„Nézzétek, ő a mi Istenünk!”

1–2. a) Milyen kérdéseket tennél fel szívesen Istennek? b) Mózes mit kérdezett Istentől?

EL TUDOD képzelni, milyen lenne, ha Istennel beszélgetnél? Már maga a gondolat is félelmet keltő: a világegyetem legfőbb Ura beszél hozzád! Először tétovázol, de utána összeszeded magad, és válaszolsz. Ő meghallgat, felel, sőt érezteti veled, hogy bármilyen kérdést feltehetsz, amit csak akarsz. Mit kérdeznél tőle?

² Élt egy ember réges-régen, aki éppen ilyen helyzetben volt. Mózesnek hívták. Az a kérdés, amelyet feltett Istennek, talán meglep téged. Nem magáról, a jövőjéről vagy az emberiség szomorú helyzetéről kérdezett. Inkább arra volt kíváncsi, hogy mi Isten neve. Talán furcsának találod ezt, hiszen Mózes már ismerte Isten személyes nevét. Kérdésének akkor bizonyára mélyebb értelme volt. Valójában ez volt a legfontosabb kérdés, amelyet Mózes feltehetett. A válasz mindannyiunkat érint. Segíthet megtenned egy létfontosságú lépést ahhoz, hogy Istenhez közeledhess. De hogyan? Vizsgáljuk meg ezt a figyelemre méltó beszélgetést.

3–4. Milyen események vezettek ahhoz, hogy Mózes Istennel beszélgethetett, és mi volt ennek a beszélgetésnek a lényege?

³ Mózes 80 éves volt. Már négy évtizede volt száműzetésben a népétől, az izraelitáktól távol, akik rabszolgák voltak Egyiptomban. Egy nap, amikor az apósa juhait terelgette, különleges jelenségnek lett szemtanúja. Egy tövisbokor lángra kapott, de nem égett el. Csak lángolt, és úgy világított a hegyoldalban, mint valami jelzőtűz. Mózes közelebb ment, hogy szemügyre vegye ezt az egészet. Mennyire megrémülhetett, amikor egy hang szólt hozzá a tűz kellős közepéből! Isten egy angyali szószóló által hosszasan beszélgetett Mózessel. Valószínűleg tudod, hogy Isten itt bízta meg Mózest, aki akkor még bizonytalan volt, hogy hagyja el nyugodt életét, és térjen vissza Egyiptomba, hogy kiszabadítsa az izraelitákat a rabszolgaságból (2Mózes 3:1–12).

⁴ Ekkor Mózes bármilyen kérdést feltehetett volna Istennek. Figyeljük meg azonban, hogy mit kérdezett: „Ha most elmegyek az izraelitákhoz, és azt mondom nekik: »Ősapáitok Istene küldött hozzátok«, és ők erre megkérdezik tőlem: »Mi a neve?«, akkor mit mondjak nekik?” (2Mózes 3:13).

5–6. a) Milyen egyszerű, létfontosságú igazságot tanít meg nekünk Mózes kérdése? b) Milyen helytelenséget követtek el Isten neve ellen? c) Miért annyira fontos, hogy Isten feltárta a nevét az embereknek?

⁵ Ez a kérdés először is megtanítja nekünk, hogy Istennek van neve. Nem szabad lebecsülnünk ezt az egyszerű igazságot. Sokan mégis ezt teszik, hiszen számtalan bibliafordításból eltávolították Isten nevét, és olyan címekkel helyettesítették, mint amilyen az „Úr” vagy az „Isten”. Ez az egyik legszomorúbb és legkifogásolhatóbb tett, amit valaha is elkövettek a vallás nevében. Végül is mit teszel először, amikor valakivel találkozol? Valószínűleg megkérdezed a nevét. Ugyanígy van akkor is, amikor Istent kezded megismerni. Ő nem egy névtelen, rideg valaki, aki kiismerhetetlen és felfoghatatlan. Bár láthatatlan, mégis valóságos személy, és neve is van: Jehova.

⁶ Ezenkívül, amikor Isten feltárja a nevét, nagyszerű és izgalmas dolog vár ránk. Arra kér, hogy ismerjük meg. Azt szeretné, ha meghoznánk életünk legjobb döntését, vagyis, ha közelednénk hozzá. De Jehova többet tett, mint azt, hogy elárulta a nevét. Azt is megtanította nekünk, hogy milyen személy van a név mögött.

Isten nevének a jelentése

7. a) Nyilvánvalóan mit jelent Isten neve? b) Mit akart valójában tudni Mózes, amikor Istent a nevéről kérdezte?

⁷ Jehova választotta a saját nevét, és ennek a névnek gazdag jelentéstartalma van. A „Jehova” név nyilvánvalóan azt jelenti, hogy ’előidézi, hogy legyen’. Jehova egyedülálló az egész világegyetemben, mivel ő hozott létre mindent. Azt is elő tudja idézni, hogy minden szándéka megvalósuljon, és hogy a tökéletlen imádói azzá váljanak, amivé ő szeretné. Lenyűgöző mindezt tudni róla! De vajon Jehova nevének a jelentése mást is magában foglal? Mózes nyilván többet szeretett volna megtudni Isten nevéről. Valójában tudta, hogy Jehova a Teremtő, és hogy mi Isten neve. Ez a név nem volt ismeretlen az emberek előtt, hiszen már évszázadok óta használták. Ezért Mózes, amikor Istent a nevéről kérdezte, tulajdonképpen arra volt kíváncsi, hogy ki az a személy, aki ezt a nevet viseli. Mintha ezt kérdezte volna: „Mit mondjak rólad a népednek, Izraelnek, ami majd megerősíti a hitüket, és ami meggyőzi majd őket arról, hogy tényleg kiszabadítod őket?”

8–9. a) Mit válaszolt Jehova Mózesnek, és miért mondhatjuk, hogy gyakran helytelenül fordítják le a szavait? b) Mit jelent az, hogy „azzá válok, amivé válni akarok”?

⁸ Jehova a válaszában feltárta az egyéniségének egy csodálatos vonását, amely kapcsolatban van a neve jelentésével. Ezt mondta Mózesnek: „Azzá válok, amivé válni akarok” (2Mózes 3:14). Sok bibliafordításban itt ez áll: „Vagyok, aki vagyok.” De a gondos fordítások jól mutatják, hogy Isten nem csupán megerősítette a létezését. Inkább megtanította Mózesnek – és végsősoron mindannyiunknak –, hogy azzá válik, amivé szükséges válnia ahhoz, hogy beteljesítse az ígéreteit. J. B. Rotherham fordítása félreérthetetlenül így adja vissza ezt a verset: „Azzá válok, amivé csak akarok.” A bibliai héber nyelv egyik szakértője így magyarázta ezt a kifejezést: „Bármilyen legyen is a helyzet, bármire legyen is szükség…, Isten annak megfelelően a megoldássá válik.”

⁹ Mit jelentett ez az izraelitáknak? Nem számított, milyen akadállyal kerültek szembe, vagy mennyire nehéz helyzetben voltak, Jehova azzá vált, amire szükség volt ahhoz, hogy kiszabadítsa őket a rabszolgaságból, és elvezesse őket az ígéret földjére. Ez a név biztosan arra ösztönözte az izraelitákat, hogy Istenben bízzanak. Ugyanilyen hatással lehet ránk is napjainkban (Zsoltárok 9:10). Miért?

10–11. Hogyan segít nekünk Jehova nevének a jelentése úgy tekinteni rá, mint a létező legjobb Atyára? Szemléltesd!

¹⁰ Szemléltetésül: a szülők tudják, mennyire sokoldalúnak és alkalmazkodónak kell lenniük, amikor gondoskodnak gyermekeikről. Egyetlen nap leforgása alatt egy szülő ápolónő, szakács, tanár, bíró és még sok minden más. Sokan úgy érzik, képtelenek ellátni azt a sokfajta feladatot, amelyet elvárnak tőlük, hiszen látják, hogy a gyermekeik mennyire számítanak rájuk. Ők sosem kételkednek abban, hogy apu vagy anyu képes meggyógyítani a sebeket, megoldani minden vitát, megjavítani bármilyen törött játékot, és válaszolni minden olyan kérdésre, ami csak felvetődik végtelenül kíváncsi elméjükben. Van olyan szülő, aki értéktelennek és időnként kiábrándultnak érzi magát a korlátai miatt. Sok szerepre, amelyet be kellene töltenie, teljesen alkalmatlannak érzi magát.

¹¹ Jehova is egy olyan szülő, aki nagyon szereti a gyermekeit. De a tökéletes elvein belül bármivé képes válni, hogy a lehető legjobban gondoskodjon földi gyermekeiről. Ezért a neve, a Jehova név arra ösztönöz, hogy úgy gondoljunk rá, mint az elképzelhető legjobb Atyára (Jakab 1:17). Mózes és az összes többi hűséges izraelita nem sokkal később megtanulta, hogy Jehova hű a nevéhez. Lenyűgözve kísérhették figyelemmel, amint Jehova mindig azzá vált számukra, ami szükséges. Például legyőzte az összes ellenségüket, kettéválasztotta a Vörös-tengert, tökéletes törvényadójukká, bírójukká vált, vízről és élelemről gondoskodott a pusztában, valamint arról, hogy a ruhájuk és a sarujuk ne kopjon el.

12. Miben különbözött az, ahogy a fáraó, és ahogy Mózes gondolkodott Jehováról?

¹² Isten így ismertté tette a nevét, lenyűgöző dolgokat tárt fel arról, hogy milyen személy ő, sőt azt is megmutatta, hogy amit feltár magáról, az igaz. Isten kétségtelenül azt akarja, hogy ismerjük meg őt. Hogyan reagálunk erre? Mózes meg akarta ismerni Istent. Annyira vágyott erre, hogy ez az egész életére hatással volt, és így nagyon szoros kapcsolatba került égi Atyjával (4Mózes 12:6–8; Héberek 11:27). Sajnos Mózes kortársai közül csak kevesen vágytak erre. Amikor Mózes megemlítette Jehova nevét a fáraónak, ez a gőgös egyiptomi uralkodó ezt kérdezte: „Ki az a Jehova”? (2Mózes 5:2). A fáraó nem akart többet megtudni Jehováról. Cinikusan úgy beszélt Izrael Istenéről, mint aki jelentéktelen. Ez a gondolkodásmód napjainkban is nagyon elterjedt. Emiatt nem fogják fel az emberek az egyik legfontosabb igazságot: Jehova a legfőbb Úr.

A legfőbb Úr, Jehova

13–14. a) Miért van Jehovának sok címe a Bibliában, és egyebek közt melyek ezek a címek? (Lásd a bekeretezett részt a 14. oldalon.) b) Miért egyedül Jehova méltó arra, hogy a „legfőbb Úrnak” nevezzék?

¹³ Jehova annyira sokoldalú és alkalmazkodó, hogy joggal viseli azt a számtalan címet, amely a Szentírásban olvasható. Ezek a címek nem fontosabbak, mint a neve, inkább még többet tanítanak nekünk arról, amit a neve kifejez. Például úgy utalnak rá, hogy a „legfőbb Úr, Jehova” (2Sámuel 7:22). Ez a fenséges cím, amely több százszor fordul elő a Bibliában, Jehova pozíciójára utal. Egyedül neki van joga ahhoz, hogy az egész világegyetem uralkodója legyen. Vizsgáljuk meg, miért.

¹⁴ Jehova azért is egyedülálló, mert ő a Teremtő. A Jelenések 4:11 ezt mondja: „Méltó vagy, Jehova, igen, Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból jött létre és lett megteremtve.” Ezek a gyönyörű szavak nem vonatkozhatnak senki másra. A világegyetemben minden Jehovának köszönheti a létét! Jehova kétségtelenül méltó a tiszteletre, hatalomra és dicsőségre, hiszen ő a mindenség legfőbb Ura és Teremtője.

15. Miért hívják Jehovát az „örökkévalóság királyának”?

¹⁵ Egy másik cím, amely kizárólag Jehovára vonatkozik, az „örökkévalóság királya” (Jelenések 15:3; 1Timóteusz 1:17). Mit jelent ez? Nekünk nagyon nehéz felfogni, de Jehova mindig is létezett, és mindig is létezni fog. A Zsoltárok 90:2 ezt mondja: „öröktől fogva Isten voltál, és mindörökké az leszel.” Tehát Jehovának nem volt kezdete, ő mindig létezett. Joggal hívják őt annak, „aki ősidőktől fogva létezik”, hiszen ő már azelőtt is élt, hogy minden más létrejött a világegyetemben (Dániel 7:9, 13, 22). Ki vonhatná kétségbe, hogy ő jogosan a legfőbb Úr?

16–17. a) Miért nem látjuk Jehovát, és miért ne lepődjünk meg ezen? b) Milyen értelemben valóságosabb Jehova, mint bármi, amit látunk vagy megérintünk?

¹⁶ Némelyek mégis kétségbe vonták ezt a jogát, ahogy a fáraó is. Ez azért van, mert az emberek általában csak abban bíznak, amit látnak. De a legfőbb Urat nem láthatjuk, ő szellem, ezért láthatatlan az emberi szemeknek (János 4:24). Ezenkívül, ha egy ember Jehova Isten közvetlen jelenlétében lenne, az végzetes lenne számára. Jehova ezt mondta Mózesnek: „Nem láthatod az arcomat, mert nem láthat engem ember úgy, hogy meg ne haljon” (2Mózes 33:20; János 1:18).

¹⁷ Ezen nem kellene meglepődnünk. Mózes csak egy részét látta Jehova dicsőségének, nyilvánvalóan egy angyali képviselő által. Mi volt ennek a hatása? Mózes arca egy ideig „sugárzott”. Az izraeliták még attól is féltek, hogy közvetlenül Mózes arcára nézzenek (2Mózes 33:21–23; 34:5–7, 29, 30). Ezért biztos, hogy egyetlen ember sem tudna a legfőbb Úrra tekinteni a teljes dicsőségében! Vajon ez azt jelenti, hogy ő kevésbé valóságos, mint az, amit látunk és megérintünk? Nem, mivel könnyen elfogadunk sok olyan dolgot, amit nem látunk, például a szelet, a rádióhullámokat és a gondolatokat. Ezenkívül Jehova állandó, nem befolyásolja az idő múlása, még ha évmilliárdok telnek is el. Ebben az értelemben sokkal valóságosabb, mint bármi, amit megérintünk vagy látunk, mivel a fizikai világ alá van vetve az idő múlásának és a pusztulásnak (Máté 6:19). De vajon úgy gondoljunk rá, mint egy elvont, személytelen erőre, vagy mint egy nagy hatalmú, láthatatlan, érzelmektől mentes lényre? Vizsgáljuk meg!

Istennek csodálatos tulajdonságai vannak

18. Milyen látomást kapott Ezékiel, és mire utal a Jehova közelében levő élőlények négy arca?

¹⁸ Bár nem látjuk Istent, a Bibliában vannak izgalmas részek, amelyekkel betekinthetünk az égbe. Ilyen például Ezékiel könyvének az első fejezete. Ezékiel látomást kapott Jehova szervezetének égi részéről, amely úgy nézett ki, mint egy hatalmas égi szekér. Rendkívül lenyűgöző ez a leírás azokról a hatalmas szellemteremtményekről, akik Jehova körül vannak (Ezékiel 1:4–10). Ezek az élő teremtmények szorosan együttműködnek Jehovával, és a kinézetük elárul valami fontosat Istenről. Mindegyiküknek négy arca van: bika-, oroszlán-, sas- és emberarca. Ezek nyilvánvalóan kiemelik azt a négy tulajdonságot, melyek Jehova csodálatot keltő egyéniségének alapját képezik (Jelenések 4:6–8, 10).

19. Milyen tulajdonságra utal a) a bikaarc? b) az oroszlánarc? c) a sasarc? d) az emberarc?

¹⁹ A Bibliában a bika gyakran a hatalmat jelképezi, és ez igen találó, hiszen a bika rendkívül erős állat. Az oroszlán sokszor az igazságosságot ábrázolja, mivel a valódi igazságossághoz bátorság kell, az oroszlán pedig éppen erről a tulajdonságáról híres. A sas éles szeméről ismert, hiszen kilométerekről képes meglátni apró tárgyakat. A sasarc ezért jól szemlélteti Isten előrelátó bölcsességét. És mit jelent az emberarc? Az ember úgy lett megteremtve, hogy hasonlítson Istenre, ezért egyedülálló módon képes visszatükrözni Isten kiemelkedő tulajdonságát, a szeretetet (1Mózes 1:26). Jehova egyéniségének ezeket a vonásait – a hatalmat, az igazságosságot, a bölcsességet és a szeretetet – olyan gyakran emeli ki a Szentírás, hogy Isten legkiemelkedőbb tulajdonságaiként utalhatunk rájuk.

20. Honnan tudjuk, hogy Jehova nem változott?

²⁰ Vajon Isten megváltozott az évezredek alatt, azóta, hogy a Biblia írt a tulajdonságairól? Nem, Isten egyénisége nem változik. Ezt mondja magáról: „én vagyok Jehova, én nem változom meg” (Malakiás 3:6). Ő nem változik meg önkényesen. Inkább tökéletes Atyának bizonyul, mert minden egyes helyzetben azokat a tulajdonságait mutatja ki, amelyekkel a legjobban tud segíteni nekünk. A tulajdonságai közül a szeretet a legfőbb. Ez nyilvánvaló mindenből, amit tesz. Hatalmát, igazságosságát és bölcsességét mindig a szeretet motiválja. Sőt, a Biblia ezt a rendkívüli dolgot mondja Istenről és erről a tulajdonságról: „Isten szeretet” (1János 4:8). Figyeljük meg, hogy nem azt mondja, hogy Istenben van szeretet, vagy hogy Isten szeret. Ehelyett azt, hogy Isten szeretet. A szeretet az alaptermészete, és ez ösztönzi őt mindenben, amit tesz.

„Nézzétek, ő a mi Istenünk!”

21. Hogyan érzünk majd, ha jobban megismerjük Jehova tulajdonságait?

²¹ Képzeld el, amint egy kisgyermek büszkén és örömmel az édesapjára mutat, és ezt mondja a barátainak: „Ő az én apukám!” Isten imádóinak minden okuk megvan rá, hogy ugyanígy érezzenek Jehova iránt. A Biblia jövendöl arról, amikor a hűséges emberek így kiáltanak majd fel: „Nézzétek, ő a mi Istenünk!” (Ézsaiás 25:8, 9). Minél jobban megérted Jehova tulajdonságait, annál jobban azt érzed majd, hogy a lehető legjobb Atyád van.

22–23. Milyen képet fest a Biblia égi Atyánkról, és honnan tudjuk, hogy azt akarja, hogy közel legyünk hozzá?

²² Égi Atyánk, Jehova szeret minket és törődik velünk. Ő nem egy távolságtartó, érzéketlen isten, mint ahogy sokan állítják. Aligha tudnánk közel érezni magunkat egy rideg istenhez. Éppen ellenkezőleg, a Biblia a boldog Istennek hívja (1Timóteusz 1:11). Neki erőteljes és gyöngéd érzései is vannak. „Bánkódott a szívében”, amikor intelligens teremtményei megszegték a törvényeit, amelyeket az érdekükben hozott (1Mózes 6:6; Zsoltárok 78:41). De amikor bölcsen azt tesszük, amit a Szavában olvasunk, akkor örömet szerzünk neki (Példabeszédek 27:11).

²³ Istenünk azt akarja, hogy közel legyünk hozzá. A Biblia arra buzdít, hogy tapogatózva keressük őt. És meg is találhatjuk, hiszen „a valóságban nincs messze egyikünktől sem” (Cselekedetek 17:27). De hogyan lehetséges, hogy egyszerű emberek a világegyetem legfőbb Urához közeledjenek?