Állandóan keresd az elrejtett kincseket
A BÖLCSESSÉG micsoda páratlan értékű gyöngyszemeit találhatjuk meg Isten Szavában, a Bibliában! Ezek az értékes igazságok feltárják Isten szándékát, és ragyogó kilátásokat tárnak elénk a jövőre nézve. Vigaszt nyújtanak, és megmutatják, hogyan nyerhetjük el Isten tetszését (Róma 15:4). Ezek a gyöngyszemek abban is segítenek, hogy bölcsen tudjunk cselekedni másokkal kapcsolatban. Valóban, az Istentől jövő bölcsesség segítségével „az élet ösvényén” tudunk haladni nagy megelégedéssel és boldogsággal (Zsoltárok 16:11; 119:105).
Mivel sokféle haszna van a bölcsességnek, ezért nagyon kell értékelnünk. „Számnak minden mondása igazságosság” – mondja a megszemélyesített bölcsesség. „Nincs bennük csalárdság vagy hamisság. Mind világosak a jó ítélőképességű ember számára, és egyenesek az ismeretet megtalálóknak. Fogadjátok el fegyelmezésemet, ne az ezüstöt, inkább az ismeretet, mint a színaranyat! Mert jobb a bölcsesség a koralloknál, és semmilyen más gyönyörűség nem lehet vele egyenlő” (Példabeszédek 8:8–11).
Miért kell folyton keresnünk?
Az elásott kincsek, az arany- és ezüst tárgyak kutatása nem jár mindig eredménnyel. De ez nem érvényes az isteni bölcsesség utáni kutatásunkra. Hogyan lehet sikeres ez a kutatásunk? Nos, a siker attól függ, mennyire óhajtjuk őszintén ezt a kincset, és milyen kemény munkát végzünk ennek megtalálása érdekében. Ha felismerjük igazi értékét, minden más értékünknél jobban fogjuk kedvelni. Végtére is „ó, mennyivel jobb annak megszerzése az aranyénál! És az értelem megszerzése a színezüsténél!” (Példabeszédek 16:16).
A Példabeszédek 2:1–6. vers erre serkent: „Fiam, ha befogadod az én beszédeimet, és gondosan megőrzöd az én parancsolataimat úgy, hogy füleddel figyelmet fordítasz a bölcsességre, és szívedet hajlamossá teszed a megkülönböztető képességre; ha továbbá értelemért kiáltasz, és a megkülönböztető képességért emeled fel szavadat; ha folyton keresed, mint az ezüstöt, és mint az elrejtett kincset kutatod szüntelen, akkor megérted Jehova félelmét, és Isten ismeretére jutsz. Mert maga Jehova ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik.”
Mivel a földbe ásott kincsek rejtve vannak, ezért kutatni kell utánuk. Az ásás ideje alatt egyesek a pihenésre szánt idejüket feláldozzák, az evést és még az alvást is, csakhogy a kincset megtalálják. És ha megkerül a kincs, a megtalálás öröme kárpótol minden fáradságos munkáért. De igazi bölcsesség utáni kutatásunkban nekünk is szükségünk van arra, hogy ugyanilyen áldozatot hozzunk meg érte. Ha egy kincs el van ásva, a felkutatása szívós ásást igényel, ugyanígy a bölcsesség kutatása is erőfeszítést kíván. Nem elég csak átlapozni a Bibliát és a keresztény kiadványokat. A szellemi gyöngyszemek megtalálásához idő, kutatás és elmélkedés szükséges. De mekkora örömünk van, ha bepillantást nyerhetünk a Szentírásba! (Nehémiás 8:13).
Sikerrel járó kincskeresés
Igen, a boldogság abból fakad, ha mélyen ásunk Isten Szavában, és megtaláljuk a bölcsesség gyöngyszemeit (Példabeszédek 3:13–18). E célból bölcs dolog, ha berendezünk magunknak egy jó személyes vagy családi könyvtárt. Mit tartalmazzon egy ilyen könyvtár? Legyen benne például egy jó szótár. Jehova Tanúi hasznosnak találták különböző bibliafordítások és keresztény bibliai kiadványok, például Az Őrtorony és társfolyóirata, az Ébredjetek! évi bekötött példányainak a beszerzését. Természetesen ha azt szeretnénk, hogy nekünk, kincskeresőknek a könyvtár hasznos legyen, meg kell tanulnunk jól kezelnünk.
Ha kutatómunkát végzünk a bölcsesség elsajátítása végett, hasznos, ha megnézzük az Őrtorony Kiadványok Indexében vagy egyéb, Őr Torony Társulati könyvek vagy bekötött folyóiratok végén megjelenő tárgymutatóban a keresett témát vagy írásszöveg-részeket. Ezek az isteni bölcsesség keresésének alapvető eszközei. Ezek olyanok, mint egy térkép, amely útbaigazít, merre keressük az isteni bölcsesség „rejtett kincseit” (Példabeszédek 2:4). Ha nem áll rendelkezésünkre ilyen kutatáshoz szükséges kiadvány, megtalálhatjuk mindezt Jehova Tanúi Királyság-termében.
Lássunk most egy példát a sikeres kincskeresésre. Bibliánkat olvasva felmerülhet bennünk a kérdés, hogyan halt meg Iskariótes Júdás, miután Jézus Krisztust elárulta. A Máté 27:5. vers azt mondja, hogy Júdás „elment és felakasztotta magát”. A Cselekedetek 1:18. vers viszont ezt mondja: „Fejjel előrebukott, és deréktájon szétrepedt, és minden bele kifordult.” Hogyan halt hát meg Júdás? A választ megkaphatjuk, ha kikeressük az Éleslátás az Írásokból című kiadványunk „Írásszöveg-jegyzékében” ezeket az írásszövegeket. Ott ezt olvassuk: „Máté úgy látszik, az öngyilkossági kísérlet módját írja le, míg a Cselekedetek könyve a végeredményt ecseteli. A két beszámoló alapján úgy tűnik, hogy Júdás megpróbálta felakasztani magát egy kiálló szikla fölött, de amiatt, hogy a kötél elszakadt, vagy amiatt, hogy a fa ága letört, lezuhant, és a sziklán szétrepedt a hasa. A Jeruzsálem környékének földrajzi fekvése mindezt nagyon hihetővé teszi” (2. kötet, 130. oldal). Az Éleslátás az Írásokból című könyvről szóló ismertetést lásd e folyóirat 1. oldalán.
Egy konkordancia is jó segítség a bibliai szövegek kikeresésére. Egy írásszöveg vizsgálatánál természetesen ügyelnünk kell a szövegösszefüggésre is. Ennek szemléltetésére figyeljük meg a Zsoltárok 144:12–14. verseit. Ezek a versek bizonyos embereket ábrázolnak, akik azt mondják: ’Fiaink olyanok, mint a növények, leányaink, mint a paloták stílusában faragott sarkok, magtáraink csordultig rakva, nyájaink ezerszámra szaporodnak, marháink nem vetélnek el.’ Lehet, hogy azt gondoljuk, ezek a szavak Isten népére vonatkoznak, de a szövegösszefüggésből kitűnik, hogy ez így téves. A 11. versben a zsoltáros Dávid azért könyörög, hogy megszabadulhasson a hazugság szószólóitól. Ezek fiaikkal, leányaikkal, nyájaikkal és marháikkal kérkedtek. A 15. vers szerint ezek a gonosztevők ezt mondták: „Boldog az a nép, amelynek így megy a sora!” Dávid ezzel szemben így kiáltott fel: „Boldog az a nép, amelynek Istene Jehova!”
Szellemi gyöngyszemek bőségben!
Akkor vagyunk igazán boldogok, ha sikerült megtalálnunk a bölcsességet. A kutatás révén megtalálható szellemi gyöngyszemek közé tartozik az is, ha megnyugtató válaszokat kaptunk a bibliai kérdésekre. És micsoda válaszokat kaphatunk, ha folyton keresünk! Például honnan szerezte Kain a feleségét? Az Őrtorony (1981. október 1-jei száma) ezt mondta: „A Bibliából tudjuk, hogy Ádámnak és Évának sok gyermeke volt, nem csak kettő [Kain és Ábel]. ’És teltek Ádám napjai, miután Sétet [egy másik fiút] nemzette, nyolcszáz esztendőre. Ezalatt fiak és leányok apja lett’ (1Mózes 5:4). Ennek az információnak az alapján, honnan vette Kain a feleségét? Te mit válaszolnál rá? Azt, hogy bizonyára egyik húgát vette el feleségül. Ma minden bizonnyal veszélyes lenne a gyermekekre, ha ilyen közeli rokon szülők hoznák világra. De az emberi történelem legkezdetén, amikor az emberiség még egészen közel állt a tökéletességhez, mindez nem jelentett veszélyt.”
Tegyük fel, hogy éppen a Példabeszédek könyvét olvassuk. A Példabeszédek 1:7. versének mondanivalóját nézve, kíváncsiak lehetünk arra, mi „Jehova félelme”. A kutatás során eljuthatunk Az Őrtorony 1987. május 15-i számához [magyarban: 87/18 25. old.], amely ezt mondja: „Félelemmel vegyes tisztelet, mélységes hódolat és egészséges rettegés attól, hogy nemtetszését vonjuk magunkra, mivel nagyra értékeljük szerető-kedvességét és jóságát. ’Jehova félelme’ azt jelenti: elismerjük, hogy ő a Legfőbb Bíró és a Mindenható, akinek jogában áll büntetést vagy halált hozni mindazokra, akik neki nem engedelmeskednek. De egyben jelenti Isten hű szolgálatát is, az iránta érzett teljes bizalmat, és mindannak gyűlölését, ami rossz az ő szemében.”
Állandóan kutass!
A Társulat Az Őrtorony folyóiratot azért jelenteti meg, hogy a bölcsesség őszinte kutatói páratlan értékű szellemi gyöngyszemeket találhassanak. Mindannyiunknak szükségünk van Isten Szava bölcsességére és megértésére. A Példabeszédek 4:7, 8. vers ezt mondja: „Mindennél fontosabb a bölcsesség. Szerezz hát bölcsességet; és minden szerzeményeddel szerezz értelmet. Értékeld nagyra, és felmagasztal téged. Dicsőséget hoz rád, mivel magadévá teszed.”
Csak akkor találhatunk igazi boldogságot, ha betekintünk a Szentírásba, és a belőle származó bölcsességet alkalmazzuk is. Igen, csakis úgy nyerhetjük el Jehova Isten tetszését, ha az isteni bölcsességet gyakoroljuk. Ezért ne engedd, hogy bármi is megakadályozzon a bölcsesség rejtett kincseinek keresésében.