A hajlék

Jehova azt mondja Mózesnek a Sínai-hegyen, hogy építsen egy sátrat, ahol az izraeliták imádhatják őt. Ezt a különleges helyet úgy hívjuk, hogy hajlék. Ezt mindig magukkal vihetik, bárhova is mennek.

Jehova ezt mondja Mózesnek: „Szólj a népnek, hogy hozzanak anyagokat, amiből majd el lehet készíteni a hajlékot!” Mindenki hoz valamit: aranyat, ezüstöt, rezet, értékes köveket, ékszereket, gyapjút, lent, állatbőrt és még sok értékes anyagot. Olyan jószívűen adakoznak, hogy Mózes azt mondja nekik, hogy már elég lesz, nem kell több dolgot hozniuk.

Sok hozzáértő férfi és nő segít elkészíteni a hajlékot. Jehova ügyessé teszi őket a munkára. Fonnak, szőnek, hímeznek, követ és aranyat munkálnak meg, vagy fát faragnak.

Mindent pontosan úgy tesznek, ahogy Jehova kéri. Készítenek egy gyönyörű függönyt, amely két részt különít el a hajlékban: a szenthelyet és a szentek szentjét. A szenthelyen egy arany lámpatartót, egy asztalt és egy oltárt tartanak, amin füstölőszert égetnek. A szentek szentjében van az akáciafából és aranyból készült szövetségláda. Az udvarban található egy rézmedence és egy nagy oltár. A szövetségláda arra emlékezteti az izraelitákat, hogy engedelmességet fogadtak Jehovának. Tudod, mit jelent az, hogy szövetség? Ez egy különleges ígéret.

Jehova Áront és a fiait választja ki papoknak. Az a feladatuk, hogy rendben tartsák a hajlékot, és áldozatokat mutassanak be Jehovának. A szentek szentjébe csak Áron, a főpap léphet be, és évente csak egyszer. Ilyenkor áldozatot mutat be azokért a bűnökért, melyeket ő, a családja és az izraeliták követtek el.

Egy évvel azután, hogy az izraeliták kijöttek Egyiptomból, elkészül a hajlék. Most már van egy hely, ahol imádhatják Jehovát.

Jehova nagyon örül a hajléknak. Egy felhő jelenik meg felette. Amíg a felhő a hajlék felett van, az izraeliták maradnak azon a helyen, ahol vannak. De ha felemelkedik, tudják, hogy tovább kell menniük. Ilyenkor szétszedik a hajlékot, és követik a felhőt.