Egy örömteli kitartó a jó munkában

1977. április 24-én ,egy örömteli kitartó a jó munkában’, Charles J. Fekel, befejezte földi pályafutását nyolcvanéves korában. 1897. március 7-én született Bohémiában, Osztrák-Magyar Monarchia egyik részén. Családja többi tagjaival az Egyesült Államokba emigrált 1905-ben. Vallásos nevelése római katolikus és lutheránus tanításokból állt. Amikor azonban hallotta Charles Taze Russelnek a „Pokolba és vissza” címmel megtartott előadását, tudta, hogy megtalálta a bibliai igazságot. 1916-ban alámerítkezett és a következő évben felvette a kolportőr (úttörő) munkát, ami röviddel azután félbeszakadt, mivel letartóztatták a háborús őrület miatt. A háború után éppen hogy újból megkezdte a teljesidejű tanúskodást, amikor 1921. február 14-én meghívták, hogy szolgáljon a Brooklyn-i Béthelben, az Őrtorony Társulat központjának nyomdaüzemében.

Több mint ötven éven át teljesített kitartóan örömteli szolgálatot a jó munkában mint az üzem összeállító részlegének a felvigyázója. Kedves és szelíd magatartásáról volt ismert mindenki előtt. 1974 novemberében lett Jehova tanúi Vezető Testületének a tagja. A Személyi Bizottságban is szolgált és tevékeny volt még a halála előtti utolsó néhány napban is. 1977. május 2-án rendeztek programot az emlékére. Teljesen bízunk benne, hogy őrá, mint a felkent „maradék” egyik hűséges tagjára szintén alkalmazhatók a következő szavak: ,elvettetik tiszteletlenségben és gyengeségben, de feltámasztatik dicsőségben és erőben’, továbbá az is, hogy ‚amiket cselekedett, egyenesen vele mennek’. — 1Kor 15:43; Jel 14:13. UV.