A fekete bársonyöltönyös kis úriember

AZ ÉBREDJETEK! NAGY-BRITANNIAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

A VAKOND elég nagy számban fordul elő Anglia északi részén, amikor azonban kinéztem a rétre a tanyaudvar kapuja felett, olyan sok vakondtúrást láttam, mint még soha. Kicsiny, frissen kiásott földkupacok borították a rétet. Tudod, milyen állat a vakond, és hogyan él?

Kevés ember látott valaha is vakondot, mivel ez az állat élete legnagyobb részét a föld alatt tölti. Kis teremtmény, körülbelül 14 centiméter hosszú. A hím súlya alig éri el a 113 grammot. A brit vakondnak sötétszürke, majdnem fekete bundakabátja van, és általában — szeretetteljes kifejezéssel élve — fekete bársonyöltönyös kis úriembernek hívják.

A vakond bundájának szőrszálai nem elhajolva állnak, hanem függőlegesen nőnek ki a bőrből. Ezért nem számít milyen irányba tekeredik vagy fordul a földben a vakond, játszi könnyedséggel megteheti. Évekkel ezelőtt a vakondvadászok eladták a bőröket ruhának, de „borzasztóan sok vakondbőr kell egy kabát elkészítéséhez”, jegyezte meg fintorogva egy vakondvadász.

A vakond teste főleg az alagútásással járó munkára tervezett. Mellső lábai testén jócskán előre állnak, tenyerük kifelé néz. Az öt ujj és az ehhez járuló sarló alakú csont két hatékony lapátot képez. Kis hátsó lábai, amelyek elég gyengék erős mellső lábaihoz képest, az előrehaladásban segítik a vakondot. Tégy egy vakondot puha talaj tetejére, és öt másodperc alatt eltűnik a földben! Öt kilométeres óránkénti sebességgel is képes haladni sötét, nyirkos járataiban vagy a felszínen.

Rendkívüli érzékek

A vakond nem teljesen vak, ahogy némelyek gondolják, azonban apró szemei, melyeket a bunda rejt el, valószínűleg csak arra elegendőek, hogy megkülönböztesse a világosságot a sötétségtől. Amint a vakond keresztülfúrja magát a talajon, védelmül hosszú szőrök takarják el szemét. A látásnál sokkal fontosabb azonban a vakond kifinomult szagló- és tapintóérzéke.

Az európai vakondnak több ezer pici dudor van rózsaszínű orra hegyén, mindegyikből kiáll egy-egy szőrszál, amely tapintásra érzékeny. Hosszú bajuszszőrök is találhatók feje különböző részein, ezenfelül érzékelőszőrök a farka hegyén. A vakond felfogja a nyomáshullámokat, amelyek felerősödnek, amint a járatában mozog. Ezen a módon képes meghatározni az akadályokat, mint például nagy köveket vagy akár ragadozókat is, és így elkerüli azokat.

A vakondnak nem túl fejlett a külső füle, hallása azonban éles. Képes érzékelni a talajrezgéseket és reagálhat is rájuk. A vakond a záróizmok segítségével tudja összecsukni füleit, ami, úgy tűnik, azt a célt szolgálja, hogy megakadályozza a talajrészecskék bekerülését az érzékeny fülüregbe.

Táplálkozás és fészeképítés

Végignézve a rétet, vakondok által rendszeresen látogatott föld alatti útvonalakra, vagy ösvényekre figyeltem fel. Az ösvény éppen csak a felszín alatt fut, és alig emelkedik ki. Az is nyilvánvaló volt, hogy az új földkupacok akkor keletkeztek, amikor a vakondok felnyomták a kiásott földet. A föld ilyen felforgatása a szántás egyik formája, amely segít kiszárítani a talajt és megőrizni annak termékenységét.

A vakond fő eledele a földigiliszta, éppen ezért ás járatokat. A földigiliszták, ahogy mozognak a talajban, bejutnak a vakond folyosórendszerébe. Ezek után a vakond, amint sötét üregeiben futkos, nagyon hamar megtalálja eledelét. De rovarokat is eszik, beleértve tipolyokat és drótférgeket. A vakondnak kétóránként ennie kell, különben elpusztul.

A vakond kis földkupacát nem szabad összetéveszteni a vakond fészkével. Ez sokkal nagyobb, körülbelül 30 centiméter magas és 1 méter széles. Általában egy menedéket nyújtó dolog közelében található — egy fa alatt vagy egy sövény mentén, ahol könnyen hozzá lehet jutni olyan fészeképítő anyagokhoz, mint például fű, ágak és levelek.

Kora tavasszal közel hét kis vakond születik egy alomban. A vakondbébik vakok és csupaszok a születéskor, súlyuk kevesebb mint három gramm. Öt hét múlva elég idősek ahhoz, hogy gondoskodjanak magukról, és eltávoznak, talán másfél kilométerre is. Kilenc hónappal később ivaréretté válnak. A vakond átlagos életkora három év. A ragadozók azonban sokukat megölik idő előtt.

Kétségtelen, hogy egy vakond sok problémát okozhat, amikor eledele után ás a gyönyörűen rendben tartott gyep alatt vagy a golfpálya pázsitján, de fekete bársonyöltönyös kis úriemberünk akkor is a mezei élet érdekes része marad.