A nagy szajha igazi valóságában

A SÁTÁN uralma alatt álló jelenlegi világrendszernek három fő eleme van, amelyet „e világ istene” tetszése szerint felhasznál: a politikai uralom, a nagymenő üzleti világ és befolyása, valamint a vallás. A történelem évezredein keresztül ez a három elem szerves részét alkotta a mindenkori világuralmi rendszernek. E nagy befolyású erők közül melyiket szemlélteti „a szajhák anyja”? (2Korinthus 4:3, 4, The Jerusalem Bible; Jelenések 12:9; 17:5).

János látomása szerint, amely most vizsgálódásunknak a tárgya, az uralkodók, „a föld királyai”, készségesen lefeküdtek ezzel a paráznával egy ágyba (Jelenések 18:3). (Ennek történelmi bizonyítékait a következő oldalakon fogjuk ismertetni.) Nagy-Babilon tehát nem a politikai uralmat képviseli e világrendszeren belül.

Mit mondjunk a nagymenő üzleti szektorról, amely oly fontos szerepet tölt be az emberek mai életében? Sok esetben ennek annyira nagy a befolyása, hogy valójában tőle függ, hogy kik gazdagodnak meg és kik szegényednek el. Vajon ez lenne a Nagy-Babilon? Az angyal e kérdésre válaszolva, fontos feltáró ismertetőjegyet mond el Jánosnak. Egy megdöbbentő eseményt jelentett be – Babilon kegyvesztett lesz! Elveszíti megszokott ügyfeleit és szeretőit, akik nagy hirtelen utálatosnak tartják őt. Kiket láthatunk „a föld királyain” kívül e megszokott vendégek között? Az angyal ezt mondja: „Mert paráznasága haragjának bora miatt minden nemzet [áldozatul] esett és a föld királyai paráznaságot követtek el vele, és a föld kereskedői meggazdagodtak szégyenletes fényűzésének hatalma következtében.” Igen, a világ kereskedői nagy hasznot húztak abból, hogy Babilonnal kereskedtek és szorosan együttműködtek vele és növelték „szégyenletes fényűzését”. Logikusan, Nagy-Babilon nem szemléltetheti a nagymenő üzleti világot sem (Jelenések 18:3).

Kizárásos alapon, ha sem a politikai uralkodók, sem a hatalmas és befolyásos üzleti világ nem jöhet számításba, akkor marad a harmadik, de mi? Az a hatalmi szektor, amely szintén elítélés alatt áll, „mert spiritiszta szokásaival félrevezette az összes nemzeteket”. Ez az egykor oly hatalmas, de most már hanyatlóban levő elem az, amely az ősi Babilon ideje óta mélyreható befolyást gyakorol a mindenkori nemzetek cselekedeteire és gondolkodásmódjára. Ő az, akinek „királysága van a föld királyain” – tudniillik a hamis vallás! (Jelenések 17:18; 18:23).

Igen, bármennyire megbotránkoztatónak tűnik is egyes őszinte emberek szemében, a Nagy-Babilon, a szajhák anyja, a hamis vallás sátáni világrendszerének a jelképe. A világ vallásainak jelképe, amelyek így vagy úgy a történelem minden időszakában mindig megalkudtak a politikai uralkodókkal és a pénzvilág elemeivel.

Babilon mint háborús uszító

A prófétai látomással összhangban, a Nagy-Babilon az a nagy szajha, aki népeket, nemzeteket és törzseket hajszolt véres háborúkba, keresztes hadjáratokba, vérbosszúkba és áldotta meg őket varázslásaival, szenteltvizével, imáival és lelkes hangú hazafias beszédeivela (Jelenések 18:24).

A papjai, de különösen tábori lelkészei igen készségeseknek mutatkoztak, hogy az uralkodókat támogatva a tömegeket ágyútöltelékként terelgessék a két világháború és más nagyobb háborúk csatatereire lemészárlás céljából. Katolikusok katolikusokat, protestánsok protestánsokat öldököltek halomra kötelességtudatból, ami a két világháború alatt közel 50-60 millió élet kioltását eredményezte.

Felvilágosult XX. századunkban a vallás terhes örökségként még mindig a gyűlölet szítója és a halál előidézője – nem csupán a kereszténység birodalmán belül, ahol katolikusok a protestánsok ellen harcolnak, hanem a nem keresztény világban is, ahol az iszlám áll szemben a zsidósággal, a hinduizmus az iszlámmal, a buddhizmus a hinduizmussal, a szikh vallás a buddhizmussal, és így tovább.

Ráadásul, a vallás mindig erőteljesen akarta érvényesíteni befolyását „a föld királyain”, arra törekedve, hogy ő szabja meg sorsukat vagy a leendő trónutódjukat. Lássunk erre néhány rövid példát.

[Lábjegyzet]