Figyeljük a világot

Csökken az egyház tagjainak a száma

Általános vélemények szerint az elmúlt 30 év során az Egyesült Államokban a fő protestáns egyházakban nevelkedő embereknek kevesebb mint a fele marad meg a felekezetében felnőttkorára. A becslések szerint az Egyesült Államokban 78 millió ember olyan protestáns, aki még nem teljesen illeszkedett be a vallásába. Ez azt jelenti, hogy baptistákként, episzkopális egyháztagokként, metodistákként, presbiteriánusokként vagy valamilyen más, protestáns egyház tagjaiként azonosítják magukat, de nem tartoznak a helyi egyházhoz, és nem is járnak oda.

Csontkereskedők

„A háború sújtotta Kabul kétségbeesett lakói emberi csontokat ásnak ki azért, hogy eladhassák a baromfieledelben való felhasználás végett” — tudósít a Reuter-hírszolgálat. A kalciumban, foszfátban és karbonátban gazdag csontot állati eledel, szappan és főzéshez való olaj készítéséhez használják. Egy körülbelül 6 kilogrammos csontváz az 50 centes (90 Ft-os) árat is elérheti, amely viszonylag nagy pénzösszeg abban az igen szegény városban. „Jó üzlet — állítja a 14 éves Faizdeen. — Bár gyakran szedegetek állati csontokat, itt emberi csontokat könnyebb találni.” Sajnos az Afganisztánban évekig tartó polgárháború miatt könnyen hozzáférhető ez az ásványi anyagokban gazdag árucikk.

Órák, amelyek nem csak az időt mutatják

Amint arról az O Globo című újság beszámol, Rio de Janeiróban 77 diákot kizártak a vizsgáról, miután olyan digitális órákat találtak náluk, amelyeket arra használtak, hogy csaljanak az egyetemi felvételi vizsgánál. Az órák jobbára úgy működtek, mint a személyhívók, csak nem telefonszámokat kaptak rajta, hanem a vizsgakérdésekre adandó helyes válaszokat. Az újság azt írja, hogy a diákok akár 14 000 dollárt is fizettek egy-egy óráért. Érdekes, hogy Angliában és Walesben az iskolai vizsgabizottságok már 1987-ben figyelmeztették a tanárokat, hogy legyenek résen, mert vannak csalók, akik számítógépes karórákat használnak.

Torzult látás

A legtöbb ember, amikor tükörbe néz, elfogadja a visszatükrözött képet, amelyet lát — magát. Azok viszont, akik a testi deformitásos rendellenesség nevű állapotban szenvednek, belebámulnak a tükörbe, és eltorzult képet látnak magukról. „Olyan állapot ez, amelyben az emberek elidőznek egy vonásnál, és azt képzelik arról, hogy förtelmesen ronda, amikor valójában normális” — írja a brit columbiai (Kanada) The Province című újság. Eric Hollander New York-i pszichiáter azt állítja, hogy annyira nagy lehet a képzelt hibák okozta lelki gyötrelem, hogy az ebben a rendellenességben szenvedők körülbelül 25 százaléka öngyilkosságot kísérel meg.

E-mail (elektronikus posta) általi imák

Az istenfélő zsidók már régóta a jeruzsálemi siratófalnál gyűlnek össze, ahol sírnak és imákat mondanak. Az imádók gyakran leírják az imákat egy kis darab papírra, és a fal réseibe helyezik. Most azonban a zsidók a világ minden részéről e-mail által küldhetik el az imákat az Interneten keresztül. A Computerworld című folyóirat szerint a Virtual Jerusalem nevű cég Web-site-járól (Web-szolgáltatógépéről) a személyzeti tagok összegyűjtik az imákat, kinyomtatják, és elviszik azokat a siratófalhoz, ahonnan „a zsidó hagyomány szerint Isten el tudja vinni”.

Növekszik a jövedelmek közötti különbség

Egy beszámoló szerint, melyet az Egyesült Nemzetek Szervezete nemrégiben készített a társadalmi fejlődésről, a világ jövedelmének 83 százaléka a lakosság 20 százalékához, a leggazdagabbakhoz folyik be. Más szóval a világ 358 milliárdosának a közös vagyona egyenlő a 2 400 000 000 legszegényebb ember együttes jövedelmével. Az ipari országokban élő emberek átlagos évi jövedelme 1960-ban 5700 dollárral több volt, mint a fejlődő országokban élő embereké. 1993-ban viszont 15 400 dollárra emelkedett az ipari nemzetekben és a fejlődő nemzetekben élő emberek átlagos, évenkénti, egy főre eső jövedelme közötti különbség.

Sorsdöntő aratás

„Az ország történelme folyamán első ízben múlták felül a gépek az emberek teljesítményét Kína búzatábláin” — tudósított a Reuter-hírszolgálat. Mint elmondta, több mint 800 000 aratógépet használtak. A búzát először valamivel i. e. 1300-ban honosították meg Kínában, és azóta is sikeresen termesztik a kis családi gazdaságokban — jobbára kézzel. De mivel Kína a világ lakosságának több mint 20 százalékát képviseli, a termőföldnek viszont csak a 7 százaléka van a birtokában, ezért „a mezőgazdasági vezetők már alig várják, hogy az ország szántóföldjein fellendíthessék a gépesítést” — jelentette a beszámoló.

A papság biztosítási gondjai

A legtöbb egyház általános felelősségbiztosítást vállal, hogy megvédje magát a személyes jellegű sérülésekért benyújtott igényektől. Az Egyesült Államokban viszont néhány biztosítótársaság kezdte visszavonni a pénzügyi fedezetet a papság „szexuális tévelygése miatt” — erről számol be a National Underwriter című újság. John Cleary, a Church Mutual Insurance Compahy (Egyházi Kölcsönös Biztosító Egyesület) főjogtanácsosa ezt nyilatkozta: „Sok . . . felelősségbiztosítási kötvény kizárja a szexuális tévelygést, mivel az szándékos tett, és valójában bűntény.” Továbbá ifj. Donald Clark ügyvéd, aki különböző vallási csoportokat képvisel, kijelentette, hogy a biztosításokban meghozott ezen változtatások azt érzékeltetik, hogy „az ilyenféle, ember által előidézett katasztrófák kedvezőtlen gazdasági következményeinek a lehetséges veszélye talán pusztítóbb, mint a természeti katasztrófák következménye”. Cleary úr szerint a Church Mutual egyesületnél, az Egyesült Államok egyik fő egyházi biztosítójánál 1984 óta 1500 és 2000 között volt azoknak az igényeknek a száma, amelyeket szexuális tévelygés miatt nyújtottak be.

A szingapúri diákok kimagaslanak

Negyvenegy különböző országból származó, több mint félmillió diák 90 perces vizsgát tett az oktatás területén világszerte használt normák összehasonlítására. Milyen eredményekkel járt ez? A vizsgapontok azt sugallják, hogy Szingapúrban képezik a világ legjobb diákjait a matematikában és a természettudományban. Szingapúr után a többi tíz legjobb ország a matematikai pontokat tekintve: Dél-Korea, Japán, Hongkong, Belgium, Csehország, Szlovákia, Svájc, Hollandia és Szlovénia. A természettudományban Szingapúr, Csehország, Japán, Dél-Korea, Bulgária, Hollandia, Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Anglia érte el a legjobb pontokat. Hogyan történt, hogy ez a csak 3 400 000 körüli lakost számláló nemzet látszólag túljárt a világ többi részének az eszén? Talán a kemény munka által. Az Asiaweek című folyóirat beszámolója szerint a szingapúri diákok átlagosan 4,6 órát töltenek naponta a házi feladat elkészítésével, míg a nemzetközi átlag 2-3 óra.

Pénz az égből?

Overtownnak, Miami (Florida) elszegényedett környékének a lakóit örömmel töltötte el, amikor úgy tűnt, hogy az égből pénz hullik. Ám mint kiderült, nem manna volt az égből, hanem egy 3,7 millió dolláros pénzszállítmány része, amely akkor hullott alá az utcákra, amikor egy páncélautó karambolozott a környék felett lévő egyik felüljárón. A rendőrség becslése szerint legalább 100 ember, de valószínűleg sokkal több, özönlött oda felkapni a pénzt. A The New York Times című újság szerint „a miami rendőrség 48 órát adott azoknak, akik maguknál tartották a pénzt, hogy adják vissza, és akkor nem jelentik fel őket lopásért”. Ám az amnesztia idejének lejártával mindössze három ember szolgáltatta vissza a pénzt, és mintegy 500 000 dollár még mindig hiányzott. Egy 18 éves fiatal állítólag ezt mondta: „Hát még szép, hiszen az emberek udvarán ért földet. Mit várnak tőlük?”

A betegeket melegben tartják a műtét alatt

A Kaliforniai Egyetem aneszteziológusa, Daniel Sessler egyik új tanulmánya szerint azokban a kórházi műtőkben, amelyeket hidegen tartanak, hogy megakadályozzák a levegő által hordott baktériumok elszaporodását, háromszorosára növekedett a fertőzések veszélye. „Igazából nem a levegő által hordott baktériumok okozzák a sebfertőzést — állítja dr. Sessler —, hanem az, hogy a betegnek gyengébb az ellenállóképessége a bőrön vagy a test belsejében lévő baktériumokkal szemben.” A hideg műtőkben a beteg testének hőmérséklete egészen 15,5 Celsius-fokra is lecsökkenhet. Az alacsony testhőmérséklet pedig lelassítja az oxigénnel telített vér áramlását, amely létfontosságú a fertőzéssel szembeni küzdelemhez. Sessler azt állítja, hogy „az immunitásért felelős sejtek és enzimek egyszerűen nem működnek jól, amikor hideg a test”. Sessler és a munkatársai azt állapították meg, hogy azoknál a betegeknél, akiknek a testhőmérsékletét normális szinten tartották a műtét alatt, nemcsak csökkent a fertőzés aránya, de még majdnem három nappal kevesebbet is töltöttek a kórházban, mint azok a betegek, akiket nem tartottak melegben.

Nem a közjó érdekében

Amint arról a Mainichi Daily News című újság beszámol, Japánban egy közvélemény-kutatás során a megkérdezettek 49 százaléka azt mondta, hogy kormánya tisztviselői jobbára a maguk érdekeiért dolgoznak. A válaszadóknak mindössze 7 százaléka vélte úgy, hogy a bürokraták „a közjó” érdekében dolgoznak, és csupán 3 százalék mondta azt, hogy az országért. Nagyon kevés japán jellemezte úgy a bürokratákat, hogy szorgalmasak és őszinték. A felmérést tavaly decemberben végezték, egy olyan év után, amelynek során számos botrány került napvilágra, amelybe Japán néhány legmagasabb rangú állami hivatalnoka is belekeveredett.