Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w95 8/15 bf. 23-27
  • Wekui ni Yeɔ Anɔkwa Haa Yifalɛ Yaa Hiɛ Kɛ Foi yɛ Sri Lanka

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Wekui ni Yeɔ Anɔkwa Haa Yifalɛ Yaa Hiɛ Kɛ Foi yɛ Sri Lanka
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Saneyitsei Bibii
  • Kaa lɛ ni Akpee Naa
  • Weku ni Ato He Gbɛjianɔ Jogbaŋŋ Kɛ Yijiemɔ Baa
  • Shitee-kɛ-woo Feɔ Weku Ekome yɛ Anɔkwa Jamɔ Mli
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
w95 8/15 bf. 23-27

Wekui ni Yeɔ Anɔkwa Haa Yifalɛ Yaa Hiɛ Kɛ Foi yɛ Sri Lanka

SRI LANKA, ni ale kɛbashi 1972 akɛ Ceylon lɛ, ji ŋshɔkpɔ fɛfɛo, ni tɛŋ tsei eyi jɛmɛ ŋshɔnaa fɛɛ obɔ, kɛ gɔji ni tsara nɔ, kɛ shiaŋai bibii. Nɔ ni yɔɔ gɔji ashikpɔŋ lɛ teŋ ji Adam’s Peak, ni ekɛlɛ ji mitai 2243, ni eji he ko ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ kɛha jamɔi titrii ejwɛ.a Nɔ ni bɛŋkɛ jɛmɛ ji World’s End, kɛ etɛsaa ni maa eyi shi fe mitai 1500 lɛ. Nɛkɛ he nɛɛ haa anaà hei ni yɔɔ naakpɛɛ fe fɛɛ yɛ Sri Lanka lɛ ateŋ ekome.

Sri Lanka bii akpekpei 18 lɛ ablema shihilɛ yɛ miishɛɛ. Kɛjɛ afii ohai enumɔ D.Ŋ.B. lɛ mli ni India kɛ Europa shikwɛɛ bii ni jɛ India kooyigbɛ ebahi ŋshɔkpɔ lɛ fɛɛ nɔ. Amɛji Sinhalese bii, ni amrɔ nɛɛ amɛyifalɛ feɔ gbɔmɛi lɛ amlijaa ejwɛ mli etɛ lɛ. Kɛkɛ ni aaafee afii ohai 12 lɛ mli ni Tamil bii babaoo jɛ India wuoyigbɛ amɛba; mɛnɛɛmɛi hiɔ ŋshɔkpɔ lɛ kooyigbɛ kɛ bokagbɛ titri. Portugal bii, Dutch bii kɛ Ŋleshi bii hu eshi amɛ kadimɔ nii ni jɛ shihemɔ maji lɛ agbii lɛ amli lɛ yɛ amɛsɛɛ. Kɛfata he lɛ, amlakui jarayelɔi ni jɛ Arabia kɛ Malaya shikpɔji ni shwɛ fioo ni nu abɔle he lɛ anɔ lɛ ebahi maŋbii lɛ ateŋ. Agbɛnɛ hu, Europabii, Parisbii, kɛ Chinabii, kɛ mɛi krokomɛi kɛ jɛmɛ efee amɛshihilɛ he.

Yɛ majianɔ bii ni amɛfutu nɛɛ sɛɛ lɛ, wiemɔi kɛ jamɔ ni yɔɔ Sri Lanka lɛ jieɔ bɔ ni amɛjɛ shihilɛi sɔrɔtoi amli lɛ kpo. Wiemɔ titri ni yɔɔ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ ji Sinhalese, Tamil, kɛ Ŋleshi. Kɛ hoo lɛ, Sri Lanka bii pii wieɔ wiemɔi etɛ lɛ amli enyɔ. Wekui lɛ ashihilɛ hu naa gbɛfaŋnɔ babaoo yɛ gbɔmɛi lɛ ajamɔ lɛ mli. Sinhalese bii pii ji Buddhabii, yɛ be mli ni Tamil bii pii hu ji Hindubii. Mɛi ni ji Arabia loo Malayabii kɛ amɛhe kpɛtɛɔ Islam he, ni mɛi ni jɛ Europa gbɛ lɛ ji Kristendom sɔlemɔi, Katolik kɛ Protestantbii.

Kaa lɛ ni Akpee Naa

Enɛɛmɛi fɛɛ ji kaa ko ni da waa kɛha Yehowa Odasefoi ni yɔɔ Sri Lanka lɛ. Amɛtsuɔ nii waa koni amɛtsu Yesu famɔ lɛ he nii: “Ni aaashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ atsɔɔ je nɛŋ fɛɛ, ni akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase.” (Mateo 24:14) Yɛ wiemɔi babaoo ni esa akɛ amɛtsu he nii lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, sanekpakpa shiɛlɔi lɛ baanyɛ awie atsɔɔ Buddhafoi, Hindubii, Kristendom sɔlemɔi lɛ amli bii, kɛ agbɛnɛ mɛi ni kɛɛ Nyɔŋmɔ bɛ—fɛɛ yɛ shiɛmɔ ŋmɛlɛtswai fioo ko mli.

Bɔni afee ni amɛfee mɛi ni amɛ sɔɔmɔ mɔɔ shi lɛ, esa akɛ shiɛlɔi lɛ ahiɛ Buu-Mɔɔ kɛ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ kɛ Biblia kasemɔ he woji krokomɛi yɛ Tamil, Sinhalese, kɛ Ŋleshi wiemɔi amli. Mɛi ni yɔɔ hewalɛ ni amɛaanyɛ lɛ hiɛɔ Bibliai po yɛ nakai wiemɔi lɛ amli. Shiɛlɔi lɛ na miishɛɛ babaoo beni ajie woji bibii, Ani Nyɔŋmɔ Susuɔ Wɔhe Lɛlɛŋ? kɛ Our Problems—Who Will Help Us Solve Them? kɛ dɛhiɛmɔ wolo, Ani Je Nɛɛ Baaya Nɔ Ahi Shi? yɛ wiemɔi etɛ lɛ amli yɛ be kome mli lɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ ana dɛŋdadei babaoo kɛha nitsumɔ.

Odasefoi lɛ etsu nii waa kɛjɛ 1912, beni Charles Taze Russell, Majimaji Ateŋ Biblia Kaselɔi Akuu lɛ sɛinɔtalɔ lɛ kɛ be kuku basara Ceylon lɛ. Shi, ehe bahia ni shweremɔ ni sa kadimɔ lɛ amɛ be mli ni Buu-Mɔɔ Biblia Gilead Skul lɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ aaaba yɛ 1947. Kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛbaa nɛɛ, shiɛlɔi ni yɔɔ Sri Lanka lɛ ena yibiiwoo fɛfɛo ni ejɛ amɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli eba lɛ. Yɛ 1994 lɛ, Maŋtsɛyeli shiɛlɔi 1,866 lɛ fee shia Biblia mli nikasemɔi 2,551 daa nyɔŋ nɔ, kɛ aja mli. Ni mɛi 6,930 ni ba Kaimɔ lɛ shishi lɛ miihe ashɛ shiɛlɔi ni yɔɔ asafoi lɛ fɛɛ mli lɛ ayifalɛ nɔ toi ejwɛ. Mɛɛ jɔɔmɔ ni yɔɔ naakpɛɛ nɛ!

Kɛ akɛto maji krokomɛi ahe lɛ, nɔyaa ni yaa nɔ yɛ Sri Lanka lɛ baanyɛ afee nɔ ni yɔɔ shɔ̃ɔ. Nɔ ni haa ebaa lɛ nakai lɛ ekome miihe afee ekomefeemɔ ni mli wa ni kã weku lɛ teŋ lɛ. Shi, nibii baanyɛ aya nɔ yɛ gbɛ kroko nɔ hu. Beni Roma asraafoi lɛ anɔ asafoatsɛ Kornelio mɔ anɔkwale lɛ mli lɛ, eshiabii lɛ hu yafata ehe. (Bɔfoi lɛ Asaji 10:1, 2, 24, 44) Bɔfoi lɛ Asaji awolo lɛ hu tsiɔ Kristofoi ashiai komɛi ni yɔɔ ekãa, ni Lidia, Krispo, kɛ gbokɛlɛfoi akwɛlɔ ni wo Paulo kɛ Sila tsuŋ lɛ ashiabii fata he lɛ atã.—Bɔfoi lɛ Asaji 16:14, 15, 32-34; 18:8.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, wekui ni efee ekome he baanyɛ aba sɛɛnamɔ, kɛ gbɛjianɔtoo kpakpa kɛ hekãmɔ yɛ anɔkwayeli mli fata he lɛ. Akɛni Yesaia 60:22 wiemɔi lɛ yɔɔ ejwɛŋmɔ mli hewɔ lɛ, jeeŋmɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ Ray Matthews kɛɛ: “Etamɔ nɔ ni Yehowa eha nibii miiya nɔ kɛ foi agbɛnɛ yɛ be ni sa mli, jeee kɛtsɔ aŋkroaŋkroi pɛ nɔ, shi kɛtsɔ shiabii hu nɔ.”

Weku ni Ato He Gbɛjianɔ Jogbaŋŋ Kɛ Yijiemɔ Baa

Shiabii anɔkwafoi ni tamɔ nɛkɛ yɛ Sri Lanka ŋmɛnɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Sinnappa weku lɛ ni yɔɔ Kotahena, ni yɔɔ Colombo, ni ji Sri Lanka maŋtiase lɛ kpokpaa lɛ fã lɛ yɛ. Eyɛ mli akɛ weku yitso, Marian, gbo etsɛko moŋ, shi eŋa, Annamma, kɛ ebii 15 lɛ ateŋ mɛi 12, ni amɛye kɛjɛ afii 13 kɛyashi 33 lɛ yaa nɔ amɛsɔmɔɔ Yehowa akɛ weku kome. Beni aŋmaa sane nɛɛ, no mli lɛ abaptisi gbekɛbii lɛ ateŋ mɛi kpaanyɔ, ni amɛteŋ mɛi etɛ yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli, ni miisɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔi. Mɛi krokomɛi etɛ hu kɛ amɛhe ewo gbɛgbamɔ wamɔ sɔɔmɔ lɛ mli yɛ be kɛ bei amli. Mɛi ni fata gbekɛbii ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ ahe ji shiɛlɔi ejwɛ ni abaptisiko amɛ. Kɛfata he lɛ, nabii ejwɛ ni darako kwraa miikase Biblia lɛ ni amɛkɛ Colombo North Yehowa Odasefoi Asafo lɛ yaa Kristofoi akpeei.

Annamma nu Maŋtsɛyeli sanekpakpa lɛ he klɛŋklɛŋ yɛ 1978, beni ehe Buu-Mɔɔ lɛ ekome. Aje Biblia lɛ kasemɔ shishi, ni beni agbe Biblia kasemɔ wolo, Anɔkwale ni kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli lɛ kasemɔ naa lɛ, Annamma jɔɔ ewala nɔ eha Yehowa Nyɔŋmɔ ni abaptisi lɛ, ni ekɛto okadi efɔ shi eha shiabii lɛ ateŋ mɛi pii.

Taakɛ asraafonyo Kornelio ji lɛ, Annamma yɛ gbɛjianɔtoo kpakpa yɛ eshia lɛ mli. Annamma kɛɛ: “Esa akɛ wɔto gbɛjianɔ kɛha Kristofoi akpeei kɛ kpeei wuji—ni skul fata he. Atade ni wɔɔwo fee naagba, shi yɛ Yehowa jɔɔmɔ hewɔ lɛ, wɔnyɛɔ wɔkpɛɔ atadei heei kɛhaa kpee wulu fɛɛ kpee wulu. Weku muu lɛ fɛɛ shɛɔ jɛmɛ ni amɛwo atadei ni hi ni amɛye nii jogbaŋŋ hu—kɛ ŋmɔlɔ ni da hu ni anaa yɛ amɛhiɛ.”

Gbekɛbii lɛ kɛ suɔmɔ kaiɔ amɛ weku gbɛjianɔtoo lɛ. Bɔni afee ni amɛye amɛbua ni weku muu lɛ fɛɛ aya Kristofoi akpeei lɛ, akɛ gbɛnaa nii krɛdɛi komɛi woɔ amɛteŋ mɛi ni edara lɛ adɛŋ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Mangala fɔɔ atadei ahe, ni Winnifreda toɔ nii anɔ. Winnifreda, ni yeɔ buaa bibii lɛ koni amɛwo amɛ atadei lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ tamɔ mɔ ni esaa ehe jogbaŋŋ beni amɛshiɔ shia lɛ.”

Ato mumɔŋ nibii ahe gbɛjianɔ jogbaŋŋ hu. Biyoo Pushpam, ni amrɔ nɛɛ eji daa gbɛgbalɔ lɛ kaiɔ akɛ: “Wɔ weku lɛ nyaa Biblia lɛ kanemɔ kɛ daa gbi Biblia ŋmalɛ lɛ mlitii he kutuu.” Annamma kɛfata he akɛ: “Gbekɛ fɛɛ gbekɛ yɛ lɛ diɛŋtsɛ e-Biblia, Buu-Mɔɔ, kɛ woji krokomɛi lɛ eko. Miboɔ amɛ wiemɔi fɛɛ yɛ kpeei ashishi lɛ toi jogbaŋŋ. Kɛ ehe miihia lɛ, mikɛ hewalɛwoo kɛ jajemɔ tsaa nɔ yɛ shia. Wɔkɛ gbi lɛ baa naagbee yɛ ekomefeemɔ mli kɛ wɔ weku sɔlemɔ.”

Gbekɛbii lɛ ateŋ mɛi ni edara lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ waa yɛ Annamma ni amɛye amɛbua lɛ koni ekɛ Kristofoi atsɔsemɔ aha mɛi fɛɛ ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ mli. Shi kɛlɛ, be he gbɛjianɔtoo ni yɔɔ shiŋŋ lɛ etsiii bɔ ni amɛshweɔ ni amɛna sanekpakpa lɛ shiɛmɔ mli gbɛfaŋnɔ yɛ amɛshia lɛ sɛɛ lɛ gbɛ. Kɛ abua fɛɛ naa lɛ, weku lɛ mli bii sɔrɔtoi kɛ akutso lɛ mli bii feɔ shia Biblia mli nikasemɔi 57. Shaanuu Rajan kɛɛ: “Weku lɛ feɔ Biblia mli nikasemɔi ni woɔ yibii. Mi-ŋa, Pushpam, ena hegbɛ akɛ eeena bɔ ni mɛi ni ekɛ amɛ kaseɔ nii lɛ ateŋ mɔ kome jɔɔ ewala nɔ eha Yehowa.”

Weku ni da nɛɛ ni shi Roma Katolik Sɔlemɔ lɛ hoso Kotahena maŋ lɛ. Eyɛ mli akɛ osɔfo lɛ diɛŋtsɛ eyasaraaa weku lɛ koni ele nɔ hewɔ moŋ, shi ebi ni esɔlemɔ lɛ mli bii lɛ atao sane lɛ mli. Sanegbai pii tee nɔ, titri lɛ yɛ Triniti tsɔɔmɔ lɛ he. Annamma kɛ ehe fɔɔ Yehowa kɛ Biblia lɛ nɔ be fɛɛ be ni ekɛfãa ehemɔkɛyeli he. Ŋmalɛ ko ni esumɔɔ waa yɛ nakai sanegbai lɛ amli ji Yohane 17:3.

Sinnappa shiabii lɛ yeɔ odase amɛtsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ, gbɛjianɔtoo kpakpa kɛ mɔdɛŋbɔɔ kɛ hekãmɔ baanyɛ awo yibii ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli. Kɛtsɔ amɛ mɔdɛŋbɔɔ kɛ ekãa nɔ lɛ, Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ayinɔ hee ko miidara, fɛɛ kɛha Yehowa yijiemɔ.

Shitee-kɛ-woo Feɔ Weku Ekome yɛ Anɔkwa Jamɔ Mli

Ratnam weku lɛ yɛ gbɛjegbɛ lɛ nɔ, ni kɛjɛ jɛmɛ kɛmiiya Sinnappa bii lɛ ashia lɛ feɔ shitoi fioo ko, yɛ Narhenpitya, Colombo kpokpaa kroko nɔ. Amɛ hu amɛji tsutsu Roma Katolikbii. Yɛ 1982 mli ni Odasefoi ni kɛ amɛhe ewo shia kɛ shia sɔɔmɔ lɛ mli lɛ yana Balendran, biyoo nukpa Fatima wu. Akɛ weku muu lɛ fɛɛ je Biblia lɛ kasemɔ shishi. Etsɛɛɛ ni amɛbii etɛ lɛ bɔi amɛ Naa, Ignasiamal, saji ni kɔɔ Nyɔŋmɔ gbɛi he lɛ bimɔ. Beni gbekɛbii lɛ kɛ hetoo ha akɛ “Yehowa” lɛ, amɛtee Naa lɛ miishɛɛ shi, ni akɛ lɛ je Biblia lɛ kasemɔ shishi. Yɛ sɛɛ mli lɛ, ebiyei lɛ ateŋ mɛi enyɔ, Jeevakala kɛ Stella, bafata nikasemɔ lɛ he, ni beni shɛɔ 1988 lɛ, abaptisi mɛi etɛ lɛ fɛɛ.

No mli ni Balendran kɛ Fatima kɛ anɔkwale lɛ ha Fatima nyɛmimɛi yei lɛ ateŋ mɔ kroko, Mallika, kɛ ewu, Yoganathan. Abaptisi gbalashihilɛ mli hefatalɔi nɛɛ yɛ 1987, ni amɛdu Yehowa he suɔmɔ ni daa amɛwo amɛbii enyɔ lɛ amli. Pushpa, Fatima nyɛmimɛi yei lɛ ateŋ mɔ kome ji mɔ ni nyiɛ sɛɛ. Ejɔɔ ehe nɔ ni abaptisi lɛ yɛ 1990. Beni eyɔɔ Tokyo lɛ, ewu, Eka, kɛ ehe bɔ asafo ko ni wieɔ Ŋleshi wiemɔ he, ni Pushpa ye ebua amɛ binuu fioo, Alfred, koni amɛtsɔse lɛ yɛ Yehowa gbɛ nɔ.

Kɛbashi biɛ lɛ, Ratnam weku lɛ mli gbekɛbii nyɔŋma lɛ ateŋ mɛi ejwɛ emɔ anɔkwa jamɔ mli. Miishɛɛ sane ji akɛ, mɛi krokomɛi etɛ miiya hiɛ yɛ Biblia lɛ ni amɛkaseɔ yɛ teemɔŋ lɛ mli. Abaptisi nabii 11 lɛ ateŋ mɔ kome, gbekɛ yoo Pradeepa momo. Aatsɔɔ bibii kpawo krokomɛi hu nii daa kɛmiitsɔ amɛ weku Biblia mli nikasemɔi anɔ. Kɛfata he lɛ, amɛkɛ gbɔmɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ miifee shia Biblia mli nikasemɔi 24 yɛ akutso lɛ mli.

Enɛɛmɛi fɛɛ baaa lɛ nakai yɛ gbɛ ni yɔɔ mlɛo nɔ. Weku shitee-kɛ-woo ba kɛjɛ shishijee. Tsɛ lɛ, Muthupillai, kɛ nyɛmimɛi hii onukpai lɛ teɔ shi amɛwoɔ weku lɛ mli nyo ni aaaya kpeei yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ loo ni ekɛ ehe aaawo maŋ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ waa. Yɛ be mli ni enɛɛmɛi ekomɛi kɔɔ shweshweeshwe ni mɔ lɛ aaafee he lɛ, Muthupillai kɛfata he akɛ: “Mitu mihe miha ‘hetselɔi’ lɛ kwraa, ni mikpɛlɛɛɛ miweku lɛ ni aaashi Katolik Sɔlemɔ lɛ nɔ.” Shi, amrɔ nɛɛ, eheɔ eyeɔ akɛ amɛmiija anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, ejaakɛ enyɛɔ enaa sɛɛnamɔi ni amɛ hemɔkɛyeli lɛ kɛbaha amɛ lɛ.

Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, be ko lɛ amɛ shiatsɛ Buddhanyo lɛ bɔ mɔdɛŋ ni efã amɛ kɛjɛ eshikpɔŋ ni amɛyɔɔ nɔ lɛ nɔ kɛtsɔ wɔŋ-kpãa nɔ. Eba gbɛkɛ ko ni ekɛ abonuai ni akɛfee “wɔŋ” bashwie shia lɛ he kɛ-bɔle. Akutsoŋbii ni heɔ apasa hemɔkɛyeli amɛyeɔ lɛ she gbeyei, amɛ fɛɛ amɛmiikpa nɔ fɔŋ ko ni aaaba Ratnam weku lɛ nɔ lɛ gbɛ. Shi, beni Ignasiamal na enɛ lɛ, lɛ kɛ gbekɛbii lɛ kɔlɔ tso yibii nɛɛ ni amɛsheee gbeyei ni hekpokpomɔ ko bɛ mli—ni nɔ ko nɔ ko efeee amɛ. Amɛ nifeemɔ ni gbeyeishemɔ bɛ mli lɛ fee odaseyeli kpele yɛ he ni amɛyɔɔ lɛ, ni eha gbɔmɛi na bulɛ babaoo kɛha amɛ. Stella nyɛ eje shia Biblia mli nikasemɔi enyɔ shishi yɛ shiai ni bɛŋkɛ amɛ lɛ amli. Akɛni enɛ wo lɛ hewalɛ hewɔ lɛ, shaayoo Nazeera hu kpɛlɛ ni akɛ lɛ akase Biblia lɛ.

Beni ekwɛɔ jɔɔmɔi babaoo ni eba eweku lɛ nɔ lɛ, Ignasiamal kɛɛ: “Mina miishɛɛ waa yɛ mumɔŋ shweremɔ ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ hewɔ. Yehowa ejɔɔ wɔ ejaakɛ shitee-kɛ-woo lɛ eba shi, ni ekomefeemɔ ni yɔɔ wɔ weku lɛ mli lɛ etee hiɛ.”

Mɛɛ jɔɔmɔ wekui wuji nɛɛ efee nɛkɛ. Amɛkɛ amɛgbeei efata wekui bibii, fɔlɔ kome wekui, kɛ Kristofoi oshijafoi ni miibɔ mɔdɛŋ waa ni Maŋtsɛyeli sanekpakpa jajemɔ lɛ aya nɔ kɛ foi, yɛ “shikpɔŋ ni kpɛlɛɔ kaŋkaŋ,” taakɛ gbɛi Sri Lanka lɛ shishi tsɔɔ lɛ nɔ lɛ he. Sri Lanka Odasefoi lɛ kɛ amɛ nanemɛi Kristofoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ miikwɛ Paradeiso ni wɔbaanyɛ wɔkai bianɛ po yɛ be kɛ bei amli, beni wɔnaa Sri Lanka ni yɔɔ fɛo lɛ ŋshɔnaa kɛ gɔji lɛ gbɛ.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Akɛɛ shikpɔŋ lɛ fã ko ni da ni enyɔ shi lɛ ji Adam, Buddha, Siva, kɛ “Hetselɔ” Thomas fɛɛ aŋkroaŋkro nanemaa he kadimɔ nii, yɛ Muslim, Buddha, Hindu, kɛ sɔlemɔ lɛ blemasaji amli.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 24, 25]

Mɛi pii miikpɛlɛ Kristofoi ashiɛmɔ kɛ tsɔɔmɔ nɔ yɛ Sri Lanka

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje