Az utolsó ítélet
„AMIKOR meghalsz, egyedül csak a lelked kínoztatik; ez pokol lesz számára: de az ítéletnapon a tested egyesül a lelkeddel, és akkor dupla poklod lesz,a lelked vért izzad, és a testedet átjárja a kínszenvedés.”
ÍGY írta le C. H. Spurgeon XIX. századi prédikátor a papság nézőpontját az ítéletnapról és az elátkozottak szenvedéseiről. Az olasz művésznek, Michelangelónak ehhez hasonlóan rémisztő hite volt erről, amint az „Az utolsó ítélet” című festményéből is látható (a festmény másolatának egy részlete látható fent), amely a római Sixtusi kápolna falán található. A The New Encyclopædia Britannica ezt mondja erről a festményről: „A Krisztus az ítéletkor inkább egy mennydörgő isten, mintsem egy keresztény megváltó, olyan akit sokkal inkább az emberi faj elátkozása érdekel, mint az áldottak üdvözlése a mennyben.”
A kereszténység tantétele
Az elmúlt századokban az ítéletnap és a pokoltűz a szentbeszédek kedvenc témája volt. Szószékeikről az olyan prédikátorok, mint C. H. Spurgeon, festői leírással mennydörögtek a bűnösökre váró irtózatos kínszenvedésekről. Manapság ritkán hallani ilyenfajta szentbeszédet. De a pokoltűz és az utolsó ítélet még mindig legtöbb egyház hivatalos tanítása.
A kereszténység vallásainak a többsége többé-kevésbé egyetért a római katolikus vallás azon tanításával, hogy Isten ítéletei két szakaszban jönnek el. Először a „különleges ítélet” történik meg. Amikor egy személy meghal, feltételezett halhatatlan lelke azonnal ítélet alá esik és egy örökkévalóságnak adatik át vagy a pokolban, vagy a mennyben.a Ezután jön az utolsó vagy általános ítélet az idő végén, amikor a halottak testét feltámasztják és azok újraegyesülnek halhatatlan lelkeikkel.
Ezen az ítéletnapon a mennyben tartózkodó lelkek ott maradnak és újraegyesülnek a romolhatatlanná vált testekkel. Akik a pokolban szenvednek, azok szintén ott maradnak és az ő lelkük is egyesül a feltámasztott, romolhatatlan testtel. Egyesek véleménye szerint ez még nagyobb szenvedésüket okozza. Azok, akik a földön mint emberek még mindig élnek, ők nem halnak meg. Még életükben megítéltetnek és „testük és lelkük” egyenesen a mennybe vagy a pokolba megy.
A kimondhatatlan pokoltűzbéli kínszenvedések elviselésének a lehetősége Isten ítéleteinek az egész témáját olyasmivé tette, amire félelemmel kell gondolni. Ebből a szemszögből nézve, meglepne ha megtudnád, hogy Isten ítéletei valójában gyakran az örömujjongásra adnak okot, és hogy az Ítéletnap az emberiség egész történetének az egyik legboldogabb időszaka lesz? Hogyan lehet ez?
[Lábjegyzet]
a A római katolikusok még egy harmadik lehetőségben is hisznek: ideiglenes büntetés a tisztítótűzben a mennybe történő végleges belépés előtt.
[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]
Random/Sipa Icono