Szeretetből tették

KANADÁBAN egy hűséges, vendégszerető özvegyasszony négy fiatal lányt nevelt igaz kereszténynek. A gyülekezeti vének észrevették, hogy otthona alapos tatarozásra szorul. Az asszonynak nem volt pénze, és nem is értett hozzá, hogyan végezze el maga a munkát. Az 1Timótheus 5:9, 10-ben lefektetett alapelvvel összhangban tehát a vének diszkréten úgy rendezték, hogy elvégzik a munkát helyette. Hogyan?

Tervet készítettek, hogy az özvegyasszony utazzon el gyermekeivel öt napra. A gyülekezetből több mint 80-an segítettek teljes szívből, anyagot, pénzt és időt ajándékozva. Percekkel azután, hogy a család elment, buzgó munkások nyüzsögtek a házban, mint a méhecskék. A ház külsejét teljesen rendbe hozták. A falakat kijavították és lefestették. A padlót lecsiszolták és lelakkozták. Új padlóburkoló mozaiklapot raktak le és új szőnyegeket terítettek le. Minden elektromos szerkezeten és világítóberendezésen elvégezték a szükséges felújítást. Még az elhasználódott bútorokat is kicserélték. Mindössze öt nap alatt teljesen renoválták a házat!

A lelkes zsivaj lázba hozta a szomszédságot. Egy 80 éves szomszédot olyannyira megindítottak a Tanúk erőfeszítései, hogy áthozta a pemzlijét, és ragaszkodott hozzá, hogy segít. Az egyik önkéntes munkás főnöke egy szagelszívót ajándékozott a tűzhely fölé. Egy másik munkaadó új konyhaszekrényeket adományozott. Az egyik férfira mindez olyan mély hatással volt, hogy szeretett volna többet megtudni Jehova Tanúiról. Lelkesen fogadta az Örökké élhetsz Paradicsomban a földön című kiadványt.

Teljes döbbenet volt látható az özvegyasszony és leányainak az arcán, amikor hazatértek. Sírtak, nevettek és átölelték egymást — feledhetetlen pillanata volt ez a keresztény szeretetnek és érzésnek. Valóban, az őszinte szeretet és a gyülekezet szükséget szenvedő tagjaival való törődés jellemzi az igaz keresztényiséget, hiszen Pál ezt írta: „Annakokáért míg időnk van, cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképen pedig a mi hitünknek cselédeivel” (Galátzia 6:10).