Ahogyan a szervezett bűnözés érint téged
AZ ÉBREDJETEK! JAPÁN TUDÓSÍTÓJÁTÓL
Egy maffiacsalád donja (vezére) megszúrja az újonc egyik ujját. Vér csöppen egy „szent” képére. Azután tűz emészti meg a képet. „Ha a szervezet titkainak bármelyikét kifecseged, a te lelked is úgy fog égni, mint ez a szent” — mondja a maffiavezér a fiatalembernek.
A HALLGATÁS törvénye — olaszul omertà — sok éven át meglehetősen titokban tartotta a szervezett bűnözést. Ma azonban a bűnbandák mindenhol szalagcímekre kerülnek, mivel néhány gengszter árulóvá válik. A legkiemelkedőbb figura, akit ezek a pentitik, vagyis maffiaárulók vádolnak, Giulio Andreotti, aki hétszer volt Olaszország miniszterelnöke, és akit most bíróság elé állítottak a maffiához fűződő kapcsolatai miatt.
A bűnszervezetek mindenhol — a maffia Olaszországban, valamint az Egyesült Államokban, ahol Cosa Nostrának is nevezik; a drogkartellek Dél-Amerikában; a Triádok Kínában és a jakuza Japánban —, az élet minden területére kiterjesztik csápjaikat. Gonosz tevékenységük mindannyiunkat érint, és költségesebbé teszi az életünket.
Állítólag az Egyesült Államokban a maffia öt család között osztja fel New York városát, s milliárdokat keres zsarolás, védelmipénz-zsarolás, uzsorázás, szerencsejáték, kábítószer-kereskedelem és prostitúció által. Mondják, hogy a maffiacsaládok szigorúan markukban tartják a szakszervezeteket a hulladékszállítási üzletek, a teherszállítás, az építkezés, az élelemszétosztás és a textilipar területén. A szakszervezetek feletti hatalmuk révén el tudják simítani a munkavitákat, vagy szabotálni tudnak egy tervfeladatot. Egy építési helyszínen például egyik nap nem mozdul egy buldózer, másnap nem működik a mélyásó kotrógép féke, és az üzemmérnökök lelassítják az építkezést — ezek és egyéb kellemetlen események addig folytatódnak, amíg az építész bele nem egyezik abba, hogy meghajoljon a banda követelései előtt, akár csúszópénzekről, akár munkaszerződésekről legyen szó. Az igazat megvallva „a Bandának fizetett csúszópénzek biztosíthatják az üzletembereket az azonnali szállítmányokról, a békés munkaviszonyról és arról, hogy olyan munkásokat tudnak majd alkalmazni, akik kevesebb pénzért dolgoznak” — tudósít a Time című folyóirat.
Kolumbiában két drogkartell versenyben állt egymással, míg Pablo Escobart, a Medellín-kartell vezetőjét 1993-ban le nem lőtték. Ezután a Cali-kartell kisajátította a kokainnal való üzérkedést a világon. 1994-ben egyedül az Egyesült Államokban 7 milliárd dollárt keresett, és valószínűleg a világ legnagyobb szervezett bűnkartellje lett. Ám amikor 1995-ben letartóztatták szellemi vezetőjét, José Santacruz Londoñót, az lesújtólag hatott a kartellre. Mindig van azonban egy lelkes örökös, aki arra vár, hogy átvehesse a dolgokat, és ő legyen a következő főnök.
A vasfüggöny leomlásával az orosz maffia megkezdte pályafutását a nemzetközi színtéren. Ennek következtében „Oroszországban minden üzlet kapcsolatban kell hogy álljon a maffiával” — idézte a Newsweek egy bankár szavait. A beszámolók szerint az orosz maffia még New Yorkban, a Brighton Beach nevű körzetben is halmozza a bonyolult csalási technikákkal — például a benzincsempészettel — szerzett hasznot. Az autótulajdonosok végül többet fizetnek a benzinért, a kormányzat pedig kevesebb adóbevételhez jut. Az orosz bandák prostitúcióval foglalkozó érdekszövetségeket is működtetnek Kelet-Európában. Legtöbb bűntettüket sértetlenül megússzák. Ki mer szembenézni az állig felfegyverzett, volt atlétákkal, és az afgán háború állig felfegyverzett veteránjaival?
A helyzet Ázsiában sem fest másként. Japánban a szórakoztatóiparban dolgozóknak mindenféle nehézségre kell számítaniuk, hacsak nem tisztelik a helyi jakuzacsoportot, és nem fizetnek neki adót. Itt védelmi pénzt is követelnek a bároktól, sőt az utcalányoktól is. Ezenkívül a jakuza beépült a japán gazdaságba, azáltal hogy saját cégeket szervezett magának, kierőszakolta a pénzt a nagyvállalkozásoktól, valamint csatlakozott a külföldi bűnkartellekhez.
A hongkongi és tajvani központú bűnszervezetek szintén kiterjesztik hálózatukat az egész világra. Eltekintve attól, hogy ismerjük a nevüket — amely Triád —, keveset tudni arról, hogy miként vannak megszervezve. Történetük a XVII. századra nyúlik vissza, amikor a kínai szerzetesek összefogtak a mandzsúriaiak ellen, akik átvették a hatalmat Kína felett. Bár tagjaik száma több tízezerre rúg, állítólag a hongkongi Triádok ideiglenes kartelleket hoznak létre egy konkrét bűncselekmény vagy bűnténysorozat elkövetésére, amivel megnehezítik, hogy a rendőrség azonosítsa őket. Dollármilliárdokat keresnek azzal, hogy heroinnal üzérkednek, és azzal, hogy Hongkongot hitelkártya-hamisító központtá alakították.
William Kleinknecht a The New Ethnic Mobs (Új etnikumú bandák) című könyvében így ír az egyesült államokbeli bűnözésről: „A szervezett bűnözés új világában egyetlen más etnikumú gengszternek sincs nagyobb jövője, mint a kínaiaknak . . . A kínai bűnbandák gyorsan tesznek szert a hatalomra az ország különböző részein elhelyezkedő városokban . . . Csak a New York-i Maffia előzi meg őket.”
Egy Hongkongból származó, másfajta illegális üzérkedéssel kapcsolatban az amerikai igazságügyi minisztérium egyik tisztviselője ezt állítja: „A külföldiek becsempészése által nyilvánul meg a szervezett bűnözés.” Egyes hivatalos személyek becslései szerint évente 100 000 kínai lép be illegális úton az Egyesült Államokba. Egy átlagos, becsempészett bevándorlónak legalább 15 000 dollárt kell fizetnie azért, mert beviszik egy gazdag országba, s ennek az összegnek a zömét azután fizeti ki, hogy elért a célállomásra. Így sok bevándorló számára az álmai országában töltött élet rémálommá válik, amely a munkásokat kizsákmányoló üzemekben és bordélyházakban végzett kényszermunkából áll.
Mivel te nem keveredsz bűnöző tevékenységbe, talán úgy érzed, hogy téged nem érint a szervezett bűnözés. De tényleg így van? Számos földrészen sok kábítószerfüggő bűncselekményhez folyamodik, hogy kifizesse a dél-amerikai drogkartellek által szállított kábítószert. A szervezett bűnözés intézkedik annak érdekében, hogy a közszolgálati szerződéseket olyan cégekkel kössék, amelyek kapcsolatban vannak velük; ennek következtében az állampolgárok többet fizetnek. A Szervezett Bűnözéssel Kapcsolatos Elnöki Bizottság egyszer kijelentette, hogy az Egyesült Államokban „a szervezett bűnözés lopás, zsarolás, megvesztegetés, árrögzítés és a szabad verseny korlátozása által eltorzítja az árakat”, valamint hogy a fogyasztók kénytelenek annyit fizetni, hogy „az az összeg felér egy pótdíjjal” a maffiának. Tehát senki sem mentesül a bűnözés hatásától. Mindannyian megfizetünk érte.
De miért virágzik napjainkban a szervezett bűnözés?
[Kiemelt rész az 5. oldalon]
A maffia eredete
„A maffia a középkor végén jelent meg, és Szicíliából ered, ahonnan valószínűleg egy titkos szervezetként indult, amely annak szentelte magát, hogy megdöntse a sziget különböző, idegen hódítóinak — pl. a szaracénoknak, a normandiaiaknak és a spanyoloknak — az uralmát. A maffia a sok kis magánhadseregnek, vagyis mafienek köszönheti eredetét, és innen származnak tagjai, akiket a törvénytelen állapotok közepette a birtokuktól rendszeresen távol élő földbirtokosok béreltek fel azért, hogy védjék meg a földbirtokukat, mivel ez a törvénytelen állapot évszázadokon keresztül elterjedt volt Szicília nagy részén. A XVIII. és XIX. század során az ezekben a magánhadseregekben lévő energikus banditák szervezetbe tömörültek, és olyan erőteljessé váltak, hogy szembefordultak a földbirtokosokkal, valamint sok ilyen birtokon kizárólag ők diktálták a törvényt, pénzt erőszakolva ki a földbirtokosoktól, hogy ennek fejében megvédjék azok termését” (The New Encyclopædia Britannica). A védelmipénz-zsarolás lett a működési elvük. Módszereiket elvitték az Egyesült Államokba is, ahol belefolytak a szerencsejátékba, a szakszervezetek általi zsarolásba, az uzsorázásba, a kábítószerrel való üzérkedésbe és a prostitúcióba.