Neveld gyermekedet az isteni önátadás kifejlesztésére!

„Neveld fel a fiút az ő útjának módja szerint, még amikor megöregszik is, nem tér el attól” (PÉLDABESZÉDEK 22:6).

1. Mit kell elérni ahhoz, hogy sikeresen nevelhessük a gyermekeket, és miért?

EGY CIRKUSZI artistanő, amikor megpróbálta a trapéz művészetére megtanítani a fiát, megfigyelte, hogy annak mindig nehézségei voltak, amikor át kellett vetnie magát a keresztrudakon. „Ha egyszerűen átveted a szívedet a korlátokon — javasolta az anya —, a tested is utána megy! ” Így van ez azoknál is, akik szeretnék isteni önátadásra ’nevelni’ a gyermeküket. A szív indítékát kell elérnünk. Ez különösen a tizenéves korban jelent nehéz feladatot (Példabeszédek 4:23).

2. Miért nehéz évek a serdülőkor évei, és hogyan segíthetnek ezen a szülők?

² „Évekig nem volt nehéz kitalálnom, hogy mi játszódik le a fiam szíve mélyén” — jelentette ki egy németországi keresztény apa. „De ez villámgyorsan megváltozott, amikor elérték a serdülőkort.” Ebben a felnőttkorhoz vezető átmeneti időszakban a testi és hormonális változások által fűtött sokféle új és izgató vágy gyakorol hatást a fiatalok szívére. Bizony túl gyakran előfordul, hogy ezeket az éveket sok fájdalmas tévedés keseríti meg. Még a hithű Jób is keseregve nézett szembe ’ifjúsága tévedéseinek következményeivel’ (Jób 13:26). Az érzelmi nyomások előidézhetik a fiataloknál „a szív aggodalmát”. A Példabeszédek 12:25 azt mondja, hogy emiatt a szív ’lesújtva érzi magát’, „a jó szó azonban felvidítja”. Hogyan segíthetnél a gyermekednek ezek alatt a válságos évek alatt jó gondolatcsere és beszélgetés útján?

Szívbeli kapcsolat

3., 4. a) Miben különbözött Elihu és Jób három „barátja” tanácsadási megközelítési módja? b) Mi akadályozhatja meg a szívbeli kapcsolatot?

³ Figyeld meg az ellentétet Elihu tanácsadói megközelítése és Jób három „barátjának” a megközelítési módja között! Ez rávilagít arra, hogy mi segíti elő vagy mi hátráltatja a jó gondolatcserét. Elihu jó hallgató is volt. Mialatt a többiek tartózkodók maradtak és sohasem ismerték be saját emberi gyengeségeiket, ő ezt mondta: „Lásd, én éppen olyan vagyok az igaz Isten előtt, mint te; mert agyagból formáltak engem is.” Arra buzdította Jóbot, hogy ’válaszoljon’, öntse ki a szívét, és ne rettenjen meg (Jób 33:5–7). Másrészt, a három „barát” képmutató módon azt a látszatot keltette, mintha rokonszenvezne Jóbbal és vigasztalni akarná, holott előre eltervezett előítélettel hallgatták meg őt. „Hallgassátok meg, kérlek, ellenérveimet! És figyeljetek ajkam pörlekedéseire!” — könyörgött nekik Jób, de hiába (Jób 13:6). Igen, az ő megközelítési módjuk inkább korlátot emelt közéjük!

⁴ Ha nem vigyáz, a szülő is hasonló korlátokat emelhet anélkül, hogy észrevenné. Hallgasd meg hát gyermekedet (Példabeszédek 18:13). Gondold át alaposan, hogy milyen hatást vált ki nála a válaszod. „Van, aki meggondolatlanul beszél, mintha tőrrel szurkálna; a bölcsek nyelve viszont gyógyító” (Példabeszédek 12:18). Igaz, előfordul, hogy a „vad beszéd” mögött zűrzavarral küzdő szív húzódik meg. Ha gyógyítani akarsz, meggondoltan használd a nyelvedet! (Jób 6:2, 3).

5. a) Mi segítheti a szülőt abban, hogy kifürkéssze gyermeke szívének a szándékait? b) Hogyan segíthetnek a társulati kiadványokra történő utalások?

⁵ Akkor segíthetünk szólásra bírni a gyermeket, és akkor lesz könnyebb neki arról beszélni, ami nyugtalanítja, ha figyelmesen hallgatjuk és tapintatos kérdéseket teszünk fel neki (Példabeszédek 20:5). „Sokszor látszólag alkalmatlan időpontban kezdene a fiam beszélgetni velem, és csak egy vagy két mondatot szól csupán valamiről, ami az iskolában történt” — jegyzi meg egy 18 éves fiú édesanyja. „De az én feladatom kedvesen ’felszínre hozni’, hogy mi van a szívében, az ilyenfajta kedves kérdésekkel: ’Hát azután mi történt?’ Vagy: ’És mit éreztél akkor?’ Vagy: ’Erre mit válaszoltál vagy mit tettél? ’ Ő pontosan ezt akarta, és ilyenkor nyíltan elmondja a gondjait. Persze ez sok időbe kerül! ” Add meg a gyermekednek ezt az időt! Esetleg a hosszú séták közben vagy amikor kikapcsolódtok, próbáld megtudni, hogy mi van az elméjében. Sok szülő úgy látta, hogy ha visszagondol arra az információra, amelyet az évek során a Watchtower Society kidványaiban olvashatott, az nagy segítségére van, hogy jobban megértse a fiatalokat, és értelmes beszélgetést folytasson velük. Így szívélyes beszélgetés alakult ki és terjedt el a családtagok között. Az isteni önátadás kifejlesztéséhez azonban többre van szükség, mint puszta gondolatcserére.

Segítsd elő a szellemi táplálkozást!

6., 7. Mit tett Timótheus édesanyja, és hogyan követhetik a szülők az ő példáját?

⁶ Timótheus édesanyja nem maradt tétlen szemlélője az olyan dolgoknak, amelyek életet jelentettek a fia számára. Timótheusról ezt olvassuk: „Kora gyermekségedtől fogva ismered a szent írásokat, amelyek képesek bölccsé tenni téged a megmentésre” (2Timótheus 3:15). Hasonlóképpen, ma is mélységesen foglalkoztatja a gyermekeik szellemi táplálása az olyan szülőket, akiknek a gyermekei isteni önátadást fejlesztenek ki magukban. Ezek a szülők arra tanítják a gyermekeiket, hogy egész zsenge korban kezdjenek el személyes tanulmányozást.

⁷ Gondoskodtál-e arról, hogy a gyermekednek meglegyen a saját bibliai irodalma és felkészüljön a gyülekezeti összejövetelekre? Erőteljesen arra buzdítod-e őt, hogy időt szakítson az Isten Igéje nagyszerű kincseinek a feltárására? (Példabeszédek 2:1–5; 1János 2:14). Az összejöveteleken együtt ültök-e, hogy buzdítást biztosíthass az elméjének — és a szívének —, nehogy azok elkalandozzanak? Buzdítod-e őt a tevékeny közreműködésre? (Zsidók 10:23–25). Fenntartod-e a rendszeres családi tanulmányozást, amely biztosítja gyermekednek a sajátos szükségleteinek megfelelő ismeretanyagot? Fordíts figyelmet ezekre a kérdésekre! (Példabeszédek 24:5).

„Legyen Jehova valóságos!”

8. Az 5Mózes 11:18, 19 szerint, hol kell kezdődnie az isteni önátadásnak, és hogyan alkalmazhatják ezt a szülők a gyermekeikre napjainkban?

⁸ Ha csupán tényekkel tömjük tele valakinek a fejét, attól még a szíve és a lelkiismerete érintetlen maradhat. Ahhoz, hogy jó lelkiismeretet fejlesszen ki magában, a gyermekednek meg kell látnia, hogy Jehova valóságos személy, aki dinamikus erőt képvisel és mélységesen érdeklődik a gyermeked iránt, valamint az iránt is, amit tesz. De előbb a te szívednek kell meg telnie Jehova iránti szeretettel, mert csak akkor érzel indítást magadban arra, hogy rendszeresen beszélj az ő szerető gondoskodásáról és az ő nagyságáról. Szeretned kell továbbá az igazságot, és aszerint kell élned. Amikor egy angliai édesanyától megkérdezték, hogyan fejlesztettek ki a gyermekei — mindannyian teljes idejű evangélium hirdetők — ilyen erőteljes szeretetet Isten iránt, az édesanyja így válaszolt: „Úgy, hogy elmondtam nekik, mennyire valóságos személy Jehova. Ő oly sokat segített nekem, hogy nem is tehettem mást, mint valóságossá tenni őt a gyermekeim előtt. Minden Jehova személye köré összpontosul.” Neveld a gyermekedet arra is, hogy forduljon Jehovához „az ima és a könyörgés minden formájában . . . [imádkozván] minden alkalommal szellemben” (Efezus 6:18). Hadd hallja a gyermeked buzgó, szívből jövő imáidat, és beszéld meg vele a saját imái tartalmát és tárgyát is (5Mózes 11:1, 2, 18, 19; Példabeszédek 20:7).

9. Hogyan használhatják fel a szülők a való életből vett példákat gyermekeik lelkiismeretének a nevelésére?

⁹ A fiatal lelkiismeretét erőteljesen befolyásolhatják a valóságos élet által nyújtott példák. (Vö. 1Korinthus 8:10.) Időről időre hallani lehet olyan egyénekről, akik azért szenvednek, mert megszegték Isten törvényét. Beszéld meg ezeket az eseteket a gyermekeddel anélkül, hogy az vádként hangzana, és segíts neki megérteni Pál szavait: „Isten nem hagy magából gúnyt űzni! Amit az ember vet, azt le is aratja” (Galata 6:7, Békés—Dallos). Buzdító példaként, beszéljétek meg a Jézus életéről szóló megindító evangéliumi beszámolót. Ezzel hozzásegíted a gyermekedet ahhoz, hogy magáévá tegye „Krisztus értelmét” (1Korinthus 2:16). De tedd élővé ezt a beszámolót! Buzdítsd a gyermekedet arra, hogy képzelje maga elé a drámai jeleneteket és gondolkozzon el azon, milyen mesteri módon oldotta meg Jézus a dolgokat. Válassz ki a Biblián alapuló kiadványokból olyan részeket, amelyek részleteket közölnek Jézus életéből és személyes tulajdonságairól, és a változatosság kedvéért használd fel ezeket időnként a családi tanulmányozásnál.a

10. Hogyan segíthetsz a gyermekednek abban, hogy „megtanulja Krisztus szeretetét”?

¹⁰ Gyermekednek azon kell igyekeznie, hogy kövesse Krisztus példáját. Csak akkor lesz képes valóságos tapasztalat révén ’megismerni a Krisztus szeretetét, amely felülmúlja az ismeretet’ (Efezus 3:19). Buzdíts hát arra, hogy még közelebbről kövesse Jézus gyűlöletét a törvénytelenség iránt, szeretetét az emberek iránt, buzgóságát Atyja imádata iránt, könyörületességét és nagylelkűségét, valamint azt a közösségét is, hogy elviselje a gúnyolódást (Zsidók 1:9; Márk 6:34; János 4:34; Lukács 23:34; 1Péter 2:23). Meleg szavakkal dicsérd meg gyermekedet, amikor felel. Hadd lássa, hogy — bár tökéletlenek vagyunk — minél közelebbről követjük a Mester példáját, annál boldogabbak vagyunk és annál kifinomultabb lesz a lelkiismeretünk. Közelebb kerülünk Istenhez is, mert Jézus az Atya személyiségét tükrözi vissza (János 14:6–10). Mindig emlékeztesd a gyermekedet ennek a kapcsolatnak kiváló értékére. Egy sikeres keresztény négygyermekes anya kijelentette: „A férjem egyetlen napot sem enged elmúlni úgy, hogy át ne ölelné a gyermekeinket és el mondaná nekik, mennyire szereti őket, és tudja: milyen büszke lehet Jehova az ő viselkedésükre. ’Jehova szeret titeket’ — mondja. ’Ne szomorítsátok meg őt! ’ ” (Példabeszédek 27:11).

Szükség van szerető fegyelmezésre

11. Miért van szüksége minden gyermeknek fegyelmezésre?

¹¹ Dávid ’kora ifjúságától kezdve’ Isten oktatásában részesült, mégis így könyörgött: „Ifjúságom bűneire és lázongásaimra, ó ne emlékezzél! ” (Zsoltárok 71:5, 17; 25:7). Igen, minden gyermek szívéhez ’bolondság kötődik’. De „a fegyelmezés vesszeje távolítja tőle el azt (Példabeszédek 22:15). A szülői tekintély „vesszeje” gyakran talán csak egy helyreigazító szó vagy egy határozott tilalom. Tehát, amikor a gyermeked csalárd szíve valami ártalmas dolog után sóvárog, határozottságra van szükséged, hogy nemet tudj mondani! (Jeremiás 17:9; Példabeszédek 29:17, 21).

12., 13. Hogyan teheted hatékonnyá a fegyelmezést?

¹² Amikor fegyelmezel, különösen amikor büntetsz, Jehova példáját kövesd, aki ’aszerint igazít helyre, ami igazságos’. Ésaiás 28:26–29. verse megmutatja, hogy ő olyan, mint a földműves, aki bölcsen választja ki a megfelelő szerszámot a különféle magvak kicséplésére, kellő ideig végzi ezt a műveletet, s „nem örökre csépeli azt”. Ezért tehát kérdezd meg magadtól: Ésszerű-e az általam kiszabott korlátozás, arányban van-e a gyermek életkorával és érettségi fokával? Arányban van-e a büntetés a helytelen cselekedet súlyosságával, s kellőképpen következetes-e és nem csupán a hangulatom szüleménye? Vajon a gyermek tudja-e, hogy miért kapja a büntetést? (Jób 6:24).

¹³ Az ésszerűtlen korlátozások vagy a nem következetes fegyelmezés ingerelhetik, elkeseríthetik a gyermeketb (Efezus 6:4; Kolossé 3:21). A szeretetteljes határozottság megóvja a gyermeket olyan körülményektől, amelyek tönkretehetnék mindazt a jó tanítást, amit sikerült felhalmoznod a szívében. Ez különösen a társaságára vonatkozik (Példabeszédek 13:20; 28:7). De mi történik akkor, ha minden erőfeszítésed ellenére, a gyermek mégis komoly bajba kerül?

Amikor bekövetkezik a baj

14. Miért nem szabad, hogy a szülő gyorsan lemondjon a gyermekéről, ha az súlyos vétségbe keveredik?

¹⁴ A fájdalmas csalódás némely szülőknél előidézi, hogy gyorsan lemondanak a tévelygő gyermekükről. Jóllehet Jehova megfelelő büntetésben és feddésben részesítette Izrael ókori nemzetét, nem mondott le gyorsan azokról, akik szinte a „fiai” voltak (Hóseás 11:1; 2Krónika 36:15, 16; Zsoltárok 78:37, 38; Nehémiás 9:16, 17). Miként az ókori edzők képesek voltak bekötözni a megsérült atléták sebeit és helyreilleszteni azok eltörött csontjait, a mai szülőknek is arra kell törekedniük, hogy ’megerősítsék a lankadt kezeket . . ., hogy a megbénult tag ki ne ficamodjék, hanem inkább meggyógyuljon” (Zsidók 12:12, 13).

15. Hogyan alkalmazhatja a szülő a Galata 6:1. versét a tévelygő gyermek helyreállítására?

¹⁵ Ahhoz, hogy szellemileg „megbénult” gyermek megerősödjék és elkerülhető legyen az állapota rosszabbra fordulása, helyre kell igazítani a gondolkodását. „Még ha valaki [ez esetben egy gyermek] félrelép is anélkül, hogy észrevenné — tanácsolja Pál —, ti, szellemi képesítésűek, próbáljátok helyreigazítani az ilyen embert a szelídség szellemében” (Galata 6:1). A „helyreigazítani” kifejezéssel fordított görög szó orvosi szakkifejezés volt Pál idejében, a csontok ’helyretevésére’ vonatkozóan. Ez a fájdalmas művelet nagy ügyességet követelt, ha el akarták kerülni, hogy a törött csontok egy életre nyomorékká tegyék a sérült személyt. Ugyanazt az alap szót „rendbehozni” (pl. „rendbehozni a hálókat”), valamint „pótolni” [pl. hiányosságot] szóval is fordítják (Márk 1:19; 1Thessalonika 3:10). Ahhoz, hogy „rendbehozhassuk” egy fiatal szívét, igyekeznünk kell elérni őt a „tanítás művészetével”. Szócsaták helyett, inkább a Biblia létfontosságú tanácsát kövesd: ’Légy . . . nyájas, . . . viseld el a rosszat, szelíden oktatva az ellenszegülőket, hátha megadja nekik Isten a bűnbánatot’ (2Timótheus 2:24–26; 3:16; 4:2).

16. a) Milyen helyreigazításra lehet szükség ahhoz, hogy újra visszanyerjünk egy tévelygő gyermeket? b) Mit kell világosan megértetni a gyermekkel?

¹⁶ Ahhoz, hogy helyreigazítsa a gyermek téves gondolkozását, a szülőnek fokoznia kell nevelési erőfeszítéseit. Lehet, hogy a szülő kénytelen lesz módosítani az életvitelét, hogy a szükséges figyelmet fordíthassa a gyermekére. A példázatban, amely felhívja a figyelmet az „egyetlen bűnös” visszanyerésére tett erőfeszítés fontosságára, Jézus leír egy asszonyt, aki jóformán mindent kisöpör, hogy megtalálja elveszett drachmáját (Lukács 15:7–10). Az istenfélő nevelésben részesített gyermeken úrrá lehet haszontalanságának és bűnös mivoltának az érzése, amikor a vétke napvilágra kerül, ezért a szülőnek biztosítania kell gyermekét a szeretetéről. Segíts a gyermeknek megérteni, hogy nem a személyre neheztelsz, hanem a viselkedésére, és ezt a viselkedést pedig meg lehet javítani (Judás 23).

17., 18. a) Hogyan sikerült egy apának helyreállítania a gyermekét? b) Általában mi hozza meg az eredményt?

¹⁷ Egy apa, akinek a fiát a gyülekezet erkölcstelenség miatt megfenyítette, hosszú sétákat tett a fiával hetenként többször is, és hosszantartó, kötetlen beszélgetéseket folytatott vele. Továbbá, kiválasztott néhányat a Biblián alapuló kiadványokból, amelyek a fia sajátos nehézségeivel foglalkoznak. Ezeket együtt áttanulmányozták azon felül, hogy az ifjú részt vett az apa által vezetett családi tanulmányozáson is. Ez a szülő, aki gyülekezeti vén, úgy osztotta be a munkáját, hogy megadhassa a fiának a teljes érzelmi és elmebeli figyelmet, amire annak szüksége volt. A fiú teljesen helyreállt.

¹⁸ Előfordulhat azonban, hogy egy fiú vagy egy leány teljesen lázadóvá lesz, és ’megveti az engedelmességet’c (Példabeszédek 30:17). Ezek a rendkívüli helyzetek szerencsére ritkán fordulnak elő Isten népe között. Milyen buzdító az a tudat, hogy a helyzetek túlnyomó többségénél, ahol a szülők — bár nem hunynak szemet a helytelen tett felett — nem mondanak le gyorsan a gyermekeikről, hanem türelmesen megpróbálják elérni a szívét, jó eredmények születnek!

Kemény munkába kerül — de megéri!

19. Hogyan tudnád követni Mária példáját a családról való gondoskodás terén?

¹⁹ A gyermekek felnevelése — különösen ezekben az „utolsó napok”-ban, óriási feladat! Azok a szülők, akik ezt a felelősséget komolyan veszik, igazán dicséretet érdemelnek! Szüntelenül mérlegeld, hogy mi a fontosabb! Soha ne engedd, hogy szeretteid „számos” anyagi szükségletének gondja megakadályozzon abban, hogy megragadd a velük kapcsolatos szellemi lehetőségeidet. Emlékezz arra, amit Jézus mondott Mártának: „kevés a szükséges, vagy csak egy”. Igen, egy egyszerű étel is elegendő volt. Légy olyan, mint Mária, aki szellemileg hasznos időt töltött el Jézus mellett. Válaszd a „jobbik részt” a családod számára azáltal, hogy családostól veszel részt a szellemi tevékenységben (Lukács 10:38–42).

20. Milyen jutalom vár az eredményes keresztény szülőkre?

²⁰ Egy szülő — hat évvel azután, hogy sikeresen hozzásegítette gyermekeit ahhoz, hogy megszeressék Jehovát — levelezőlapot kapott az egyik gyermekétől. Többek között ez állt rajta: „Anya, nagyon-nagyon szeretlek, sokkal jobban, mint ahogy ezt valaha is tudtad volna. Köszönöm, hogy vezettél és irányt mutattál nekem . . . A világ legjobb reménységét adtad nekem, az pedig az igazság. Köszönöm, hogy megmentetted az életemet.” Hogy örülhetett ez az édesanya! Ahogy a Példabeszédek 23:24, 25 mondja: „Büszke lehetsz a bölcs fiadra [vagy lányodra]. Legyen rád büszke az apád és az anyád; szerezd meg anyádnak ezt az örömet!” (Today’s English Version). Jehova segítségével, legyen meg neked is ez az örömed!

[Lábjegyzetek]

Mit mondanál erre?

◻ Hogyan javíthatja meg a szülő a gyermekeivel való szívbeli kapcsolatot?

◻ Mi segíthet a gyermeknek a jó lelkiismeret kefejlesztésében?

◻ Mi teszi hatékonnyá a fegyelmezést?

◻ Hogyan lehet helyreállítani egy tévelygő gyermeket?

[Kép a 13. oldalon]

Ha figyelmesen hallgatunk, még ha kellemtelen is, buzdítást érzünk arra, hogy szívbeli kapcsolatot teremtsünk másokkal

[Kép a 15. oldalon]

Valóban nehéz dolog arról biztosítani egy gyermeket, hogy szeretjük őt, és nehéz elérni a szívét, amikor súlyosan megtévedt