„Ez a ház a tiéd”

„EZ a ház a tiéd — kibővítettük neked.” Mily találóan fejezték ki ezek a szavak azoknak az érzéseit, akik két évi kemény munkával éppen befejezték az Őr Torony Társulat fiókhivatalának kibővítését. E szavakat Jehova Istenhez intézték, és egy ének szövegéhez tartoztak, amelyet egy különleges alkalomra komponáltak. És milyen alkalomra? A Béthel-otthon és a nyomdaüzem kibővített részének felavatására.

Ilyen hamar bővíteni kellett?

Meglepő, hogy nem egészen hét évvel korábban hasonló felavatásra került sor, az akkori újonnan épített Béthel-otthon felavatására Ingleburnben, az ausztráliai Sydney városának délnyugati peremrészében. Miért volt szükség ilyen hamar újabb bővítésre?

Egyrészt a Tanúk száma az 1981-es nem egészen 32 000-ről 1989 októberére 51 152-es csúcsszámra növekedett és ezért szükség volt a Béthel-munkások létszámának növelésére. Azonkívül óriási módon megnőtt annak az irodalom-anyagnak a mennyisége, amelyet Ausztráliából más fiókoknak küldenek. Ausztrália jelenleg 37 különféle nyelven készít irodalmat, hogy kielégítse a Fidzsi-szigetek, Indonézia, Pápua Új-Guinea, Új-Kaledónia, Új-Zéland, Salamon-szigetek, Tahiti, Vanuatu, Niue, Nyugat-Szamoa, Tonga, Tuvalu és Wallis-szigetek, valamint Ausztrália irodalom szükségletét. Ezért a Béthel-család taglétszáma rohamosan 164 főre emelkedett.

Ennek az egyre növekvő családnak az elhelyezésére 1987 elején egy új háromemeletes irodaház bővítésére került sor, hogy további irodai férőhellyel lássa el a fiókhivatalt. Azután a Vezető Testület jóváhagyta egy háromemeletes nyomdaüzem és egy ötemeletes lakóépület kibővítését. Az új üzembővítési munkálatok 1988 januárjában kezdődtek, ami további 3600 négyzetméter alapterületet jelentett. Néhány hónappal később pedig megkezdődtek a lakóépület kibővítésének munkálatai, ami 51 újabb hálószoba hozzáadását jelenetette.

Áldozatok és nagylelkű adakozás

Meghívásokat küldtek szét az ország minden részébe olyan önkéntes munkások számára, akik hajlandók egy vagy két évre az „építési család” tagjaivá lenni. A reagálás felülmúlta minden várakozásunkat és mindenféle szakmabeli önkéntesek válaszoltak a legnagyobb készséggel. Több mint 700 jelentkezési ívet kaptunk és az építési időszak alatt összesen 270 önkéntes jött el és dolgozott a terv megvalósításán két héttől csaknem két évig terjedő különböző időszakok alatt.

Az egyik Tanúnak föld kitermelő vállalata volt Queensland állam északi részében. Eladta a vállalatát, majd pedig ő és a felesége is az építési család tagjává lett az első perctől kezdve. Hatalmas földkotrógépet vásároltak, és a földmunkák java részét ők végezték, így az semmibe se került a Társulatnak. Miután elvégezték a földmunkákat, a testvér eladta a gépet és ottmaradt, hogy az építkezés egyéb területén dolgozzon. Ez csupán egyetlen példája az egész munka folyamán megnyilvánuló nagyszerű, önzetlen szellemnek.

Tanúk adták kölcsön a 3300 köbméter beton keveréséhez és kiöntéséhez szükséges keverő- és szivattyú gépeket a két épület nyolc szintjének elkészítéséhez. Mások a három darab 22 000 literes vasbeton víztárolóhoz szükséges anyagot adományozták, a nyomdaüzem dolgozói pedig a munkájukkal járultak hozzá ezeknek a tárolóknak a megépítéséhez.

Természetesen nem mindegyik önkéntes volt szakember. Számos fiatal ott a helyszínen sajátította el bizonyos szakmák fortélyait. Sokan szakavatott falazó kőművesekké lettek, mialatt segítettek annak a félmillió téglának a beépítésében, amire az építkezésen szükség volt. Mások megtanulták a fal- és a padlóburkolást, egy testvérnő pedig csupán néhány hét alatt kiváló tapétázó lett.

Felavatási nap

A felavatás napján, 1989. november 25-én, szombaton szép, napsütéses hajnalra, késő tavaszi napra ébredtünk. Az új nyomdaépületi szárny második szintjét szépen kitakarították és az lett az avatási program fő előadóterme. Zárt televízió-lánc kötötte össze a nyomdaépület másik két szintjét valamint a szállítási szintet, a Béthel-otthon előadótermét és étkezőjét. Ez több mint 3000 személy számára biztosított kényelmes ülőhelyet.

Mivel a hely korlátozott volt csak azokat hívták meg vendégként, akik körülbelül 40 éve merítkeztek alá, a Béthel-családtagok és az építők családjának meghívott vendégein kívül. A délelőtt folyamán frissítőt szolgáltak fel, délben pedig ízletes ebédet. Reggel 9 órakor tartották meg az ausztráliai Őrtorony Társulat évi közgyűlését és az ausztráliai testület mind a 21 tagja jelen volt. A szükséges törvényes részletek megbeszélése után másokat is meghívtak az összejövetelre és mindannyian örömmel hallgatták meg a Vezető Testület tagjának, Theodore Jaracz testvérnek az előadását.

Délután 1 óra 45 perckor 15 perces Királyság-zene vezette be a felavatási programot. A hallgatóság örömmel hallotta a tudósításokat, érdekes anekdotákat, tapasztalatokat és hozzászólásokat, amelyeket a Vezető Testület három jelenlévő tagja mondott el. Közülük Carey Barber és Daniel Sydlik először tett látogatást ebben az országban. Barber testvér előadása „Az aratás a korszak vége” címmel hangzott el, Sydlik testvér témája pedig: „Boldog az a nép, amelynek Istene Jehova.” Jaracz testvér, aki zónafelvigyázóként szolgálta ki az ausztráliai fiókhivatalt a felavatási beszédet is megtartotta.

A program élvezetes pontja volt egy négyversszakos ének, amelyet közvetlenül az avatási beszéd előtt adtak elő. Az Ésaiás 60:22 szavain alapuló ének címe ez volt: „A kevés ezerré lesz.” A versszövegben kifejezésre jutott a Jehova iránti hála azért, hogy oly sok önkéntesnek jutott az a kiváltság, hogy hozzáadhattak az ’ő házához’ a világméretű szántóföldnek ezen a részén!

[Képek a 15. oldalon]

Új szárny hozzáadása az Őr Torony nyomdához az ausztráliai Ingleburnben (N.S.W.)

C. Barber

T. Jaracz

D. Sydlik