Ani Gbɔmɛi Kpakpai Fɛɛ Yaa Ŋwɛi?
“Yarafeemɔ lɛ eba naagbee shi jeee dɔlɛ ni anuɔ he lɛ . . . Etamɔ nɔ ni anyɛŋ ahe aye akɛ otsii fioo ko ni eho nɛ ni mibi bibioo lɛ bɔi enaji faamɔ, kɛ ehiɛ bibioo ni tsɔɔ omanyeyeli. Shi naa, Andrew egbo! . . .
“Midamɔɔ samfɛlɛ lɛ naa, mikwɛɔ ŋwɛi kɛtsɔɔ duŋ lɛ mli. Ni mibiɔ mihe akɛ, ‘Nɛgbɛ mibi bibioo lɛ yɔɔ bianɛ? Ani eyɛ he ko yɛ ŋwɛi shɔŋŋ yɛ ŋulamii nɛɛ ateŋ lo?’”
GBEKƐ gbele ji niiashikpamɔ ko ni yɔɔ dɔlɛ ni ekolɛ fɔlɔi aaana. Amɛbiɔ akɛ, ‘Nɛgbɛ wɔbi lɛ yɔɔ bianɛ? Ani eyɛ ŋwɛi aloo he kroko?’ Jamɔi pii tsɔɔ akɛ gbekɛbii ni gboiɔ lɛ yaa ŋwɛi. Sai ko ni yɔɔ Johannesburg, South Africa lɛ nɔ niŋmaa kaneɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ miitao leebi fɔfɔi ko, ebɔfo lɛ hala wɔ nɔ lɛ ekome.” Shi ekolɛ mɔ ko aaabi akɛ: ‘Mɛni hewɔ esa akɛ Nyɔŋmɔ atao “leebi fɔfɔi ko” yɛ be mli ni taakɛ bɔ ni mɛi pii heɔ yeɔ lɛ, eyɛ enɛ babaoo momo lɛ?’ Ni mɛi pii biɔ akɛ . . .
‘Te Ŋwɛi Yɔɔ Tɛŋŋ?’
Mɛi pii hiɛ ŋwɛi he jwɛŋmɔ ko ni ejaaa. Mɛi komɛi wieɔ kɛkɛ akɛ “hejɔɔmɔ kɛ shweremɔ miimɛ bo yɛ ŋwɛi yɛ ogbele sɛɛ.” Shi mɛni Biblia lɛ kɛɔ? Eklɛŋklɛŋ kuku lɛ kɛɔ akɛ: “Shishijee mli lɛ, Nyɔŋmɔ bɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ.” (1 Mose 1:1) Enɛ tsɔɔ ŋwɛi diɛŋtsɛ, kɛ emli ŋulamii kutsai ni yɔɔ nyam lɛ. (5 Mose 4:19) Shi mumɔŋ ŋwɛi hu yɛ. Enɛ hewɔ Biblia lɛ wieɔ Yehowa ‘he krɔŋkrɔŋ kɛ anunyam shihilɛ he’ ko he lɛ.—Yesaia 63:15.
Namɔ klɛŋklɛŋ kwɔ kɛtee wɔ ŋwɛi Tsɛ lɛ ‘anunyam shihilɛ he’ nɛɛ? E-suɔmɔ Bi, Yesu Kristo lɛ ni. Ekɛɛ akɛ: “Ni mɔ ko ekwɔko kɛyako ŋwɛi, akɛ ja mɔ ni jɛ ŋwɛi kpeleke shi lɛ, gbɔmɔ Bi lɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ.” (Yohane 3:13) Enɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ adesa bɔɔ nɔ ko ekwɔko kɛyako ŋwɛi. Shi Yesu wo shi akɛ gbɔmɛi komɛi baaya ŋwɛi. Beni eshwɛ fioo ni ebaakwɔ kɛaaya ŋwɛi lɛ, ekɛɛ ekaselɔi anɔkwafoi lɛ akɛ: “Miiya ni miyasaa gbɛhe mato nyɛ . . . ni mibaŋɔ nyɛ kɛya he ni mi diɛŋtsɛ miyɔɔ lɛ, koni he ni miyɔɔ lɛ, nyɛ hu nyɛhi jɛi.”—Yohane 14:2, 3.
Belɛ, eka shi faŋŋ akɛ gbɔmɛi kpakpai komɛi baaya ŋwɛi. Shi ani gbɔmɛi kpakpai fɛɛ baaya ŋwɛi? Ni gbɔmɔ shia—ni ji shikpɔŋ nɛɛ hu? Ani akɛ nuklea ta baakpata hiɛ ni etsɔ tamɔ lai kuku ko ni esha ni miibɔle shi yɛ ŋwɛiniiaŋ? Dabida. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Yinɔ hoɔ yaa, ni yinɔ baa; shi shikpɔŋ lɛ ema shi kɛmiiya naanɔ.” (Jajelɔ 1:4) Mɛni hewɔ esa akɛ Bɔlɔ lɛ akpata shikpɔŋ fɛfɛo nɛɛ hiɛ yɛ be mli ni mɛi ni feɔ pɛsɛmkunya efite efai krokomɛi? Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ shi akɛ: “Jalɔi lɛ, shikpɔŋ lɛ aaatsɔ amɛnɔ ni amɛaahi nɔ daa.”—Lala 37:29.
Belɛ, eka shi faŋŋ akɛ shikpɔŋ lɛ yɛ wɔsɛɛ ko ni yɔɔ nyam. Yesu gba yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ ni ehe gbɛi babaoo lɛ mli akɛ: “Miishɛɛ ji mɛi ni he jɔ lɛ; shi amɛaahi shikpɔŋ lɛ nɔ.” (Mateo 5:5, New World Translation) Agbɛnɛ, Biblia lɛ naagbee wolo ni ji Kpojiemɔ lɛ tsɔɔ akɛ shikpɔŋ lɛ baatsɔ paradeiso. Ewie gbɔmɛi ni feɔ toiboo lɛ ahe akɛ: “Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ kɛ amɛ aaahi shi, ni eeetsɔ amɛ Nyɔŋmɔ. Ni Nyɔŋmɔ aaatsumɔ amɛhiɛaŋ yaafonui fɛɛ, ni gbele bɛ dɔŋŋ, ni ŋkɔmɔyeli ko kɛ bolɔmɔ ko kɛ nɔnaa ko hu bɛ dɔŋŋ; ejaakɛ tsutsu nii lɛ eho etee.”—Kpojiemɔ 21:3, 4.
Wɔbaanyɛ wɔna kɛjɛ wiemɔ ni etsɔ hiɛ nɛɛ mli akɛ gbɔmɛi kpakpai komɛi baaya ŋwɛi, yɛ be mli ni mɛi krokomɛi hu baana wala yɛ shikpɔŋ nɔ. Enɛ tsɔɔ akɛ ekɔɔ gbɔmɛi akui sɔrɔtoi enyɔ ahe. Te enɛ baaba lɛ aha tɛŋŋ? Agbɛnɛ, taakɛ Andrew nyɛ lɛ fee lɛ, mɛi pii haoɔ yɛ nɔ ni baa amɛbii ni abaptisiko amɛ ni amɛgboiɔ lɛ anɔ lɛ he. Atsɔɔ Roman Katolekbii akɛ amɛyaa he ko ni atsɛɔ jɛmɛ akɛ Limbo. Ani he ko yɛ ni tamɔ nakai? Ani abifabii yaa jɛmɛ? Akɛ hetoo ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli jogbaŋŋ eha yɛ sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.