnak.
Connecticutból (USA) egy vén ezt meséli el: „Június 15-én kézhez kaptuk a Családi boldogság könyvet. Június 16-ára már félig kiolvastam. 17-én megtartottuk belőle első családi tanulmányozásunkat, és igen buzdító volt számunkra! Még aznap befejeztem a könyv olvasását. Ez a nagyszerű kiadvány kétségtelenül értékesnek bizonyul mindenkinek, aki felhasználja. A könyv pártatlansága és naprakész tájékoztatása további bizonyítékát adja, hogy »a hű és értelmes rabszolga« a »kellő időszakban« ad eledelt, és nagyon is tisztában van szükségleteinkkel ezekben a próbateljes időkben” (Máté 24:45–47, Vida fordítás).
[Kép a 7. oldalon]
Fiatal és idős egyaránt szeretné tudni, mit kíván meg Isten