Királyság-hírnökök jelentik

Iskolás gyermekek dicséretes tanúskodása

MINT iskolás gyermek, félsz-e beszélni hitedről az iskolában? Az alábbi tapasztalatokból látni fogjuk, hogy egyes fiatal Tanúk nem féltek kiállni a krisztusi hitük mellett, és ezért dicséretben részesültek.

◻ Egy ausztráliai iskolában a diákoknak dolgozatot kellett írniuk a karácsonyról, de a tanár egy 11 éves Tanúnak ezt mondta: „Tudom, hogy te Jehova Tanúja vagy, s nem tudsz írni a karácsonyi ünnepekről. De volna egy más téma: Írjál a ʼkarácsony történetérőlʼ.” A kis testvérnőnk összeállított egy fogalmazványt, s ehhez forrásanyagként a Társulat kiadványait és egyéb forrásműveket használt fel. Az osztály meglepetésére, a tanár ilyen szavakkal dicsérte meg: „A tájékoztatás kitűnő, és történelmileg hiteles. A megírt dolgozatok közül a tiédet találtam a legjobbnak” – mondta a tanár. A fiatal Tanú ezután elhelyezett egy Iskola füzetet, majd 15 folyóiratot, egy Ifjúság könyvet, és két Örökké élhetsz könyvet osztálytársai között, illetve a tanárának.

◻ Egy másik ausztráliai iskolában, nyolc Tanú-gyermekre vigyázott egy helyettesítésre kijelölt tanítónő minden délután hétvégeken az iskolaév utolsó három hetében, mivel a gyermekek nem vettek részt a karácsonyi elfoglaltságokban. Később ezt mondta a gyermekek egyik anyukájának: „Az én szerepem egészen jelentéktelen volt. Néhány tanár bejött és megkérdezte, hogyan boldogulok. Ezt mondtam nekik: ʼBármit gondoltok is vallásukról és bizonyos tevékenységtől való tartózkodásukról, ez volt eddig a legjobb gyermekcsoport, amellyel alkalmam volt dolgozni.ʼ” Néhány héttel később, amikor kapcsolatba került Jehova Tanúival a házról házra való prédikáló szolgálat során, ezt mondta: „Mellesleg, szeretném megkérdezni, elmondta-e véleményemet másoknak is az iskolás gyermekekről? Szeretném, ha mindenki tudna róla.”

◻ Az Egyesült Államokból származik a következő tapasztalat egy 17 éves diáklányról. Az osztályukban jogról tanultak, és éppen a vallásszabadságról és az állam és egyház viszonyának különválasztásáról folyt a heves vita. A két dolog kapcsán Jehova Tanúiról és a vérkérdésről esett szó. A fiatal testvérnő a megvitatott elterjedt véleményt a vérre vonatkozó bibliai igazságok tekintetében egyoldalúnak és sérelmesnek találta, és ezt meg is mondta a tanárnak. A tanár erre ezt mondta: Itt az alkalom, fejtsd ki a véleményedet az osztály előtt. Amíg nem beszélt, a diákok mind azon a véleményen voltak, hogy a bíróságok helyesen jártak el, amikor elrendelték a kötelező vérátömlesztést a Tanúknak, noha ők tiltakoztak ellene. De amikor végighallgatták a Bibliára alapozott érvélését, az osztály teljesen megváltoztatta nézetét és helytelenítette a bírósági döntéseket. A testvérnőnk nagyon örült, amikor diáktársai közül többen odajöttek hozzá és további magyarázatot kértek Jehova Tanúi hitnézeteiről. Most azt mondja, hogy igen hálás azért, hogy az iskolát különleges munkaterületének tekintheti.

Igen, nektek, iskolás gyermekeknek az iskola egy páratlan munkaterület. Ha alkalom adódik, kedvesen segíthettek osztálytársaitoknak, hogy minél többet megtudjanak Isten nagyszerű szándékáról. Ez esetben nemcsak mások fognak megdicsérni benneteket, hanem maga Jehova is! (Jób 40:14).