Ézsaiás
46 Meghajol Bél,+ meggörnyed Nébó.
Bálványaikat állatok, teherhordó állatok cipelik,+
mint az olyan holmit, mely csak teher a fáradt állatoknak.
2 Együtt hajolnak és görnyednek meg.
3 „Hallgassatok rám, ó, Jákob háza, és ti mind, akik megmaradtatok Izrael házából!+
Ti, akiknek a születésetektől fogva segítek, és akiket az anyaméhtől fogva hordozlak.+
4 Én ugyanaz vagyok még akkor is, amikor megöregedtek,+
és hordozlak benneteket még akkor is, amikor megőszültök.
Ahogy eddig is tettem, ezután is hordozlak titeket, és kiszabadítalak benneteket.+
5 Kihez hasonlítotok engem, kivel tesztek egyenlővé vagy kivel mértek össze,+
hogy hasonlók lennénk egymáshoz?+
6 Vannak, akik kiszórják az aranyat az erszényükből,
és mérleggel lemérik az ezüstöt.
Fémművest fogadnak fel, az pedig istent készít belőlük.+
Majd leborulnak előtte, igen, imádják*.+
Nem mozdul el a helyéről.+
Kiáltanak hozzá, de nem válaszol,
nem tud megmenteni senkit sem a nyomorúságból.+
8 Emlékezzetek erre, és legyetek bátrak!
Szívleljétek meg, ti törvényszegők!
Én vagyok az Isten, és senki sincs, aki hozzám hasonló.+
10 Kezdettől fogva előre megmondom, mi lesz valaminek a kimenetele,
és régtől fogva azokat, amiket még nem vittek véghez.+
Amit megmondtam, meg is valósítom.
Amit elhatároztam, véghez is viszem.+
12 Hallgassatok rám, ti makacs szívűek,
akik messze vagytok az igazságosságtól!
13 Közel hoztam igazságosságomat,
nincsen messze.
Nem késlekedek a megmentéssel.+
Sionban adok megmentést, és Izraelnek adom dicsőségemet.+”