Ünnepek, melyek nem tetszenek Istennek

1. Milyen embereket vonz magához Jehova, és miért kell nekik szellemileg ébereknek maradniuk?

JÉZUS ezt mondta: „az igaz imádók szellemmel és igazsággal fogják imádni az Atyát, mert az Atya is ilyeneket keres, hogy imádják őt” (János 4:23). Amikor Jehova talál egy ilyen személyt – ahogyan téged is megtalált –, magához és a Fiához vonzza őt (János 6:44). Micsoda megtiszteltetés ez! De mivel Sátán mestere a félrevezetésnek, ezért azoknak, akik szeretik a Biblia igazságát, ’állandóan meg kell bizonyosodniuk arról, hogy mi elfogadható az Úr előtt’ (Efézus 5:10; Jelenések 12:9).

2. Magyarázd el, hogyan tekint Jehova azokra, akik megpróbálják ötvözni az igaz vallást a hamissal.

² Figyeld meg, mi történt a Sínai-hegy közelében, amikor az izraeliták arra kérték Áront, hogy készítsen nekik egy istent. Áron kötélnek állt, és készített egy aranyborjút, ám utalt rá, hogy az Jehovát jelképezi. „Holnap Jehova ünnepe lesz!” – mondta. Vajon Jehova közömbösen nézte, hogy így ötvözték az igaz és a hamis vallást? Nem. Megöletett mintegy háromezer bálványimádót (2Mózes 32:1–6, 10, 28). Mi ebből a tanulság? Ha szeretnénk megmaradni Isten szeretetében, ’semmi tisztátalant nem érinthetünk’, és féltékenyen kell védelmeznünk az igazságot mindenféle szennytől (Ézsaiás 52:11; Ezékiel 44:23; Galácia 5:9).

3–4. Miért szenteljünk figyelmet a bibliai alapelveknek, amikor népszerű szokásokat és ünnepeket vizsgálunk meg?

³ Sajnálatos módon az apostolok halála után, akik megfékezték a hitehagyást, úgynevezett keresztények – akikben nem volt meg az igazság iránti szeretet – kezdtek átvenni pogány szokásokat és ünnepnapokat, melyeket a „keresztény” jelzővel illettek (2Tesszalonika 2:7, 10). Miközben áttekintesz néhányat ezek közül az ünnepek közül, figyeld meg, hogy miként tükrözik a világ szellemét, és nem Isten szellemét. Általában véve elmondható, hogy a világi ünnepeknek van egy gyakori jellegzetességük: A testi vágyaknak kedveznek, illetve a hamis vallásos nézeteket és a spiritizmust támogatják; ezek mind ’Nagy Babilonra’ jellemzőek (Jelenések 18:2–4, 23).a Azt se felejtsd el, hogy Jehova megfigyelte azokat az undorító pogány vallásos gyakorlatokat, amelyekből sok népszerű szokás ered. Kétségkívül ma is ugyanilyen visszataszítónak tartja ezeket az ünnepeket. És vajon nem az ő nézőpontja számít nekünk a leginkább? (2János 6, 7).

⁴ Mint igaz keresztények, tudjuk, hogy bizonyos ünnepek nem tetszenek Jehovának. De emellett szilárdan el is kell határoznunk a szívünkben, hogy semmi közünk sem lesz ezekhez. Ha áttekintjük, miért nem tetszenek Jehovának ezek az ünnepek, az megerősíti az elhatározásunkat, hogy kerüljünk mindent, ami gátolhatja, hogy megmaradjunk Isten szeretetében.

KARÁCSONY – A NAPIMÁDAT MÁS NÉVEN

5. Miért lehetünk biztosak abban, hogy Jézus nem december 25-én született?

⁵ A Biblia nem tesz említést Jézus születésnapjának a megünnepléséről. Valójában nem ismert a születésének pontos dátuma. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy nem december 25-én született, amikor a földnek azon a részén hideg tél van.b Egyrészt azért lehetünk ebben biztosak, mert Lukács feljegyzése szerint a pásztorok „a szabad ég alatt tartózkodtak”, a nyájaikat őrizték, amikor Jézus megszületett (Lukács 2:8–11). Ennek nem lenne jelentősége, ha a pásztoroknak egész évben szokásuk lett volna ’a szabad ég alatt tartózkodni’. De mivel Betlehemben télen hideg eső és hó esik, a nyájakat fedett helyen teleltették át, és a pásztorok nem tartózkodtak „a szabad ég alatt”. Másrészt József és Mária azért ment Betlehembe, mert Augusztusz császár népszámlálást rendelt el (Lukács 2:1–7). Nagyon is valószínűtlen, hogy a császár azt parancsolta volna olyan embereknek, akik nem szívesen tűrték a római uralmat, hogy a tél kellős közepén utazzanak a felmenőik szülővárosába.

6–7. a) Miben gyökerezik sok karácsonyi szokás? b) Milyen ellentét figyelhető meg a karácsonyi ajándékozás és a keresztények ajándékozási szokásai között?

⁶ A karácsony nem szentírási eredetű, hanem ókori pogány ünnepekben gyökerezik, mint például a római saturnaliában, mely ünnepet Saturnusnak, a földművelés istenének szenteltek. Mithras isten hívei a saját számításaik szerint december 25-én ünnepelték „a legyőzhetetlen nap születését . . . A karácsony abból az időből ered, amikor különösen nagy buzgalommal űzték Rómában a napkultuszt”, ez körülbelül három évszázaddal Krisztus halála után volt (New Catholic Encyclopedia).

⁷ A pogányok az ünnepeik során ajándékokat adtak egymásnak, és lakomákat tartottak. Ezek olyan szokások, melyek máig fennmaradtak a karácsony részeként. Azonban, miként az ma is igaz, a karácsonyi ajándékozás javarészt nem a 2Korintusz 9:7 szellemében történt, ahol ez olvasható: „Mindenki úgy cselekedjen, ahogy eltökélte szívében, ne kelletlenül vagy kényszerűségből, mert a vidám adakozót szereti az Isten.” Az igaz keresztényeket a szeretet indítja az ajándékozásra, ez nem kötődik dátumhoz, és nem várnak viszontajándékot (Lukács 14:12–14; Cselekedetek 20:35). Ezenkívül nagyon hálásak azért, hogy kimaradnak a karácsonyi őrületből, és hogy megszabadulnak attól a súlyos tehertől, hogy adósságba verjék magukat, miként az sokakkal megtörténik az évnek ebben az időszakában (Máté 11:28–30; János 8:32).

8. Vittek az asztrológusok születésnapi ajándékokat Jézusnak? Magyarázd meg!

⁸ De néhányan talán ezt az ellenvetést hozzák fel: Az asztrológusok születésnapi ajándékokat vittek Jézusnak, nem igaz? Nem, nem így volt. Az ajándékaikkal egyszerűen csak a tiszteletüket mutatták ki egy fontos személy iránt, ez általános szokás volt a bibliai időkben (1Királyok 10:1, 2, 10, 13; Máté 2:2, 11). Valójában nem is azon az éjszakán mentek meglátogatni Jézust, amelyen született. Amikor megérkeztek, Jézus már nem egy jászolban fekvő csecsemő volt, hanem egy több hónapos kisbaba, és házban lakott.

MI A BIBLIA NÉZŐPONTJA A SZÜLETÉSNAPRÓL?

9. Mi mondható el a Bibliában említett születésnapi ünnepségekről?

⁹ Jóllehet egy kisbaba születése mindig is nagy öröm, a Biblia sehol nem utal arra, hogy Isten szolgái megünnepelték volna a születésnapjukat (Zsoltárok 127:3). Vajon ez csupán tévedésből van így? Nem, ugyanis a Biblia megemlít két születésnapi ünnepséget: Egyiptom egyik fáraójának, valamint Heródes Antipasznak a születésnapját (1Mózes 40:20–22; Márk 6:21–29). Azonban mindkét eseményt rossz fényben tünteti fel, különösen az utóbbit, melyen lefejeztették Keresztelő Jánost.

10–11. Hogyan tekintették a korai keresztények a születésnapi ünnepeket, és miért tekintették úgy?

¹⁰ „A korai keresztények . . . pogány szokásnak tekintették bárki születésnapjának a megünneplését” (The World Book Encyclopedia). Például a görögök abban hittek, hogy mindenkinek megvan a saját őrzőszelleme, aki jelen volt a személy születésekor, és attól kezdve őrködött felette. E szellemnek „misztikus kapcsolata volt azzal az istenséggel, akinek a születésnapján az illető született” – jegyzi meg egy könyv (The Lore of Birthdays). Emellett a születésnap régóta szorosan kötődik az asztrológiához és a horoszkóphoz.

¹¹ Isten szolgái a múltban nemcsak a pogány és spiritiszta eredet miatt utasították el a születésnapi szokásokat, hanem valószínűleg a saját irányadó mértékeik miatt is. Miért? Ezek az alázatos és szerény férfiak és nők nem tartották annyira fontosnak azt, hogy világra jöttek, hogy megünnepeljék (Mikeás 6:8; Lukács 9:48).c Ehelyett Jehovát dicsőítették, és neki adtak hálát az élet értékes ajándékáért (Zsoltárok 8:3, 4; 36:9; Jelenések 4:11).d

12. Hogyan lehet a halálunk napja jobb a születésünk napjánál?

¹² Mindazok, akik hűségben halnak meg, biztonságban vannak Isten emlékezetében, és biztosítva van a jövőbeni életük (Jób 14:14, 15). A Prédikátor 7:1 kijelenti: „Jobb a jó hírnév a jó olajnál, és a halál napja a születés napjánál.” ’Jó hírnévre’ Istennél teszünk szert a hűséges szolgálatunk által. Érdekes, hogy az egyetlen megemlékezés, melyre a keresztények parancsot kaptak, nem születéssel, hanem halállal kapcsolatos, mégpedig Jézus halálával, akinek kitűnő ’neve’ kulcsfontosságú szerepet tölt be a megmentésünkben (Lukács 22:17–20; Héberek 1:3, 4).

HÚSVÉT – A TERMÉKENYSÉG IMÁDATA ÁLRUHÁBAN

13–14. Miben gyökereznek a népszerű húsvéti szokások?

¹³ Jóllehet azt hangoztatják, hogy a húsvét Krisztus feltámadásának az ünnepe, voltaképpen a hamis vallásban gyökerezik. Az angol Easter – magyarul húsvét – elnevezés Eostre-hez vagy Ostarához, a hajnal és a tavasz angolszász istennőjéhez kötődik. És hogyan hozták kapcsolatba a húsvéttal a tojást és a nyulat? A tojás „az új élet és a feltámadás fő jelképe”, a nyúl pedig régóta a termékenységet jelképezi (Encyclopædia Britannica). A húsvét tehát valójában egy termékenységi rítus, melyet Krisztus feltámadásának átlátszó álruhájába bújtattak.e

¹⁴ Vajon Jehova jóváhagyná, hogy egy undorító termékenységi rítus által emlékezzenek meg a Fia feltámadásáról? Soha! (2Korintusz 6:17, 18). Voltaképpen a Szentírás egyáltalán nem parancsolja meg, és nem is engedélyezi, hogy megemlékezzünk Jézus feltámadásáról. Ezért ha valaki ezt teszi, az illojális, és ha ezt ráadásul a húsvét jegyében teszi, az még inkább illojális.

A HALLOWEEN EGYÁLTALÁN NEM SZENT

15. Mi a halloween eredete, és mi az, ami figyelmet érdemelhet azzal a nappal kapcsolatban, amelyet a megünneplésére választottak?

¹⁵ A boszorkányok, koboldok és más groteszk díszek és kellékek kapcsán ismert halloween – melyet All Hallows’ Eve-nek, azaz mindenszentek estéjének is neveznek – Britannia és Írország ősi kelta lakosaitól ered. A november 1-jéhez legközelebbi telihold idején a kelták megtartották a samhain fesztivált (e név jelentése: ’nyár vége’). Úgy vélték, hogy a samhain ünnepen fellebben a függöny, mely elválasztja az embereket a túlvilágtól, és jó, illetve gonosz szellemek bolyonganak a földön. A kelták szerint a halottak lelkei ilyenkor visszatértek az otthonaikba, a családok pedig ételt és italt raktak ki abban a reményben, hogy megbékítik kísérteties látogatóikat. Láthatjuk hát, hogy napjainkban a gyermekek – még ha nem is szándékosan – a samhain ünnep szertartásait elevenítik fel, amikor kísértetnek vagy boszorkánynak öltözve járják a házakat, és csínytevéssel fenyegetnek, ha nem kapnak csemegét.

LEGYEN AZ ESKÜVŐ BESZENNYEZETLEN

16–17. a) Miért kell a házasságot tervező keresztény pároknak a bibliai alapelvek fényében megvizsgálniuk a helyi esküvői szokásokat? b) Mit vegyenek figyelembe a keresztények az olyan szokásokkal kapcsolatban, mint a rizs vagy más dolgok szórása?

¹⁶ Nemsokára „vőlegény és menyasszony hangja sem hallatszik [Nagy Babilonban] soha többé” (Jelenések 18:23). Miért nem? Részben azért, mert spiritizmust gyakorol, mely már az esküvő napjától kezdve beszennyezheti a házasságot (Márk 10:6–9).

¹⁷ A szokások országonként változnak. Néhány szokás, mely talán ártalmatlannak tűnik, olyan babiloni gyakorlatokhoz vezethető vissza, melyek állítólag ’jó szerencsét’ hoznak az ifjú párnak vagy a vendégeiknek (Ézsaiás 65:11). Az egyik ilyen hagyomány a rizs vagy más dolgok szórása. Ez a szokás abban a hiedelemben gyökerezhet, miszerint az étellel megbékítik a gonosz szellemeket, és így megakadályozzák, hogy azok kárt okozzanak a menyasszonynak és a vőlegénynek. Továbbá a rizst régóta misztikus kapcsolatba hozzák a termékenységgel, a boldogsággal és a hosszú élettel. Nyilván mindenki, aki szeretne megmaradni Isten szeretetében, nemet fog mondani az ilyen tisztátalan szokásokra (2Korintusz 6:14–18).

18. Milyen bibliai alapelvek vezessék az esküvőt tervező párt és a meghívottakat?

¹⁸ Jehova szolgái távol tartják magukat az olyan világias szokásoktól, melyek megfoszthatnák az esküvőt vagy az esküvői fogadást a keresztényi méltóságtól, vagy amelyek sérthetik egyesek lelkiismeretét. Például kerülik a bántó és gúnyos beszédeket, vagy a burkolt szexuális utalásokat, valamint az olyan tréfákat vagy megjegyzéseket, melyek zavarba hozhatják az ifjú házaspárt és másokat (Példabeszédek 26:18, 19; Lukács 6:31; 10:27). És kerülik azt is, hogy fényűző lakodalmat tartsanak, melyre nem a szerénység, hanem „az életben birtokolt javak látványos fitogtatása” a jellemző (1János 2:16). Ha esküvőt tervezel, ne feledd, hogy Jehova azt szeretné, ha erre a különleges napra mindig örömmel gondolnál vissza, és nem sajnálkozva.f

POHÁRKÖSZÖNTŐ – VALLÁSOS SZOKÁS?

19–20. Mit mond egy világi forrásmű a pohárköszöntő eredetéről, és miért nem elfogadható ez a szokás a keresztényeknek?

¹⁹ Elterjedt szokás, hogy esküvőkön és más társas összejöveteleken pohárköszöntőt mondanak. Egy kézikönyv ezt írja: „A pohárköszöntő . . . valószínűleg ókori italáldozati szokásokból maradt fenn világi szokásként. Ezen szokások során szent folyadékot áldoztak fel az isteneknek . . . cserébe egy kívánságért, imáért, melyet az »éljen soká!«, vagy az »egészségedre!« kifejezésekbe tömörítettek” (International Handbook on Alcohol and Culture, 1995).

²⁰ Sokan talán nem úgy gondolnak a pohárköszöntőre, mint vallásos vagy babonás gyakorlatra. Ennek ellenére az a szokás, hogy a borospoharat az ég felé emelik, tekinthető úgy, hogy áldást kérnek az égtől – vagyis egy emberfölötti erőtől – oly módon, ami nincs összhangban a Szentírásban leírtakkal (János 14:6; 16:23).g

„TI, AKIK SZERETITEK JEHOVÁT, GYŰLÖLJÉTEK A ROSSZAT!”

21. Bár bizonyos ünnepeknek talán nincs vallásos töltetük, milyen népszerű ünnepeket kerülnek a keresztények, és miért?

²¹ Visszatükrözve napjaink világának gyorsan hanyatló erkölcsi értékeit – mely irányzatot közvetlenül vagy közvetve Nagy Babilon mozdítja elő –, néhány ország anyagilag támogat évente megrendezett karneválokat vagy fesztiválokat. Ezek az ünnepségek az érzéki táncokat helyezik előtérbe, sőt még a homoszexuális és leszbikus életstílust is magasztalhatják. Helyénvaló lenne-e, ha azok, ’akik szeretik Jehovát’ részt vennének egy ilyen eseményen, vagy megnéznék a közvetítését? Ha így tennének, vajon azzal azt mutatnák, hogy gyűlölik a rosszat? (Zsoltárok 1:1, 2; 97:10). Mennyivel jobb, ha a zsoltáríró hozzáállását utánozzuk, aki így imádkozott: „Fordítsd el szemeimet, ne nézzenek hiábavalóságot” (Zsoltárok 119:37).

22. Milyen esetben dönthet egy keresztény a lelkiismerete alapján arról, hogy részt vesz-e egy ünnepen vagy sem?

²² Világi ünnepnapokon egy keresztény elővigyázatos, nehogy a viselkedésével azt a benyomást keltse, hogy ő is ünnepel. „Akár esztek, akár isztok, akár bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek” – írta Pál (1Korintusz 10:31; lásd a „Hozzunk bölcs döntéseket” című kiemelt részt). Másfelől, ha egy szokásnak vagy ünnepnek nyilvánvalóan nincs hamis vallásos töltete, nem kötődik politikai vagy hazafias megemlékezéshez, és nem sért bibliai alapelveket, akkor minden egyes keresztény személyes döntést hozhat, hogy részt vesz-e azon. Ugyanakkor figyelembe veszi mások érzéseit, hogy ne botránkoztassa meg őket.

DICSÉRJÜK ISTENT A SZAVAINKKAL ÉS A TETTEINKKEL

23–24. Hogyan tanúskodhatunk eredményesen Jehova igazságos irányadó mértékeiről?

²³ Sokan úgy gondolják, hogy bizonyos népszerű ünnepnapok elsősorban arra adnak lehetőséget, hogy a család és a barátok összejöjjenek. Ezért ha valaki tévesen azt gondolja, hogy a szentírási álláspontunk szeretetlen vagy szélsőséges, kedvesen elmagyarázhatjuk, hogy Jehova Tanúi becsben tartják az építő családi vagy baráti együttléteket (Példabeszédek 11:25; Prédikátor 3:12, 13; 2Korintusz 9:7). Élvezzük, hogy az év folyamán bármikor együtt lehetünk a szeretteinkkel, de mivel szeretjük Istent és az igazságos irányadó mértékeit, nem akarjuk az ilyen örömteli alkalmakat olyan szokásokkal beszennyezni, melyek sértik őt. (Lásd „Az igaz imádat eredményezi a legnagyobb örömet” című kiemelt részt.)

²⁴ Egyes Tanúk a Mit tanít valójában a Biblia?h című könyv 16. fejezetét használva sikeresen osztanak meg néhány gondolatot őszinte érdeklődőkkel. Ám ne felejtsd el, hogy a célunk az, hogy szíveket nyerjünk meg, nem pedig vitákat. Ezért legyél tiszteletteljes, maradj szelíd, és a ’beszéded legyen mindig kellemes, sóval ízesített’ (Kolosszé 4:6).

25–26. Hogyan segíthetnek a szülők a gyermekeiknek, hogy növekedjen a hitük és a Jehova iránti szeretetük?

²⁵ Jehova szolgáiként tájékozottak vagyunk. Tudjuk, hogy mit miért hiszünk és teszünk, és hogy miért kerülünk bizonyos dolgokat (Héberek 5:14). Ezért szülők, tanítsátok meg gyermekeiteknek, hogy bibliai alapelvekkel érveljenek. Ha így tesztek, erősítitek a hitüket, segítetek nekik, hogy Szentíráson alapuló válaszokat adjanak azoknak, akik a hitnézeteikről kérdezik őket, ezenkívül biztosítjátok őket Jehova szeretetéről (Ézsaiás 48:17, 18; 1Péter 3:15).

²⁶ Mindazok, akik Istent „szellemmel és igazsággal” imádják, nemcsak hogy kerülik a Szentírással ellentétes ünnepeket, de arra is törekszenek, hogy becsületesek legyenek az élet minden területén. Sokan úgy tartják, hogy a becsületesség nem gyakorlatias. De ahogy azt a következő fejezetben látni fogjuk, mindig Isten útjai a legjobbak.