Egy dal, mely elkísérte

„AZ ISKOLÁBAN az egyik egyházi éneket énekeltem, ezekkel a szavakkal: »Nagy Jehova trónra emeltetett dicsőségében.« Gyakran eltűnődtem, ki lehet ez a Jehova.”

Gwen Gooch-nak, Jehova Tanúi egyikének ez a kijelentése egy élettapasztalatban jelent meg Az Őrtoronybana. Ez az egyik olvasóban hasonló emlékeket idézett fel. Vera, aki a Washington állambeli Seattle-ben él, így emlékszik vissza: „Ugyanezt éltem át középiskolás koromban.”

Miután Vera hallott egy bizonyos dalt, Gwenhez hasonlóan nagyon kíváncsi lett rá, hogy ki lehet az a Jehova. Vera kíváncsiságát 1949-ben elégítette ki a bátyja, amikor először beszélt neki Jehováról, a Biblia Istenének személyes nevéről.

Vera ma már körülbelül fél évszázada Jehova Tanúja. De sohasem fogja elfelejteni azt a középiskolás korában megismert, Istent dicsőítő éneket. „Éveken át próbáltam rájönni, ki a dal szerzője” — mondja. Végül egy zenemű-kereskedésben szerencsével járt. A dalt 1825-ben komponálta Franz Schubert. A zenével párosított szavak valóban Jehovát dicsérik. A dal szövege többek között így szól:

„Nagy Jehovánk ő az Úr az ő erejét zengi fennen ég és föld . . . Őt hallod ha szél dühe zúg, róla harsog a bősz erdei ár . . . őt hallod mikor suttognak szélben a lombok, őt látod, a hullámzó rét ha reng, őt látod ha fákon sarjad a rügy s ha fényben csillog az ég tiszta boltja . . . Hallod őt hogyha dördűl az ég, ha tűz nyila csattan, hogyha villáma gyújt, de még szebben hirdeti szíved mily nagy az úr . . . mily végtelen az őshatalmú isten, hogyha irgalmat kérsz és esdve nézel az égre . . . Nagy Jehovánk ő az Úr.”

Vera megjegyzi: „Olykor ennek a dalnak a szövegét használva mutatom meg az embereknek, hogy az 1800-as években voltak, akik ismerték Isten nevét, és dicsőítették is Őt.” Az igazság az, hogy már a kezdet kezdetén voltak olyan hithű férfiak és nők, akik arra éreztek indíttatást, hogy énekekkel dicsérjék Jehovát. Ez a gyakorlat örökké fog tartani, mivel mindig is lesz okunk az ég és a föld Teremtőjének a dicséretére.

[Lábjegyzet]

[Kép a 25. oldalon]

Vera