Mɛni Hewɔ Yesu Gbo?
Hetoo ni Biblia lɛ kɛhãa
Yesu gbo koni akɛ gbɔmɛi ahe eshai ake amɛ, ni amɛná naanɔ wala. (Romabii 6:23; Efesobii 1:7) Agbɛnɛ hu, Yesu gbele lɛ maa nɔ mi ehãa wɔ akɛ, adesai baanyɛ amɛya nɔ amɛye Nyɔŋmɔ anɔkwa kɛ́ amɛkɛ kai ni naa wawai kpe po.—Hebribii 4:15.
Hã wɔsusu bɔ ni fee ni mɔ kome gbele nyɛ etsu nibii babaoo lɛ he wɔkwɛ.
Yesu gbo koni akɛ ‘wɔhe eshai lɛ ake wɔ.’—Kolosebii 1:14.
Abɔ klɛŋklɛŋ gbɔmɔ, ni ji Adam lɛ, akɛ mɔ ni eye emuu, ni esha bɛ ehe. Shi ehala akɛ ebaagbo Nyɔŋmɔ nɔ toi. Adam toigbele lɛ, loo esha, ni efee lɛ sa eshwie fɛɛ ahe. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, “gbɔmɔ kome lɛ toigbele lɛ hã mɛi pii tsɔmɔ eshafeelɔi.”—Romabii 5:19.
Yesu hu eye emuu, shi efeee esha. No hewɔ lɛ, ebafee “afɔle ni akɛsaa gbɔmɛi kɛ Nyɔŋmɔ teŋ kɛhã wɔhe eshai.” (1 Yohane 2:2; shishigbɛ niŋmaa) Bɔ ni Adam toigbele lɛ hã adesai fɛɛ tsɔmɔ eshafeelɔi lɛ, nakai nɔŋŋ Yesu gbele lɛ jie esha lɛ kɛje mɛi fɛɛ ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo yɛ emli lɛ ahe.
Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, Adam hɔ̃ɔ adesai ehã esha. Kɛtsɔ Yesu suɔmɔ mli ni ejɛ egbo ehã adesai lɛ nɔ lɛ, ehé adesai ni amɛbatsɔmɔ enɔ. Enɛ hewɔ lɛ, “kɛ́ mɔ ko fee esha ko lɛ, wɔyɛ yelikɛbualɔ ko yɛ Tsɛ lɛ ŋɔɔ, Yesu Kristo, jalɔ lɛ.”—1 Yohane 2:1.
Yesu gbo “koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ eyeɔ lɛ hiɛ akakpãtã shi moŋ ená naanɔ wala.”—Yohane 3:16.
Eyɛ mli akɛ abɔ Adam koni ehi shi kɛya naanɔ moŋ, shi esha ni efee lɛ kɛ toigbalamɔ, ni ji gbele ba enɔ. Adam nɔ “esha tsɔ kɛba je lɛ mli, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba, ni no hã gbele tsɛŋe gbɔmɛi fɛɛ, ejaakɛ amɛ fɛɛ amɛfee esha lɛ.”—Romabii 5:12.
Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yesu gbele lɛ jie wɔhe eshai lɛ ni efo gbele ni baa adesai anɔ akɛ toigbalamɔ lɛ mli, ni enɛ yɛ kɛhã mɛi fɛɛ ni kɛ amɛnifeemɔ tsɔɔ akɛ amɛyɛ hemɔkɛyeli yɛ emli lɛ. Biblia lɛ muɔ sane lɛ fɛɛ naa kuku akɛ: “Bɔ nɔŋŋ ni esha kɛ gbele ye maŋtsɛ lɛ, nakai nɔŋŋ dromɔ hu atsɔ jalɛ nɔ aye maŋtsɛ kɛya naanɔ wala mli kɛtsɔ wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo nɔ.”—Romabii 5:21.
Eji anɔkwale akɛ kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, adesai hiɔ shi be kukuoo kɛkɛ lɛ amɛgbo. Kɛ̃lɛ, Nyɔŋmɔ ewo shi akɛ, ebaahã adesai ni feɔ esuɔmɔnaa nii lɛ ahi shi kɛya naanɔ, ni ebaatee gbohii lɛ hu ashi koni amɛ hu amɛná Yesu wala ni ekɛbashã afɔle lɛ he sɛɛ.—Lala 37:29; 1 Korintobii 15:22.
Yesu ‘bo Nyɔŋmɔ toi kɛtee gbele mli tɔ̃ɔ,’ ni ekɛ no tsɔɔ akɛ adesai baanyɛ aye Nyɔŋmɔ anɔkwa yɛ kaa fɛɛ kaa loo jaramɔ shihilɛi amli.—Filipibii 2:8.
Yɛ gbɔmɔtso ni eye emuu kɛ jwɛŋmɔ ni eye emuu lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Adam gbo Nyɔŋmɔ nɔ toi ejaakɛ epɛsɛmkunya lɛ hewɔ lɛ, etao ni ená nɔ ko ni jeee lɛ enɔ ni. (1 Mose 2:16, 17; 3:6) Sɛɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ henyɛlɔ ni fe fɛɛ ni ji Satan lɛ, kɛ́ nɔ ko ni efee lɛ tsɔɔ akɛ, adesa ko bɛ ni baajɛ esuɔmɔ mli ebo Nyɔŋmɔ toi, titri lɛ kɛ́ ewala yaje oshara mli. (Hiob 2:4) Kɛ̃lɛ, Yesu ni no mli lɛ eji adesa ni eye emuu lɛ bo Nyɔŋmɔ toi ni etee nɔ eye lɛ anɔkwa aahu po akɛ ashwie ehiɛ shi, ni egbo musuŋshãa gbele. (Hebribii 7:26) Enɛ hã sane ni Satan tee lɛ shi lɛ hetoo kɛwula shi: Adesa baanyɛ aya nɔ aye Nyɔŋmɔ anɔkwa yɛ kai loo jaramɔ shihilɛi ni baaba enɔ lɛ mli.
Saji ni mɛi biɔ yɛ Yesu gbele lɛ he
Mɛni hewɔ ehe bahia ni Yesu apiŋ ni egbo kɛkpɔ̃ adesai? Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ eŋmɛɛɛ sane lɛ he koni efo gbele toigbalamɔ lɛ mli?
Nyɔŋmɔ mla lɛ kɛɛ, “esha dɛŋ nyɔmɔwoo ji gbele.” (Romabii 6:23) Nyɔŋmɔ kɛ mla nɛɛ eteee Adam, ekɛɛ Adamɔ akɛ kɛ́ eyeee mla nɛɛ nɔ lɛ, ebaagbo. (1 Mose 3:3) Be ni Adam fee esha lɛ, Nyɔŋmɔ, “mɔ ni nyɛŋ emale lɛ,” ye ewiemɔ nɔ. (Tito 1:2) Jeee esha kɛkɛ Adam shi ehã eshwie lɛ, ekɛ esha mli nyɔmɔwoo, ni ji gbele lɛ, hu tsɛŋe amɛ.
Eyɛ mli akɛ adesai ni yeee emuu lɛ sa gbele moŋ, shi “yɛ Nyɔŋmɔ dromɔ babaoo lɛ naa” lɛ, ena amɛ mɔbɔ. (Efesobii 1:7) Gbɛjianɔ ni eto koni ekɛkpɔ̃ adesai lɛ—ni ji Yesu afɔleshãa ni yeɔ emuu lɛ—ja jogbaŋŋ, ni ejieɔ Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ ni nɔ bɛ lɛ kpo.
Mɛɛ be Yesu gbo?
Yesu gbo shwane yɛ “ŋmɛlɛtswaa ni ji nɛɛhu lɛ nɔ” loo aaafee shwane ŋmɛji etɛ yɛ Yudafoi Lɛ A-Hehoo gbi lɛ nɔ. (Marko 15:33-37, shishigbɛ niŋmaa) Yɛ wɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beiaŋ kalanda lɛ nɔ lɛ, nakai gbi lɛ yagbeɔ Sohaa, April 1, afi 33 Ŋ.B.
Nɛgbɛ Yesu gbo yɛ?
Agbe Yesu yɛ he ko ni “atsɛɔ jɛmɛ Yitsoŋoŋohe, ni atsɛɔ lɛ yɛ Hebri mli akɛ Golgota lɛ.” (Yohane 19:17, 18) Yɛ Yesu bei amli lɛ, enɛ yɛ “maŋ lɛ agbó lɛ sɛɛ” yɛ Yerusalem. (Hebribii 13:12) Eeenyɛ efee akɛ eyɛ gɔŋ ko nɔ, ejaakɛ Biblia kɛɛ, be ni agbeɔ Yesu lɛ mɛi komɛi “damɔ shɔŋŋ” amɛkwɛ. (Marko 15:40) Kɛ̃lɛ, anyɛŋ atsɔɔ he tuuntu ni Golgota yɔɔ ŋmɛnɛ.
Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ egbo?
Eyɛ mli akɛ mɛi babaoo heɔ amɛyeɔ akɛ asɛŋ Yesu—yɛ krɔs nɔ moŋ—shi Biblia lɛ kɛɛ: “Lɛ diɛŋtsɛ etere wɔhe eshai lɛ yɛ egbɔmɔtso lɛ mli kɛtee tso lɛ nɔ.” (1 Petro 2:24, King James Version) Biblia ŋmalɔi kɛ Greek wiemɔi enyɔ tsu nii kɛtsɔɔ nɔ ni akɛgbe Yesu lɛ mli—stau·rosʹ kɛ xyʹlon. Woloŋlelɔi babaoo emu sane naa akɛ, wiemɔi nɛɛ damɔ shi kɛhã tso ko loo tso jaŋŋ kome ko ni ma shi.
Te esa akɛ akai Yesu gbele lɛ ahã tɛŋŋ?
Gbi gbɛkɛ yɛ Yudafoi Lɛ A-Hehoo gbi jurɔ ni ayeɔ lɛ daa afi lɛ eko shishi lɛ, Yesu kaselɔi lɛ yɛ emasɛi ni eto gbɛjianɔ ko ni bɛ haŋtsii shishi, ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛfea enɛ kɛkaia mi.” (1 Korintobii 11:24) Ŋmɛlɛtswai fioo komɛi asɛɛ lɛ, agbe Yesu.
Biblia ŋmalɔi kɛ Yesu to gwaŋtɛŋ bi ni agbeɔ kɛshãa afɔle yɛ Hehoo gbi lɛ nɔ lɛ he. (1 Korintobii 5:7) Bɔ ni Hehoo gbijurɔyeli lɛ kai Israelbii lɛ akɛ ahã amɛye amɛhe loo akpɔ̃ amɛ kɛje nyɔŋyeli mli lɛ, nakai nɔŋŋ ni Yesu Gbele Kaimɔ gbi jurɔ lɛ kaiɔ Kristofoi akɛ akpɔ̃ amɛ loo ahã amɛye amɛhe kɛje esha kɛ gbele mli. Ayeɔ Hehoo lɛ daa afi yɛ Nisan 14 yɛ Yudafoi lɛ akalanda lɛ naa; eeenyɛ efee akɛ mra beiaŋ Kristofoi lɛ hu ye Kaimɔ gbi jurɔ lɛ shi kome daa afi.
Daa afi lɛ, kɛ́ eshɛ Nisan 14 yɛ wɔbe nɛɛ kalanda lɛ naa lɛ, mɛi akpekpei abɔ kpeɔ yɛ je lɛŋ hei srɔtoi kɛkaiɔ Yesu gbele lɛ.