Elmélkedés

Mit nevezünk elmélkedésnek?

„Elmélkedni fogok minden munkádon, és tetteiddel foglalkozom” (Zsoltárok 77:12).

MIT MONDANAK AZ EMBEREK?

Az elmélkedésnek, más szóval meditációnak számtalan formája van, melyek közül sok az ókori keleti vallásokban gyökerezik. „Az elmének üresnek kell lennie ahhoz, hogy tisztán lásson” – jegyezte meg egy író. Szavai azt a nézetet tükrözik, hogy ha az ember megüresíti az elméjét, és bizonyos szavakra vagy képekre koncentrál, az belső békét, tiszta gondolkodást és megvilágosodást eredményez.

MIT MOND A BIBLIA?

A Biblia szerint az elmélkedés nagyon hasznos tevékenység (1Timóteusz 4:15). De nem arra buzdít, hogy üresítsük meg az elménket, vagy ismételgessünk egy bizonyos szót vagy kifejezést, amelyet egyesek mantrának neveznek. A Bibliában említett elmélkedés azt foglalja magában, hogy az ember tudatosan építő témákon gondolkodik, például Isten tulajdonságain, erkölcsi mércéjén vagy a teremtésművén. „Elgondolkodtam minden cselekedeteden, készségesen foglalkoztam kezed munkájával” – imádkozott egy istenfélő férfi (Zsoltárok 143:5). A következő szavak is tőle származnak: „Rád emlékezve fekvőhelyemen, rólad elmélkedem az éjjeli őrségek idején” (Zsoltárok 63:6).

Miért hasznos az elmélkedés?

„Az igazságosnak szíve elmélkedik, hogy mit feleljen” (Példabeszédek 15:28).

MIT MOND A BIBLIA?

Az építő elmélkedés jobb emberré tesz, önmérsékletre tanít, és belső tartást ad. Mindez hozzájárul, hogy a szavaink és a tetteink éleslátást és intelligenciát tükrözzenek (Példabeszédek 16:23). Elmondhatjuk hát, hogy az elmélkedés boldogabbá és elégedettebbé tesz bennünket. A Zsoltárok 1:3 ezt írja arról az emberről, aki rendszeresen elmélkedik Isten dolgain: „Olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely megtermi gyümölcsét a maga idején. Nem hervad el lombja, és minden tettét siker koronázza.”

Az elmélkedés jó hatással van a felfogóképességünkre és a memóriánkra is. Például amikor tanulunk valamit a teremtésműről vagy egy bibliai témáról, sok érdekes tényt ismerünk meg. De amikor elmélkedünk is ezeken, látjuk, hogyan függnek össze egymással és a korábbi ismereteinkkel. És ahogyan egy ács a faanyagokból gyönyörű épületet tud készíteni, az elmélkedés által mi is kerek egésszé tudjuk összerakni a tényeket.

Fontos odafigyelnünk arra, hogy min elmélkedünk?

„Csalárdabb a szív mindennél, és veszedelmes. Kicsoda ismerheti azt?” (Jeremiás 17:9).

MIT MOND A BIBLIA?

„Belülről, az emberek szívéből jönnek elő ártalmas okoskodások: paráznaságok, tolvajlások, gyilkosságok, házasságtörések, mohó kívánságok, gonosztettek, csalárdság, gátlástalan viselkedés, irigy szem. . ., esztelenség” (Márk 7:21, 22). Bizony, ahogy a tűzre oda kell figyelni, úgy a gondolatainkra is. Máskülönben a helytelen gondolatok káros vágyakat erősíthetnek fel, amelyek kicsúszhatnak az irányításunk alól, és gonosztettekhez vezethetnek (Jakab 1:14, 15).

A Biblia ezért arra ösztönöz, hogy olyasmin elmélkedjünk, ami igaz, igazságos, tiszta, szeretetre méltó, jó hírű, erényes és dicséretre méltó (Filippi 4:8, 9). Ha ilyen kiváló gondolatokon időzünk, akkor megnyerő tulajdonságaink lesznek, kellemes lesz a beszédünk, és jó kapcsolatokat tudunk ápolni másokkal (Kolosszé 4:6).