Tee Shi Owo Kusum-Nifeemɔi ni Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Bɛ Mli Lɛ!
YESU KRISTO kɛɛ: “Anɔkwale lɛ aaaha nyɛye nyɛhe.” (Yohane 8:32) Hɛɛ, Kristojamɔ haa gbɔmɛi yeɔ amɛhe—amɛyeɔ amɛhe kɛjɛɔ nyɔji ni amɛtsɔmɔ amɛha apasa hemɔkɛyeli lɛ mli, amɛyeɔ amɛhe kɛjɛɔ apasa tsɔɔmɔi amli hemɔkɛyeli kɛ hiɛnɔkamɔ he, amɛyeɔ amɛhe kɛjɛɔ nyɔji ni amɛtsɔmɔ amɛha nifeemɔi ni baa mɔ shi lɛ amli.
Shi, taakɛ eji yɛ blema bei lɛ amli lɛ, Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛ nɔnyɛɛ kpeɔ yɛ bei kɛ bei amli, koni amɛku sɛɛ amɛkɛ amɛhe ayawo tsutsu kusum-nifeemɔi lɛ amli. (Galatabii 4:9, 10) Jeee akɛ kusum-nifeemɔi ni ehe gbɛi lɛ fɛɛ yeɔ awui. Kristofonyo baanyɛ adi maŋ lɛ mli kusum-nifeemɔi komɛi ni hi ni he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ asɛɛ. Shi kɛji akɛ kusum-nifeemɔi lɛ kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kpaaa gbee lɛ, Kristofoi eŋmɛɛɛ saji ahe koni amɛkɛsaa. No hewɔ lɛ, ale Yehowa Odasefoi jogbaŋŋ akɛ mɛi ni kpoɔ akɛ amɛkɛ amɛhe aaawo Blonya gbijurɔyelii, fɔmɔ gbii, kɛ kusum-nifeemɔi krokomɛi ni teɔ shi woɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli.
Nɔ ni jɛɔ shidaamɔ ni yɔɔ ekãa nɛɛ mli baa yɛ bei pii amli ji hefɛoyelii kɛ shitee-kɛ-woo babaoo ni jɛɔ nanemɛi, akutsoŋbii, kɛ wekumɛi ni heee yeee lɛ aŋɔɔ. Nakai enɛ ji titri yɛ Afrika shikpɔji komɛi anɔ, he ni ayeɔ kusum-nifeemɔi babaoo nɔ, yɛ yarafeemɔi, yookpeemɔi, kɛ fɔmɔi ashishi lɛ. Nɔnyɛɛ koni akɛ he awo mli lɛ da naakpa—nɔ ni fataa he bei pii ji hegbeyeiwoo kɛ basabasa-feemɔi. Te Kristofoi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ aaafee tɛŋŋ amɛdamɔ shi shiŋŋ yɛ enɛ naa? Ani amɛaanyɛ amɛkwa béi ni amɛŋmɛɛɛ sane he amɛkɛsaaa? Yɛ hetoohamɔ mli lɛ, nyɛhaa wɔpɛia bɔ ni Kristofoi anɔkwafoi tsu kusum-nifeemɔi ni kɛ Ŋmalɛ lɛ kpaaa gbee lɛ ahe nii amɛha lɛ mli.
Apasa Hemɔkɛyelii ni Kɔɔ Yarafeemɔ Kusumii Ahe
Kusum-nifeemɔi pii yɛ ni kɔɔ yarafeemɔi kɛ gbonyofuu he yɛ Afrika wuoyigbɛ. Mɛi ni yeɔ awerɛho lɛ fiteɔ jenamɔ muu lɛ fɛɛ—loo jenamɔi pii—yɛ shia ni agbo yɛ, ni ahaa la tsoɔ yɛ jɛmɛ be fɛɛ be lɛ. Aguɔ mɛi ni agbo yɛ amɛnɔ lɛ nihoomɔ, akɛ amɛkaku amɛ yitsɔi, loo ni amɛaaju amɛhe po kɛyashi be mli ni aaafu mɔ lɛ. Yɛ no sɛɛ lɛ, amɛkɛ baai krɛdɛi komɛi ni afutu juɔ amɛhe. Ani Kristofoi kpɛlɛɔ kusum-nifeemɔi nɛɛ anɔ? Dabi. Fɛɛ tsɔɔ hemɔkɛyeli ni ayɔɔ yɛ susuma ni gbooo lɛ mli, kɛ bɔ ni asheɔ gbohii lɛ agbeyei waa ahaa.
Jajelɔ 9:5 kɛɔ akɛ: “Shi hiɛkalɔi le akɛ amɛbaagboi; shi gbohii lɛ, amɛleee nɔ ko nɔ ko.” Anɔkwale nɛɛ ni mɔ ko aaale lɛ haa mɔ lɛ yeɔ ehe kɛjɛɔ gbeyei ni eeeshe ‘gbohii lɛ amumɔi’ lɛ he. Shi, mɛni esa akɛ Kristofonyo afee beni wekumɛi kɛ jwɛŋmɔ kpakpa kɛɔ lɛ akɛ ekɛ ehe awo nifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ?
Susumɔ Afrika Odasefonyo ko ni atsɛɔ lɛ Jane, ni etsɛ gbo lɛ niiashikpamɔ lɛ he okwɛ. Beni eshɛ shia ni afeɔ yara lɛ yɛ lɛ, akɛɛ lɛ akɛ, lɛ kɛ wekumɛi ni eshwɛ lɛ baajo kɛbɔle gbonyo lɛ jenamɔ muu lɛ fɛɛ koni akɛjɔɔ mɔ ni egbo lɛ mumɔ lɛ he. Jane kɛɛ: “Ákɛ Yehowa Odasefoi ateŋ mɔ kome lɛ, minyɛŋ mikɛ mihe awo nifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ mli. Shi, enɔ jetsɛremɔ beni afu gbonyo lɛ sɛɛ lɛ, wekumɛi onukpai lɛ kɛɛ amɛbaaju wekumɛi ni agbo ashi amɛ lɛ ahe koni akɛbu amɛhe kɛjɛ mɔ ni gbo lɛ mumɔ lɛ he. Mikpoo mihe ni mikɛaawo enɛ hu mli lɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, átsi Awo naa yɛ shia ko mli. Esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni taoɔ ana lɛ lɛ anu dãa ni wa ni aje gbɛ asaa aha enɛ lɛ.
“Mikpoo enɛ feemɔ. Mitee shia moŋ, ni miyahoo niyenii, ni mikɛtee shia ni Awo yɔɔ mli lɛ. Enɛ dɔ miweku kɔkrɔɔ lɛ waa diɛŋtsɛ. Miwekumɛi lɛ susu akɛ mibɛ pɛpɛɛpɛ.” Nɔ ni fe nakai lɛ, amɛye ehe fɛo ni amɛlomɔ lɛ, akɛ: “Akɛni okpoo wɔ kusumii lɛ yɛ ojamɔ hewɔ lɛ, otsɛ mumɔ lɛ baahao bo. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ofɔŋ bii po.” Jane eŋmɛɛɛ gbɛ ni aye enɔ. Mɛni jɛ mli ba? Ekɛɛ: “Miyɛ bii enyɔ beni afeɔ yara lɛ. Amrɔ nɛɛ miyɛ ekpaa! Enɛ eha mɛi ni wie shi mi akɛ mifɔŋ bii dɔŋŋ lɛ ahiɛ egboi.”
Bɔlɛnamɔ mli “Hetsuumɔ”
Kusum-nifeemɔ kroko kɔɔ hefatalɔ ko ni agbo ashi lɛ lɛ hetsuumɔ yɛ jamɔ naa lɛ he. Kɛ ŋa ko gbo lɛ, ewekumɛi kɛ yoo lɛ nyɛmi yoo loo yoo kroko ni ji wekunyo ni bɛŋkɛ eŋa ni egbo lɛ baaba abaha lɛ. Esa akɛ ekɛ yoo nɛɛ ana bɔlɛ. Ni no sɛɛ dani ebaanyɛ ekɛ mɔ ni esumɔɔ abote gbalashihilɛ mli. Nakai nɔŋŋ afeɔ kɛ yoo ko wu gbo. Asusuɔ akɛ nifeemɔ nɛɛ tsuuɔ hefatalɔ ni yɔɔ wala mli lɛ he kɛjɛɔ hefatalɔ ni egbo lɛ “mumɔ” lɛ he.
Mɔ fɛɛ mɔ ni aaakpoo “hetsuumɔ” nɛɛ kɛ wekumɛi lɛ amlifu baaba enɔ. Abaatsi he kɛjɛ ehe, abaaye ehe fɛo ni abaalomɔ lɛ. Ni kɛlɛ, Kristofoi kpoɔ kusum-nifeemɔ nɛɛ sɛɛdii. Amɛle akɛ bɔlɛnamɔ ni aaaya nɔ yɛ gbalashihilɛ lɛ sɛɛ lɛ ji hebulemɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, ni ejeee “hetsuumɔ” ko kwraa. (1 Korintobii 6:18-20) Agbɛnɛ hu, esa akɛ Kristofoi abote gbalashihilɛ mli “yɛ Nuntsɔ lɛ mli” pɛ.—1 Korintobii 7:39.
Zambia Kristofonyo ko ni atsɛɔ lɛ Violet wu gbo. Yɛ sɛɛ mli lɛ, wekumɛi lɛ kɛ nuu ko ba eŋɔɔ, ni amɛmiima nɔ mi doo akɛ ekɛ nuu lɛ ana bɔlɛ. Violet ekpɛlɛɛɛ nɔ, ni nɔ ni bafee etoigbalamɔ ji akɛ ekasha nu kɛmiijɛ maŋ lɛ nu bu lɛ mli. Abɔ lɛ kɔkɔ hu akɛ ekanyiɛ yɛ maŋ lɛ gbɛjegbɛ lɛ nɔ koni efɔŋ ko akabanina lɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, eŋmɛɛɛ gbɛ ni wekumɛi loo nanemɛi ni yɔɔ akrowa lɛ awo ehe gbeyei.
Yɛ sɛɛ mli lɛ, afã Violet akɛ ebapue yɛ maŋ saneyeli he ko. Ekɛ ekãa jaje e-Ŋmalɛ naa yiŋtoi ni ha ekpoo bɔlɛnamɔ ni esaaa ni ekɛ ehe aaawo mli lɛ etsɔɔ. Saneyeli he lɛ bu lɛ bem, amɛnyɛŋ amɛnyɛ enɔ ni ekɛ ehe awo kusum-nifeemɔi kɛ blemasaji ni kɛ ehemɔkɛyelii kpaaa gbee lɛ amli. Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ji akɛ, eshidaamɔ shiŋŋ akɛ eŋmɛɛɛ sane he lɛ ba nɔnyɛɛ ni akɛba Odasefoi krokomɛi ni yɔɔ akrowa lɛ shishi ni kɛ sane ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ kpe yɛ sɛɛ mli lɛ shi.
Afrika Odasefonyo ko ni atsɛɔ lɛ Monika damɔ shi shiŋŋ yɛ nɔnyɛɛ ni tamɔ nɛkɛ naa beni ewu gbo lɛ sɛɛ. Nuu lɛ wekumɛi ma nɔ mi akɛ amɛbaaha lɛ wu kroko. Monika kɛɛ: “Mikpoo, ni mitswa mifai shi akɛ mabo famɔ ni yɔɔ 1 Korintobii 7:39 lɛ toi.” Shi nɔnyɛɛ lɛ baaa shi. Monika kɛɛ: “Amɛwo mihe gbeyei. Amɛkɛɛ: ‘Kɛ okpɛlɛɛɛ nɔ lɛ, oboteŋ gbalashihilɛ mli dɔŋŋ.’ Amɛkɛɛ po akɛ minanemɛi Kristofoi lɛ ateŋ mɛi komɛi etsuu amɛhe yɛ teemɔŋ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ.” Fɛɛ sɛɛ lɛ, Monika damɔ shi shiŋŋ. Ekɛɛ: “Mihi shi akɛ oshijafonyo afii enyɔ, ni yɛ no sɛɛ lɛ mibote gbalashihilɛ mli ekoŋŋ yɛ Kristofoi agbɛ nɔ.” Monika miisɔmɔ bianɛ akɛ daa gbɛgbalɔ.
Musu Sharakemɔi kɛ Mɛi ni Gboiɔ Dani Afɔɔ Amɛ
Esa akɛ Kristofoi ni yɔɔ Afrika wuoyigbɛ lɛ kɛ kusumii ni kɔɔ musu sharakemɔi kɛ mɛi ni gboiɔ dani afɔɔ amɛ lɛ ahe lɛ hu akpe. Osharai ni tamɔ nɛkɛ jɛ emuu ni adesa yeee—jeee ŋwɛi toigbalamɔ. (Romabii 3:23) Shi kɛji akɛ yoo ko musu sharake lɛ, Afrika kusumii komɛi biɔ ni ashwie lɛ kɛjɛ gbɔmɛi ateŋ kɛyashi be ko.
Yoo ko ni musu sharake etsɛko naa kpɛ ehe beni ena ni Odasefonyo ko nyiɛ kɛmiiba eshia lɛ mli. Beni ebɛŋkɛ pɛ ni ebo etsɛ akɛ: “Kaaba biɛ! Taakɛ wɔ kusum ji lɛ, esaaa akɛ ayasaraa yoo ni musu esharake.” Shi, Odasefonyo lɛ kɛɛ lɛ akɛ, Yehowa Odasefoi kɛ Biblia mli sane lɛ yaa gbɔmɛi sɔrɔtoi fɛɛ ŋɔɔ, ni amɛyeee maŋ lɛ kusum ni kɔɔ musu sharakemɔ he lɛ nɔ. Kɛkɛ ni ekane Yesaia 65:20, 23 etsɔɔ lɛ, ni etsɔɔ mli akɛ, musu sharakemɔi kɛ mɛi ni gboiɔ dani afɔɔ amɛ lɛ baŋ lɛ nakai yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli. Yɛ enɛ hewɔ lɛ yoo lɛ kpɛlɛ shia Biblia mli nikasemɔ nɔ.
Apasa hemɔkɛyeli he kusumii baanyɛ afata gbekɛbii ni gboiɔ dani afɔɔ amɛ lɛ afũu he. Beni Odasefonyo ko ni atsɛɔ lɛ Joseph tee fũu ko ni tamɔ nɛkɛ shishi lɛ, akɛɛ lɛ akɛ, esa akɛ mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ fɛɛ kɛ baai komɛi afɔ amɛdɛ̃ ni amɛkɛ tsofa lɛ akpa amɛ tsitsi nɔ. Akɛɛ enɛ tsiɔ gbekɛ lɛ “mumɔ” ni aaaba ni ebaye amɛ awui lɛ naa. Joseph kɛ bulɛ kpoo, akɛni ele Biblia mli tsɔɔmɔ akɛ gbohii lɛ nyɛŋ aye hiɛkalɔi awui hewɔ. Ni kɛlɛ, mɛi komɛi bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaanyɛ enɔ koni ekɛ tsofa lɛ akpa. Joseph kpoo ekoŋŋ. Beni mɛi krokomɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ na Kristofonyo nɛɛ shidaamɔ ni yɔɔ ekãa lɛ, amɛ hu amɛkpoo baai lɛ.
Kwa Béi, shi Daamɔ Shi Shiŋŋ
Hiɛkalɔi agbeyeishemɔ kɛ bɔ ni asumɔɔɔ kwraa akɛ aaatsi he kɛaajɛ mɔ he lɛ baanyɛ afee nɔnyɛɛi ni naa wa waa ni aaaha mɔ ko aŋmɛɛ saji ahe ni ekɛsaa. Abɛi 29:25 kɛɔ akɛ: “Gbɔmɔ shemɔ tsɔɔ tsɔne.” Niiashikpamɔi ni etsɔ hiɛ lɛ yeɔ anɔkwale ni nakai kuku lɛ naagbee fã lɛ ji lɛ he odase: “Shi mɔ ni ŋɔɔ ehiɛ efɔɔ Yehowa nɔ lɛ, aaabu ehe.”
Shi kɛlɛ, abaanyɛ akwa béi yɛ bei pii amli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kɛ atsɛ Kristofonyo ko kɛtee wekunyo ko yara shishi lɛ, esaaa akɛ emɛɔ kɛyashiɔ be mli ni eeena ehe yɛ shihilɛ ni aaaha eŋmɛɛ saji ahe ni ekɛsaa lɛ mli. “Hiɛtɛlɔ naa efɔŋ ni baa, ni eteeɔ ehe; shi mɛi ni nako jwɛŋmɔ lɛ batsɔɔ he kɛhoɔ, ni amɛnaa nɔ̃.”—Abɛi 27:12.
Eeefee nilee gbɛ akɛ ooobi nɔ̃ kusumii ni baaya nɔ yɛ jɛmɛ. Kɛ esumɔŋ enɛɛmɛi lɛ, Kristofonyo lɛ kɛ hegbɛ nɛɛ baatsu nii ni ekɛtsɔɔ nɔ hewɔ ni enyɛŋ ekɛ ehe awo mli lɛ mli, koni ekɛ “mlijɔlɛ kɛ bulɛ ni mli kwɔ afee.” (1 Petro 3:15, NW) Kɛ Kristofonyo ko tsɔ hiɛ ekɛ bulɛ tsɔɔ eshidaamɔ ni damɔ Biblia lɛ nɔ lɛ mli lɛ, efɔɔ kaa akɛ ewekumɛi kɛ bulɛ haa ehemɔkɛyelii lɛ ni amɛkɛ hegbeyeiwoo kɛ nɔnyɛɛ efɔɔɔ nitsumɔ.
Bɔ fɛɛ bɔ ni wekumɛi aaafee lɛ, Kristofonyo nyɛŋ aŋmɛɛ saji ahe kɛkɛ ni ekɛsaa, kɛtsɔ blemasaji ni gbeɔ Nyɔŋmɔ he guɔ lɛ sɛɛnyiɛmɔ nɔ—ni hegbeyeiwoi loo jɛmɔi abɔ ni akɛaaba enɔ lɛ kɔɔɔ he eko. Aha wɔye wɔhe kɛjɛ gbeyeishemɔ ni damɔ apasa hemɔkɛyeli nɔ lɛ mli. Bɔfo Paulo wo hewalɛ akɛ: “Odehe Kristo eha wɔye, no hewɔ lɛ, nyɛdamɔa shi shiŋŋ, ni nyɛkahaa abɔa nyɛ nyɔŋyeli apã lɛ dɔŋŋ.”—Galatabii 5:1.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]
Mɛi pii heɔ yeɔ akɛ mɔ ni gbo etsɛko lɛ baanyɛ afee mlidamɔlɔ, ni ekɛ shɛɛ saji ayaha mɛi ni egboi jeeŋmɔ lɛ