Betlehem — A keresztény egység és szeretet szimbóluma?
„BETLEHEM . . . a vég nélküli szeretet bizonyítéka, az alázatosság leckéje” (Maria Teresa Petrozzi, a Bethlehem című könyv szerzőnője).
Valami hasonlót jelent Betlehem a te számodra is? Talán igen, hiszen komoly, békeszerető emberek százmilliói tekintenek szerte a világon tiszteletteljesen Betlehem felé, különösen a karácsonyi időszak alatt. Nem feledkeznek el arról, hogy ez a kis közel-keleti város a „Béke Fejedelmének”, Jézus Krisztusnak a születési helye. Évszázadok óta özönlenek ide a zarándokok, hogy meglátogassák a kereszténység egyik legszentebb helyét, s talán hódoljanak is előtte. Ez a hely a Születés Barlangja, ahol a hagyomány szerint Jézus Krisztus született. Egy nagy épületegyüttesen belül található, amit a Születés Templomának neveznek (Ésaiás 9:6; Máté 2:1).
De ezek a hagyományos szent helyek valóban a keresztény egység, szeretet és alázatosság központi helyeiül szolgálnak? Milyen következtetést vonsz le a továbbiakból?
A katolikus írónő, Maria Teresa Petrozzi ezt a megjegyzést teszi Bethlehem című könyvében: „A XVI. századtól kezdve [Betlehem] a latinok [római katolikusok] és a görögök [görög ortodox hívők] közötti keserű és véres küzdelemtől szenvedett, ami a Születés Temploma feletti hegemóniáért folyt.” Az ellenőrzés jogáért folytatott ismétlődő „véres küzdelmek” gyakran a Születés Barlangjában található ezüst csillagra összpontosultak, ami a föld alatt, a Születés Temploma alatt helyezkedik el. Ez a csillag, úgy mondják, Krisztus születésének tényleges helyét jelöli. R. W. Hamilton a következőkről számol be The Church of the Nativity, Bethlehem című könyvében: „Köztudott, hogy a Franciaország és Oroszország közötti vitás kérdések közül, amelyek a krími háborúhoz vezettek, kettő összefüggésben volt a bazilika és a kripta [Születés Barlangja] főbejárati kulcsainak birtoklására vonatkozó, egymással vetekedő kijelentésekkel, és annak a latin feliratú ezüst csillagnak 1847 egyik éjszakáján történt rejtélyes ellopásával, amely egy márványtáblába volt bevágva a Születés oltára alatt.”
E helyek feletti jogokért évszázadokon át állandó összeütközések voltak a különböző felekezetek között. Ennek eredményeképpen „most minden felekezet joga gondosan meg van határozva. A barlang 53 lámpájából például 19 a ferenceseké. A Születés oltárát a görögök birtokolják, a latinok nem végezhetnek ott szolgálatot” (Historical Sites in Israel).
A karácsonyi időszak alatt, ha a politikai légkör megengedi, a kereszténység vallási közösségei Betlehem-szerte megtartják saját karácsonyi miséjüket és felvonulásukat. December 24-én és 25-én a latinok rendeznek felvonulást és éjféli misét a Születés Temploma melletti Szent Katalin templomban, ami most a görög és az örmény ortodox egyházak megosztott tulajdona. Január 6-án a görög, a szíriai és a kopt ortodox egyházak tartják karácsonyi miséjüket. Január 18-án az örmény ortodox karácsonyi mise következik, a január 19-i felvonulással.
Az eddigiek azt sugallják, hogy Betlehem hagyományos szent helyei ’a vég nélküli szeretet bizonyítékai, az alázatosság leckéi’? S vajon az igazságot tükrözik vissza Jézus születésének körülményeiről? Például, mikor született Jézus? Valóban ott született, ahol most a Születés Barlangja van? És kell neked vagy bárki másnak hódolni születési helye előtt?
[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.