Örvendő nép — Miért?

AZ IGAZ keresztények örvendő népet alkotnak. Már csak azért is, mert Jehovát, „a boldog Istent” szolgálják. (1Timótheus 1:11.) Jehova szellemét kölcsönzi nekik, és a szellem egyik gyümölcse az öröm. (Galata 5:22.)

Az ilyen mélyről fakadó öröm rugalmas, ellent tud állni a nyomásnak. Például, Jézus Krisztus elszenvedte a felfeszítés gyötrelmét és a gonosztevőként való kivégeztetés gyalázatát. Igen, „ő a kilátásba helyezett örömért elszenvedte a kínoszlopot” (Zsidók 12:2). Jézus tudta, hogy a Jehovának végzett szolgálatával kapcsolatban még nagyszerű alkalmak és kiváltságok várnak rá. E jövendő kiváltságokat tartva szeme előtt, meg tudta őrizni örömét még a szenvedések közepette is.

Jézus azt akarja, hogy tanítványai is örüljenek. Ezt mondta: „Azért mondtam ezeket nektek, hogy örömöm bennetek legyen és az örömötök teljes legyen” (János 15:11). Ez Jehova Tanúi esetében ma is igaz. Több okból is örülhetünk. Például, ismerjük az igazságot, amely megszabadított a babonaság és a hamis vallás téves nézeteinek béklyójától. (János 8:32.) Továbbá tudjuk, hogy hol tartunk az idő áramlatában, és örvendezünk a hamarosan megvalósuló megmentésnek. (Lukács 21:28.) Sok bajtól is védve vagyunk — például a nemi úton terjedő betegségektől, amelyeknek mindazok ki vannak téve, akik nem a Biblia szerinti erkölcs szellemében élnek. Ezenkívül élvezhetjük azoknak az igazi jó társaságát, akik Jehova akaratát kívánják cselekededni. Sőt az a nagy kiváltság is osztályrészül jutott nekünk, hogy részt vehetünk a Királyság jó hírének a hirdetésében és tanítványokat képezhetünk a juhokhoz hasonló emberek közül. (Máté 24:14; 28:19, 20.)

Az elmondottak összességükben érvényesek Jehova Tanúira, de mit mondhatunk rólad, aki egyike vagy Jehova Tanúinak? Mi az az ok, amiért elmondhatjuk, hogy neked is okod van a Jehova népével együtt örvendezésre?

Öröm az evangéliumhirdető munkában

Egyesek nem találják könnyűnek a házról házra végzett pédikáló-munkában való közreműködést. Bizonyos feszélyezettséget éreznek, ha meg kell szólítaniuk idegeneket, vagy beszélgetést kell kezdeményezniük velük. Olykor alkalmatlannak érzik magukat mások tanítására. Nos, te is érzel időnként feszélyezettséget? Ha igen, hogyan tudsz örömet találni az evangéliumhirdető munkában?

Mindenekelőtt őrizd meg egyetértő szellemi magatartásodat. Sokan odavannak a boldogságtól, ha valamilyen híres személyiségnek vagy közismert politikusnak tehetnek valamilyen szolgálatot. Mennyivel nagyobb örömet kellene találnunk abban, hogy az „örökkévalóság Királyát”, Jehova Istent szolgáljuk! (1Timótheus 1:17.)

Ne felejtsd el azt sem, hogy ez egy soha meg nem ismétlődő alkalom a munkára. Maguk az angyalok vezetik és irányítják a keresztényeket a juhokhoz hasonló egyének felkutatásában. (Jelenések 14:6.) Nem tölti el mindez szívedet örömmel?

Örvendj a Királyság-növekedésnek

Egy másik ok, amiért kedvezően ítélheted meg a prédikló-munkát, az a kívánatos hatás, amit eredményez. A Biblia megjövendölte: „A kevés ezerré lesz, a kicsiny pedig hatalmas nemzetté. Én, Jehova, felgyorsítom ezt a maga idején” (Ésaiás 60:22). Ez a Jehovától jövő ígéret az utóbbi időben igaz lett. Az 1986-os szolgálati évben például 225 868-an merítkeztek alá, szemléltetve ezzel Jehova Istennek való teljes lelkű önátadásukat. A bibliai igazság terjesztőinek száma átlag 6,9 százalékos növekedést mutat.

Kétségtelen, ez a növekedés a te gyülekezetedben vagy körzetedben is érzékelhető volt. Találkozhatunk újakkal az összejöveteleken, akik gyökeresen megváltoztatják az életüket, hogy alkalmasak legyenek Isten szolgálatára. Vajon mindez nem azt mutatja, hogy Jehova megáldja a prédikáló-munkát? Ha neked is részed volt e növekedésben, bizonyára számodra is nagy örömet jelentett. Igaz, a tanulásban eljuthatunk valakivel odáig, hogy az illető alámerítkezik. De nem a mi érdemünk, ha valaki megismeri az igazságot. Pál szerint, ’a növekedést Isten adja’ (1Korinthus 3:6–9). A gyülekezetben mindenkinek kötelessége, hogy az újakat segítse. Hogyan? Úgy, hogy jelen vagyunk az összejöveteleken, hozzászólunk, barátságosan üdvözöljük az újakat és úgy viselkedünk velük, hogy az igazság vonzó legyen számukra.

Abból persze még nagyobb öröm fakad, ha közvetlenül is részt veszünk a házról házra való tevékenységben és a házi bibliatanulmányozásban. A legútóbbi évben minden héten átlag 2 726 252 bibliatanulmányozást vezettek. Miért nem teszel még nagyobb erőfeszítést arra, hogy te is ki vedd a részedet ebből az örömteli munkából? Próbálj bibliatanulmányozást bevezetni ismerőseid körében, például szomszédodnál vagy olyan személynél, akinél irodalmat hagytál hátra. Kérd Jehova segítségét, hogy rátalálhass ilyen juhszerű egyénre.

Az öröm útjában álló akadályok leküzdése

Ha valaki alkalmatlannak érzi magát mások tanítására, ez igazi akadálya lehet annak, hogy örömet találjon a szántóföldi szolgálatban. De emlékezz arra, hogy ’a mi megfelelő képesítésünk Istentől ered’ (2Korinthus 3:5). Jehova a szervezetén keresztül sokfajta segítségről gondoskodik. Így akar eredményes szolgáivá tenni bennünket.

Sorainkban sokan vannak, akik Istent már hosszabb ideje szolgálják és a prédikáló-szolgálatban tapasztalataik vannak. Mi elkísérhetjük a tapasztaltabb hírnököket a szolgálatba és tanulhatunk tőlük. Ezenkívül minden hónapban találhatunk A mi Királyság-szolgálatunk-ban nagyszerű javaslatokat. Aztán ott van az Érveljünk az Írásokból című kiadvány, amely gazdag ismeretanyagot nyújt ahhoz, hogy még rátermettebbek legyünk a prédikáló-szolgálatban. Élj ezekkel a segédeszközökkel és készülj fel még alaposabban a szántóföldi szolgálatra. Gondolkozz mindig újabb és érdekesebb bevezetőkön, hogy az ajtóknál még eredményesebb legyen a prédikálásod. Vagy vizsgáld meg, milyen más módon tudnád a házigazdát a beszélgetésbe bevonni. És amilyen mértékben előrehaladsz a szántóföldön, olyan mértékben fog lelkesedésed és örömed fokozódni a prédikáló-szolgálatban.

A prédikáló-szolgálat akkor ad nagyobb örömet, ha tudunk az emberekkel beszélgetni. Bizonyos területeken ez kifejezetten nehézségekbe ütközik. Tudnád az idődet úgy beosztani a szántöföldi szolgálatra, hogy akkor végy részt benne, amikor az emberek nagyobb valószínűséggel otthon tartózkodnak, például a kora esti órákban? Sokan ezt találták célravezetőnek. De lehetsz kezdeményező és beszélhetsz az embereknek, bárhol legyenek is — utcákon, parkokban, a padon ülőknek, vagy azoknak, akik éppen a kocsijukat mossák. Ne felejtsd el, az embereknek az igazságra van szükségük, és gondolj arra, életük forog kockán. Ennek a tudata bizonyára nagy ösztönző erő lesz arra, hogy leküzd félénkségedet. Jóllehet igaz, hogy a legtöbb ember nem reagál kedvezően az üzenetünkre, azok, akik kedvezően reagálnak, sok örömet okoznak.

Az egyik leghatásosabb segítség örömünk megőrzésében az ima. Kérd Jehova szellemét, hogy erősítsen és bátorítson téged. Pál ezt mondta: „Mindenre van erőm az által, aki megrősít engem” (Filippi 4:13). És akkor is így érezhetünk, ha megtanulunk még jobban bízni Jehovában.

Örvendő népként kitartani

Sokan nem értékelik munkánkat. Jézus erre figyelmeztetett bennünket. Amikor kiküldte tanítványait prédikálni, ilyen tanácsot adott nekik: „Bárhol nem fogad be titeket valaki, vagy nem hallgatja meg a beszédeteket, amikor kimentek abból a házból vagy abból a városból, rázzátok le a lábaitok porát. . . . Íme, elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé, legyetek azért óvatosak, mint a kígyók, és mégis ártatlanok, mint a galambok!” Majd hozzáfűzte: „Még a fejetek hajszálai is mind meg vannak számolva. Ne féljetek tehát!” (Máté 10:11–16, 30, 31).

Ezek a szavak örömteli kitartásra buzdítanak. Annak a tudatára ébresztenek, hogy ha olyanokkal találkozunk, akik nem értékelik az érdekükben tett erőfeszítéseinket, akkor is a valóságban Jehova nevét ismertetjük és igazában őt dicsőítjük. (Zsoltárok 100:4, 5.) Érdekes megfigyelni, hogy időnként azok a házigazdák, akik nem nyitnak ajtót nekünk, így tájékoztatják a bent levőket: „Jehova tanúi voltak itt.” Igen, anélkül, hogy egyetlen szót is szóltunk volna, Jehova nevét magasztalják, és az emberek lehetőséget kapnak arra, hogy elfogadják, illetve elutasítsák az igazságot. (Máté 25:31, 32.) Vagyis még olyan területen is megmaradhat az örömünk, ahol nem fogadtak kedvesen.

Ezenkívül sohasem tudhatjuk, hogy mikor következik be valakinek a gondolkodásában gyökeres változás. Nem is olyan régen egy nő, aki már többször is elutasított egy keresztény testvérnőt ajtajából, most arra kérte, adjon át neki friss irodalmat. A testvérnő meglepődött és megjegyezte, hogy korábban sohasem fogadott el tőle bibliai irodalmat. A nő elmondta, hogy a férje együtt dolgozik egy férfival, aki Jehova tanúival tanulmányozza a Bibliát. Ettől a férfitől kapott ő és a férje egy kiadványt, amit a Watch Tower Society adott ki. Kiváncsiságból beleolvasott és felismerte, hogy az, amit olvasott, az igazság. Akkor elhatározta, hogy legközelebbi alkalommal, ha újra megjelennek nála Jehova tanúi, be fogja engedni őket. Házi bibliatanulmányozás kezdődött, és a hölgy később Jehova önátadott tanúja lett!

Nagy és egyben örömteli kiváltságunk, hogy a világon a reménmység egyedüli jó hírét mondhatjuk el. A prédikálás Istentől kapott feladatunk ezekben az utolsó napokban. Ezt kell tennünk, mielőtt eljönne a vég. (Máté 24:14.) Mennyi idő van hátra addig, amíg eljön Sátán gonosz rendszerének a vége? Csupán annyit tudunk, hogy a vég most már nincs túl messze. (Vö. Habakuk 2:3.) De addig is van lehetőség, hogy mások megismerjék az igazságot. Használjuk ki tehát ezt a hátralevő időt, és vegyünk részt buzgón a prédikáló-munkában. Legyen tehát pozitív a hozzáállásunk, keményen dolgozzunk, hogy ’megmentsük mind magunkat, mind a hallgatóinkat’ (1Timótheus 4:16). Ezt cselekedve megmaradhatunk örvendő népnek és részesei lehetünk a Királyság-növekedésnek.

[Kép a 23. oldalon]

Evangéliumhirdető munkánk igazi öröm forrása még akkor is, ha az emberek nem válaszolnak a Királyság-üzenetre