„Először ő szeretett minket”

1–3. Egyebek között miért mondhatjuk, hogy Jézus halála a történelemben senki máséhoz nem volt fogható?

EGY tavaszi napon, csaknem 2000 évvel ezelőtt egy ártatlan férfi pere zajlott. Olyan bűntettekkel vádolták, amelyeket soha nem követett el, azután pedig halálra kínozták. Nem ez volt a történelemben az első kegyetlen és igazságtalan kivégzés, és sajnos nem is az utolsó. Ennek az embernek a halála azonban senki máséhoz nem volt fogható.

² Miközben utolsó óráiban szenvedett, az emberek egy nagyon szokatlan dolognak lehettek a szemtanúi, amiből felismerték, hogy jelentőségteljes esemény történt. Bár dél körül járt az idő, hirtelen sötétség szállt a vidékre. Egy bibliaíró szerint „kihunyt a napfény” (Lukács 23:44, 45). Mielőtt a férfi kilehelte utolsó leheletét, a következőt mondta: „Elvégeztetett!” És valóban, életének feláldozásával csodálatos dolgot vitt véghez. Ez a szeretet legnagyobb megnyilvánulása volt, amelyet ember valaha is tett (János 15:13; 19:30).

³ A férfi természetesen Jézus Krisztus volt. Sok ember tudja, hogy mennyit szenvedett, és hogyan halt meg azon a sötét napon, i. sz. 33. niszán 14-én. De a legtöbben nincsenek tisztában egy fontos ténnyel. Igaz, hogy Jézus nagyon szenvedett, de valaki más nála is jobban szenvedett. Valaki más nála is nagyobb áldozatot hozott azon a napon, és nagyobb szeretetet mutatott, mint bárki más az egész világegyetemben. Miről van szó? A válasz találó bevezetése Jehova legfontosabb tulajdonságának, a szeretetnek.

A szeretet legnagyobb megnyilvánulása

4. Miből ismerte fel egy római katona, hogy Jézus nem hétköznapi ember volt, és milyen következtetésre jutott?

⁴ A római századoson, aki Jézus kivégzését irányította, döbbenet lett úrrá, amikor látta a sötétséget és a heves földrengést, amely Jézus halála után történt. Ezt mondta: „Bizony, Isten Fia volt ez!” (Máté 27:54). Nyilvánvaló, hogy Jézus nem hétköznapi ember volt. Az előbb említett katona a legfelségesebb Isten egyszülött Fiának a kivégzésénél segédkezett! De pontosan mennyire szerette az Atya a Fiát?

5. Hogyan szemléltethetnénk azt a mérhetetlenül sok időt, amelyet Jehova és a Fia együtt töltöttek az égben?

⁵ A Biblia az egész teremtés elsőszülöttjének nevezi Jézust (Kolosszé 1:15). Gondolj bele! Jézus már a fizikai világegyetem létrejötte előtt is létezett. Mennyi időt töltött együtt Jehova és a Fia? Némelyik tudós 13 milliárd évre becsüli a világegyetem korát. El tudsz egyáltalán képzelni ilyen hosszú időszakot? Az egyik planetáriumban látható egy 110 méteres idővonal, melynek segítségével az emberek elképzelhetik a világegyetem becsült korát. Amint egy látogató végigsétál a vonal mellett, minden lépése körülbelül 75 millió évet jelent. Az idővonal végén az egész emberi történelmet egyetlen hajszálvékony vonal jelzi! Tegyük fel, hogy a becslés megfelel a valóságnak. Akkor az egész idővonal rövid lenne ahhoz, hogy Jehova Fiának az életkorát ábrázolja! Mit csinált ez idő alatt a Fiú?

6. a) Mit csinált Jehova Fia, mielőtt emberként megszületett? b) Milyen szeretet fűzi Jehovát a Fiához?

⁶ A Fiú boldogan szolgált az Atyja mellett mestermunkásként (Példabeszédek 8:30). A Biblia kijelenti, hogy a Fiútól „függetlenül semmi sem jött létre” (János 1:3). Ezek szerint Jehova és a Fia együtt hoztak létre minden mást. Milyen izgalmas és örömteli élményeik lehettek! Sokan egyetértenek abban, hogy egy szülőt rendkívül erős szeretet fűz a gyermekéhez. A szeretet ezenkívül „az egység tökéletes köteléke” (Kolosszé 3:14). Mivel Jehova és a Fia mérhetetlen korszakokat töltöttek együtt, a köztük lévő szeretet erősebb, mint amit el tudunk képzelni, és a legerősebb, ami valaha is létezett.

7. Hogyan fejezte ki Jehova az érzéseit, amikor Jézus megkeresztelkedett?

⁷ Ennek ellenére az Atya a földre küldte a Fiát, hogy mint ember megszülessen. Ez azt jelentette, hogy Jehovának néhány évtizedre le kellett mondania szeretett Fiának a közvetlen társaságáról. Figyelemmel kísérte az égből Jézust, ahogy felnőtt, és tökéletes emberré vált. Jézus körülbelül 30 éves korában megkeresztelkedett. Nem kell találgatnunk, hogy mit érzett iránta Jehova, hiszen így szólt az égből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben örömömet lelem” (Máté 3:17). Nagyon boldog lehetett, amikor azt látta, hogy Jézus hűségesen betölti az összes, rá vonatkozó próféciát, és mindent teljesít, amit kért tőle (János 5:36; 17:4).

8–9. a) Min ment keresztül Jézus i. sz. 33. niszán 14-én, és hogyan érzett Jehova? b) Miért engedte meg Jehova, hogy a Fia szenvedjen és meghaljon?

⁸ De vajon mit érzett Jehova i. sz. 33. niszán 14-én? Milyen érzés lehetett neki látni, hogy Jézust elárulják, majd egy csőcselék éjszaka elfogja? Hogy Jézust elhagyják a barátai, aztán az ellenségei törvénytelen perbe fogják? Hogy gúnyolják, leköpik és öklükkel verik? Hogy megkorbácsolják, húsfoszlányokat szakítva ki a hátából? Hogy faoszlopra szegezik a kezénél és a lábánál, hagyják, hogy ott függjön, és közben az emberek gyalázzák? Mit érezhetett az Atya, amikor szeretett Fia kínok közt haldokolva hozzá kiáltott? Hogyan érzett, amikor Jézus kilehelte utolsó leheletét, és a teremtés kezdete óta először fordult elő, hogy a drága Fia nem létezett? (Máté 26:14–16, 46, 47, 56, 59, 67; 27:38–44, 46; János 19:1).

⁹ Nem lehet szavakkal leírni, hogy milyen fájdalmat érezhetett Jehova, amikor elvesztette a Fiát. Azt viszont ki tudjuk fejezni, hogy mi indította Jehovát arra, hogy engedje meghalni a Fiát. Miért vállalta az Atya ezt a fájdalmat? Jehova csodálatos igazságot tár fel a János 3:16-ban. Ez a bibliavers annyira fontos, hogy lényegében az egész evangéliumot össze lehet vele foglalni. Így szól: „Isten annyira szerette a világot, hogy az egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, ne pusztuljon el, hanem örök élete legyen.” Jehovát tehát a szeretet ösztönözte. Jehovának az az ajándéka, hogy elküldte a Fiát, hogy szenvedjen és meghaljon értünk, a szeretet legnagyobb megnyilvánulása volt a történelem során.

Mit jelent a szeretet?

10. Mire van szükségük az embereknek, és mi a helyzet a „szeretet” szó jelentésével?

¹⁰ Mit jelent az a szó, hogy „szeretet”? Elmondhatjuk, hogy a szeretet a legfontosabb emberi szükséglet. A születésünktől a halálunkig mindannyian vágyunk arra, hogy szeressenek minket, és ha megkapjuk, akkor boldogok vagyunk, de ha nem, akkor akár bele is halhatunk. Ennek ellenére meglepően nehéz meghatározni a szeretet fogalmát. Az emberek persze sokat beszélnek róla, számtalan könyv, dal és vers témája. De ezek sokszor nem segítenek megérteni, hogy mit is jelent a szeretet. Igazából túl gyakran használják ezt a szót, a valódi jelentése viszont egyre megfoghatatlanabb.

11–12. a) Hogyan segít a Biblia megértenünk, hogy mit jelent a szeretet? b) Milyen ókori görög szavak fejezik ki a szeretetet, és ezek közül melyiket használja a Keresztény Görög Iratok a leggyakrabban? (Lásd a lábjegyzetet is.) c) Gyakran milyen szeretetre utal az a·gaʹpé?

¹¹ A Biblia azonban világos képet fest a szeretetről. Egy bibliai szavakat magyarázó szótár megjegyzi: „A szeretetet csak azokból a tettekből lehet megismerni, amelyekre ösztönöz” (Vine: Expository Dictionary of New Testament Words). A Bibliában sokat megtudhatunk arról, hogy Jehova hogyan mutatja ki a szeretetét és a kedvességét az emberek iránt. Gondoljunk csak Jehova szeretetének a legnagyobb megnyilvánulására, vagyis hogy értünk adta a Fiát. Nincs más, amiből ennyit tanulhatnánk a szeretetről! A következő fejezetekben számos példát látunk majd Jehova szeretetére. Ezenkívül jobban megismerhetjük azokat a szavakat, amelyeket a Bibliában eredetileg használtak a „szeretet” kifejezésére. Az ókori görög nyelvben négy szó létezett a szeretetre.a Ezek közül az a·gaʹpé szót használják leggyakrabban a Keresztény Görög Iratokban. Egy bibliai szótár szerint ez „az elképzelhető legerőteljesebb szó a szeretetre”. Miért mondhatjuk ezt?

¹² A Bibliában az a·gaʹpé szó gyakran olyan szeretetre utal, amelyet alapelvek vezérelnek. Nemcsupán azon alapul, hogy hogyan érzünk a másik iránt. Azért mutatjuk ki ezt a fajta szeretetet, mert tudjuk, hogy ez a helyes. A legfontosabb pedig, hogy teljesen önzetlen. Nézzük meg például újra a János 3:16-ot. Milyen „világot” szeretett Isten annyira, hogy az egyszülött Fiát adta érte? A megváltható emberiség világáról van szó. Ebbe rengeteg olyan ember is beletartozik, aki bűnös életet él. Vajon Jehova mindegyiküket a barátjaként szereti, ahogyan a hűséges Ábrahámot szerette? (Jakab 2:23). Nem, de a szeretetéből fakadóan mindenki felé kimutatja a jóságát, még ha ez nagy áldozatot követel is tőle. Azt szeretné, ha mindenki megbánná a bűneit, és megváltozna (2Péter 3:9). Sokan így is tesznek, ezért Jehova örömmel megengedi nekik, hogy a barátai legyenek.

13–14. Honnan tudjuk, hogy a keresztényi szeretet gyakran erős vonzalmat is magában foglal?

¹³ Némelyeknek azonban téves elképzeléseik vannak arról, hogy mit jelent a Bibliában az a·gaʹpé. Úgy gondolják, hogy ez a szeretet érzésektől mentes, csupán tudatos dolog. Pedig a legtöbbször erőteljes érzéseket is magában foglal. Amikor például János azt írta, hogy „az Atya szereti a Fiút”, az a·gaʹpé egyik formáját használta (János 3:35). Vajon ez a szeretet érzelmektől mentes? Érdekes, hogy amikor később János idézte Jézus szavait, hogy „az Atya szereti a Fiút”, akkor a phi·leʹó szó egyik formáját használta, amely vonzalmat fejez ki (János 5:20). Jehova szeretetében gyakran a gyengéd vonzalom is helyet kap. De soha nem pusztán az érzelem irányítja a szeretetét. Azt minden esetben bölcs és igazságos alapelvek vezérlik.

¹⁴ Amint láttuk, Jehova összes tulajdonsága tökéletes és vonzó. A legvonzóbb közülük mégis a szeretet. Semmi sem visz közelebb minket Jehovához. Milyen jó, hogy a szeretet a legkiemelkedőbb tulajdonsága is! Honnan tudjuk ezt?

„Isten szeretet”

15. Mit jelent ki a Biblia Jehova szeretetéről, és miért egyedülálló ez? (Lásd a lábjegyzetet is.)

¹⁵ A Biblia olyasmit jelent ki a szeretetről, amit Jehova más kiemelkedő tulajdonságaival kapcsolatban nem. A Szentírásban nem olvasunk arról, hogy Isten hatalom, Isten igazságosság vagy Isten bölcsesség. Jellemzőek rá ezek a tulajdonságok, ő a forrásuk, és mindhárom tulajdonságot páratlan módon mutatja ki. A negyedik tulajdonságról azonban különleges dolgot ír a Biblia: „Isten szeretet” (1János 4:8).b Mit jelent ez?

16–18. a) Miért mondja a Biblia, hogy „Isten szeretet”? b) Az összes földi teremtmény közül miért az ember a megfelelő jelképe Jehova szeretetének?

¹⁶ Az „Isten szeretet” kijelentés nem egyszerűen egyenlőség, mintha azt mondanánk, hogy „Isten egyenlő a szeretettel”. Nem fordíthatjuk meg az állítást, és nem mondhatjuk azt, hogy „a szeretet Isten”. Jehova sokkal több egy tulajdonságnál. Ő egy személy, akinek a szereteten kívül sokféle érzése és jellemvonása van. A szeretet azonban mélyen átjárja Jehovát. Egy forrásmű ezért ezt mondja erről a versről: „Isten lényege vagy természete a szeretet.” Hogyan értsük ezt? Jehova hatalma képessé teszi őt a cselekvésre. Az igazságossága és a bölcsessége irányítják, hogy miként járjon el. De a szeretete indítja őt cselekvésre. És a szeretete mindig befolyásolja azt, ahogyan a többi tulajdonságát kimutatja.

¹⁷ Azt szoktuk mondani, hogy Jehova a szeretet megtestesülése. Ebből következik, hogy ha az alapelveken nyugvó szeretetről akarunk tanulni, akkor Jehováról kell tanulnunk. Természetesen emberekben is megfigyelhetjük ezt a gyönyörű tulajdonságot. De miért vagyunk képesek szeretni? A teremtéskor Jehova a következőket mondta, minden bizonnyal a Fiának: „Alkossunk embert, aki hasonlít ránk, és olyan, mint mi” (1Mózes 1:26). Az összes földi teremtménye közül csak az ember kapta meg azt a képességet, hogy szerethet, és ezzel utánozhatja égi Atyját. Gondoljunk csak arra, hogy Jehova különböző állatokkal jelképezte kiemelkedő tulajdonságait. A legfőbb tulajdonságának, a szeretetnek a jelképéül viszont a legmagasabb rendű földi teremtményét, az embert választotta (Ezékiel 1:10).

¹⁸ Amikor önzetlenül szeretünk másokat, akkor azzal Jehova legfőbb tulajdonságát tükrözzük vissza. Pontosan úgy van ez, ahogyan János apostol írta: „Mi azért szeretünk, mert először ő szeretett minket” (1János 4:19). Miért mondhatjuk, hogy először Jehova szeretett minket?

Jehova kezdeményező volt

19. Mi indította Jehovát arra, hogy teremteni kezdjen?

¹⁹ A szeretet mindig is létezett. Miért mondhatjuk ezt? Gondoljunk csak bele. Mi indította Jehovát arra, hogy teremteni kezdjen? Nem az, hogy magányos volt, és társaságra volt szüksége. Jehova teljes önmagában, és nincs szüksége semmire, amit valaki más adhatna neki. De a szeretete, amely tettekben mutatkozik meg, arra ösztönözte, hogy életet adjon az angyaloknak és az embereknek, hogy így ők is örömet találhassanak az életben. „Isten teremtésének a kezdete” az ő egyszülött Fia volt (Jelenések 3:14). Ezután Jehova együtt hozott létre a Fiával, aki mestermunkás volt, minden mást, az angyalokkal kezdve (Jób 38:4, 7; Kolosszé 1:16). Jehova szabad akaratot, érzéseket és értelmi képességet adott nekik. Ennek köszönhetően ezek a hatalmas angyalok képesek szeretni és kapcsolatokat kialakítani egymással és legfőképpen Jehova Istennel (2Korintusz 3:17). Tehát azért szerettek, mert először őket szerették.

20–21. Miből tudhatta Ádám és Éva, hogy Jehova szereti őket, és ennek ellenére hogyan viselkedtek?

²⁰ Ugyanez volt a helyzet az emberekkel is. Ádám és Éva kezdettől fogva szeretettel volt körülvéve. Ahová csak néztek paradicsomi otthonukban, az Édenben, mindenhol Atyjuk szeretetének bizonyítékait láthatták. A Biblia ezt írja: „Jehova Isten ezután egy kertet hozott létre Édenben, keleten, és odahelyezte az embert, akit megformált” (1Mózes 2:8). Sétáltál már egy igazán szép kertben vagy parkban? Mi tetszett benne a legjobban? A levelek között átszűrődő fény, mely megvilágít egy árnyékos lugast? A virágágyások színpompája? Egy csörgedező patak, az énekesmadarak és a zümmögő rovarok muzsikája a háttérben? Vagy a fák, gyümölcsök és virágok illata? Egy biztos: nincs ma olyan park, amelyet egy napon lehetne említeni az Éden kertjével. Hogyhogy?

²¹ Az Éden kertjét maga Jehova alkotta! Leírhatatlanul szép lehetett. Volt ott mindenféle gyönyörű fa és ízletes gyümölcs. A tágas kert bőven el volt látva vízzel, és sokféle, lenyűgöző állat népesítette be. Ádámnak és Évának mindene megvolt ahhoz, hogy igazán boldogok legyenek, volt kielégítő munkájuk, és élvezhették egymás társaságát. Jehova kezdeményezett, és szerette őket, ezért minden okuk megvolt rá, hogy viszontszeressék őt. Mégsem ezt tették. Nem engedelmeskedtek égi Atyjuknak, hanem önző módon fellázadtak ellene (1Mózes 2. fejezet).

22. Hogyan bizonyította Jehova az édeni lázadás után, hogy odaadó a szeretete?

²² Mennyire fájhatott ez Jehovának! De vajon a lázadás megkeserítette? Nem! Az „odaadó szeretete örökké tart” (Zsoltárok 136:1). Ezért a szeretete arra indította, hogy azonnal lépéseket tegyen, hogy megmentse Ádámnak és Évának azokat a leszármazottait, akik szeretnék megismerni és megszeretni őt. Már beszéltünk róla, hogy ez magában foglalta Fiának a váltságáldozatát is, amelyért Jehova olyan nagy árat fizetett (1János 4:10).

23. Mi az egyik oka annak, hogy Jehova a boldog Isten, és miről szól a következő fejezet?

²³ Igen, Jehova kezdettől fogva mindig megtette az első lépést, kimutatva a szeretetét az emberek iránt. Számtalan módon bizonyította, hogy „először ő szeretett minket”. A szeretet összhangot és örömet eredményez, ezért nem csoda, hogy a Biblia boldog Istennek nevezi Jehovát (1Timóteusz 1:11). De felvetődik egy lényeges kérdés. Csakugyan szeret minket Jehova egyénenként is? A következő fejezet erre a kérdésre ad választ.