Mit tehetsz a szájszag ellen?

Azt mondják, hogy ez az egyik leggyakrabban előforduló panasz a világon, és a felnőtt lakosságnak több mint 80 százalékát érinti időnként. Szégyent, csalódottságot és gyötrődést idézhet elő.

ORVOSI körökben általában halitosisként ismerik, amely a ’lehelet’ jelentésű latin halitus szóból és az -osis képzőből ered, amely rendellenes állapotra utal. Néhányan a lehelet bűzösségének nevezik. A legtöbb ember mégis egyszerűen szájszagként ismeri.

Szájszagod van? Lehet, hogy másoknál nem okoz nehézséget felismerned a szájszagot, ugyanakkor talán a saját esetedben lehetetlen, hogy észrevedd. Az American Dental Association (Amerikai Fogorvosok Egyesülete) egyik lapja, a JADA kifejti, hogy hajlamosak vagyunk hozzászokni a saját szájszagunkhoz, és előfordulhat, hogy még olyan emberek „sincsenek tudatában a problémájuknak, akiknek rendkívül erős szájszaguk van”. Ezért a legtöbben csak akkor ébredünk tudatára, hogy szájszagunk van, amikor valaki figyelmeztet rá. Milyen kínos!

Az a tény, hogy ez egy általános probléma, csak sovány vigasz. A szájszagot általában visszataszítónak és elfogadhatatlannak tartják. Egyes esetekben komoly érzelmi traumát is okozhat. Dr. Mel Rosenberg, az izraeli Tel-Avivi Egyetem orális mikrobiológiai laboratóriumának vezetője így magyarázza: „A vélt vagy valós szájszag társadalmi elszigetelődéshez, válóperekhez, sőt, az öngyilkosság fontolgatásához vezethet.”

Mit tudunk a szájszagról?

Az egészségügyi szakemberek már régen felismerték, hogy a szájszag egészségi problémát jelezhet. Emiatt az orvosok már ősidők óta kutatják az emberi szájban levő szagokat.

Körülbelül kétszáz évvel ezelőtt Antoine-Laurent Lavoisier, a híres francia kémikus feltalált egy leheletvizsgálót az emberi lehelet összetevőinek tanulmányozása céljából. Azóta a tudósok tökéletesített változatokat fejlesztettek ki. Holland, izraeli, japán és kanadai laboratóriumokban jelenleg a halimétert használják, amely a szájban levő kellemetlen szagok erősségének mérésére szolgál. Új-Zélandon a tudósok lepedékképző telepeket fejlesztettek ki, melyek mesterséges száj néven is ismertek. Ezekkel ugyanolyan környezetet hoznak létre, mint amilyen a mintaképül szolgáló emberi szájban található, a nyállal, a lepedékkel,a a baktériumokkal, sőt, a szájszaggal együtt.

A modern technika segítségével a tudósok sok mindent megtudtak a leheletünkről. A Scientific American című folyóirat szerint például „a kutatók most már közel 400 szerves, gáznemű összetevőt azonosítottak a szokásos emberi leheletben”. Ám ezek közül nem mindegyik termel kellemetlen szagokat. A szájszagért elsősorban a kénhidrogén és a metil-merkaptán a felelős. Azt állítják, hogy ezek miatt a gázok miatt leheletünknek olyan szaga van, amely nagyon hasonlít a bűzborzéhoz.

Az ember szájüregében több mint 300 baktériumfaj él. A Tufts University Diet & Nutrition Letter kijelenti: „Sötét, meleg és nedves — a szájüreg a legalkalmasabb arra, hogy tökéletes környezetet teremtsen a szagot okozó baktériumok tenyészéséhez.” A szájszagért azonban elsősorban csupán négy faj a felelős. A szájüregedben élnek, de valószínűleg még a nevüket sem tudod. Ez a négy baktérium a Veillonella alcalescens, a Fusobacterium nucleatum, a Bacteroides melaninogenicus és a Klebsiella pneumoniae. Ételdarabkákkal, elhalt sejtekkel és egyéb, a szájüregben található anyagokkal táplálkoznak. A baktériumok tevékenysége pedig rossz szagú gázokat termel. Ez a folyamat ahhoz hasonlít, amikor az ételmaradék megrothad. A J Periodontol című fogorvosi folyóirat helyénvalóan így magyarázza: „Az esetek nagy többségében a halitosis magában a szájüregben keletkezik, mikroba eredetű bomlás [szerves anyag elbomlása] eredményeként.” Ha nem fékezzük meg ezt a folyamatot, az fogszuvasodáshoz és fogínybetegséghez vezethet.

„Jó reggelt! Hogy van a leheleted?”

Ez a bomlási folyamat a szájban alvás közben felgyorsul. Miért? Napközben a szájüreget állandóan oxigéndús és enyhén savas kémhatású nyál öblíti át, ami elmossa a baktériumokat. Alvás közben azonban az óránkénti nyáltermelés a normális szint ötvenedrészére csökken. Az egyik folyóirat úgy fogalmazza meg, hogy a száraz szájüreg „több mint 1600 milliárd baktériumot tartalmazó poshadt vizű tóvá válik”, s ez hozza létre a jól ismert „reggeli leheletet” és az azt kísérő rossz szájízt.

Stressz is kiválthatja a nyálelválasztás csökkenését, amíg ébren vagy. Egy izgatott előadónak például kiszáradhat a szája, amíg beszél, és ez erős szájszaghoz vezethet. A száj kiszáradása sok betegségnek is kísérőjelensége vagy tünete.

A szájszag azonban nem mindig a szájban levő baktériumok tevékenységének az eredménye. A lehelet bűzössége valójában gyakran különféle állapotoknak és betegségeknek a tünete. (Lásd a 22. oldalon levő bekeretezett részt.) Emiatt a legjobb orvosi kezelést kérni, ha az ember tisztázatlan okokból folyamatosan szájszagot tapasztal.

A szájszag a gyomorból is eredhet. Az általánosan elterjedt hiedelemmel ellentétben azonban ez ritkán fordul elő. Gyakrabban történik az, hogy bizonyos kellemetlen szagok a tüdődből jönnek föl a szádba. Hogyan? Miután bizonyos ételeket — például fokhagymát vagy vöröshagymát — megemésztünk, belekerülnek a véráramba, mely elszállítja őket a tüdőbe. A vele járó szagokat aztán a légutakon keresztül kilélegezzük a szánkba és az orrunkba, és azokon keresztül a levegőbe. A Health című folyóirat szerint „a kutatások azt mutatják, hogy még olyan embereknek is fokhagymaszagú a lehelete, akiknek egyszerűen csak bedörzsölték a talpát fokhagymagerezdekkel, vagy rágás nélkül nyelték le a fokhagymát”.

Hasonlóképpen a szeszesitalok fogyasztása megtölti alkoholszaggal a véred és a tüdőd. Ha ez történik, gyakorlatilag semmi mást nem tehetsz a helyzet orvoslásáért, minthogy vársz. Bizonyos ételszagok akár 72 óráig is a testedben maradhatnak.

Hogyan lehet megakadályozni a szájszagot?

A szájszagot nem lehet egyszerűen azzal megszüntetni, hogy az ember elszopogat egy leheletfrissítő cukorkát. Ne felejtsd el, hogy a szájszagot gyakran a szájüregben levő baktériumok tevékenysége okozza. Mindig észben kell tartanod, hogy a szádban maradt apró ételdarabok több millió baktérium számára biztosítanak bőséges táplálékot. Ezért a szájszag elleni küzdelem egyik fontos módja a szájüreg tisztán tartása, s ennélfogva a baktériumok mennyiségének lecsökkentése. Ezt úgy lehet elérni, ha az ételdarabkákat és a lepedéket rendszeresen eltávolítod a fogaidról. Hogyan? Fontos fogat mosnod étkezések után, és mielőtt lefekszel. De a fogmosás csak az egyik lépés.

Vannak olyan fogfelszínek, amelyeket nem lehet elérni a fogkefével. Ezért nagyon lényeges, hogy naponta legalább egyszer használj fogselymet. A szakorvosok azt is javasolják, hogy finoman súrold meg a nyelved, mely a baktériumok kedvenc búvóhelye és melegágya. Arra is szükség van, hogy rendszeresen megvizsgáljon egy fogorvos és eltávolítsa a fogkövet. Ha ezen lépések bármelyikét elhanyagolod, az szájszaghoz, idővel pedig komoly fog- illetve fogínybetegségekhez vezethet.

Van néhány ideiglenes intézkedés, amit megtehetsz, hogy frissebbé tedd a leheleted. Igyál egy pohár vizet, rágjál cukormentes rágógumit — tegyél valamit, amitől fokozódik a nyálelválasztásod. Ne feledd, hogy a nyál természetes szájöblítőként hat, elmossa a baktériumokat és barátságtalan környezetet teremt számukra.

A kereskedelmi forgalomban levő szájöblítők segíthetnek, de a közelmúltban végzett kutatások rámutatnak, hogy nem szabad teljesen rájuk támaszkodni a szájszag elleni küzdelem során. Az alkoholtartalmú szájöblítőkkel történő gyakori gargalizálás valójában a száj kiszáradását eredményezheti. A fogyasztók számára elérhető leghatékonyabb termékek némelyike mindössze 28 százalékkal csökkenti a lepedéket. Így lehet, hogy a kedvenc szájöblítőddel végzett alapos öblögetés után az eredeti baktériummennyiségnek még mindig több mint 70 százaléka a szádban marad. A Consumer Reports című folyóirat elmagyarázza, hogy egy kísérletsorozatban „a szájszag tipikusan valamikor 10 perc és egy óra közötti idő elteltével tért vissza, miután öblítettek” valamilyen szájöblítővel. Még a legerősebb szájöblítők is — amelyeket sok országban csak receptre lehet kapni — mindössze 55 százalékkal csökkentik a lepedéket. Órák kérdése, és a baktériumok felszaporodnak az eredeti mennyiségükre.

Nyilvánvalóan el kell kerülni a nemtörődöm magatartást, ha a szájszag megelőzéséről van szó. Ehelyett inkább úgy kell bánnod a száddal és a fogaiddal, mint olyan értékes eszközökkel, amelyeknek állandó karbantartásra van szükségük. A felelősségteljes ácsok és szerelők megvédik a szerszámaikat a rozsdától, a korróziótól és egyéb károsodástól, úgy, hogy speciális karbantartási műveleteket hajtanak végre minden egyes munka befejezése után. A fogaid és a szád minden ember alkotta eszköznél értékesebbek. Ezért biztosítsd nekik az őket megillető karbantartást és törődést. Ezáltal csökkented a szájszagot és a vele járó csalódottságot és szégyent. S ami még fontosabb, tisztább és egészségesebb lesz a szád.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 22. oldalon]

Mi okozza a szájszagot?

Íme néhány azok közül az állapotok, betegségek és szokások közül, amelyek szájszagot okozhatnak:

A gyógyszeres kezelések néhány fajtája

A rák néhány fajtája

Arcüreggyulladás

A száj szárazsága

Böfögés

Cukorbetegség

Dohányzás

Elégtelen szájhigiénia

Fogínybetegség

Fogszuvasodás

Gennygyülem

Hörghurut

Krónikus gyomorhurut

Májbetegség

Menstruáció

Peteérés

Rekeszizomsérv

Szájsebészet okozta sebek

Szájsérülés

Szeszesitalok fogyasztása

Tuberkulózis

Veseelégtelenség

[Kiemelt rész a 24. oldalon]

A nyelved is figyelmet érdemel

Menj oda a legközelebbi tükörhöz, és jól nézd meg a nyelved. Számtalan apró repedés borítja? Ez így van rendjén. De ezek a repedések a nyelved felszínén baktériumok millióinak nyújthatnak menedéket. Ha nem nyúlnak hozzájuk, akkor a baktériumok állandó szájszagproblémát és egyéb egészségtelen állapotokat okozhatnak. Sok ember gyakran mégis megfeledkezik a nyelvéről, amikor a szájhigiéniával foglalkozik.

A fogorvosok azt javasolják, hogy a halitosis ellenszereként rendszeresen súrold át a nyelved felső részének felszínét egy lágy sörtéjű fogkefével. Néhány szakorvos nyelvkaparó használatát ajánlja. Indiában nemzedékek óta használnak nyelvkaparót a szájszag megszüntetésének egyik módjaként. Néhány évvel ezelőtt még fémből készültek, ma már viszont a műanyag kaparók terjedtek el jobban. Egyes helyeken lehetséges, hogy beszélned kell a fogorvosoddal, hogy beszerezhess egy kaparót.

[Képek a 23. oldalon]

Az alapos szájhigiénia magában foglalja a fogselyem használatát, valamint a fogmosást és a nyelv súrolását is

[Kép forrásának jelzése a 21. oldalon]

Life