A Királyság-hírnökök az egész földön tevékenyek
„Lesztek nékem tanúim . . . a földnek mind végső határáig” (CSELEKEDETEK 1:8).
1. Milyen üzenetről beszélt Jézus, amelyet napjainkban kell hirdetniük követőinek?
AMIKOR azt írta le Jézus, hogy milyen munka végett küldte a földre Jehova a Fiát, kijelentette: „hirdetnem kell az Isten Királyságának örömhírét” (Lukács 4:43, Vida fordítás). Arról a munkáról szólva, amelyet királyi hatalomban való visszatérésekor végeznek majd tanítványai a földön, hasonlóképpen beszélt Jézus: „Isten Királyságának ezt az evangéliumát (örömhírét) hírnökök fogják hirdetni az egész lakott földkerekségen tanúbizonyságul minden nemzetnek és akkor jön el a vég” (Máté 24:14, Vi).
2. a) Miért oly fontos széles körben hirdetni a Királyság-üzenetet? b) Milyen kérdést tegyünk fel mindannyian magunknak?
2 Miért oly fontos az Isten Királyságáról szóló hír? Miért igényel a Királyság ilyen széles körű nyilvánosságot? Mert a messiási Királyság az, amely igazolni fogja Jehova egyetemes szuverenitását (1Korinthus 15:24–28). Általa fogja Jehova végrehajtani az ítéletet a dolgok jelenlegi sátáni rendszerén, és általa teljesíti majd azt az ígéretét, hogy megáldja a föld minden családját (1Mózes 22:17, 18; Dániel 2:44). A Királyságról szóló tanúskodás révén Jehova megtalálta azokat, akiket felkent később, hogy társörökösök legyenek Fia mellett. A Királyság-hirdetés által ma egy szétválasztó munka is folyamatban van (Máté 25:31–33). Jehova azt akarja, hogy minden nemzetben tudomást szerezzenek az emberek a szándékáról. Az az akarata, hogy lehetőségük legyen az életet választani, mint Királyságának alattvalói (János 3:16; Cselekedetek 13:47). Teljes mértékben részt veszel e Királyság hirdetésében?
Számítva rá, hogy véget ér a pogányok ideje
3. a) Milyen témát emelt ki C. T. Russell a helyzetnek megfelelően a bibliatanulmányozó csoportok megszervezését célzó egyik korai útján? b) Mit ismertek fel e korai Bibliakutatók azt a helyet illetően, amelyet Isten Királyságának kell elfoglalnia életükben?
3 Charles Taze Russell, az Őr Torony folyóirat első szerkesztője még 1880-ban beutazta az Egyesült Államok északkeleti részét, hogy előmozdítsa a bibliatanulmányozó csoportok létrehozását. Helyénvaló volt, hogy a következő témáról beszélt: „Isten Királyságára vonatkozó dolgok.” Amint az az Őr Torony korai számaiból kitűnik, a Bibliakutatók (így hívták akkoriban Jehova Tanúit) felismerték: ha méltóknak akarnak bizonyulni arra, hogy osztályrészük legyen Isten Királyságában, akkor a Királyságot kell legfőbb érdeküknek tekinteniük, boldogan szolgálatába állítva életüket, képességeiket és erőforrásaikat. Minden egyébnek másodlagosnak kellett lennie az életben (Máté 13:44–46). Felelősségükhöz hozzátartozott, hogy hirdetik az Isten Királyságáról szóló jó hírt másoknak (Ésaiás 61:1, 2). Milyen mértékben tették ezt meg a pogányok idejének 1914-ben elérkezett vége előtt?
4. Milyen mennyiségben terjesztett bibliai irodalmat a Bibliakutatók kis csapata 1914 előtt?
4 Az 1870-es évektől egészen 1914-ig a Bibliakutatók viszonylag kevesen voltak. 1914-re csupán mintegy 5100-an vették ki tevékenyen részüket a nyilvános tanúskodásból. De micsoda rendkívüli tanúskodás volt ez! 1881-ben, mindössze két évvel az első Őr Torony megjelenése után, terjeszteni kezdték a Food for Thinking Christians (Táplálék a gondolkodó keresztények számára) című 162 oldalas kiadványt. Egypár hónapon belül 1 200 000 példányt tettek közkinccsé belőle. Néhány esztendeig tízmilliószámra terjesztették évente a sok nyelven kiadott traktátusokat.
5. Kik voltak a kolportőrök, és milyen szellemet tanúsítottak?
5 Az is 1881-ben vette kezdetét, hogy némelyek kolportőr evangéliumhirdető-szolgálatra ajánlkoztak. Ők voltak a mai úttörők (teljes idejű evangéliumhirdetők) előfutárai. Egyes kolportőrök gyalogszerrel vagy kerékpáron járták be az országot, ahol éltek, és személyesen tanúskodtak csaknem minden részén. Mások idegen területek elérésére törekedtek, és elsőkként vitték el a jó hírt olyan helyekre, mint Finnország, Barbados és Burma (mai nevén Mianmar). Olyan misszionáriusi buzgalmat tanúsítottak, mint Jézus Krisztus és apostolai (Lukács 4:43; Róma 15:23–25).
6. a) Mekkora területet utazott be Russell testvér, hogy terjessze a bibliai igazságot? b) Mi történt még annak érdekében, hogy előrehaladjon a jó hír prédikálása az idegen területeken a pogányok idejének vége előtt?
6 Maga Russell testvér nagy területet utazott be, hogy terjessze az igazságot. Többször is ellátogatott Kanadába; beszédeket tartott Panamában, Jamaicában és Kubában, tizenkét ízben utazott Európába, és bejárta a földet egy evangelizáló körút során. Más férfiakat is kiküldött, hogy idegen területeken indítsák el és vezessék a jó hír prédikálását. Adolf Weber Európába küldetett az 1890-es évek derekán, és szolgálata Svájctól kezdve Franciaországig, Olaszországig, Németországig és Belgiumig terjedt. E. J. Cowardnak a Karib-tenger térségébe szólt küldetése. Robert Hollister Keletre küldetett 1912-ben. Itt különleges traktátusok készültek tíz nyelven, és több millió példányban forogtak közkézen India-, Kína-, Japán- és Korea-szerte a helyi terjesztők jóvoltából. Ha abban az időben éltél volna, vajon komoly erőfeszítésekre indított volna szíved annak érdekében, hogy elérj másokat a jó hírrel a környezetedben és távolabb?
7. a) Hogyan használtak fel újságokat a testvérek, hogy fokozott erővel folyjon a tanúskodás? b) Mi volt „A teremtés története képekben”, és hányan tekintették meg egyetlen év alatt?
7 A pogányok idejének végéhez közeledve újságok felhasználásával jelentek meg Russell testvér prédikációi. Ezek nem az 1914-es évet hangsúlyozták elsősorban, hanem inkább Isten szándékát és beteljesedésének bizonyosságát. Egy időben nem kevesebb mint 2000 újság közölte rendszeresen főhelyen e prédikációkat, amelyek 15 000 000 olvasóhoz jutottak el. Aztán az 1914-es év hajnalán a Társulat megkezdte „A teremtés története képekben” nyilvános bemutatását. Négyszer 2 órás részletben volt látható a dráma, amely bibliai igazságokat mutatott be a teremtéstől fogva egészen a Millenniumig. Egyetlen év alatt összesen több mint kilencmillióan tekintették meg Észak-Amerikában, Európában, Ausztráliában és Új-Zélandon.
8. Hány országot értek el a jó hírrel a Bibliakutatók 1914-re?
8 A rendelkezésre álló feljegyzések szerint az 1914-es év második felére az evangéliumhirdetők e buzgó csapata 68 országraa terjesztette ki az Isten Királyságáról szóló hirdetőmunkáját. De ez csak a kezdet volt!
A megalapított Királyság buzgó hirdetése
9. Hogyan vett különleges lendületet a Királyság-tanúskodás munkája a Cedar Point-i kongresszusokon?
9 Amikor 1919-ben a Bibliakutatók összegyűltek az Ohio állambeli Cedar Pointban, a Watch Tower Society akkori elnöke, J. F. Rutherford kijelentette: „Hivatásunk az volt és az is marad, hogy bejelentsük a Messiás dicsőséges Királyságának eljövetelét.” 1922-ben, a második Cedar Point-i kongresszuson Rutherford testvér rávilágított arra a tényre, hogy 1914-ben, a pogányok idejének végén „a dicsőség Királya magához vette nagy hatalmát és megkezdte uralmát”. Ezután nyílt kérdést intézett a hallgatóság felé ezekkel a szavakkal: „Hiszitek, hogy a dicsőség Királya megkezdte uralmát? Akkor vissza hát a csatamezőre, ó, ti fiai a legfelségesebb Istennek! . . . Hirdessétek az üzenetet széles e világon. A világnak meg kell tudnia, hogy Jehova az Isten, és hogy Jézus Krisztus a királyok Királya és az uraknak Ura. Ez minden napok napja. Íme, a Király uralkodik! Ti vagytok az ő nyilvános hirdetői.”
10., 11. Hogyan használták fel hatékonyan a testvérek a rádiót, a hangszórós autókat és a plakátokat, s mindezt annak érdekében, hogy eljusson az emberekhez a Királyság-igazság?
10 Több mint 70 év telt el e Cedar Point-i kongresszusok óta, s Jehova közel 80 éve kezdte el kifejezésre juttatni a szuverenitását Fia messiási uralma által. Milyen mértékben végezték el valójában Jehova Tanúi az Isten Szavában számukra kijelölt munkát? Neked milyen részed van benne személyesen?
11 Az 1920-as évek elején hozzáférhetővé vált a rádió, mint olyan eszköz, amelynek segítségével széles körben lehet terjeszteni a Királyság-üzenetet. Az 1930-as években a kongresszusi előadások az egész földre kiterjedő rádióhálózatok vagy közös hullámú hírszórások és telefonvonalak által hívták fel a figyelmet a Királyságra, mint a világ reménységére. Hangszóróval ellátott autókat is felhasználtak a testvérek, hogy nyilvános helyeken lehessen lejátszani a bibliai előadások felvételeit. Aztán 1936-ban a skóciai Glasgow-ban hirdetőplakátokat kezdtek magukon hordani testvéreink, és így vonultak végig az üzleti negyedeken, hogy hirdessék a nyilvános előadásokat. Mindezek hatásos eszközöknek bizonyultak arra, hogy sok embert érjen el a tanúskodás abban az időben, amikor még kevesen voltunk.
12. Az Írások fényében melyik az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen tanúskodjunk?
12 Az Írások persze világossá teszik, hogy keresztények lévén, személyes felelősségünk a tanúskodás. Egész egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy újságcikkek vagy rádióközvetítések végezzék el a munkát. Lojális keresztények ezrei — férfiak, nők és fiatalok — vállalták e felelősséget. Ennek eredményeként Jehova Tanúi azonosító jelévé vált a házankénti prédikálás (Cselekedetek 5:42; 20:20).
Az egész lakott föld elérésére törekedve
13., 14. a) Miért költöznek el más városba, sőt más országba egyes Tanúk, hogy ott végezzék szolgálatukat? b) Hogyan segített a jó hír terjesztésében az, hogy néhány személy szerető törődést tanúsított a szülőföldjén élő emberek iránt?
13 Tudva azt, hogy a Királyság-üzenetet az egész lakott földön prédikálni kell, Jehova egyes Tanúi komolyan fontolóra vették, mit tehetnének személyesen azért, hogy saját környezetükön kívüli területeket érjenek el.
14 Sok ember ismerte meg azután az igazságot, hogy elköltözött születési helyéről. Bár lehet, hogy anyagi előnyök reményében költöztek el, de valami értékesebbet találtak, és némelyikük indíttatást érzett arra, hogy visszatérjen abba az országba vagy környezetbe, ahol született, és megossza másokkal az igazságot. Ily módon századunk elején a jó hír prédikálása már Skandináviára, Görögországra, Olaszországra, egyes kelet-európai országokra és sok más területre is kiterjedt. Még napjainkban, az 1990-es években is hasonló módon terjed a Királyság-üzenet.
15. Mit valósítottak meg az 1920-as és 1930-as években néhányan, akik olyan beállítottsággal rendelkeztek, amilyenről az Ésaiás 6:8 ír?
15 Néhányan, akik összhangba hozták életüket az isteni Szó tanácsával, teret tudtak adni annak, hogy olyan helyeken szolgáljanak, ahol nem éltek korábban. Ezek egyike volt W. R. Brown (közismertebb nevén „Bibliás Brown”). 1923-ban Nyugat-Afrikába költözött Trinidadról, hogy előmozdítsa az evangelizálómunkát. Az 1930-as években többek között Frank és Gray Smith, Robert Nisbet és David Norman vitték el a Királyság-üzenetet észak felé, Afrika keleti partjai mentén. Mások a dél-amerikai szántóföld munkálásában segítettek. Az 1920-as évek elején a kanadai George Young Argentínában, Brazíliában, Bolíviában, Chilében és Peruban vett részt a munkában. Juan Muñiz, aki korábban Spanyolországban szolgált, Argentínában, Chilében, Paraguayban és Uruguayban folytatta a szolgálatot. Ezek a személyek mindannyian olyan szellemet nyilvánítottak ki, amilyenről az Ésaiás 6:8 ír: „Ímhol vagyok én, küldj el engemet!”
16. A népesség főbb központjain kívül milyen területeken folyt még tanúskodás a háború előtti években?
16 A jó hír prédikálása még távolabbi területekre is kiterjedt. Tanúk kormányozta hajók látogattak el Új-Foundland minden kis halászfalujához, Norvégia partjaihoz az Északi-sarkvidékre, a Csendes-óceán szigeteire és Délkelet-Ázsia kikötőibe.
17. a) Hány országot értek el a Tanúk 1935-re? b) Miért nem ért ezzel véget a munka?
17 Bámulatos módon 1935-re Jehova Tanúi már 115 országban prédikáltak szorgalmasan, és további 34 országot értek el tanúskodó expedíciók vagy pedig postán küldött irodalom által. A munka azonban nem ért véget. Ebben az évben Jehova felnyitotta szemüket azt a szándékát illetően, hogy be kell gyűjteni „egy nagy sokaságot”, amely közvetlenül fog átjutni az Ő új világába (Jelenések 7:9, 10, 14). Még mindig sokat kellett tanúskodni!
18. Milyen szerepet töltött be a Királyság-hirdetés munkájában a Gileád Iskola és a Szolgálati Kiképző Iskola?
18 Annak ellenére, hogy javában tombolt még a II. világháború a földön, és több tucat országban betiltották Jehova Tanúi irodalmát vagy tevékenységét, az Őrtorony Gileád Biblia Iskola megnyitotta kapuit, hogy leendő misszionáriusokat képezzen ki egy még nagyobb munka elvégzésére a nemzetközi méretű Királyság-hirdetésben. 200-nál is több országban szolgáltak mindeddig a Gileádot végzettek. Nem csak abból állt munkájuk, hogy irodalmat helyeztek el, s máris más területre mentek. Bibliatanulmányozásokat vezettek, gyülekezeteket szerveztek és teokratikus felelősségek vállalására képeztek ki másokat. A közelmúltban a Szolgálati Kiképző Iskolán végzett vének és kisegítőszolgák is segítséget nyújtottak a hat földrészen folyó munkával kapcsolatos alapvető szükségletek kielégítéséhez. Szilárd alapja vettetett a folyamatos növekedésnek. (Vö. 2Timótheus 2:2.)
19. Milyen mértékben reagáltak Jehova Tanúi a felhívásra, hogy olyan területeken szolgáljanak, ahol nagyobb a szükség?
19 Vajon mások is segítséget tudtak nyújtani a bemunkálatlan területek egy részének gondozásához? 1957-ben a világszerte megtartott kongresszusokon arra kaptak buzdítást az egyének és a családok — Jehova érett Tanúi —, hogy vegyék fontolóra, el tudnának-e költözni olyan területekre, ahol nagyobb a szükség, hogy ott telepedjenek le és ott folytassák szolgálatukat. A felhívás nagyon hasonlított ahhoz, amelyet Isten intézett Pál apostol felé; Pál egy férfit látott látomásban, aki így kérlelte: „Jer által Macedóniába, és légy segítségül nékünk!” (Cselekedetek 16:9, 10). Némelyek az 1950-es években, mások később költöztek el. Az ezret is elérte azon Tanúk száma, akik Írországba és Kolumbiába költöztek; mások százával költöztek sok egyéb területre. Tízezrek költöztek saját országukon belül olyan helyekre, ahol nagyobb volt a szükség (Zsoltárok 110:3).
20. a) Mi valósult meg 1935 óta annak beteljesedéseként, amiről Jézus prófétált a Máté 24:14-ben? b) Hogyan gyorsult fel a munka az elmúlt néhány évben?
20 Mivel Jehova megáldja népét, a Királyság-hirdetés munkája továbbra is rendkívüli ütemben halad előre. 1935 óta a hírnökök száma csaknem nyolcvanszorosára emelkedett, és az úttörők soraiban végbement létszámnövekedés aránya 60 százalékkal meghaladta a hírnökök számának növekedési arányát. A házi bibliatanulmányozás mint elrendezés, az 1930-as években indult be. Jelenleg átlagosan több mint négy és fél millió ilyen tanulmányozást vezetünk havonta. 1935 óta 15 milliárdnál is több órát szenteltünk a Királyság-hirdetés munkájának. Jelenleg 231 országban folyik a jó hír rendszeres prédikálása. Amikor Kelet-Európa és Afrika területein lehetőség nyílott a jó hír szabadabb prédikálására, hatékonyan használtuk fel a nemzetközi kongresszusokat arra, hogy kiemelkedő módon tárjuk a nyilvánosság elé a Királyság-üzenetet. Ahogy azt már réges-régen megígérte Jehova az Ésaiás 60:22-ben: bizonnyal ’felgyorsítja a maga idejében’ a munkát (NW). Milyen óriási kiváltság, hogy részt vehetünk benne!
Érj el a jó hírrel mindenkit, akit csak lehet
21., 22. Mit tehetünk személyesen azért, hogy hatékonyabb Tanúk legyünk, akárhol szolgálunk is?
21 Az Úr nem mondta még, hogy végéhez ért a munka. Még mindig sok ezren kezdik gyakorolni az igaz imádatot. Ezért felmerül a kérdés: minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy jól kihasználjuk az időt, amelyet Jehova türelme enged e munkára? (2Péter 3:15).
22 Nem mindenki tud elköltözni ritkán munkált területre. De vajon teljesen kihasználod a kínálkozó lehetőségeket? Tanúskodsz a munkatársaknak, tanároknak és iskolatársaknak? Hozzáidomultál a területed változó körülményeihez? Ha a változó munkaszokások miatt igen kevesen vannak otthon nappal, módosítottad-e időtervedet, hogy este látogathasd meg az embereket? Ha a hívatlan látogatóknak lehetetlenné teszik, hogy bejussanak bizonyos épületekbe, tanúskodsz nekik telefonon vagy posta útján? Céltudatos vagy a tapasztalt érdeklődés nyomon követésében és a házi bibliatanulmányozások felajánlásában? Teljesen betöltöd szolgálatodat? (Vö. Cselekedetek 20:21; 2Timótheus 4:5.)
23. Minek kell nyilvánvalónak lennie az esetünkben, miközben Jehova figyelemmel kíséri, hogy mit teszünk szolgálatában?
23 Bárcsak mindannyian oly módon végeznénk szolgálatunkat, hogy világosan megmutatná Jehovának: valóban értékeljük az óriási kiváltságot, hogy Tanúi lehetünk e jelentős időkben. Bárcsak abban a kiváltságban részesülnénk, hogy szemtanúi lehetünk, amint Jehova végrehajtja ítéletét a romlott régi rendszeren, és bevezeti Jézus Krisztus dicsőséges Millenniumi uralmát!
[Lábjegyzet]
a A föld 1990-es évek elején létező országai szerint számolva.
Áttekintés
◻ Miért oly fontos a Királyság-üzenet prédikálása?
◻ Milyen méreteket öltött a jó hír prédikálása 1914-ig?
◻ Milyen erőteljes tanúskodás ment végbe eddig a Királyság megalapítása óta?
◻ Mi tehetné eredményesebbé saját részünket a szolgálatban?
[Kiemelt rész a 16–17. oldalon]
JEHOVA TANÚI — Isten Királyságának hirdetői
Az 1993—1994 folyamán világszerte megtartott több száz kongresszuson bejelentés hangzott el egy új könyv kiadásáról, amelynek címe: Jehovah’s Witnesses—Proclaimers of God’s Kingdom (Jehova Tanúi — Isten Királyságának hirdetői). Igen informatívan, átfogóan tárja fel Jehova Tanúi történelmét. Gyönyörűen illusztrált, 752 oldalas könyv, és több mint ezer képet tartalmaz, amelyeket 96 különböző országból gyűjtöttünk össze. 1993 végére már 25 nyelven adtuk ki, és több nyelvre is folyamatban van a fordítása.
Mi tesz időszerűvé egy ilyen könyvet? Az elmúlt években több millióan lettek Jehova Tanúivá a világ minden részén. Mindegyiküknek alaposan kell ismernie annak a szervezetnek a történelmét, amellyel kapcsolatban áll. Továbbá prédikálásuk és istenimádatuk nemzeti és faji csoportokat ért el világszerte, amelyet fiatalok és idősek minden gazdasági és műveltségi szinten magukévá tettek. Ennek eredményeként a most lejátszódó eseményeket figyelve sokan tesznek fel kérdéseket a Tanúkkal kapcsolatban — nemcsak hitnézeteiket, hanem eredetüket, történelmüket, szervezetüket, céljaikat illetően is. Mások írásban nyilatkoztak róluk, bár nem mindig pártatlanul. Mindamellett senki sem ismeri jobban Jehova Tanúi modernkori történelmét, mint maguk a Tanúk. A könyv szerkesztői igyekeztek tárgyilagosan és elfogulatlanul bemutatni e történelmet. Ennek során azt is dokumentálták, hogyan teljesedett be idáig a Krisztus jelenlétét bizonyító jel nagyon lényeges vonása, amely a Máté 24:14-ben került feljegyzésre, és olyan részleteket tettek közzé, amilyenekkel csak azok szolgálhatnak, akiket teljesen leköt az ebben a versben megjövendölt munka.
A könyv hét fő egységre oszlik:
1. egység: Ez a szakasz a történelmi gyökereket tárja fel Jehova Tanúival kapcsolatban. Tömör, informatív áttekintést foglal magában modernkori történelmükről 1870-től egészen 1992-ig.
2. egység: Itt világos áttekintést találsz azon hitnézetek fokozatos fejlődéséről, amelyek megkülönböztetik Jehova Tanúit más vallási csoportoktól.
3. egység: A könyvnek ez a része szervezeti felépítésük fejlődését vizsgálja. Érdekes tényeket mond el gyülekezeti összejöveteleikről és kongresszusaikról, valamint arról, hogy miként építenek Királyság-termeket, nagyobb, kongresszusi termeket és bibliai irodalom kiadását szolgáló létesítményeket. Képet ad arról, milyen buzgón hirdetik Jehova Tanúi Isten Királyságát, és milyen szeretet nyilvánul meg, amikor gondját viselik egymásnak a válságos időkben.
4. egység: Itt megragadó részleteket fogsz találni arra vonatkozóan, miként terjedt ki Isten Királyságának hirdetése a nagyobb országokra és a távoli szigetekre az egész földön. Gondold csak el: 1914-ben 43, de 1992-re már 229 országban folyt a prédikálás! Valóban szívet melengetnek azoknak tapasztalatai, akik részt vettek a munka egész földre történő kiterjesztésében.
5. egység: A Királyság-hirdetés mindezen munkájának elvégzéséhez olyan nemzetközi létesítmények kifejlesztésére volt szükség, amelyekben Bibliákat tudnak kiadni, valamint bibliai irodalmat több mint kétszáz nyelven. Ebben a részben munkájuknak ezt az oldalát fogod megismerni.
6. egység: A Tanúk megpróbáltatásokkal is szembenéztek, amelyeket némelykor az emberi tökéletlenség, más esetekben a hamis testvérek és még többször a nyílt üldözés idézett elő. Isten Szava figyelmeztetett arra, hogy ez így lesz (Lukács 17:1; 2Timótheus 3:12; 1Péter 4:12; 2Péter 2:1, 2). A könyvnek ez a része élénken ecseteli, mi is történt valójában, és hogyan tette képessé Jehova Tanúit a hitük arra, hogy győztesen kerüljenek ki a küzdelemből.
7. egység: Befejezésül a könyv azt vizsgálja, miért vannak szilárdan meggyőződve Jehova Tanúi arról, hogy valóban Isten vezeti a szervezetet, amelynek részét alkotják. Azt is kifejti, miért érzik annak szükségét szervezetileg és személyesen, hogy megőrizzék éberségüket.
A fentieken kívül e vonzó kivitelezésű könyv magában foglal egy gyönyörű és nagyon informatív szakaszt, amely 50 oldalnyi színes képet mutat be a világközpontról, valamint a fióklétesítményekről, amelyeket az egész világon felhasználnak Jehova Tanúi.
Ha még nem tetted meg, biztosan javadra válik majd, ha beszerzed és elolvasod e megragadó kiadványt.
Azok észrevételei, akik már olvasták
Hogyan reagáltak azok, akik már elolvasták e könyvet? Íme néhány példa:
„Éppen most fejeztem be a Jehovah’s Witnesses—Proclaimers of God’s Kingdom című elbűvölő, élő dokumentumgyűjtemény olvasását. Csak az a szervezet tud ilyen őszintén, bátran és kifinomultan írni, amely lojálisan és alázatosan elkötelezte magát az igazság mellett.”
„Becsületességével és pártatlanságával úgy hat, mint a Cselekedetek könyve.”
„Ilyen érdekfeszítő új kiadványt! . . . Történelmi remekmű!”
Miután elolvasta a könyvnek mintegy a felét, egy férfi így írt: „El voltam ragadtatva, szólni se tudtam, majdnem sírtam . . . Egy kiadvány sem indított még meg ennyire érzelmileg életemben.”
„Mindig repes a szívem, ha arra gondolok, mennyire hiterősítő lesz e könyv a fiataloknak, valamint azoknak az újaknak, akik napjainkban csatlakoznak a szervezethez.”
„Mindig is értékeltem az igazságot, de e könyv olvasása felnyitotta a szememet, és hozzásegített, hogy jobban felismerjem, mint valaha: Jehova szent szelleme áll mindezen dolgok mögött.”
[Képek a 18. oldalon]
Már akkor is sok emberhez jutott el a Királyság-üzenet, amikor kevesen voltak a Tanúk