Az Isten Szavában rejlő bölcsesség

1–2. Milyen „levelet” írt nekünk Jehova, és miért?

EMLÉKSZEL, mikor kaptál utoljára levelet valakitől, akit szeretsz, és aki messze lakik tőled? Kevés dolog tud annyi örömet szerezni, mint egy olyan valakinek a kedves levele, aki közel áll hozzánk. Szívesen hallunk arról, hogy jól van-e, mi minden történt vele, és milyen tervei vannak. Még ha nagy távolságra él is tőlünk, közelebb kerülünk egymáshoz, ha tartjuk a kapcsolatot.

² Semmi sem szerez nagyobb örömet nekünk, mint az, ha írott üzenetet kapunk Istenünktől, akit szeretünk! Jehova úgyszólván „levelet” írt nekünk, amely nem más, mint Szava, a Biblia. Ebben elmondja nekünk, hogy ki ő, mit tett eddig, mit fog tenni, és még sok minden mást. Jehova azért adta nekünk a Szavát, mert szeretné, hogy szoros kapcsolatban legyünk vele. Páratlanul bölcs Istenünk a lehető legjobb módját választotta annak, hogy közölje velünk a gondolatait. A Biblia megírásának módja és a benne található információ egyedülálló bölcsességről tanúskodik.

Miért íratta le Jehova a Szavát?

3. Hogyan adta át Jehova a törvényt Mózesnek?

³ Némelyek talán eltűnődnek azon, hogy Jehova miért nem egy hatásosabb módszert választott, hogy közölje a gondolatait az emberekkel. Például szólhatott volna egy hang az égből. Az igazság az, hogy Jehova időnként beszélt az égből angyalai által. Például így adta a törvényt Izraelnek (Galácia 3:19). Az égből jövő hang annyira félelmetes volt, hogy a megrémült izraeliták könyörögni kezdtek Jehovának, hogy ne így szóljon hozzájuk, hanem Mózes által (2Mózes 20:18–20). Ezért a 600 parancsból álló törvényt Jehova Mózesnek adta át szóban, mégpedig szóról szóra.

4. Magyarázd el, miért nem lett volna megbízható módszer az, ha Isten törvényeit szóban adták volna tovább!

⁴ De mi történt volna, ha soha nem foglalják írásba a törvényt? Képes lett volna Mózes arra, hogy felidézze a részletes törvénygyűjtemény pontos szövegét, és hibátlanul átadja azt a nemzetnek? És mi lett volna a későbbi nemzedékekkel? Csupán szóbeli közlésekre hagyatkozhattak volna. Ez aligha lett volna megbízható módszer Isten törvényeinek a továbbadására. Képzeld el, hogy szeretnél elmondani egy történetet egy nagyobb csoportnak, akik egymás mögött állnak egy sorban. Elmondod a történetet az első embernek, ő továbbadná a következőnek, majd a történet szájról szájra járna, egészen a sor végéig. Aki a sor végén áll, valószínűleg olyan történetet hallana, amely jelentősen eltér az eredetitől. Isten törvényének szavait azonban nem veszélyeztette ilyesmi.

5–6. Milyen utasítást adott Mózesnek Jehova, és miért jó, hogy olvashatjuk Jehova Szavát?

⁵ Jehova bölcsen úgy döntött, hogy leíratja a szavait. Ezt az utasítást adta Mózesnek: „Írd le ezeket a szavakat, mert ezekkel a szavakkal összhangban szövetséget kötök veled és Izraellel” (2Mózes 34:27). Így Mózes kezdte el a Biblia megírását i. e. 1513-ban. Az ezt követő 1610 év során Jehova „sokszor és sokféleképpen szólt” mintegy 40 emberhez, akik aztán részt vettek a Biblia megírásában (Héberek 1:1). Időközben odaadó másolók aprólékos gonddal pontos másolatokat készítettek, hogy megőrizzék a Szentírást (Ezsdrás 7:6; Zsoltárok 45:1).

⁶ A Biblia egy igazán értékes ajándék Jehovától! Kaptál már olyan levelet, amelyet annyira megbecsültél, hogy eltetted, és később újra meg újra elolvastad? Talán azért volt számodra ilyen fontos, mert vigaszra volt szükséged. Ugyanez a helyzet Jehova „levelével” is, melyet nekünk írt. Mivel Jehova leíratta a szavait, rendszeresen olvashatjuk azokat, és elmélkedhetünk rajtuk (Zsoltárok 1:2). Bármikor olvashatunk vigasztaló gondolatokat a Bibliában, amikor csak szükségünk van rá (Róma 15:4).

Miért emberek írták?

7. Hogyan mutatja Jehova bölcsességét az, hogy emberekkel íratta le a Szavát?

⁷ Jehova bölcsen emberekkel íratta le a Szavát. Gondolj csak bele! Az angyalok le tudták volna írni, hogy milyennek látják Jehovát. El tudták volna magyarázni, hogy miért szeretik és szolgálják őt. Sokat mesélhettek volna arról, hogy mi minden történt Isten hűséges szolgáival a földön. De az angyalok tökéletesek, sokkal bölcsebbek, tapasztaltabbak és erősebbek, mint mi. Vajon képesek lennénk megérteni a gondolataikat és az érzéseiket? (Héberek 2:6, 7).

8. Mit engedett meg Jehova a Biblia íróinak? (Lásd a lábjegyzetet is.)

⁸ Jehova azáltal, hogy emberekkel íratta le a Szavát, azt adta, amire szükségünk van: egy olyan feljegyzést, amely „Istentől ihletett”, mégis közel áll hozzánk (2Timóteusz 3:16). Hogyan valósította ezt meg? Sokszor rábízta az írókra, hogy a gondolkodóképességüket használják, hogy „gyönyörű szavakat” válasszanak, és igyekezzenek „pontosan leírni az igazság szavait” (Prédikátor 12:10, 11). Ez magyarázatot ad a bibliai könyvek különböző stílusaira. Az írásokban visszatükröződik az írók háttere és személyisége.a Mégis elmondhatjuk, hogy ezek a férfiak „Isten üzenetét mondták el… ahogy arra a szent szellem indította őket” (2Péter 1:21). Ezért mondhatjuk, hogy a Biblia valóban Isten szava (1Tesszalonika 2:13).

9–10. Miért hat a Biblia az érzéseinkre?

⁹ A Biblia, mivel emberek írták, valóban az érzéseinkre hat. Íróinak a mieinkhez hasonló érzései voltak. Mivel egyikük sem volt tökéletes, olyan próbákat kellett elviselniük, mint nekünk. Jehova szelleme időnként arra ihlette őket, hogy saját érzéseikről és küzdelmeikről írjanak (2Korintusz 12:7–10). Ilyenkor első személyben írtak, méghozzá olyan szavakat használtak, amelyeket angyalok nem tudtak volna leírni.

¹⁰ Vegyük például Izrael királyának, Dávidnak az esetét. Dávid, miután súlyos bűnöket követett el, írt egy zsoltárt, amelyben kiöntötte a szívét, és Isten bocsánatáért esedezett. Ezt írta: „tisztíts meg bűnömtől! Mert nagyon is tudatában vagyok törvényszegéseimnek, és bűnöm szüntelenül előttem van … Bizony vétkesnek születtem, és bűnben fogant engem anyám … Ne vess el engem színed elől! Szent szellemedet ne vond meg tőlem! .. Az Istennek tetsző áldozat: a megtört szellem. A megtört, összetört szívet, ó, Isten, te nem veted meg” (Zsoltárok 51:2, 3, 5, 11, 17). Átérzed az író gyötrelmét? Ki más tudna ilyen mély érzéseket szavakba önteni, ha nem egy bűnös ember?

Miért emberekről szól?

11. Milyen valós életből vett példák találhatók a Bibliában „az oktatásunkra”?

¹¹ Van még valami, ami vonzóvá teszi a Bibliát. Ez a könyv főként emberekről szól, olyanokról, akik Istent szolgálták, és olyanokról, akik nem. Olvashatunk arról, hogy mi történt velük, milyen nehézségeik és örömeik voltak. Láthatjuk a döntéseik következményeit. Ezek a beszámolókat „az oktatásunkra” írták (Róma 15:4). Az ilyen valós életből vett példák által Jehova úgy tanít minket, hogy az hatással van ránk. Vizsgáljunk meg néhány példát!

12. Miben segítenek nekünk a hűtlen emberekről szóló bibliai beszámolók?

¹² A Biblia beszél hűtlen, gonosz emberekről és arról, hogy mi történt velük. Ezekből a beszámolókból láthatjuk, hogy miért ne jellemezzenek minket olyan rossz tulajdonságok, mint őket. Például a Biblia írhatná egyszerűen azt, hogy rossz dolog elárulni a barátunkat. De mennyivel erőteljesebben mutatja ezt be Júdás példája, aki elárulta Jézust! (Máté 26:14–16, 46–50; 27:3–10). Az ilyen történetek nagyobb hatással vannak ránk, és segítenek felismerni a rossz tulajdonságokat, és küzdeni ellenük.

13. Hogyan segít nekünk a Biblia megérteni, hogy Jehova milyennek szeretne látni minket?

¹³ A Biblia sok olyan emberről is ír, akik hűségesen szolgálták Istent. Olvashatunk például az odaadásukról. A történetükből láthatjuk, hogy mi mindenre van szükségünk ahhoz, hogy közeledjünk Istenhez. Vegyük például a hitet. A Biblia leírja, hogy mi a hit, és elmondja, hogy ha szeretnénk Isten kedvében járni, elengedhetetlen, hogy legyen hitünk (Héberek 11:1, 6). De példákat is felhoz arra, hogy a hit hogyan nyilvánul meg tettekben. Gondolj arra, milyen erős hite volt Ábrahámnak, hiszen kész lett volna feláldozni Izsákot (1Mózes 22. fejezet; Héberek 11:17–19). Az ilyen beszámolók segítenek jobban megérteni, mi a hit. Tehát Jehova bölcsen nemcsak azt íratta le, hogy milyen embernek szeretne látni minket, hanem ezt példákkal is bemutatta.

14–15. Mit ír a Biblia egy asszonyról, aki a templomba ment, és mit tanulhatunk ebből a beszámolóból Jehováról?

¹⁴ A Bibliában található, életből vett beszámolók gyakran tanítanak nekünk valamit Jehova tulajdonságairól. Gondoljunk arra, mit olvasunk egy asszonyról, akit Jézus a templomban látott. Jézus a perselyek közelében ült, és figyelte az embereket, amint adományokat dobnak azokba. Látta, hogy sok gazdag ember a fölöslegéből ad. Azonban észrevett egy szegény özvegyasszonyt, aki „két igen csekély értékű kis pénzérmét” adományozott. Ez volt minden vagyona. Jézus, aki tökéletesen visszatükrözte Jehova gondolkodásmódját, megjegyezte: „ez a szegény özvegy mindenki másnál többet dobott be a perselybe.” Vagyis Jehova nézőpontjából az asszony többet dobott be, mint a többiek együttvéve (Márk 12:41–44; Lukács 21:1–4; János 8:28).b

¹⁵ Milyen figyelemre méltó, hogy az összes ember közül, aki aznap elment a templomba, Jézus éppen ezt az özvegyasszonyt vette észre, Jehova pedig gondoskodott arról, hogy meg legyen említve a Bibliában. Ezzel a példával Jehova azt tanítja nekünk, hogy ő értékeli az erőfeszítéseinket. Örömmel fogadja a szívből adott ajándékainkat, bármilyen értékűek is azok másokéhoz képest. Nem is választhatott volna jobb módszert, hogy megtanítsa ezt a bátorító igazságot!

Ami nincs benne a Bibliában

16–17. Hogyan bizonyítja Jehova bölcsességét az is, hogy szándékosan kihagyott egyes részleteket a Szavából?

¹⁶ Ha levelet írsz valakinek, aki közel áll hozzád, korlátozott, hogy mennyit írhatsz, ezért jól átgondolod, mit foglalj bele a levélbe. Ehhez hasonlóan Jehova úgy döntött, hogy bizonyos embereket és eseményeket megemlít a Szavában. De nem mindig fejti ki az összes részletet (János 21:25). Például, amikor a Biblia Isten ítéleteiről ír, akkor nem biztos, hogy minden kérdésünkre választ kapunk. Jehova bölcsességét bizonyítja az is, hogy bizonyos részleteket szándékosan kihagyott a Szavából. Miért?

¹⁷ A Biblia úgy lett megírva, hogy felszínre hozza, mi van a szívünkben. A Héberek 4:12 ezt mondja: „Isten szava [vagyis üzenete] élő, és erőt fejt ki, és élesebb bármely kétélű kardnál, és egészen odáig hatol, hogy szétválasztja a lelket és a szellemet… és képes tisztán látni a szív gondolatait és szándékait.” A Biblia üzenete arra ösztönöz, hogy őszinték legyünk, és vizsgáljuk meg a gondolatainkat és az indítékainkat. Akik kritikus szemmel olvassák a Bibliát, gyakran felháborodnak, amikor egy történetből nem derül ki minden részlet. Az ilyenek akár azt is kétségbe vonhatják, hogy Jehova csakugyan szeretetteljes, bölcs és igazságos.

18–19. a) Miért ne nyugtalankodjunk, ha egy bibliai beszámoló olyan kérdéseket vet fel, amelyekre nem találunk azonnal választ? b) Mire van szükség ahhoz, hogy megértsük Isten Szavát, és ez hogyan bizonyítja Jehova mérhetetlen bölcsességét?

¹⁸ De ha figyelmesen és őszinte szívvel tanulmányozzuk a Bibliát, Jehovát olyannak fogjuk látni, amilyennek a Biblia bemutatja. Így nem nyugtalankodunk, ha egy beszámoló olyan kérdéseket vet fel, amelyekre nem találunk azonnal választ. Hasonló ez ahhoz, mint amikor egy nagy kirakóst próbálunk összerakni. Lehet, hogy először nem találunk meg egy darabot, vagy nem látjuk még, hogy egy darabka hová fog kerülni. De talán már összegyűjtöttünk annyi darabkát, hogy látjuk, milyennek kell majd lennie az egész képnek. Ugyanígy, amikor tanulmányozzuk a Bibliát, apránként megtanuljuk, milyen Isten Jehova, és kialakul egy határozott kép. Még ha először nem értünk is egy történetet, vagy nem látjuk, hogyan lehet összeegyeztetni Isten személyiségével, már eleget tudunk Jehováról a Bibliából ahhoz, hogy tisztában legyünk vele: ő szeretetteljes, pártatlan és igazságos Isten.

¹⁹ Szóval Isten Szavát csak úgy érthetjük meg, ha jó hozzáállással olvassuk és tanulmányozzuk. Hát nem Jehova mérhetetlen bölcsességét bizonyítja ez is? Intelligens emberek tudnak olyan könyveket írni, amelyeket csak „a bölcsek és a műveltek” képesek felfogni. De olyan könyvet írni, amelyet csak helyes indítékkal lehet megérteni, ehhez már Isten bölcsességére van szükség! (Máté 11:25).

A gyakorlati bölcsesség könyve

20. Miért csak Jehova tudja megmondani nekünk, hogy melyik a legjobb életút, és hogyan segít a Biblia ebben?

²⁰ Jehova a Szavában elárulja nekünk, hogy melyik a legjobb életút. Mivel ő a Teremtőnk, jobban ismeri a szükségleteinket, mint mi magunk. És az alapvető emberi szükségletek sem változtak, mint például az, hogy vágyunk a szeretetre, a boldogságra és a szoros emberi kapcsolatokra. A Biblia bőven tartalmaz „gyakorlati bölcsességet”, mely segít, hogy boldogok és sikeresek legyünk (Példabeszédek 2:7). Ennek a tanulmányozási eszköznek minden egyes részében van egy olyan fejezet, amely rámutat, hogyan alkalmazhatjuk a Biblia bölcs tanácsait, de most vegyünk szemügyre csupán egyetlen példát.

21–23. Milyen bölcs tanácsok segíthetnek nekünk abban, hogy ne tápláljunk magunkban haragot és neheztelést?

²¹ Észrevetted már, hogy azok az emberek, akik tartósan neheztelnek másokra, gyakran csak saját maguknak okoznak fájdalmat? A neheztelés súlyos teher. Ha tápláljuk magunkban, uralja a gondolatainkat, elrabolja a békénket és az örömünket. Orvosi kutatások kimutatták, hogy aki haragot tart, annak nagyobb eséllyel alakul ki szívbetegség és számos más, krónikus betegség. Már jóval az ilyen tudományos vizsgálatok előtt a Biblia bölcsen kijelentette: „Hagyj föl a haraggal, hagyd el a dühöt” (Zsoltárok 37:8). De hogyan lehet ezt megvalósítani?

²² Isten Szava a következő bölcs tanácsot adja: „Az ember éleslátása fékezi haragját, és ékességére van, ha túllép azon, hogy megsértették” (Példabeszédek 19:11). Az éleslátás az a képesség, hogy valaki a felszín alá lát, túllát azon, ami nyilvánvaló. Az éleslátás megértővé tesz bennünket, mert segít felismerni, hogy miért beszélt vagy cselekedett egy másik ember az adott módon. Ha igyekszünk megérteni az indítékait, érzéseit és körülményeit, az segíthet megszabadulnunk a vele kapcsolatos negatív gondolatainktól és érzéseinktől.

²³ A Bibliában olvassuk ezt a tanácsot is: „Továbbra is viseljétek el egymást, és készségesen bocsássatok meg egymásnak” (Kolosszé 3:13). A „továbbra is viseljétek el egymást” kifejezés arra utal, hogy türelmesek vagyunk másokkal, elviseljük azokat a vonásokat, amelyeket bosszantanak minket. Az ilyenfajta türelem segít, hogy ne tápláljunk magunkban neheztelést csip-csup ügyek miatt. A megbocsátás azt jelenti, hogy felhagyunk a nehezteléssel. Istenünk tudja, hogy meg kell bocsátanunk másoknak, ha alapos okunk van rá. Ha megbocsátunk másoknak, az nekik is jó, és nekünk is, mert segít megőrizni a békénket (Lukács 17:3, 4). Micsoda bölcsesség rejlik Isten Szavában!

24. Mit eredményez az, ha összhangba hozzuk az életünket az Istentől származó bölcsességgel?

²⁴ Határtalan szeretetéből fakadóan Jehova meg akarta velünk osztani a gondolatait. Erre a lehető legjobb módszert választotta: „levelet” küldött, melyet emberekkel íratott le a szent szellem irányításával. Az eredmény az lett, hogy a Biblia lapjaiból Jehova bölcsessége árad. A bölcs tanácsai „igen megbízhatóak” (Zsoltárok 93:5). Ahogyan alkalmazzuk ezeket az életünkben, és megosztjuk másokkal, közelebb kerülünk páratlanul bölcs Istenünkhöz. A következő fejezetben Jehova bölcsességének egy másik kiemelkedő vonását vesszük nagyító alá, mégpedig azt a képességét, hogy meg tudja mondani a jövőt, és képes valóra váltani a szándékát.