Laharok — A Pinatubo-hegy kitörésének utóhatásai

AZ ÉBREDJETEK! FÜLÖP-SZIGETEKI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

ELÖNTÖTTE a házakat. Tönkretette az üzleteket. Elsöpörte a járműveket. Elborította az épületeket. Emberek ezrei kényszerültek menekülésre. Mások ottrekedtek, nem tudtak elmenekülni. Mi okozta ezt? Földrengés? Lavina? Nem. Ez a folyamatos laharok okozta jelenség. Mik ezek? A laharok olyan árak, melyek vízből és vulkáni üledékből állnak, laza hamut, horzsakövet és kőtörmelékeket tartalmaznak, amik a jelenlegi, valamint korábbi kitörésekből származnak.

Minden valószínűség szerint egy évtizeddel ezelőtt még csak nem is hallottál a Fülöp-szigeteki Pinatubo-hegyről. De 1991. június 15-én egy erős kitörés után a „Pinatubo” szó a világ sok részén ismertté vált. Miután majdnem 500 évig szunnyadt, a Pinatubo-hegy e század egyik leghatalmasabb, gomba alakú felhőjében okádta ki vulkanikus tartalmát. Hamu, homok és kőzetek törtek ki a vulkánból, és eső formájában érkeztek vissza a földre, olyan mennyiségben, melyet az emberek csak ritkán látnak.a

A vulkán nagy mennyiségű anyagot lövellt több mint 20 kilométeres magasságba a föld légkörébe. Jóllehet ebből valamennyi visszajött a földre, nagy mennyiségű por maradt az égben — és nem csupán por, hanem nagy tömegű, mintegy 20 millió tonnányi kén-dioxid is!

Valószínűleg visszaemlékszel néhány világméretű hatásra: egy ideig kiemelkedően gyönyörű naplementék voltak; 1991-ben Mexikóban és a környező területeken szokatlanul fényes volt a teljes napfogyatkozás; megváltozott a megszokott időjárás, beleértve az északi félteke egyes részein megnyilvánuló hűtő hatást; és a Föld ózonrétegének fokozott mértékű pusztítása volt tapasztalható. Vagy talán hallottál már az egyre növekvő éhínségről és betegségről, mely azokat az embereket érintette, akiket kilakoltattak a kitörés miatt.

Hosszan tartó utóhatás

A Pinatubo kitörésének egyik legkomolyabb utóhatása — mely a világ legnagyobb részének talán elkerülte a figyelmét — a lahar néven ismeretes jelenség. Amint azt már ennek a cikknek a bevezetőjében említettük, a laharok számtalan szenvedést okoztak az emberek tízezreinek. A laharok miatt a Pinatubo-hegy kitörésének következményei nem mind a múltéi. Mind a mai napig érezni lehet hatásait. Talán téged személyesen nem érintett, de a Pinatubo-hegy környékén az üzletek, a munkahelyek, a házak, életek, sőt még egész városok is tovább pusztulnak. A Pinatubo laharjai vádolhatók ezért.

Jóllehet sok közülük sárfolyóként viselkedik, mely szokatlan mennyiségű üledéket hordoz, amikor a lahar tartalmának több mint 60 százaléka üledék, akkor ez kezd ömlő betonhoz hasonlítani. Rendkívül pusztító lehet. Az A Technical Primer on Pinatubo Lahars című mű megjegyzi: „Ezek az iszapárak oly sűrűek (több mint kétszer olyan sűrűek, mint a víz), hogy nagy sziklatömböket, sziklákkal megtöltött, drótfonatos vízmosáskötő gátakat, járműveket, betonépületeket, sőt még hidakat is felemelnek és elsodornak.”

Hogyan keletkeznek a laharok? Emlékezz vissza, hogy a Pinatubo-hegy hatalmas mennyiségű anyagot lövellt ki a kitörésekor. Ennek egy része felment a légkörbe, ám nagy része ott maradt a hegyen és a környéken mint piroklasztikus (vulkáni működés közben keletkező), áramló üledék. Mennyi? A Fülöp-szigeteki Vulkanológiai és Földrengéstani Intézet egyik beszámolója szerint 6,65 milliárd köbméter. Egy amerikai vulkanológus, C. G. Newhall azt mondja, hogy annyi kőtörmeléket lövellt ki, ami elég ahhoz, hogy „legalább tízszer oda-vissza beburkoljon egy négysávos autópályát, mely az Egyesült Államokon keresztül vezet”. Ebből 3,45 milliárd köbméter erodálódó formában volt, mely csak az esőre várt, és arra, hogy lemossa ezt az alacsonyabban fekvő szintekig — mely során laharok keletkeztek. A Fülöp-szigeteken a trópusi viharok és tájfunok különleges nehézségeket jelenthetnek. Nagy mennyiségű eső eshet rövid idő alatt, mely nagy tömegű laharokat eredményez.

Éppen ez történik már pár éve. A viharok újra meg újra átáztatják vízzel a vulkanikus törmelékeket, és ezzel el is mozdítják ezeket. A laharok a gazdagon termő földet pusztasággá változtatják, és a városokból földhöz tapadt tetőormok lesznek. Néhány esetben ez egyetlen éjszaka alatt történt. Otthonok ezrei pusztultak el, és az embereket elszakították szülőföldjüktől, arra kényszerítve őket, hogy egy másik területen kezdjenek új életet. 1995 elejéig a laharok a piroklasztikus kőzetek 63 százalékát hordták az alacsonyabb helyekre, de 37 százalékuk még mindig a hegyen maradt, és arra vár, hogy a jövőben újabb pusztítást okozzon. És a már lejjebb ereszkedett 63 százaléknyi kőzet nagy része is további veszélyt jelent. Az erős esőzésekből származó víz csatornákat váj ki az előzőleg fentebb már leülepedett anyagban. Ez újra elindítja a lahart, mely veszélyezteti az életeket és tulajdonokat egy újabb árlefolyáskor. 1995 júliusában a Manila Bulletin erről számolt be: „Kilencvenegy Fülöp-szigeteki közösség (falu) . . . tűnt el a térképről Luzon sziget középső részén, melyeket a vulkáni törmelék több tonnája maga alá temetett.”

Újra szerencsétlenség

Heves trópusi vihar, a Mameng (nemzetközileg Sybil néven ismeretes) sújtotta Luzont 1995. szeptember 30-án, szombaton este. Hatalmas mennyiségű eső zúdult a Pinatubo-hegyre. Ez katasztrófát jelentett. A laharok újra megindultak. Bármit elárasztottak, ami csak az útjukba került. Az egyik helyen egy védőgátat sodortak el, ezzel utat engedve a 6 méter magas laharoknak, melyek elárasztották a korábban érintetlen területeket. A kétszintesnél alacsonyabb házakat teljesen elöntötte. Emberek másztak fel a tetőkre, hogy mentsék az életüket. Ahol a lahar különösen sűrű volt, sziklatömböket, járműveket, sőt még házakat is magával sodort.

A laharok további hatásai az áradások, mivel a laharok megváltoztatják a folyók lefolyását és a víz elvezetését. Több ezer házat borított el víz, és sok olyan volt közöttük, melyek Jehova Tanúja családoké voltak, valamint még számos Királyság-terem.

Másoknak még szerencsétlenebb tapasztalataik voltak. Az ember elsüllyed egy mozgó laharban, vagy abban a sárban, melyet a lahar nemrégen rakott le, és ez nagyon megnehezíti a menekülést. Csak több óra vagy nap múlva válik a massza olyan keménnyé, hogy járni lehet rajta. Hogyan menekültek meg az emberek? Néhányan addig maradtak a háztetőkön vagy a laharoknál magasabb fákon, míg csak járni nem lehetett a laharon. Mások a telefonvezetékekbe kapaszkodtak, vagy mentek azokon, amint a lahar elérte azoknak a magasságát. Néhányan azon a félkemény sáron kúsztak, melyet a lahar hagyott maga mögött. De néhány ember nem élte túl. A kormány helikoptereket küldött a csapás sújtotta területekre, melyek felvették az embereket a háztetőkről. (További részleteket illetően lásd a „Megmenekültünk a lahartól!” című cikket.)

A szeretet segítségnyújtásra indít másokat

Jehova Tanúi boldogok voltak, amikor megtudták, hogy bár sok otthon és néhány Királyság-terem elveszett vagy nagyon megrongálódott, de egyetlen keresztény testvér vagy testvérnő sem vesztette el az életét. Nyilvánvaló azonban, hogy nagy szükségben voltak azok, akiket a laharok vagy az árvíz sújtott. Néhány Tanú csak a rajta lévő ruhát tudta megmenteni, melyet átáztatott a lahar sara. Hogyan reagáltak keresztény társaik a szükségre?

A közvetlen közelben lévő területek gyülekezeti vénjei erőfeszítéseket tettek, hogy megállapítsák, biztonságban vannak-e keresztény testvéreik, vagy segítségre szorulnak-e a kilakoltatás miatt. Ezt nagy nehézségek árán tették meg, mivel a lahar okozta lerakódások sok részen még lágyak voltak. Guillermo Tungol, a Bacolor Gyülekezet egyik vénje ezt mondta: „Elmentünk segíteni. A telefonvezetékeken mentünk, hogy elérjük testvéreinket.” Wilson Uy, aki ugyanabban a gyülekezetben teljes idejű szolga, a következőt fűzte még hozzá: „Alig tudtunk odamenni, mivel mellig érő vizen kellett átgázolnunk, mely igen gyorsan folyt.” De elővigyázatossággal megtették ezt, és meg tudták állapítani a gyülekezeti tagok helyzetét, valamint segítséget nyújtottak, ahol arra lehetőség nyílt.

Hétfő reggelre — október 2-ára — a Watch Tower Society fiókhivatala teljesen tudatában volt a szükségnek. Vajon a fiókhivatalban lévő 345 önkéntes munkás tud segíteni? Igen! A reagálás azonnal megtörtént. Reggel 10 órára csak ezek a munkások közel egy tonna ruhát adományoztak a kárt szenvedett keresztény testvéreiknek. Ezeket némi élelemmel és anyagi eszközökkel együtt elküldték egy teherautóval, mely még aznap elvitte oda ezeket a dolgokat.

Pár napon belül Manilában a metropolisz területén lévő gyülekezetekkel is tudatták a szükséghelyzetet. Hamarosan még több mint öt tonna ruhát küldtek más szükséges ellátmányokkal együtt. Japánból egy Tanú a katasztrófa idején látogatta meg a Fülöp-szigeteket. Éppen Hongkongból jött, ahol számos ruhadarabot vásárolt magának. Amikor megtudta, hogy milyen helyzetben vannak a Pinatubo-hegy közelében élő keresztény társai, minden ruhát odaadott nekik, amit csak vett, és ezek nélkül tért vissza Japánba. Mennyire felüdítő látni az igaz keresztényeket, amint szeretetet mutatnak ki a szükséget szenvedők iránt — nemcsak úgy, hogy jókívánságokat mondanak egymásnak, hanem úgy is, hogy ’megadják nekik, amikre szüksége van a testnek’ (Jakab 2:16).

Dicséretre méltó az a tény is, hogy Jehova Tanúi nem engedték meg, hogy az ilyen esetek csökkentsék a szellemi dolgok iránti buzgalmukat. Továbbra is megtartották a keresztény összejöveteleket — az egyik esetben még olyan helyen is, ahol bokáig ért a víz a Királyság-teremben. Felismerve annak fontosságát, hogy elvigyék másoknak a Biblia üzenetét, ezek a keresztények folytatták a házankénti prédikálást. Néhányuknak vizen kellett átgázolniuk, hogy elérjék azt a területet, ahol tanúskodni akarnak — ott, ahol nem volt olyan nagy az árvíz. Ruhákat vittek magukkal, és egy szárazabb helyen átcserélték ezeket. Így tehát, bár ezek a keresztények maguk is szenvedtek, nem engedték, hogy ez megállítsa őket abban, hogy törődést mutassanak ki mások iránt.

Igen, a Pinatubo utóhatása több annál, amit sokan elképzeltek. Ez egy olyan történet, mely még néhány évig el fog tartani. Erőfeszítéseket tesznek a laharok megfékezésére, de ez néha meghaladja az emberi képességeket. Milyen öröm azt látni, hogy amikor ilyen helyzetek adódnak, az igaz keresztények olyan lehetőségekként használják fel ezeket, melyekkel Isten és embertársaik iránti szeretetüket mutatják ki!

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/kép a 21. oldalon]

Amilyen hatást gyakorolt a Pinatubo-hegy kitörése a világra

HA EGYSZER a Pinatubo-hegy vulkánkitörésének mértéke lecsökken vagy abbamarad, ez azt jelenti, hogy a tűzhányónak nincs is más hatása. Ugye így van? Egyáltalán nem! Figyelj meg néhány hosszan tartó, világméretű hatást.

◼ A kitörés után egy bizonyos ideig talán kiemelkedően gyönyörű naplementéket figyeltél meg.

◼ Mexikóban a tudósok meglepődtek a szokatlanul fényes, teljes napfogyatkozáson, mely 1991. július 11-én következett be. Hogy mi volt ennek az oka? A Pinatubo-hegy kitörése. Ennek porrészecskéi a szokásosnál jobban szétszórták a korona fényét.

◼ Az időjárásra is hatással volt. A kitörés után úgy három hónappal arról számoltak be, hogy Tokióra (Japán) körülbelül 10 százalékkal kevesebb közvetlen napfény esik, mint általában. A vulkáni hamu a napfény egy részét elnyelte. A Science News című újság kimutatta, hogy az északi félteke némely részein az átlagos hőmérséklet körülbelül 1 Celsius-fokkal csökkent.

◼ Egy másik hatás a Föld ózonrétegének fokozott mértékű pusztulása volt. A kitörés miatt a légkörben lévő kénsav egyesült az emberek által előállított klórokkal, és ennek eredménye az ózon romlása volt. Az ózonréteg általában légköri pajzsról gondoskodik, mely segít megvédeni az embereket a rák kifejlődésétől. Nem sokkal a kitörés után az Antarktiszon az ózonszint közel nullára esett, az Egyenlítőnél a szint 20 százalékkal esett vissza.

◼ További negatív hatás volt még az éhínség és a betegség. A vulkán miatt kilakoltatott emberek arra kényszerültek, hogy átmenetileg olyan központokban éljenek, ahol a kilakoltatottakat szállásolták el; ilyen helyeken a betegség gyorsan terjed. Különösen súlyosan érintette az aetákat, egy törzsi népet, akik arra kényszerültek, hogy a kitörés miatt menjenek el arról a földről, és olyan környezetben éljenek, melyhez nem voltak hozzászokva.

[Kép]

Az árvíz vagy a lahar sújtotta területekről kitelepített emberek

[Kép a 18. oldalon]

Egy házat magával sodor a lahar

[Kép a 18. oldalon]

Kétszintes épületeket borított el a tető szintjéig

[Kép a 18. oldalon]

Sok gyönyörű termőföld lepusztult földdé vált a laharok miatt

[Kép a 19. oldalon]

Fent: Bacolorban (Pampanga) egy banképületet félig betakart a lahar 1995 márciusában

Lent: 1995 szeptemberében ugyanazt a bankot teljesen befedte egy későbbi lahar