Jehova az „ima Meghallgatója”

A zsoltáros Dávid Jehovát „az ima Meghallgatója” néven nevezte, és gyakori a bizonyíték arra, hogy Isten valóban meghallgatja a komoly kérelmet. (Zsolt 65:3) Megjegyzésre méltó ebben a tekintetben a következő portugáliai tapasztalat.

Egy szakképzett ápolónőt az ismerősei és barátai nagyra becsültek. De a házassága csődbe jutott és a férje végül elhagyta az erkölcstelen élet kedvéért. Mivel az ápolónő őszinte vallásos asszony volt, egyik napon kétségbeesetten imádkozott, kifejezve vágyódását a boldog élet után és könyörgött, hogy Isten adja tudtára, van-e valami érdemes célja vele.

Pontosan azon a délutánon Jehova tanúi jöttek ennek az asszonynak az ajtajához, házról házra végzett prédikáló tevékenységük folyamán. Az ápolónő éppen zuhanyozás után, még köpenyben volt. De már a rövid bemutatkozó megjegyzések alatt, melyet az egyik tanú tett, az ápolónő érezte, hogy imája meghallgatásra talált. Ezért behívta a tanúpárt a lakásába, sok kérdést tett fel, és örvendett a kapott Szentírás szerinti feleleteknek. Házi Biblia-tanulmányozást kezdtek az asszonnyal és már nemsokára rendszeresen látogatta az összejöveteleket.

Idővel az ápolónő maga is a „jó hír” hirdetője lett és Biblia-tanulmányozást vezetett. Nemsokára alámerítkezni szándékozott, Jehovának, „az ima Meghallgatójának” való önátadása szemléltetésére.