„Tanítóknak kellene lennetek”

’Az Úr szolgája legyen tanításra alkalmas’ (2TIMÓTHEUS 2:24).

1., 2. Milyen kiváló módon kell a keresztényeknek követniük Jézus példáját?

I. SZ. 31-ben, egy tavaszi napon Jézus a szabadban szólt a nagy, vegyes összetételű tömeghez, amely azért gyűlt összze, hogy őt hallgassa. Jézus nem vett igénybe modern mikrofont, hanem a hegyvidék természetes hangzási viszonyait használta fel arra, hogy a hangja eljusson az emberekhez. Meglepő dolgokat mondott. S amikor befejezte a beszédét, hallgatói egyetértettek abban, hogy sohasem hallottak még ehhez hasonlót. A bibliai feljegyzés ezt mondja: „A tömeg elcsodálkozott az ő tanítási módján” (Máté 7:28). Ez alkalommal és számtalan más alkalommal is, Jézus bebizonyította, hogy valóban mesterien tudott tanítani.

² De azt is mondta követőinek, hogy nekik szintén tanítóknak kell lenniük. Így szólt: „Menjetek azért és tegyetek tanítványokká minden nemzetből embereket . . . megtanítva őket, hogy tartsák meg mindazt, amit én parancsoltam nektek” (Máté 28:19, 20). Pál apostol is azt hangsúlyozta, hogy a keresztények egyik feladata a tanítás. „Ha az időt tekintjük, már tanítóknak kellene lennetek” — mondta a zsidó keresztényeknek (Zsidók 5:12). Timótheusnak pedig ezt mondta: „Az Úr rabszolgájának nem kell viszálykodnia, hanem legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas (2Timótheus 2:24).

3. Milyen területeken kerülhet sor arra, hogy a kereszténynek tanítania kell?

³ Vajon miért hangsúlyozza ki az Írás a tanítás fontosságát? Nos, a keresztényeknek tudniuk kell, hogyan tanítsanak, amikor házról házra vagy az utcán prédikálnak, amikor újralátogatást végeznek, vagy amikor bibliatanulmányozást vezetnek az érdeklődőknél. Megpróbálnak felhasználni minden kapcsolatot és minden alkalmat arra, hogy tanítsanak. (Lásd János 4:7–15.) A keresztény szolgáknak akkor is tanítaniuk kell, amikor a Királyságteremben a gyülekezethez szólnak, vagy amikor egyéni alapon tanácsot adnak valakinek. Az érett keresztény nők is arra kapnak buzdítást, hogy a ’jóra’ tanítsák a fiatalabb nőket (Titus 2:3–5). A keresztény szülőknek szintén meg kell próbálniuk „Jehova fegyelmezése és szellemi szabályozása” szerint felnevelni a gyermekeiket, ami nagy tanítói készséget követel (Efezus 6:4; 5Mózes 6:6–8). Nem csodálkozhatunk hát, ha Pál apostol azt mondja, hogy a keresztény legyen „tanításra alkalmas”!

4., 5. Milyen segítséget kapunk ahhoz, hogy jó tanítókká legyünk?

⁴ Tanítani azonban nem könnyű dolog. Valóságos művészet (2Timótheus 4:2). De hát a keresztények, akik között nem sokan vannak a „test szerinti bölcsek”, hogyan tudják kifejleszteni magukban ezt a tudományt? (1Korinthus 1:26). Csakis Jehova segítségével (Máté 19:26). Jehova megadja a bölcsességet azoknak, akik az ő akaratát kívánják cselekedni, és tőle kaptuk a Bibliát, amely „hasznos a tanításra”, és képessé tesz minket arra, hogy „ minden jó cselekedetre felkészítettek” legyünk, így a tanításra is (2Timótheus 3:16, 17).

⁵ A Biblia segít abban, hogy hogy jobb tanítók legyünk. Különösen azzal segít, hogy hűen beszámol arról a szolgálatról, amelyet Jézus végzett, akinek a tanítói képességei oly nagy csodálatot váltottak ki a kortársaiból (Márk 1:22). Ha megtanuljuk, mi tette őt oly nagyszerű tanítóvá, mi is megpróbálhatjuk követni őt ebben. Tulajdonképpen két dolgot kell megvizsgálnunk a tanítás kérdésében: a tanító saját képességeit és a tanítási módszert. Nézzük hát, hogyan vonatkozik ez Jézus esetére, és mit tanulhatunk meg az ő példájából.

A Tanító . . .

6. Jézus tanítási módjának melyik az a vonása, amit feltétlenül követnünk kell? Miért?

⁶ Egy alkalommal Jézus ezt mondta: „Tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem” (János 7:16). Máskor meg így szólt: „Semmit sem cselekszem önmagamtól, hanem ahogyan az Atya tanított engen, úgy mondom ezeket” (János 8:28). Jézus tehát a mennyei Atyjára terelte a figyelmet. Bár ő volt a Messiás, nem a saját dicsőségét, hanem Jehova nevének a felmagasztalását kereste (Máté 6:9; János 17:26). Ez az alázatos magatartás segítette Jézust abban, hogy kiváló tanító legyen. Ugyanezt az alázatosságot kell tanúsítaniuk a mai keresztény tanítóknak is. Indítékuk az legyen, hogy ne önmaguknak, hanem Jehovának, az általuk tanított igazságok szerzőjének szerezzenek dicsőséget. Tanulóikból így lesznek azután Istennek a szolgái, nem pedig valamelyik embernek a követői. (Vö. Cselekedetek 20:30).

7., 8. a) Milyen nagyszerű hozzáállást mutatott Jézus az igazság iránt? (Zsoltárok 119:97) b) Hasonló hozzáállás hogyan javíthat a mi tanítási képességünk minőségén?

⁷ Vegyük figyelembe azt is, hogy Jézus azért jött, hogy ’tanúskodjon az igazság mellett’, és alaposan ismerte tanúskodása tárgyát (János 17:17; 18:37). Már 12 éves korában mélységesen érdekelték a bibliai dolgok (Lukács 2:46, 47). Világos, hogy Jézus szerette az igazságot (Zsoltárok 40:8, [40:9, Károli]). Az igazságnak ez a mélységes megértése és szeretete arról győzte meg Jézust, hogy másoknak is szükséges hallaniuk az ő üzenetét, ezért kész volt arra, hogy a lehető leghatékonyabb módon tanítson (János 1:14; 12:49, 50).

⁸ És vajon mi a helyzet velünk? Valószínű, hogy sok mindent tudunk az igazságról, de igazán szeretjük-e az igazságot? Fordítunk-e időt arra, hogy tanuljunk, képezzük magunkat, hogy még szakavatottabban használhassuk fel az igazsággal kapcsolatos ismeretünket? Örülünk-e, ha beszélhetünk róla másoknak? Amilyen mértékben növekszik és mélyül bennünk az igazság ismerete, olyan mértékben növekszik az iránta érzett szeretetünk, valamint a lelkesedésünk, amellyel továbbadjuk másoknak. A zsoltáros boldognak nevezi azt, aki „gyönyörködik Jehova törvényében, és halk hangon olvas törvényéből éjjel és nappal”. Az ilyen emberről azt mondja a Biblia, hogy „amit tesz, minden sikerülni fog”, tehát a tanítása is (Zsoltárok 1:1–3).

9. Jézus melyik tulajdonságai járultak még hozzá az ő nagyszerű tanítói képességéhez?

⁹ A tárgyi ismeret azonban még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy valaki szakavatott tanító. Amikor még iskolába jártál, talán neked is volt olyan tanítód, aki jól ismerte ugyan az anyagot, mégsem volt jó tanító. Mi lehetett ennek az oka? Talán hiányzott nála az a tulajdonság, amely bőven megvolt Jézusban: a mások iránti mélységes szeretet és törődés. Erre vonatkozóan ezt olvassuk a bibliai beszámolóban: „Amikor [Jézus] látta a sokaságot, szánalmat érzett irántuk, mert elgyötörtek és elesettek voltak, mint a pásztor nélküli juhok” (Máté 9:36). Jézus sohasem volt túl fáradt vagy túl elfoglalt ahhoz, hogy másoknak segítsen (János 4:6–26). Kedves, nyájas és türelmes volt mások gyengeségei iránt. Akart segíteni (Lukács 5:12, 13). A mai keresztény tanítónak ugyanezeket a kiváló tulajdonságokat kell felmutatni, ha sikert szeretne elérni.

10. Miért mondhatjuk, hogy a jó példa a hatékony tanítás lényeges része?

¹⁰ Figyeljünk meg egy negyedik dolgot is, ami Jézusra, mint tanítóra jellemző. „Ő nem követett el bűnt és csalás nem volt a szájában” (1Péter 2:22). Semmit sem tett, ami lerontotta volna a tanítása értékét. Vajon a mi esetünkben is elmondható ez? Pál ezt írta a rómaiaknak: ’Te, aki másnak azt tanítod: „Ne lopj!”, lopsz?’ (Róma 2:21). Hasonlóképpen az a vén, aki a gyülekezetet a szántóföldi szolgálat fontosságára tanítja, vajon maga is tevékenyen részt vesz a szántóföldi szolgálatban? Aki a bibliaolvasás fontosságáról tart előadást és arra buzdít másokat, vajon tervszerűen végez bibliaolvasást? Vannak helyzetek, amikor a viselkedés önmagában szavak nélkül is képes ’megnyerni’ az ellenfeledet (1Péter 3:1). A tettek néha képesek hangosabban beszélni, mint a szavak. Természetesen, ha a tetteink megcáfolják a szavainkat, a tanulónk hamnar észreveszi a különbséget, és a tanításunk valószínűleg hiábavaló lesz.

11. A tanítás mely további oldalai kerülnek itt megvizsgálásra?

¹¹ A jó tanító számára tehát lényeges követelmény a Jehova dicsőítése iránti vágy, az igazság megértése és szeretete, a mások iránti őszinte érdeklődés, és a jó példamutatás. Az őszinte szívű tanulókat fellelkesítik az ilyen tulajdonságok még akkor is, ha a tanító különösképpen nem olyan kiváló a tanítási mód és szakszerűség tekintetében. Mindazonáltal a tanítás valóban művészet, és a tanítási mód és szakszerűség figyelembevétele nagyban növelheti a tanításunk értékét. Vegyük hát sorra Jézus tanításának néhány gyakorlati oldalát, és figyeljük meg, hogyan segítenek azok abban, hogy jobb tanítók legyünk.

. . . és a tanítása

12. a) Jézus tanításának melyik jellegzetes vonása domborodik ki a Máté 5:3–12. versében? b) Hogyan tudnád te is alkalmazni ezt a jellegzetességet a saját tanítási képességed megjavítására?

¹² Ahhoz, hogy fogalmat alkothassunk magunknak Jézus tanításának sajátosságáról, vizsgáljuk meg először a hegyi beszéd néhány bevezető versét (Máté 5:3–12). Mi az, ami azonnal szembetűnik? Nos, Jézus gondosan megválogatta a szavait. A „Boldogok . . . ” kifejezéssel kezdődő rövid mondatok emlékezetes bevezetést alkotnak. De figyeld meg azt is, hogy nem használ bonyolult, fellengős szavakat vagy kifejezéseket. A kimondott igazságok mély értelműek ugyan, mégis egyszerűen fejezi ki őket. Íme, a hatékony tanítás titka: az EGYSZERŰSÉG. Olvasd el Jézus beszédének többi részét, és megfigyelheted az egyszerűen és világosan kifejezett igazságok további példáit (Máté 5:23, 24, 31, 32; 6:14; 7:12). Azután gondolkozz el azon, hogyan tudnál egyszerűen megmagyarázni néhány komoly és fontos igazságot, mint például a pogányok idejét, vagy azt, hogy a Biblia miért beszél mennyei és földi reménységről is.

13., 14. Hogyan leheltek életet Jézus szavaiba a szemléltetések?

¹³ Olvassuk el most a Máté 5:14–16. versét. Jézus arra buzdítja alázatos hallgatóit, hogy széles körben terjesszék az igazságot kedves szavakkal és tettekkel. Ez a gondolat talán meglepte őket. Abban az időben az írástudókat és a farizeusokat tekintették a zsidó nemzet tanítóinak. Jézus azonban úgy domborította ki a lényeget, hogy az nagyon is ésszerűnek hangzott. És hogyan tette ezt? Mesteri szemléltetést használt! És ez is értékes tanítási eszköz, amit Jézus gyakran alkalmazott: a SZEMLÉLTETÉSEK.

¹⁴ Mire jók a szemléltetések? Nos, az elménk általában képekben tud a legjobban gondolkodni. Mivel megszokott dolgokra utalnak, a szemléltetések megkönnyítik a szellemi dolgok megértését. Jézus például Jehovát, az ima meghallgatóját olyan atyához hasonlította, aki jó dolgokat ad a gyermekeinek. Az élethez vezető nehéz ösvényt Jézus szűk kapunak ábrázolta, amely keskeny, kényelmetlen útra nyílik. A hamis prófétákat farkasokhoz hasonlította, akik juhoknak álcázzák magukat, vagy olyan fákhoz, amelyek romlott gyümölcsöket teremnek (Máté 7:7–11, 13–21). Ezek a mindennapi életből merített szemléltetések valósággal élettel töltötték meg Jézusnak a szavait. Emlékezetessé, felejthetetlenné tették a tanítását.

15. Mondj néhány példát arra, hogyan használhatnak ma is a keresztények szemléltetéseket a tanításuk tökéletesítésére.

¹⁵ A keresztény tanítók ma hasonló módon használnak szemléltetéseket, hogy elfogadhatóbbá tegyenek mások számára új gondolatokat. Vannak például, akik úgy szemléltetik a pokoltűz tanának a józan ésszel is ellenkező mivoltát, hogy megkérdezik a hallgatójuktól: el tud-e képzelni olyan szülőt, aki azzal büntetné a gyermekét, hogy annak a kezét a tűzben tartaná? Azt az igazságot, amely szerint viszonylag kevés ember megy a mennybe, míg a túlnyomó többség a földi örök életben reménykedik, olyan nemzettel lehetne szemléltetni, ahol kevesen vannak a kormányzatban, míg a többség a kormányzat működésének előnyeiben részesül. A szemléltetéseket azonban mindig olyan dolgokból kell kiválasztani, amelyek jól ismertek és megszokottak a hallgató előtt. Nem igényelnek hosszú magyarázatot és nem olyan hosszúak, hogy közben elsikkad a lényeg, amit tanítani akarunk.

16. Különösen milyen szemléltetések lesznek elevenek?

¹⁶ Ne feledd, hogy a szemléltetések lehetnek a látási érzeten alapulók is. Amikor megkérdezték Jézustól, hogy helyes-e adót fizetni a császárnak, Jézus egy dénárt kért a hallgatóitól, és azt használta fel válaszának a szemléltetésére (Máté 22:17–22). Amikor azt hangsúlyozta, mennyire fontos az alázatosság, a lényeget úgy magyarázta meg, hogy odahívott egy kisgyermeket (Máté 18:1–6). Amikor pedig a teljes, százszázalékos odaadást akarta szemléltetni, egy özvegyasszonynak a példáját hozta fel, aki mindenét odaadta a templom javára, noha csak két csekély értékű pénzdarabja volt (Márk 12:41–44). A Királyságteremben tartott összejövetelek alkalmával a szónokok gyakran hasznos segítségnek tartják a falitáblákat, képeket, térképeket, táblázatokat és diafilmeket, a házi bibliatanulmányozásoknál pedig a nyomtatott ábrázolásokat, vagy egyéb segédeszközöket. A látási érzeten alapuló szemléltetések sokkal hatásosabbak, mint a puszta szavak.

17. Nevezz meg néhány tanítási módszert, amit Jézus gyakran alkalmazott.

¹⁷ Végül olvassuk el, hogyan bánt Jézus a farizeusokkal a Máté 12:10–12. versében leírt alkalomnál. Figyeljük meg, milyen ügyesen válaszolt igen ravasz kérdésükre. Igen, szemléltetést használt, de megfigyelted, hogyan fogalmazta meg? Mint egy kérdést. Ezzel ügyesen rávezette hallgatóit arra, hogy kiegyensúlyozottabb nézetük legyen a szombatnappal kapcsolatban. A KÉRDÉSEK tehát újabb felbecsülhetetlen segítséget jelentenek a tanításban. És Jézus fel is használta őket. Figyeld meg, hogyan alkalmazott Jézus kérdéseket, hogy megállítsa és gondolkozásra késztesse hallgatóit, az ellenfeleit pedig arra kényszerítse, hogy felülvizsgálják az álláspontjukat (Máté 17:24–27; 21:23–27; 22:41–46).

18. Mondj néhány példát arra, hogyan használhatnak a keresztények ma is kérdéseket bibliai tantételek megvitatása alkalmával?

¹⁸ A mai keresztények szintén felhasználhatnak kérdéseket. Amikor például egy olyan személy, aki a háromságtanban hisz, a Máté 28:18. versével akarja bizonyítani, hogy Jézus mindenható, tehát Istennel egyenlő, tapasztalt tanítók jónak látják kérdéssel rávezetni az illetőt arra, hogy gondolkozzon. Például megkérdezhetjük tőle: ’Ha Jézus minden hatalmat megkapott — ahogyan a vers mondja —, vajon kitől kapta? És mi volt a helyzet Jézussal, mielőtt megkapta ezt a hatalmat?’ Így a háromságtanban hivő egyén egészen új megvilágításban látja majd ezt a bibliaverset. Hasonlóképpen az olyan egyén, aki hisz a pokoltűzben, talán a gazdag ember és Lázár példáját hozza fel annak bizonyítására, hogy a pokoltűz igenis létezik (Lukács 16:19–31). Ebben az esetben talán segíthet a következő kérdés: Hová került a szegény ember, amikor meghalt? Ha a mennybe, akkor ez azt jelenti, hogy a mennyben mindenki Ábrahám kebelén nyugszik? Azonkívül, mit keresett Ábrahám a mennyben, hiszen Jézus azt mondta, hogy az ő idejéig egyetlen ember sem ment fel a mennybe? (János 3:13). Az ilyen kérdések sgíthetnek abban, hogy megmutassuk: a szegény embernek a példázatban leírt halál utáni állapota csakis jelképes lehet. Tehát a gazdag ember „halál” utáni állapotát szintén jelképes értelemben kell venni, nem pedig betű szerint, főleg azok után, amit egyéb írásszövegek mondanak a pokolról (Prédikátor 9:10, [9:12, Károli]).a

19. Miért fontosak és értékesek a kérdések mindenféle tanítási helyzetben?

¹⁹ A kérdések révén a tanuló is részt vesz a tanítási folyamatban. Még az úgynevezett szónoki kérdések is gondolkozásra ösztökélik a hallgatóit (szónoki kérdés esetén a szónok nem vár feleletet a hallgatóitól). Figyeld meg, hogyan használ Jézus szónoki kérdést a Máté 11:7–11-ben. A kérdések azonkívül másra is szolgálnak. Gyakran meg kell tudnunk, mi van valakinek az elméjében, hogy segíteni tudjunk neki. Mivel mi — nem úgy, mint Jézus — képtelenek vagyunk arra, hogy az emberek szívébe lássunk, csak egyetlen módon juthatunk hozzá a szükséges információhoz: jól átgondolt kérdések feltevésével (Példabeszédek 18:13; 20:5).

20. Milyen jutalommal jár az, ha ’állandóan ügyelünk magunkra és a tanításunkra’? (1Timótheus 4:16).

²⁰ Igen, a tanítás művészet. A tanító csak úgy ápolhatja azt, ha megfelelő képességeket fejleszt ki magában, és erőfeszítéseket tesz, hogy megtanulja: hogyan kell tanítani. Ez nem könnyű, de meg lehet valósítani. Azonkívül, kereszténynek lenni annyi, mint tanítónak lenni. A számos keresztényi feladat közé tartozik a tanítás is. Ezért jól tesszük, ha megfogadjuk Pál tanácsát: „Állandóan ügyelj magadra és a tanításodra.” Igaz, egyesek több adottsággal rendelkeznek ezen a téren, mint mások. De mindenki képes lehet hatékonyan tanítani, ha törekszik rá, és Jehovához fordul segítségért. Felbecsülhetetlen jutalomban lesz része, ha ezt megteszi. Pál így folytatja: „Maradj meg ezekben, mert ha így teszel, megmented mind saját magadat, mind pedig azokat, akik hallgatnak rád” (1Timótheus 4:16).

[Lábjegyzet]

Meg tudod magyarázni?

◻ Milyen jó tulajdonságok segítettek Jézusnak abban, hogy jó tanító legyen?

◻ Hogyan segítenek nekünk az ilyen tulajdonságok?

◻ Miért lényeges a tanító számára az ilyen egyszerűség?

◻ Hogyan növelik a tanításunk eredményességét a szemléltetések és a kérdések?

[Kép a 8. oldalon]

Jézusnak más tanítási módja volt, mint a vallás vezetőinek

[Kép a 10. oldalon]

Ma Jézushoz hasonlóan minden alkalmat használjanak ki a keresztények