Látszik az életedben „a felülről való bölcsesség”?

1–3. a) Hogyan mutatott Salamon rendkívüli bölcsességet, amikor elrendezett egy vitát két asszony között? b) Mit ígér nekünk Jehova, és milyen kérdések merülnek fel?

NEHÉZ eset volt: két asszony vitatkozott egy kisbabáról. Ugyanabban a házban laktak, és pár nap különbséggel mindkettőjüknek fia született. Az egyik csecsemő meghalt, és mindkét asszonya azt állította magáról, hogy ő az édesanyja az élő kisbabának. Rajtuk kívül nem voltak tanúi a történteknek. Az ügyet valószínűleg már egy alacsonyabb fokú bíróság is tárgyalta, de nem született megoldás. A vitát végül Izrael királya, Salamon elé vitték. Vajon ki tudta deríteni az igazságot?

² Salamon egy ideig hallgatta az asszonyok vitáját, majd kért egy kardot. Azután megparancsolta, hogy vágják ketté a gyermeket, és mindkét asszony kapja meg a felét. Az igazi anya azonnal elkezdett könyörögni a királynak, hogy adják oda a másik asszonynak a kicsit, az ő drága gyermekét. A másik asszony viszont ragaszkodott hozzá, hogy vágják ketté a gyermeket. Salamon most már látta, mi az igazság. Tudta, hogy egy anya gyengéd könyörületet érez a gyermeke iránt, és ez segített neki jó döntést hozni. Képzeljük el, mennyire megkönnyebbülhetett az anya, amikor Salamon neki ítélte a babát, és ezt mondta: „ő az anyja” (1Királyok 3:16–27).

³ Milyen rendkívüli bölcsesség! Amikor az emberek hallottak róla, hogy Salamon hogyan oldotta meg ezt az ügyet, csak ámultak, „mert látták, hogy Isten adott neki bölcsességet”. Salamon csakugyan Istentől kapta a bölcsességét, mivel Jehova „bölcs és értelmes szívet” adott neki (1Királyok 3:12, 28). De mi a helyzet velünk? Mi is kaphatunk bölcsességet Istentől? Igen, hiszen Salamon ihletés alatt ezt írta: „Jehova ad bölcsességet” (Példabeszédek 2:6). Jehova megígéri, hogy akik igazán keresik a bölcsességet – vagyis azt a képességet, hogy valaki ügyesen fel tudja használni az ismeretet, a megértést és a tisztánlátást –, azoknak megadja azt. Mit kell tennünk ahhoz, hogy bölcsességet kapjunk Jehovától? És hogyan alkalmazhatjuk azt az életünkben?

„Igyekezz bölccsé válni” – De hogyan?

4–7. Mely négy dologra van szükség, hogy bölcsességet kapjunk Jehovától?

⁴ Ahhoz, hogy bölcsességet kapjunk Istentől, vajon elengedhetetlen, hogy nagyon intelligensek vagy műveltek legyünk? Nem. Jehova hajlandó megosztani velünk a bölcsességét függetlenül a származásunktól és az iskolázottságunktól (1Korintusz 1:26–29). De nekünk kell megtennünk az első lépést, mivel a Biblia arra buzdít, hogy igyekezzünk bölccsé válni (Példabeszédek 4:7). Hogyan tehetjük ezt meg?

⁵ Először is, mélységesen kell tisztelnünk Istent. „A bölcsesség Jehova mélységes tiszteletével kezdődik” – mondja a Példabeszédek 9:10. Az igazi bölcsesség alapja Isten mélységes tisztelete, vagyis az istenfélelem. Miért mondhatjuk ezt? Gondoljunk csak arra, hogy a bölcsesség egyenlő azzal, hogy sikeresen tudjuk alkalmazni az ismeretet. Az istenfélelem nem azt jelenti, hogy rettegünk tőle, hanem azt, hogy engedelmeskedünk neki, mivel mélységesen tiszteljük őt, és megbízunk benne. Ez egy egészséges félelem, egy hatásos ösztönzőerő, amely arra indít minket, hogy az életünket összhangba hozzuk azzal, amit Jehova kér tőlünk. Ennél bölcsebben nem is cselekedhetnénk, hiszen amit Jehova kér tőlünk, az mindig a legjobb nekünk.

⁶ Másodszor, alázatosnak és szerénynek kell lennünk. Csak azok kaphatnak Jehovától bölcsességet, akik ilyenek (Példabeszédek 11:2). Miért? Mert ha alázatosak és szerények vagyunk, akkor elismerjük, hogy nem tudjuk mindenre a választ, nincs mindig igazunk, és tudnunk kell, hogyan gondolkodik Jehova. Ő „a gőgösöknek ellenáll”, de örömmel ad bölcsességet az alázatosaknak (Jakab 4:6).

⁷ Harmadszor, tanulmányoznunk kell Isten Szavát. Jehova bölcsessége a Bibliában tárul fel. Csak úgy szerezhetjük meg ezt a bölcsességet, ha erőfeszítést teszünk a felkutatására (Példabeszédek 2:1–5). Negyedszer, imádkoznunk kell bölcsességért. Ha őszintén kérjük Istentől a bölcsességet, nagylelkűen megadja majd (Jakab 1:5). Ha imádkozunk a szelleméért, ő válaszol nekünk, és megadja azt. A szellemének a segítségével megtalálhatjuk a Szavában azokat a bölcs tanácsokat, melyekkel megoldhatjuk a problémáinkat, elkerülhetjük a veszélyeket, és jó döntéseket hozhatunk (Lukács 11:13).

8. Miből látszik, hogy igazán megszereztük-e Isten bölcsességét?

⁸ Ahogy már a 17. fejezetben említettük, Jehova bölcsessége mindig a javunkra válik. Ezért ha igazán megszereztük Isten bölcsességét, az látszani fog a viselkedésünkből. Ezzel kapcsolatban Jakab tanítvány ezt írta: „A felülről való bölcsesség… mindenekelőtt tiszta, azután békés, észszerű, engedelmességre kész, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teli, nem részrehajló, nem képmutató” (Jakab 3:17). Miközben megvizsgáljuk ezeket a tulajdonságokat, gondoljuk át, hogy látszik-e az életünkben a felülről való bölcsesség.

„Tiszta, azután békés”

9. Mit jelent tisztának lenni, és miért ezt a tulajdonságot említette Jakab először?

⁹ „Mindenekelőtt tiszta”. Tisztának lenni azt jelenti, hogy valaki beszennyezetlen, méghozzá belül is, nemcsak kívül. A Biblia szerint a bölcsesség bekerülhet valakinek a szívébe, de Jehova nem ad bölcsességet olyannak, akinek a gondolatai, vágyai és indítékai gonoszak (Példabeszédek 2:10; Máté 15:19, 20). De ha tiszták vagyunk belül, amennyire ez egy bűnös embernek lehetséges, akkor kerüljük a rosszat, és jót cselekszünk (Zsoltárok 37:27; Példabeszédek 3:7). Nem csoda, hogy a Biblia a tisztaságot említi meg először. Hiszen csak akkor tudjuk kimutatni a többi tulajdonságot, melyet Jakab megemlített, ha teljes mértékben tiszták vagyunk.

10–11. a) Miért fontos, hogy békések legyünk? b) Hogyan törekedhetsz békére, ha megsértetted valamelyik hittársadat? (Lásd a lábjegyzetet is.)

¹⁰ „Azután békés”. A Jehovától származó bölcsesség arra indít, hogy törekedjünk a békére, amely a szent szellem gyümölcsének egyik vonása (Galácia 5:22). Igyekszünk megőrizni a békét, amely egyesíti Jehova népét (Efézus 4:3). Ezenkívül mindent megteszünk, hogy helyreállítsuk a békét. Miért fontos ez? A Biblia ezt mondja: „továbbra is… éljetek békében… Így a szeretet és béke Istene veletek lesz” (2Korintusz 13:11). Tehát amíg békében élünk, addig a béke Istene velünk lesz. Az, ahogyan a hittársainkkal bánunk, közvetlenül hatással van a Jehovával ápolt kapcsolatunkra. Hogyan törekedhetünk békére? Vizsgáljunk meg egy példát!

¹¹ Mi a teendőd, ha úgy érzed, hogy megsértetted valamelyik hittársadat? Jézus ezt tanácsolta: „Ha tehát ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott eszedbe jut, hogy a testvérednek valami panasza van ellened, hagyd ott az ajándékodat az oltár előtt, és menj el. Előbb békülj ki a testvéreddel, és csak azután menj vissza felajánlani az ajándékodat” (Máté 5:23, 24). Vagyis oda kell menned a testvéredhez, és beszélned kell vele. Mi legyen a célod? Az, hogy kibéküljb vele. Ahhoz, hogy ezt elérd, tagadás helyett inkább ismerd el, hogy megsértetted őt. Ha az a célod, hogy helyreállítsd a békét, és kitartasz ebben, valószínűleg minden félreértést tisztázni tudtok. Ha kell, kérj bocsánatot, és bocsátsatok meg egymásnak. Ha kezdeményezed a kibékülést, akkor abból látható, hogy Jehova bölcsessége vezet.

„Észszerű, engedelmességre kész”

12–13. a) Mi a jelentése a Jakab 3:17-ben észszerűnek fordított szónak? b) Hogyan mutathatjuk ki, hogy észszerűek vagyunk?

¹² „Észszerű”. Mit foglal magában az észszerűség? A bibliatudósok szerint a Jakab 3:17-ben az „észszerűnek” fordított eredeti görög szó jelentését nehéz visszaadni. Azt a gondolatot hordozza magában, hogy valaki hajlékony. Azt is jelentheti, hogy valaki gyengéd, szelíd, türelmes és figyelmes. Hogyan mutathatjuk ki, hogy észszerűek vagyunk?

¹³ „Minden ember arról ismerjen titeket, hogy észszerűek vagytok” – olvashatjuk a Filippi 4:5-ben. Figyeljük meg, hogy nem az a kérdés, hogy mi hogyan látjuk önmagunkat, hanem az, hogy mások hogyan látnak minket, miről ismernek. Aki észszerű, az nem ragaszkodik ahhoz, hogy minden szigorúan a szabályok szerint vagy az ő akarata szerint történjen. Inkább kész meghallgatni másokat, és ha lehet, enged a kérésüknek. Emellett gyengéden, nem pedig durván bánik másokkal. Ez minden keresztényre jellemző kell hogy legyen, de különösen a vénekre. Ha a vének gyengédek, azzal megkönnyítik másoknak, hogy hozzájuk forduljanak (1Tesszalonika 2:7, 8). Mindannyian gondoljuk át a következőt: „Olyannak ismernek, mint aki figyelmes, hajlékony, gyengéd és szelíd?”

14. Hogyan mutathatjuk ki, hogy készek vagyunk az engedelmességre?

¹⁴ „Engedelmességre kész”. Az ezzel a kifejezéssel fordított görög szó sehol máshol nem található meg a Keresztény Görög Iratokban. Egy tudós szerint ezt a szót gyakran arra használják, hogy a katonák készségesen engedelmeskednek a parancsoknak. Azt a gondolatot hordozza, hogy valakit „könnyű meggyőzni”. Akit a felülről való bölcsesség vezet, az szívesen alárendeli magát a Szentírásnak. Nem arról ismert, hogy makacsul ragaszkodik a véleményéhez. Ha valaki egyértelműen rámutat neki a Bibliából, hogy rossz döntést hozott, vagy téves következtetésre jutott, akkor változtat az álláspontján. Téged így ismernek mások?

„Irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teli”

15. Mi az irgalom, és miért találó, hogy a Jakab 3:17-ben együtt említik az irgalmat és a jó gyümölcsöket?

¹⁵ „Irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teli”.c A felülről való bölcsesség irgalmassággal teli, vagyis az irgalom fontos része az Istentől származó bölcsességnek. Jakab együtt említi az irgalmat a „jó gyümölcsökkel”. Ez találó, hiszen a Bibliában az irgalom legtöbbször a másokkal való tevékeny törődésre, gyöngéd könyörületre utal, arra, amikor valaki sok jót tesz másokkal. Egy forrásmű szerint az irgalom az, amikor „sajnálunk valakit a rossz helyzete miatt, és megpróbálunk valamit tenni az ügyében”. Tehát ha valakit a Jehovától származó bölcsesség jellemez, akkor nem pusztán a tények érdeklik. Inkább törődik az emberekkel, kedves és figyelmes másokkal. Hogyan fejezhetjük ki, hogy irgalmasak vagyunk?

16–17. a) Az Isten iránti szeretetünk mellett mi ösztönöz bennünket a prédikálómunkára, és miért? b) Milyen módokon mutathatjuk ki, hogy irgalmasak vagyunk?

¹⁶ Ennek egyik fontos módja az, hogy megosztjuk másokkal Isten királyságának a jó hírét. Mi ösztönöz bennünket erre? Elsősorban az Isten iránti szeretet, de a mások iránt érzett irgalom, vagyis könyörület is (Máté 22:37–39). Ma is sokakat elnyomnak, elhanyagolnak, és „olyanok, mint a pásztor nélküli juhok” (Máté 9:36). A vallási vezetők nem vigasztalják meg a híveiket Isten Szavából, inkább félrevezetik őket. Emiatt nem ismerik a Biblia bölcs tanácsait, és azokat az ígéreteket sem, melyek szerint Isten királysága hamarosan áldásokat áraszt a földre. Amikor elgondolkodunk azon, hogy milyen nagy szükségük van az embereknek a jó hírre, akkor a könyörület arra indít, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk, és beszéljünk nekik erről az üzenetről.

¹⁷ Hogyan mutathatjuk még ki, hogy irgalmasak vagyunk? Emlékezzünk vissza Jézus példázatára, melyben egy szamáriai férfi rátalált egy utazóra, akit kiraboltak és megvertek. A szamáriai férfi „irgalmasan cselekedett”, bekötözte a szerencsétlenül járt férfi sebeit, és gondoskodott róla (Lukács 10:29–37). Ebből jól látszik, hogy aki irgalmas, az jót tesz azokkal, akiknek szükségük van erre. A Biblia arra szólít fel, hogy „tegyünk jót mindenkivel, de elsősorban a hittestvéreinkkel” (Galácia 6:10). Hogyan tehetünk jót másokkal? Talán segíthetünk a gyülekezetünkben egy idős testvérnek vagy testvérnőnek eljutni az összejövetelekre. Vagy lehet, hogy egy özvegy testvérnőnek tudunk segíteni abban, hogy megjavítunk valamit (Jakab 1:27). Vagy bátoríthatunk valakit, aki lehangolt (Példabeszédek 12:25). Amikor ilyen módokon irgalmasan bánunk másokkal, azzal azt bizonyítjuk, hogy a felülről való bölcsesség jellemez minket.

„Nem részrehajló, nem képmutató”

18. Mit igyekezzünk kiirtani a szívünkből, és miért?

¹⁸ „Nem részrehajló”. Az Istentől származó bölcsesség segít leküzdeni a faji előítéletet és a nemzeti büszkeséget. Ha ilyen bölcsesség vezet minket, akkor igyekszünk kiirtani a szívünkből minden olyan hajlamot, hogy kivételezzünk másokkal (Jakab 2:9). Senkit sem részesítünk előnyben az iskolai végzettsége, az anyagi helyzete vagy a gyülekezeti feladatai miatt. Egyik testvérünket sem nézzük le, bármilyen alacsony sorúnak tűnik is. Ha Jehova szereti őt, természetes, hogy nekünk is szeretetre méltónak kell tartanunk.

19–20. a) Honnan ered a képmutatónak fordított görög szó? b) Hogyan mutathatunk ki képmutatás nélküli testvéri szeretetet, és miért fontos ez?

¹⁹ „Nem képmutató.” A képmutatónak fordított görög szó utalhat „egy színészre, aki szerepet játszik”. Az ókorban a görög és a római színészek fellépéskor nagy álarcot viseltek. Innen ered az, hogy a képmutató szót olyan valakire kezdték használni, aki alakoskodik, megjátssza magát. Ha Istentől származó bölcsesség jellemez minket, akkor sosem fogunk képmutatóan viselkedni a hittársainkkal, sőt, ez arra is hatással lesz, hogy hogyan érzünk irántuk.

²⁰ Péter apostol megjegyezte, hogy az igazság iránti engedelmességünknek „képmutatás nélküli testvéri szeretet az eredménye” (1Péter 1:22). Igen, nem csupán a látszat kedvéért kell szeretetet mutatnunk a testvéreink iránt. Nem hordunk álarcot, és nem játszunk szerepet, mintha meg akarnánk téveszteni másokat. Szeretetünk legyen valódi és mélyről jövő. Így kiérdemeljük mások bizalmát, mert tudni fogják, hogy azok vagyunk, aminek látszunk. Egy ilyen légkörben szoros baráti kapcsolatok alakulnak ki, és a gyülekezetben mindenki biztonságban érzi majd magát.

„Óvd a gyakorlati bölcsességet”

21–22. a) Miért mondhatjuk, hogy Salamon nem óvta a bölcsességet? b) Hogyan óvhatjuk a gyakorlati bölcsességet, és milyen hasznunk származik ebből?

²¹ A bölcsesség egy ajándék Jehovától, melyre vigyáznunk kell. Salamon ezt mondta: „Fiam… Óvd a gyakorlati bölcsességet és a gondolkodóképességet!” (Példabeszédek 3:21). Sajnos Salamon nem ezt tette. Csak addig maradt bölcs, amíg engedelmes volt. Végül a sok idegen felesége hatására felhagyott Jehova tiszta imádatával (1Királyok 11:1–8). Salamon példája azt bizonyítja, hogy a tudás nem sokat ér, ha nem használjuk helyesen.

²² Hogyan óvhatjuk a gyakorlati bölcsességet? Nem elég, ha rendszeresen olvassuk a Bibliát, valamint „a hű és értelmes rabszolga” által elkészített, Biblián alapuló kiadványokat. Arra is törekednünk kell, hogy alkalmazzuk a tanultakat (Máté 24:45). Minden okunk megvan rá, hogy az Istentől származó bölcsesség vezessen minket. Így már most jobb az életünk. Ezenkívül egyre jobban fogunk bízni a valódi életben, vagyis az örök életben Isten új világában (1Timóteusz 6:19). És ami a legfontosabb, hogy közelebb kerülünk a bölcsesség forrásához, Jehova Istenhez.