Miért kerülnek olyan sokba a gyémántok?

AZ ÉBREDJETEK! SPANYOLORSZÁGI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

A SZÉPSÉGET néha fel lehet fedezni. Máskor meg létre kell hozni. A gyémántot azonban fel is kell fedezni, és létre is kell hozni.

A nyersgyémántok kétségkívül a természet gyönyörű alkotásai. Nagy nyomáson és magas hőmérsékleten a földkéreg alatt levő egyszerű szén lassan kemény, átlátszó kristályokká alakul. Ezek a ritka kövek azonban gyakran szembeszegülnek a feltárással. A földön lévő legnagyobb, ember alkotta gödrök közül néhányat — ilyenek tarkítják az ausztráliai, dél-afrikai és szibériai tájakat — e drágakövek keresése miatt ástak. Ahhoz, hogy néhány olyan gyémántot megtaláljunk, amelyek csupán 32 karátosak, száz tonna földet kellene kiemelni és átszitálni!

Ha egyszer megtalálnak egy gyémántot, ügyes mesterembereknek precízen ki kell faragniuk rejtett szépségeit, mielőtt gyűrűt vagy nyakláncot díszítene.

Természetesen mindez az erőfeszítés és szaktudás nem olcsó mulatság. A legtöbb nő és férfi azonban úgy érzi, hogy megéri a költségeket, különösen, ha a gyémántot a házastársnak vagy menyasszonynak adják ajándékba a tartós vonzalom jelképeként. A kő szépsége és a romantikus érzések a föld legértékesebb kristályává tették a gyémántot.a

Látogatás Antwerpenbe

Antwerpenbe (Belgium) való látogatásom, mely város gazdagsága főleg a gyémántoktól függ, felkeltette az ezek iránt a páratlan kövek iránti érdeklődésemet. A következőkön tűnődtem: „Mi teszi oly vonzóvá a gyémántot? Mi a titka a gyémántkészítésnek?”

Hogy megkapjam ezekre a kérdésekre a választ, beszéltem Dirk Lootsszal, akinek a családja már három nemzedék óta a gyémántkereskedelemben van. Ő a következőt magyarázta: „Antwerpent a gyémánt legjobb barátjának hívjuk, mivel ez a város a világ fő gyémántközpontjainak egyike. Tehát az ideális helyre jöttél, hogy kifürkészd egy gyémántkészítő titkait.”

Először is egy marék nyersgyémántot mutatott nekem, melyet éppen akkor vásárolt. Bár ezek a kövek 350 000 dollárt (63 000 000 forintot) érnek, első látásra nem valami megkapóak — inkább egy marék üvegtörmelékhez hasonlítanak. De egy közelebbi pillantás valamilyen belső ragyogást fedett fel, ami elárulta azt a szépséget, amit a gyémántmetsző napvilágra tud hozni. Kezdtem megérteni a varázsukat.

„Alkalomadtán, amikor egy nagy nyersgyémántot látok, bizonyos fokig megigéz, szinte olyan, mintha érzelmi kötelék volna közöttünk — vallotta be Dirk. — Ösztönösen meg akarom vásárolni a követ. Ez a Jézus példázatában szereplő férfira emlékeztet, aki egy pompás gyöngyöt talált, mely olyan tökéletes volt, hogy kész volt mindent eladni, hogy így megvásárolja azt. Én sohasem estem ilyen túlzásba — mosolygott —, de be kell vallanom, hogy néhány kiváló kő különleges vonzerőt fejt ki közülünk még azokra is, akik az életüket azzal töltik, hogy megvásárolják és eladják őket. Természetesen bármennyire is lenyűgöző a nyers kőből való drágakő készítése, megvannak a maga csapdái.”

A nyersgyémánt csiszolása

Úgy hallottam, hogy egy felbecsülhetetlen értékű követ egy gondatlan gyémántmetsző eltörhet. Szerettem volna tudni, hogy ez gyakran megesik-e. „Nem olyan ritka az ilyen eset — ismerte be Dirk. — És ez nem csak akkor történhet meg, amikor a követ széthasítják. Időnként még a gyémántcsiszoló is üthet rá egy gletzt, vagy belső hibát, és így tönkreteszi a követ. Polarizált fényen keresztül mindig gondosan megvizsgáljuk a nyers követ, s ez kimutatja a problémás területeket, de sajnos egyetlen módszer sem biztonságos.

Jóllehet egy széttört kő a legrosszabb rémálmunk, nem ez jelenti az egyedüli nehézséget. Néha a kő színe sötétebb lesz a kristálylapok lemetszése és csiszolása után, s így az értéke csökken. Emlékezz arra is, hogy a nyers kőnek gyakran a 60 vagy még ennél is nagyobb százalékát kell lemetszenünk, hogy így első osztályú drágakövet készítsünk.”

Úgy tűnt nekem, mintha így sok pénz veszne kárba, míg meg nem értettem, mi mindent foglal magában a gyémántkészítés. Dirk megmutatott nekem egy nagy, szív alakú gyémántot, melyet éppen akkor metszett és csiszolt. „Látod mennyire sziporkázik? — kérdezte. — Az a »tűz« a kő belsejében valójában semmi egyéb, csak a fény visszatükröződése.

A mesternek olyan módon kell lemetszenie az összes lapot, hogy a fény a kő belsejébe záródjon, majd pedig visszaverje ezt a megfigyelőhöz. Néhány hagyományos forma — például a körmetszet — teszi ezt meg a leghatásosabban. Azonban még a díszes tervezéseknél is, mint például ennél a szív alakúnál, arra törekednek, hogy a lehető legtöbb fényt tükrözzék vissza. A gyémántkészítőnek ez a fő művészete. Valójában egy jól ismert gyémántkészítő a következő jeligét választja magának: »A varázserő az elkészítésben rejlik.«”

— Hogyan döntöd el, milyen alakúra metszd a gyémántot? — kérdeztem Dirket.

Ő ezt mondta:

— Úgy kezdünk hozzá, hogy nagyon gondosan megnézzük az eredeti követ, amelyet megvásároltunk. És ezt valóban nagyon gondosan kell csinálni! Emlékszem egy nagy kőre, melyet egy hónapig vizsgáltunk, mielőtt meghoztuk volna a végső döntést, hogy miként metsszük. Ez néha könnyebb, mivel a nyers kő adja magát egy bizonyos alak metszésére. Minden esetben az a cél, hogy meghatározzuk az adott kőnek a legjobb formát, hogy így a lehető legkevesebbet veszítsük el belőle. De minden lap, amit lemetszünk — egy tipikus gyémántnak több mint 50 lapja van —, súlybeli csökkenést jelent.

Majd azt kérte tőlem Dirk, hogy nézzek meg gondosan egy bizonyos követ. „Látod ott azt a szennyeződést a kő jobb oldalán? — kérdezte, amint kezembe nyomott egy, az ékszerészek által használt nagyítót. A drágakő egyik sarkán néhány egyenetlen vonalat láttam, olyanokat, mint amilyen egy törött tükrön van. — Az ilyenfajta hiba nagyban csökkenti a gyémánt értékét. Természetesen lemetszhetnénk, de ez azt jelentené, hogy túl sokat veszítünk el a kőből. Ha a hibát szabad szemmel nem lehet észrevenni, a követ még mindig eladhatjuk alacsonyabb áron.”

Szerettem volna tudni, miért ennyire értékesek ezek az igen kicsi kövek. Persze ehhez számos tényező járul hozzá.

Dirk a következőt mondta: „Az az elcsépelt mondás, hogy a gyémánt örökké tart, bár reklámszöveg, de általában véve igaznak bizonyul. A gyémántok nem kopnak el, ragyogásuk pedig nem halványul. Jóllehet ritkák, de nem annyira, mint régen, és kétségtelenül gyönyörűek! De talán a legfontosabb tényező, ami meghatározza az értéküket, az a gyémántokra való világméretű igény. Ez nagyrészt a reklámozástól függ.”

Majd a következőn tűnődött Dirk: „Miért szeretne egy nő gyémántgyűrűt? A gyémántokat talán a szerelemmel és a romantikával kapcsolja össze. A gyémánt valami különleges dolog, olyan, amit örökké nagyra becsülnek, ami valakinek a szeretetére emlékeztet, mely remélhetőleg olyan soká fog tartani, mint a gyémánt. Ezt az elképzelést — vagy ahogy néhányan neveznék, misztikumot — ügyesen előmozdították. 1995-ben mintegy 180 000 000 dollárt [32 400 000 000 forintot] költöttek ennek az üzenetnek a hirdetésére — ez olyan üzenet, amely világszerte állandóan arra készteti az embereket, hogy gyémántot vegyenek.”

A gyémánt értéke

„Gyanítom, hogy a kész drágakő értéke a méretétől függ” — jegyeztem meg. „Ez nem ilyen egyszerű — válaszolta Dirk. — A gyémántkereskedők szokás szerint azt mondják, hogy a gyémánt értéke négy tényezőtől függ: a metszéstől, a karáttól, a színtől és az átlátszóságtól. Minden egyes tényező hatással van a kő szépségére, s így az értékére is.

Kezdjük a metszéssel. A jó metszés művészmunka, mondhatni miniatürizált szobrászat. Nézd meg közelebbről azt a szív alakú gyémántot, amelyet megcsodáltál. A formát nem könnyű megcsinálni, és ennek a formának a kialakításához az eredeti kőből többet kellett feláldozni, mint bármely más formánál. Figyeld meg, milyen szimmetrikusan helyezkedik el az összes lapja, s ez fokozza a drágakő szépségét. Azt mondhatnánk, hogy ez a különleges gyémánt egy nagyon szép metszés.

Először a mérete tett rád mély benyomást, és ez érthető is, mivel ez egy nagy, 8 karátos kő. Egyébként egy karát kéttized grammnak felel meg, így a karátszámot egyszerűen úgy határozzuk meg, hogy megmérjük a követ. Általában a nagyobb karát nagyobb értéket jelent a gyémántnál, de értékére a színe és átlátszósága is hatással van.

A gyémántok mindenféle alakzatban és színben előfordulnak, amint azt észre fogod venni ebből a maréknyi nyers kőből. Először a színük szerint válogatjuk szét őket — a fehérebbek értékesebbek. Néhány kőnek azonban olyan színe van, amit mi díszes színnek nevezünk, mint például rózsaszín, kék vagy piros, és ezek a kövek jobban jövedelmeznek, mint a fehérek, mivel rendkívül ritkák.

Végül átlátszóság szerint is be kell sorolnunk a követ. Ha egy követ a hibátlanok közé sorolunk, ez azt jelenti, hogy amikor a kő belsejébe nézel — még ha egy nagyítóval is teszed ezt meg —, semmi hibát sem látsz benne. Így a gyémánt metszése, átlátszósága és színe épp olyan fontos lehet, mint a karátban mért súlya. Hogy egy példát is mondjunk erre, 1995-ben mutatták be a valaha csiszolt talán legnagyobb (546,67 karátos) gyémántot. Közel golflabda nagyságú mérete ellenére azonban a közepes áttetszősége és sárgásbarna színe miatt nem ez a világ legértékesebb gyémántja.”

Mielőtt elmentem volna Antwerpenből, beszéltem Hans Winsszel, aki már 50 éve dolgozik a gyémántiparban. Még egy utolsó kérdést fel akartam tenni: Mi teszi a gyémántot oly különlegessé?

„A kis köveket nem találom olyan izgalmasnak, ezeket még egy géppel is meg lehet munkálni — válaszolta. — A nagy gyémántok azonban lebilincselnek. Minden kő különböző, páratlan alkotás, mely több évmilliónyi vulkáni nyomás hatására préselődött ki a szénből. Amikor a követ tanulmányozod, valójában még a növekedési vonalakat is láthatod, amelyek olyanok, mint a fa törzsében levők. Egy tapasztalt kereskedő még azt is meg tudja neked mondani, hogy melyik bányából származik a kő.

A gyémántkészítő egy ilyen kőre úgy tekint, mint ahogyan a szobrász egy márványtömbre. Lelki szemeivel már látja is, mit tud megalkotni belőle. Képzeletében metsz és csiszol, s így a remek drágakő kialakul. Szeretek azon gondolkozni, hogy amikor a gyémánt végül egy gyűrű vagy nyaklánc foglalatába kerül, ugyanilyen örömet fog szerezni a tulajdonosának is.”

Végső soron tehát ezért éri meg gyémántot készíteni.

[Lábjegyzet]

[Képek a 15. oldalon]

A 8 karátos, szív alakú gyémánt (a kövek itt nem az eredeti méretükben vannak)

Körte alakú metszet

A bíboros süvegére hasonlító metszet

A bemetszetlen kövek súlyának karátban való meghatározása

A nyersgyémántok szín szerinti válogatása

A lapok vizsgálata annak eldöntésére, hogy szükség van-e további csiszolásra