Jób feddhetetlensége — Vajon miért oly figyelemre méltó?
„Míg ki nem lehelem a lelkem, feddhetetlenségemet fel nem adom!” (JÓB 27:5).
1. Ki volt Jób, és honnan tudjuk, hogy valóságos személy volt?
JÓB a történelem kiváló személyiségei közé tartozik. Nemcsak hatalmas anyagi vagyon tulajdonosa volt, hanem nagy tiszteletben álló, könyörületes bírónak és vezetőnek ismerték. A Biblia azt mondja róla, hogy „a legnagyobb volt Kelet minden férfia közül” (Jób 1:3; 29:12–25). Noéval és Dániellel együtt igazságos férfiúnak említik (Ezékiel 14:14, 20). A Biblia úgy állítja elénk, mint a keresztények követendő példaképét, és ezzel azt bizonyítja, hogy valóságos történelmi személyről van szó (Jakab 5:11).
2. Miből határozhatjuk meg, hogy Sátán mikor próbálta meg Jóbot?
2 Jób Úz földjén élt, a mai Arábia területén. Bár nem volt izraelita, mégis Jehovát imádta, amire Jehova fel is hívta Sátán figyelmét. Istennek az a kijelentése, hogy „nincs senki hozzá hasonló a földön; feddhetetlen és becsületes ember”, feltárja, hogy abban az időben rajta kívül nem akadt Jehovának más kiváló szolgája (Jób 1:8). Ebből arra következtethetünk, hogy Sátán akkor tette próbára Jóbot, amikor távoli unokatestvérei, az izraeliták, Egyiptomban rabszolgaságban éltek — valamikor kiváló, feddhetetlen József i. e. 1657-ben bekövetkezett halálát követő évek alatt, és mielőtt Mózes megkezdte volna feddhetetlen életútját.
3. Ki írta a Jób könyvét, és miért volt képes hozzájutni ehhez az információhoz?
3 Nyilván Mózes írta meg Jób könyvét. De vajon honnan értesült Jób megpróbáltatásáról? Nos, miután i. e. 1553-ban Mózes kénytelen volt elhagyni Egyiptomot, Midiánban telepedett le, nem messze Úz földjétől (2Mózes 2:15–25; Cselekedetek 7:23–30). Abban az időben élhette le Jób élete utolsó 140 esztendejét, amellyel Jehova megáldotta (Jób 42:16). Később, amikor az izraeliták Úzhoz közel jártak pusztai vándorlásuk vége felé, Mózes hallhatott Jób életének utolsó éveiről és haláláról.
Jób korlátozott ismerete
4. a) Mi lehetett a forrása Jób Jehovával kapcsolatos ismeretének, és miért lehetett ő kétségtelenül kapcsolatban Ábrahám és Izsák leszármazottaival? b) Hogyan lett Jób kiválóan feddhetetlen egyén?
4 Amikor Jób próba alá került, Istennel és szándékával kapcsolatos ismerete korántsem volt teljes, hiszen akkor még semmi sem volt megírva a Bibliából. Mindazonáltal Jób biztosan tudott valamit arról, hogyan bánt Jehova Ábrahámmal, Izsákkal, Jákobbal, és Józseffel, éspedig azért, mert Jób nyilván Ábrahám fivérének, Náhornak volt a leszármazottja Náhor elsőszülött fia, Úz ágán. Azonkívül Úz testvére Betuél volt, Izsák feleségének, Rebekának atyja, Józsefnek pedig nagyatyja (1Mózes 22:20–23). Jób kétségtelenül nagy becsben tartotta és kincsként őrizte mindazt, amit Jehova Ábrahámnak és utódainak mondott, és gondosan igyekezett elnyerni Jehova tetszését. Jób tehát kiváló feddhetetlenségű, kifogástalan, és Jehova iránt teljes odaadást tanúsító férfiú volt.
5. Mi teszi Jób feddhetetlenségét olyan kiválóvá?
5 Nem sokkal azután, hogy József elhunyt Egyiptomban, Jób feddhetetlensége Jehova Isten és Sátán közötti szóváltás tárgya lett a láthatatlan mennyekben. Jób azonban mit sem tudott erről a szóváltásról, amely az ő feddhetetlensége köré összpontosult. És éppen az teszi oly figyelemre méltóvá az ő törhetetlen becsületességét, hogy egyáltalán nem tudta, miért kell szenvednie. Jehova azonban megíratta Mózessel a Jób feddhetetlenségével kapcsolatos vitakérdés részleteit, hogy később Isten minden szolgájának javára lehessen ez a történet.
Jób feddhetetlenségének vitakérdése
6. a) Hogyan tárja fel a mennyben megtartott összejövetel az Isten és a Sátán közötti vitakérdés fennállását? b) Mikor kezdődött el ez a vitakérdés, és mit foglalt magában?
6 Jób könyve fellibbenti a láthatatlanság fátyolát, és betekinthetünk az angyalok összejövetelébe, amely Jehova Isten színe előtt ment végbe a mennyben. Jehova ott arra emlékeztette Sátánt, aki szintén jelen volt, hogy „nincs senki [Jóbhoz] hasonló a földön; feddhetetlen és becsületes ember, istenfélő, és elfordul a rossztól” (Jób 1:8). Világos, hogy fennáll a vitakérdés, amelyben Jób feddhetetlensége is fontos tényező. Ámde ez nem valami új dolog. Akkor merült fel, amikor Sátán eltérítette Ádámot és Évát Istentől, és tulajdonképpen ezt mondta: ’Add meg nekem a lehetőséget, és én bárkit eltérítek attól, hogy téged szolgáljon’ (1Mózes 3:1–6).
7. Milyen javaslatokat volt kénytelen tenni Sátán Jób feddhetetlenségével kapcsolatban, és hogyan intézett kihívást Isten ellen?
7 Nos, ezen a hivatalos mennyei összejövetelen Sátán kénytelen előadni javaslatait Jób feddhetetlenségének az alapját illetően. „Vajon semmiért féli Jób az Istent?” — teszi fel a kérdést. „Nem te emeltél-e sövényt köré, a háza köré és mindene köré, ami körülötte van? . . . De változtass csak ezen, és nyújtsd ki a kezedet kérlek — mondja kihívóan Sátán —, és illesd mindenét, amije van, és lásd meg, vajon nem átkoz-e meg szemtől szembe téged!” (Jób 1:9–11).
8. a) Hogyan válaszolt Jehova a Sátán kihívására? b) Milyen csapásokat mért Sátán Jóbra?
8 Jehova elfogadja Sátán kihívását. Teljesen megbízik Jób feddhetetlenségében, ezért így felel Sátánnak: „Íme, mindene, amije van, a kezedben van. Csak őrá magára nem vethetsz kezet!” (Jób 1:12). Sátán hamar lesújt Jóbra. Portyázó sabeusok elhajtják Jób 1000 marháját és 500 szamarát, és egyetlen hírmondó kivételével, megölik összes szolgáját. Sátán azután tüzet bocsát le az égből, amely megemészti Jób 7000 birkáját, valamint azok őrizőit, akik közül ezúttal is csak egy menekül meg. Ezután Sátán úgy intézi, hogy a káldeusok három csoportja elrabolja Jób 3000 tevéjét, és egy kivételével, megöli szolgáit is. Végül Sátán hatalmas szélvihart támaszt, amely elpusztítja a házat, ahol Jób tíz gyermeke lakomát ül, és mindannyian meghalnak. A túlélők minden esetben gyors egymásutánban számolnak be Jóbnak ezekről a szörnyű katasztrófákról (Jób 1:13–19).
9. Mi tette Jób bajait különösen nehezen elviselhetővé, és mégis hogyan reagált azokra Jób?
9 Micsoda csapások! Még ha megértette volna is, hogy ki okozta neki mindezt, Jób akkor is nehezen viselte volna el. De nem értette. Nem tudta, hogy ő áll a mennyben lezajló vitakérdés középpontjában és Jehova őt használja fel arra, hogy bebizonyítsa: vannak emberek, akik akkor is ragaszkodnak feddhetetlenségükhöz, ha igazságtalanul kell elszenvedniük mindazt, amit Sátán rájuk mér. A fájdalomtól lesújtva, sőt abban a hiszemben, hogy valamiképpen Istennek tulajdonítható az őt ért veszteség, Jób ezt mondta: „Jehova adta, Jehova vette el. Legyen áldott az ő szent neve örökké!” Igen, „Jób mindebben nem vétkezett és semmi helytelent nem tulajdonított Istennek” (Jób 1:20–22).
10. a) Milyen további engedményeket kér Sátán Jóbbal kapcsolatban, és miért volt hajlandó Jehova arra, hogy megadja azokat az engedményeket Sátánnak? b) Milyen következményekkel járt Jóbra nézve az a nyomorúságos állapot, amelybe került?
10 Milyen lealázó lehetett Sátán számára, amikor egy másik angyali összejövetel alkalmával Jehova így figyelmeztette őt Jóbbal kapcsolatban: „Még most is szilárdan áll feddhetetlenségében!” De Sátán nem adta fel. Ezúttal azzal érvelt, ha lehetőséget kap arra, hogy Jóbot testileg is lesújtsa, Jób biztosan szemtől szembe megátkozza Istent. Még ilyen feltételek mellett is bízva Jób feddhetetlenségében, Jehova megadja az engedélyt, csupán arra figyelmeztetve Sátánt, hogy ne vegye el Jób életét. Sátán ’rosszindulatú kelésekkel sújtja ekkor Jóbot tetőtől talpig’ (Jób 2:1–8). Jób olyan visszataszítóan nyomorúságos állapotba kerül, hogy rokonai és barátai mind elhúzódnak mellőle, korábbi ismerősei pedig kigúnyolják (Jób 12:4; 17:6; 19:13–19; 30:1, 10–12.).
11. Milyen további csapást kellett Jóbnak elviselnie, és mi tette olyan figyelemre méltóvá az összes ilyen csapás elviselésében tanúsított feddhetetlenségét?
11 Azután egy újabb csapás! Jób feleségének a hite meggyengül. Ezt mondja Jóbnak: „Még mindig ragaszkodsz feddhetetlenségedhez? Átkozd meg Istent és halj meg!” Ő azonban így válaszol: „Úgy beszélsz te is, mint egy az ostoba asszonyok közül. Vajon csak azt fogadjuk el az igaz Istentől, ami jó, és ne fogadjuk el azt is, ami rossz?” És ahogy a beszámoló mondja: „Még ebben sem vétkezett Jób az ajkával” (Jób 2:9, 10). És ha arra gondolsz, hogy szenvedéseinek oka rejtve volt Jób előtt, mennyire igaz, hogy valóban figyelemre méltó az ő feddhetetlensége!
A támadás újabb formája
12. a) Kik voltak azok a férfiak, akik eljöttek, hogy megvigasztalják Jóbot? b) Hogyan használta fel Sátán ezeket a férfiakat arra, hogy tovább gyötörje Jóbot?
12 De Sátán ezzel még nem elégszik meg. Három állítólagos bölcs férfit támaszt, akik vagy személyesen vagy hírből ismerik Jóbot, mint „a legnagyobbat Kelet minden férfia közül”. Ezek jóval idősebbek Jóbnál (Jób 1:3; 15:10; 32:6). Ketten az ő távoli rokonai. A témáni Elifáz Ábrahám egyik leszármazottja Témán ágán, aki Ézsaunak volt az unokája, a suhi Bildád pedig Ábrahám fiától, Suakhtól származik (Jób 2:11; 1Mózes 36:15; 25:2). Cófár ősei felől bizonytalanok vagyunk. Ez a három férfi tüntetőleg azért jött, hogy vigasztalja Jóbot, de Sátán arra használja fel őket, hogy megpróbálja aláásni Jób feddhetetlenségét. Miként a barát álarcában megjelenő politikai vallatók megpróbálják aláásni foglyaik lojalitását és a saját kormányzatuk ellen fordítani őket, Sátán is azt remélte, hogy ezek a „vigasztalók” Jóbot Isten ellen fordítják (Jób 16:2, 3).
13. a) Mit tettek Jób látogatói a megérkezésük után? b) Amikor elkezdődött a beszélgetés, vajon milyen irányba indult el?
13 Amikor a három látogató megérkezik, előbb hét napon és hét éjjelen át szótlanul szemlélik Jób rettenetes kínjait és rendkívüli megaláztatását (Jób 2:12, 13). Nyilván Elifáz a legidősebb, és végül ő kezdi el a beszélgetést, meghatározva ezzel annak módját és tárgyát, ami azután három menetes szóváltássá alakul. Elifáz beszéde, valamint társainak későbbi beszéde nagyrészt vádaskodásból áll. Miután mind a három vádló elmondja a magáét, Jób is szól, és visszautasítja vádjaikat. Cófár nem vesz részt a harmadik menetben; nyilván úgy érzi, nincs mit hozzátennie. Cófár tehát csak két beszédet tart, míg Elifáz és Bildád hármat-hármat.
14. Miféle érveket hozott fel a három férfi Jób ellen, és hogyan használt Sátán hasonló taktikát Jézus esetében is?
14 Elifáz beszédei hosszabbak, nyelvezete valamelyest szelídebb. Bildád beszédmódja gúnyosan csípős, Cófáré még inkább az. Érveiket ravaszul fogalmazzák meg, hogy Sátán szándékát hajtsák végre, aki meg akarja törni Jób feddhetetlenségét. Gyakran valódi tényeket jelentenek ki, de a tálalásuk és az alkalmazásuk téves. Sátán ugyanezt a taktikát alkalmazta Jézus esetében. Azt az írásszöveget idézve, amely szerint Isten angyalai megvédik az ő szolgáját minden sérüléstől, Sátán arra szólította fel Jézust, hogy azzal bizonyítsa be, ő az Isten Fia, hogy leveti magát a templom magas részéről (Máté 4:5–7: Zsoltárok 91:11, 12). Jób elég hosszú ideig volt kitéve ugyanilyen sátáni érvelésnek.
15. Elifáz érvelése szerint mi volt Jób szenvedéseinek a forrása?
15 Bevezető szavaiban Elifáz azzal érvel, hogy Jób szenvedései Isten büntetéseként zúdultak rá a bűneiért. „Ment-e már valaki tönkre ártatlanul?” — kérdezi. „Ahogyan én láttam, akik ártalmas dolgokat terveznek, és akik gyötrelmet vetnek, maguk aratják le azt” (Jób 4:7, 8). Elifáz azzal az állítással folytatja, hogy Isten a szolgáiban sem bízik. „Nem bízik szolgáiban — mondja —, és [angyalaiban is] hibát talál. Mennyivel inkább így van ez azokkal, akik agyagházban laknak” (Jób 4:18, 19).
16. Hogyan folytatta Bildád Elifáz Jób elleni támadását, és milyen oda nem illő szemléltetést használt?
16 Bildád veszi át most a szóbeli támadást. „Ha tiszta és becsületes vagy, [Isten] már most felkelne érted és bizonyosan visszaadná jogos lakhelyedet.” Bildád megjegyzi, hogy a papirusz és a nád kiszárad és elpusztul víz nélkül, és szavahihetően azt a következtetést vonja le, hogy „mindazok, akik megfeledkeznek Istenről”, szintén arra a sorsra jutnak. De mennyire téved, amikor ezt a szemléltetést Jóbra alkalmazza és hozzáteszi: „A hitehagyott egyén reménysége elvész!” (Jób 8:6, 11–13).
17. Milyen még erőteljesebb érvelést használt Cófár?
17 Cófár megjegyzései még meggyőzőbbnek tűnnek. ’Ó bárcsak maga Isten szólna hozzád és elmondaná neked, hogy mit gondol!’ — mondja Cófár. ’Isten jól tudja, mit tettél. Jóval kevesebb büntetést mért rád, mint amit megérdemelnél. Szabadulj meg bűneidtől és hagyd el minden gonoszságodat, akkor biztonságban leszel és sok barátod lesz!’ (Jób 11:4–6, 14–20).
18. A vita második fordulójában a három férfi hogyan folytatta Jób elleni támadását?
18 A vita második fordulójában Elifáz folytatja Jób feddhetetlensége elleni támadását. ’Ha Isten még az angyalaiban sem bízik, mennyivel kevésbé bízik az olyan emberben, mint amilyen te vagy! A gonosz mindenkor bajba jut’ (Jób 15:14–16, 20). Bildád, akit felingerel Jób szilárd ellenállása az érveivel szemben, valójában ezt mondja: ’Fényed kialszik. Létezésed minden emléke kihal. Ez történik mindazokkal, akik megfeledkeznek Istenről’ (Jób 18:5, 12, 13, 17–21). Cófár, Jób korábbi jólétére utalva, megkérdezi: ’Nem tudod-e, hogy a gonoszok örömkiáltása rövid ideig tartó, és a hitehagyottnak öröme csak egy pillanat? A gonosznak vétkét leleplezi az ég’ (Jób 20:4, 5, 26–29).
19. a) Elifáz szerint, milyen értéket tulajdonít Jehova az ember feddhetetlenségének? b) Hogyan fejezte be Bildád a Jób elleni szóbeli támadását?
19 Elifáz nyitja meg a vita harmadik menetét, és megkérdezi: ’Vajon értékes lehet-e bármelyik ember Isten előtt? Még ha feddhetetlen is, mi haszna van belőle Istennek? Térj vissza Istenhez — mondja —, és rendezd vele ügyedet. Akkor helyreállít téged’ (Jób 22:2, 3, 21–23). A szóbeli támadást Bildád fejezi be. ’Vajon ki dicsekedhet a földön azzal, hogy tiszta?’ — kérdezi. ’Isten oly dicsőséges, hogy még a hold és a csillagok is kevesebbek szemében a semminél. Mennyivel kevesebb hát az ember, aki csak egy féreg az ő szemében!’ (Jób 25:2–6).
Jób védekezése és helyreigazítása
20. a) Hogyan válaszolt Jób arra az érvelésre, amely szerint a szenvedéseit büntetésként kapta Istentől a bűneiért? b) Mi volt Jób szilárd elhatározása, és honnan tudjuk, hogy a feddhetetlensége igenis számított Istennél?
20 Jób rettenetes fájdalmai ellenére, nem hagyja egy pillanatig sem szó nélkül gyötrőinek hamis érveléseit. Ha a szenvedés Isten büntetése a bűneinkért, vajon „miért van akkor az, hogy a bűnösök életben maradhatnak, magas kort érnek el, sőt meg is gazdagodnak”? (Jób 21:7–13). És azzal ellentétben, amit Jób vádolói mondanak, Jehova igenis nagyra értékeli azokat, akik megőrzik feddhetetlenségüket, és ezáltal választ adnak Sátán hamis állítására, amely szerint ő képes bárkit eltéríteni Isten szolgálatától (Példabeszédek 27:11; Zsoltárok 41:12, [41:13, Károli]). Jób bízik a saját feddhetetlenségében, és így kiált fel: „Míg ki nem lehelem a lelkem, feddhetetlenségemet fel nem adom!” (Jób 27:5). Nem, ő semmit sem tett, amivel rászolgált volna arra, ami vele történt.
21. Mit mondott Elihu Jób hamis vigasztalóinak, és milyen helyreigazításban részesítette Jóbot?
21 A fiatal Elihu figyelmesen hallgatta ennek a hosszú vitának minden szavát. Most ő emelkedik szólásra: elmondja Jób hamis vigasztalóinak, hogy egyetlen szavuk sem bizonyította Jób bűnösségét (Jób 32:11, 12). Majd Jóbhoz fordulva, Elihu ezt mondja: „Hallottam szavaidat: ’Tiszta vagyok, nem vétettem. Íme, mégis talál okot arra, hogy ellenem forduljon, ellenségének tart engem’ . . . Ebben nincs igazad” (Jób 33:8–13; 6:29; 13:24, 27; 19:6–8). Igen, Jób túl sokat foglalkozott saját igazolásával. Ugyanakkor viszont sohasem ítélte el Istent és sohasem szűnt meg bízni abban, hogy Isten helyesen teszi, amit tesz.
22. a) Mit válaszolt Jób, miután meghallgatta Jehovát? b) Mit követelt meg Jehova Jób hamis vigasztalóitól, és mi lett az események végkimenetele Jób számára?
22 Hatalmas vihar tör ki, amikor Elihu befejezi a mondanivalóját, és maga Jehova beszél a szélviharból: „Ki az, aki tudatlan beszéddel el akarja homályosítani tanácsomat? Övezd csak fel derekadat . . . Én kérdezlek, te meg válaszolj nekem!” Miután meghallgatta Jehovát, Jób elismeri, hogy meggondolatlanul beszélt, alapos ismeret nélkül, és bűnbánatot tart „porban és hamuban”. Ezután Jehova vádat emel Elifáz és két társa ellen, arra utasítva Jóbot, hogy könyörögjön értük. Akkor Jehova helyreállítja Jóbot, hét fiúval és három szép leánygyermekkel áldja meg őt, és kétszer annyi jószága lesz, mint azelőtt volt. Jób még 140 évig él, és azután „idős korban halt meg, napokkal betelve” (Jób 38:1–4; 42:1–17).
23. Milyen kihatással legyen ránk Jób feddhetetlensége?
23 Jób valóban figyelemre méltó feddhetetlen férfiú volt! Nem tudhatta, hogy Sátán gonosz kihívásának lett a célpontja. Ez csak jobban kihangsúlyozza feddhetetlenségét, mert bár azt hitte, hogy minden szenvedése Istentől van, mégsem volt hajlandó megtagadni vagy megátkozni Istenét. Mily nagyszerű tanulság ez a számunkra, mi ismerjük feddhetetlenségünk próbájának a forrását! Indítson hát minket mindez arra, hogy kövessük Jób példáját, és törjünk előre ezután is Jehova munkájában tekintet nélkül arra, hogy mit művel ellenünk Isten fő Ellensége!
Mit tudsz válaszolni rá?
◻ Mely tényezők teszik Jób feddhetetlenségét annyira figyelemre méltóvá?
◻ Kik látogatták meg Jóbot, és mit remélt tőlük Sátán?
◻ Milyen érveket használt Jób ellen a három látogató?
◻ Hogyan védekezett Jób, és milyen helyreigazításban részesült?
◻ Mi lett a végkimenetel, és hogyan érintsen mindez bennünket?
[Kép a 13. oldalon]
Sátán küldött három „vigasztalót”, hogy Jóbot Isten ellen fordítsák