Sanebimɔi Ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ
Akɛni blema osɔfo ni egbɛi ji Melkizedek lɛ ji gbɔmɔ diɛŋtsɛ hewɔ lɛ, mɛni hewɔ Biblia lɛ kɛɔ akɛ “ebɛ wekukpaa” lɛ?
Awie nɛkɛ wiemɔ nɛɛ yɛ Hebribii 7:3. Kadimɔ kuku lɛ yɛ wiemɔi ni bɔle he lɛ amli:
“Shi Melkizedek nɛɛ, lɛ ji Salem maŋtsɛ, Nyɔŋmɔ Ofe lɛ osɔfo, ni kɛ Abraham yakpe beni eku esɛɛ kɛjɛ maŋtsɛmɛi lɛ agbee lɛ mli ni ejɔɔ lɛ, ni Abraham ha lɛ nii lɛ fɛɛ mlijaai nyɔŋma mli ekome, mɔ ni klɛŋklɛŋ, kɛ atsɔɔ egbɛi lɛ shishi lɛ, eji jalɛ maŋtsɛ, shi no sɛɛ hu lɛ Salem maŋtsɛ, ni ji hejɔlɛ maŋtsɛ lɛ; mɔ ni bɛ tsɛ, ebɛ nyɛ, ebɛ wekukpaa, ebɛ gbii ashishijee loo wala naagbee tete, shi aŋɔ lɛ ato Nyɔŋmɔ bi lɛ he lɛ, ehiɔ shi akɛ osɔfo daa nɛɛ.”—Hebribii 7:1-3.
Taakɛ atsi ta lɛ, Melkizedek ji gbɔmɔ diɛŋtsɛ, tamɔ Abraham nɔŋŋ ni ekɛ lɛ ye tɛɛ lɛ. (1 Mose 14:17-20; Hebribii 7:4-10) Akɛni nakai eji hewɔ lɛ, belɛ Melkizedek yɛ fɔlɔi, tsɛ kɛ nyɛ, ni ekolɛ eyɛ bi. No hewɔ lɛ, eyɛ wekukpaa loo weku shishitsɔɔmɔ akɛ gbɔmɔ. Egbo hu diɛŋtsɛ. Eshɛ be ko ni Melkizedek gbo, ni enɛ kɛ bɔfo Paulo wiemɔ ni yɔɔ Romabii 5:12, 14 lɛ kpaa gbee. Shi akɛni wɔleee be mli ni Melkizedek gbo ni no hewɔ ekpa sɔɔmɔ akɛ osɔfo hewɔ lɛ, yɛ no gbɛfaŋ lɛ aleee esɔɔmɔ lɛ naagbee.
Paulo wie nibii ni kɔɔ Melkizedek he yɛ Hebribii awolo lɛ mli, beni egbaa Yesu Kristo nitsumɔ akɛ Osɔfonukpa ni nɔ kwɔ lɛ he sane lɛ. Beni ewieɔ Melkizedek he akɛ Yesu ni yɔɔ osɔfoyeli nitsumɔ nɛɛ mli lɛ henɔ, loo ehe nɔkwɛmɔ nɔ ko lɛ, Paulo kɛɛ: “Yesu . . . tsɔ [naanɔ] osɔfonukpa yɛ Melkizedek gbɛjianɔ lɛ naa.” (Hebribii 6:20) Yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?
Ekolɛ Paulo yoo akɛ Biblia mli odaseyeli lɛ etsɔɔɔ Melkizedek wekukpaa lɛ mli fitsofitso—eblematsɛmɛi loo eseshibii komɛi ni yɔɔ. Nakai amaniɛbɔɔ lɛ jeee Biblia mli odaseyeli folo ko kɛkɛ. No hewɔ lɛ, yɛ nɔ ni Paulo le loo ni wɔle lɛ hewɔ lɛ, abaanyɛ awie Melkizedek he yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ “ebɛ wekukpaa” (New World Translation of the Holy Scriptures, American Standard Version), “ebɛ seshibii ni ato amɛgbɛi anaa ashwie shi” (W.J. Conybeare), loo akɛ “ebɛ weku shishitsɔɔmɔ.”—J. B. Phillips.
Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tamɔ nakai yɛ? Kɛ wɔɔkpɛlɛ nɔ lɛ, wɔle akɛ Yesu Tsɛ ji Yehowa Nyɔŋmɔ ni akɛ enyɛ ni ji adesa ji Maria ni jɛ Yuda akutso lɛ mli lɛ. Kɛlɛ, tsakpaa ko ka Melkizedek kɛ Yesu teŋ. Te eba lɛ tɛŋŋ? Afɔɔɔ Yesu yɛ Levi akutso lɛ ni ji lsrael maŋ lɛ mli osɔfoi akutso lɛ mli. Dabi, Yesu tsɔɔɔ osɔfo yɛ adesai aweku shishitsɔɔmɔ ko mli. Asaŋ, Melkizedek hu batsɔɔɔ osɔfo yɛ “heloo kita mla naa” gbɛfaŋ, ni ji akɛ ni aaafɔ lɛ awo osɔfoi akutso kɛ weku ko mli. (Hebribii 7:15, 16) Yɛ nɔ najiaŋ ni eeetsɔ osɔfo kɛtsɔ adesa tsɛ ko ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ eye osɔfo ko nɔ lɛ, “Nyɔŋmɔ wo lɛ [Yesu] osɔfonukpa yɛ Melkizedek gbɛjianɔ lɛ naa.”—Hebribii 5:10.
Kɛfata he lɛ, Yesu bɛ seshibii loo sɛɛyelɔi ko kwraa yɛ esɔfoyeli lɛ mli. Yɛ nɛkɛ jwɛŋmɔ naa hu lɛ, ebɛ wekukpaa ko. Ebaatsu esɔfoyeli sɔɔmɔ lɛ he nii kɛya naanɔ akɛ tsɔɔlɔ ni yeɔ buaa mɔ. Paulo wie naanɔ sɔɔmɔ nɛɛ he akɛ:
“Akɛ nɔ ni [Yesu] hiɔ shi kɛyaa naanɔ hewɔ lɛ, esɔfoyeli lɛ sɛɛ efooo. No hewɔ hu lɛ enyɛɔ mɛi ni tsɔɔ enɔ kɛbaa Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ ayiwala ehereɔ kwraa, ejaakɛ eyɛ daa koni edamɔ mli eha amɛ.”—Hebribii 7:24, 25.
No hewɔ lɛ, esa akɛ Paulo wiemɔi ni yɔɔ Hebribii 7:3 ni wɔsusuɔ he lɛ afee nɔ ni tsɔɔ babaoo fe nilee ko kɛkɛ ni wɔkɛaato wɔyitseiaŋ. Esa akɛ enɛ aha hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha gbɛjianɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli ni Yehowa Nyɔŋmɔ eto kɛha wɔ ni wɔna eshaifaa kɛya naanɔ kɛ gbɛ ni etsɔ nɔ eto gbɛjianɔ koni wɔnine ashɛ yelikɛbuamɔ kɛ gbɛtsɔɔmɔ nɔ daa lɛ mli awa.