Valóban más korban élünk?

A MAI világhelyzetről szólva, Peter F. Drucker amerikai közgazdász kijelentette: „Senki sem szorul rá, hogy elmondjuk neki: korunk a végtelen veszélyek kora. Senki sem szorul rá, hogy elmondjuk neki: az emberiség jövőjével kapcsolatos kérdés, amellyel szembe kell néznünk nem az, hogy milyen lesz ez a jövő, hanem hogy lesz-e egyáltalán.”

De hát melyek azok a problémák, amelyek miatt sok ember aggódva kérdi, hogy egyáltalán lesz-e jövője az emberiségnek? Milyen veszélyek különböztetik meg a mi korunkat minden eddigi nemzedéktől?

Szennyeződés

Számos nagyváros levegője kifejezetten veszélyes az egészségre. Tengerek, tavak és folyók ipari melléktermékektől szennyezettek: megfertőzik a halakat, amelyeket elfogyasztunk. Füstgázok veszélyeztetik a földet védő ózonréteget. Okkal került a szennyeződés a nemzetközi érdeklődés homlokterébe. Az OECD (a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) egyik üléséről a francia Le Monde című napilap ezt jelentette: „Környezetünk súlyos kárt szenvedett az 1965-től 1975-ig terjedő időszakban. Bár a gazdasági recesszió nagymértékben lelassította az ipari növekedést, a természeti környezetünk a következő években tovább romlik, ha nem erősítjük meg hatékonyan a védelmet.”

Vannak, akik azt állítják, hogy a szennyeződés egyáltalán nem újkeletű. Ha ez így van, miért kerültek hirtelen veszélybe az évezredek óta fennálló emlékművek? „Athén napról napra növekvő szennyeződése sikeresen elpusztítja azt, amit a török haderő nem tudott elpusztítani Görögország 400 éves megszállása alatt. A szennyeződés apránként megemészti a márványt.” (Párizsi Le Figaro.)

Túlnépesedés

Más tényezők tovább bonyolítják a világhelyzetet. A francia tudományos havi folyóirat, a Science et Vie (Élet és Tudomány) ezt mondja a szennyeződés növekedéséről és a sivatagok terjedéséről: „2000-re a világ lakossága négy milliárdról hat milliárdra nő, míg a megművelhető földterület viszont 30 százalékkal csökken ez alatt az időszak alatt, a földet kimerítő gazdálkodás . . . valamint az urbanizáció (városiasodás) következtében. E két irányzat egyidőben jelentkező jellege előkészíti az utat a robbanás-helyzet számára.

Igaz, a népesség-növekedés egyes nyugati, illetve harmadik-világbeli országokban kissé alábbhagyott. De szakértők szerint a túlnépesedés még legalább a jövő század közepéig fennáll, mivel számos országban a növekedési arány emelkedő tendenciát mutat és továbbra is emelkedni fog. A fejlődő országok túlnyomó többsége a világ legsűrűbben lakott országai közé tartozik. A túlnépesedés valóban minden eddigi kortól eltérőnek jellemzi a mi korunkat.

Fegyverek

Bizonyosan tisztában vagy azzal, hogy sok embert aggaszt a fegyverkezési verseny. Sok millió európai igen kényelmetlenül érzi magát amiatt, hogy a keleti tömb fegyvereinek hatósugarában kell élnie, vagy azért, mert az Egyesült Államok fegyverei települtek a saját területére. De függetlenül attól, hogy hol élsz ezen a földön, nem lehetnek közömbösek számodra a lézer- és atomfegyverek, a biológiai fegyverek, vagy a bolygókról vagy repülő űrállomásokról fenyegető veszélyek. Egyes szakértők e fegyverek némelyikét új állomásnak tekintik a terror, a megfélemlítés területén. Az általuk keltett sebezhetőség érzése arra indíthatja valamelyik nemzetet, hogy előnyösnek lássa, ha elsőnek támad.

Tedd fel magadnak a kérdést: Rendelkeztek-e az előző nemzedékek ilyen hatalommal, erővel, amellyel el lehet pusztítani a föld lakóinak nagy részét néhány perc alatt? Vagy ez az elem sajátosan a mi korunkra jellemző?

Az imént említett veszélyek különböző reakciókat szülnek, különösen az iparilag fejlett államokban. Vannak állampolgárok, akik a szennyeződés leküzdésére alakítanak bizottságokat; mások saját fegyverek beszerzésével, óvóhelyek építésével, sőt elszigetelt területekre való meneküléssel próbálják biztosítani minden áron maguknak a biztonságot. Ez utóbbi kategóriát kommentálva, az International Herald Tribune című lap kijelentette: „Amerikaiak kisebb, de egyre növekvő csoportja fegyvert vásárolnak és megtanulnak ölni, mivel meggyőződésük, hogy a társadalmi rend összeomlóban van, és meg kell védeni magukat, ha életben akarnak maradni.” Más országokban is egyre többen — férfiak és nők egyaránt — gyakorolják a fegyverkezelést.

Van azonban másfajta veszély is, amelytől még nehezebb megszabadulni vagy amelyet még nehezebb elviselni: ez a gazdasági összeomlás. A nyugati világban milliószámra vannak a munkanélküliek, a keleti tömb országaiban viszont egyéb gazdasági problémák adódnak. Nem látod-e a gazdasági felfordulást ott, ahol élsz? 1980 végén Raymond Barra, az egykori francia miniszterelnök a következőket jelentette ki a világgazdaságról: „Világválsággal állunk szemben. Ez se nem rövid életű, se nem felszínes, hanem tartós és mélyen gyökerező.” Samuel Pisar közgazdász pedig ezt mondta: „Minden jel arra mutat és amellett tanúskodik, hogy egy újabb összeomlás előtt állunk. Problémáinkban semmi közös vonás nincs a 40 évvel ezelőttiekkel, és ez csak növeli az aggodalmunkat.” Nos, hova fordulhatunk hát ebben a korban, amely annyira különbözik az eddigiektől?

Igen hosszú idővel ezelőtt Jézus Krisztus olyan időről beszélt, amelyre többek közt „a nemzetek gyötrődése” lesz jellemző, „mivel nem találnak kivezető utat” (Lukács 21:25). A jelenlegi események láttán kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a fenti szavak jól illenek a mi korunkra, azokra az időkre, amelyek minden eddigitől eltérőek. De hát ha Jézus valóban a mi időnkről beszélt, mit jelent ez számunkra? Vajon valóban azt jelenti mindez, hogy radikális változás előtt állunk? A következő cikk segít válaszolni erre a kérdésre.

[Képek a 3. oldalon]

Szennyeződés

Túlnépesedés

Fegyverek