Közel az emberiség „új világrend”-je?

1. Hogyan jutott kifejezésre a nagyobb politikai szabadság utáni vágy az utóbbi években?

MA EMBEREK milliói vannak a hamis vallás rabságában, és sokan döntenek úgy, hogy azon az úton maradnak. Ugyanakkor egyre többen követelnek politikai szabadságot. A Kelet-Európában és másutt lezajlott rendkívüli események az elmúlt néhány évben azt bizonyították, hogy az emberek a kormányzás szabadabb formáit akarják megvalósítani. Ennek eredményeképpen sokan azt mondják, hogy a szabadság egy új korszaka közeledik. Az Egyesült Államok elnöke „egy új világrend”-nek nevezte azt. Valóban, a világ vezetői mindenütt azt mondják, hogy a hidegháború és a fegyverkezési verseny a múlté, s a béke egy új korszaka köszönt az emberiségre. (Vö. 1Thessalonika 5:3.)

2., 3. Milyen körülmények akadályozzák az igazi szabadságot?

² Még ha az emberi erőfeszítések kevesebb fegyvert és szabadabb uralkodási formákat eredményeznének is, vajon létezne-e igazi szabadság? A minden nemzetben — köztük a demokratikusakban is — meglévő szörnyű nehézségek miatt nem létezne; e nehézségek közé tartozik a szegények számának növekedése és milliók küzdelme a gazdasági túlélésért. Egy egyesült államokbeli beszámoló azt állítja, hogy az orvosi és más tudományokban elért haladás ellenére mindennap átlagosan 40 000 gyermek hal meg világszerte hiányos táplálkozás vagy nem kezelt betegségek következtében. E témakör egyik szakértője kijelentette: „A szegénység elterjedése olyan méreteket ölt, hogy az valóságos veszélyt jelent az emberiség jövőjére nézve.”

³ Ráadásul minden eddiginél több ember lesz a mind gonoszabb formát öltő bűnözés áldozata. Faji, politikai és vallási gyűlölködések osztanak meg egyes országokat. Néhány helyen az állapotok már nincsenek messze a Zakariás 14:13-ban megjövendölt helyzettől, amikor az emberek majd „annyira összezavarodnak és félnek, hogy mindegyik megragadja a közelében lévő embert és reá támad” (Today’s English Version). A kábítószer-élvezet és a szexuális úton terjedő betegségek általános járvánnyá váltak világszerte. Emberek milliói fertőződtek AIDS-szel; egyedül az Egyesült Államokban több mint 120 000-en már bele is haltak.

A bűn és a halál rabságában

4., 5. Milyenfajta rabság tart fogva mindenkit, függetlenül a ma létező szabadságtól?

⁴ De ha e gonosz állapotok közül már egyik sem létezne, az emberek akkor sem lehetnének igazán szabadok. Akkor is valamennyien rabságban élnének. Vajon miért? Próbáljuk meg ezt egy szemléltetésen keresztül megérteni: Mi történne abban az esetben, ha néhány diktátor rabszolgává tenné a földön élő összes, azaz több mint ötmilliárd embert, és egyenként meggyilkolná őket? Valójában pontosan ezt szenvedi el az egész emberi faj, amióta első szüleink fellázadtak Isten ellen, és az Ördög elnyomó uralmának rabszolgáivá váltak (2Korinthus 4:4).

⁵ Amikor Isten megteremtette az embereket, az volt a célja, hogy azok örökké tökéletességben éljenek a földön paradicsomi állapotok között, amint azt a Mózes első könyvének 1. és 2. fejezete világosan megmutatja számunkra. Elődünk, Ádám Isten elleni lázadása miatt azonban valamennyien már a fogantatásunk pillanatától fogva a halálbüntetés terhe alatt vagyunk: „Egy ember [Ádám, az emberi család feje] által jött be a világba a bűn és a bűn által a halál, és ilyenformán a halál minden emberre átterjedt.” Amint a Biblia mondja, „a halál királyként uralkodik” (Róma 5:12, 14). Ezért függetlenül attól, hogy személy szerint mekkora szabadsággal rendelkezünk, mindenki a bűn és a halál rabságában van.

6. Miért történt mindössze csekély javulás a várható élettartamban azóta, hogy a Zsoltárok 90:10 megíratott?

⁶ Továbbá jelenlegi életünk nagyon korlátozott. Még a szerencsések számára is csupán néhány évtized. A kevésbé szerencsések számára pedig csak néhány év, vagy még annál is kevesebb. Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány ezt írja: „A tudomány és a gyógyítás az ember várható élettartamát annak természetes határáig hosszabbította meg.” Ez azért van így, mert a mi genetikai rendszerünkben hiányosság van, és a halál — Ádám bűnének következményeként — beépült abba. Milyen szomorú, hogy élünk 70 vagy 80 évet, és amikor már bölcsebben és teljesebben élvezhetnénk az életet, akkor testünk leromlik, s végül a porban végződik! (Zsoltárok 90:10).

7. Miért nem lehet soha ember a forrása az általunk sóvárgott és szükségesnek tartott igazi szabadságnak?

⁷ Vajon milyen típusú emberi uralom képes gátat vetni a bűn és a halál általi eme rabságnak? Semmilyen! Sehol sem található olyan kormányhivatalnok, tudós vagy orvos, aki felszabadíthatna minket a betegség, az öregség és a halál átka alól, senki sem képes megszüntetni a bizonytalanságot, az igazságtalanságot, a bűnözést, a szegénységet és az éhezést (Zsoltárok 89:48 [89:49, Károli]). Ezért, noha léteznek jó szándékú emberek, mindeddig lehetetlennek bizonyult számukra az általunk sóvárgott és szükségesnek tartott igazi szabadság megteremtése (Zsoltárok 146:3).

Visszaélés a szabad akarattal

8., 9. Mi juttatta az emberiséget a jelenlegi szomorú állapotba?

⁸ Az emberi család azért szenved ebben a szomorú állapotban, mert Ádám és Éva visszaéltek szabad akaratukkal. Az 1Péter 2:16 azt mondja a The Jerusalem Bible szerint: „Viselkedjetek szabad emberek módjára, és soha ne használjátok a szabadságotokat ürügyként a gonoszságra!” Ez világossá teszi, hogy Istennek nem állt szándékában korlátlan szabadságot adni az ember számára. Isten olyan szabadságot adott, amelyet az ő jogos törvényeinek a keretein belül, és mindenkinek a javára kellett gyakorolni. Ezek a keretek azonban elég tág teret biztosítottak az egyén számára, aki így gazdagon rendelkezhetett a választás szabadságával; Isten uralma tehát nem tartotta volna elnyomás alatt az embereket (5Mózes 32:4).

⁹ Első szüleink azonban azt választották, hogy saját maguk döntik el, mi helyes és mi helytelen. Tekintettel arra, hogy szándékosan távoztak Isten uralma alól, ő megvonta a támogatását tőlük (1Mózes 3:17–19). Ezért váltak tökéletlenné, aminek következményeként megjelent a betegség és a halál. Szabadság helyett az emberiség a bűn és a halál rabszolgaságára jutott és tökéletlen, sőt gyakran kegyetlen emberi uralkodók szeszélyeinek lett kiszolgáltatva (5Mózes 32:5).

10. Hogyan intézte Jehova szeretettel a dolgokat?

¹⁰ Isten megengedte, hogy az emberek megtapasztalják a feltételezett totális szabadságot, de csak egy korlátozott időszakra. Ő tudta: a következmények minden kétséget kizáróan bizonyítani fogják, hogy az Istentől független emberi uralmak nem lehetnek eredményesek. Mivel a helyesen gyakorolt szabad akarat kincsnek számít, Isten az ő szeretetéből átmenetileg megengedte azt, ami történt, ahelyett, hogy visszavonta volna a szabad akarat ajándékát.

’Az ember nem irányíthatja lépteit’

11. Hogyan támasztotta alá a történelem a Biblia pontosságát?

¹¹ A feljegyzett történelem megmutatta, mennyire pontos a Jeremiás 10. fejezetének 23. és 24. verse, amely ezt mondja: „Nem a járókelő emberre tartozik, hogy irányítsa lépteit. Igazíts helyre, ó Jehova!” A történelem azt is megmutatta, hogy nem kétséges a Prédikátor 8:9 pontossága sem, amely kijelenti: „Ember uralkodott emberen a maga kárára.” Milyen igaz! Az emberi család egyik bajból a másikba jutott, s végül valamennyi tagját a sír várja. Pál apostol nagyon pontosan jellemezte a helyzetet, amikor ezt írta a Róma 8:22-ben: „Mert mi tudjuk, hogy az egész teremtés továbbra is együtt sóhajtozik és együtt szenved mostanáig.” Igen, az Isten törvényeitől való függetlenség katasztrófát okozott.

12. Mit mond néhány világi forrás a teljes szabadságról?

¹² Az Inquisition and Liberty című könyv a szabadság témájáról a következőképpen ír: „A függetlenség önmagában még nem feltétlenül érték: egyéb jellemzők nélkül nem sokat ér. Sok esetben valójában nem több, mint az önzés alacsonyabb fokú megnyilvánulása . . . Az ember nem lehet teljesen független teremtmény, és józanul nem is vágyakozhat ilyen szabadságra.” Angliai Fülöp herceg egyszer ezt mondta: „A szabadságot fel lehet használni minden szeszély és ösztön kielégítésére és ez vonzó lehet, azonban a tapasztalat újra és újra arra tanít bennünket, hogy az önmérséklet nélküli szabadság . . . és a másokat figyelmen kívül hagyó viselkedés a legbiztosabb módja annak, hogy tönkretegyük egy közösség életét, bármekkora vagyonnal rendelkezzen is az.”

Ki tudja a legjobban?

13., 14. Kizárólag ki képes igazi szabadságról gondoskodni az emberi család számára?

¹³ Ki tudja a legjobban azt, hogyan szervezzük meg otthonunk életrendjét — a szerető, hozzáértő, tapasztalt szülők, vagy a fiatal gyermekek? A válasz nyilvánvaló. Hasonlóképpen az emberek Teremtője, a mi égi Atyánk tudja azt, hogy mi a legjobb a számunkra. Ő tudja, hogyan kell az emberi társadalmat megszervezni és irányítani. Ő tudja, hogyan kell majd szabályozni a szabadságot úgy, hogy az mindenki számára az igazi szabadság bőséges áldásait eredményezze. Egyedül a mindenható Isten, Jehova tudja, hogyan szabadítja ki a rabságból az emberi családot, és hogyan részesít mindenkit igazi szabadságban (Ésaiás 48:17–19).

¹⁴ Szavában — a Róma 8. fejezet 21. verse szerint — Jehova ihletett ígéretet tesz: „A teremtés is felszabadul a romlottság rabszolgaságából és elnyeri az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságát.” Igen, Isten megígéri, hogy teljesen megszabadítja az emberi családot a jelenlegi nyomorúságos helyzetből. A következő cikk arról szól, hogyan történik ez meg.

Hogyan válaszolnál?

(A 3—8. oldal áttekintése.)

◻ Miért erős az emberekben a szabadság utáni vágy?

◻ Milyen módokon került rabságba az emberiség a történelem folyamán?

◻ Miért engedte meg Jehova oly sokáig a szabad akarat helytelen használatát?

◻ Kizárólag ki képes igazi szabadságot hozni az egész emberiségnek, és miért?

[Kép a 7. oldalon]

Az ember életideje nagyjából megfelel a Zsoltárok 90:10-ben a 3500 évvel ezelőtt leírtaknak

[Forrásjelzés]

A British Museum engedélyével