Ani Ohiɛ Sɔɔ Krɔŋkrɔŋ Nii?
“Nyɛtiua nyɛkɛ mɛi fɛɛ ateŋ hejɔlɛ sɛɛ, kɛ hetsemɔ ni kɛ mɔ ko shi ni enaŋ Nuŋtsɔ Iɛ; ni nyɛkwɛa ni ahia . . . koni mɔ ko akafee ehe ajwamaŋbɔlɔ, loo mɔ ni hiɛ esɔɔɔ krɔŋkrɔŋ nii, tamɔ Esau, ni hɔɔ ekromɔbi gbɛnaa lɛ ehe shikome niyenii Iɛ.”—HEBRIBII 12:14-16, NEW WORLD TRANSLATION.
1. Adesai ateŋ mɛi ni fa ejieee hiɛsɔɔ kpo amɛtsɔɔɔ mɛni, shi Kristofoi yɛ sɔrɔto yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
YEHOWA wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ ji Nihalɔ ni mli hi waa ni ale. Ekɛ nibii ni he hiaa ebɔɔ nii lɛ fɛɛ haa amɛ yaka. Shi adesai ateŋ mɛi ni fa susuuu enɛ he kwraa. Amɛdaaa Yehowa shi ni asaŋ amɛkpɛlɛɛɛ nyɔmɔ ni amɛhiɛ lɛ lɛ nɔ. Shi yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Kristofoi ekpɛlɛɛɛ ejurɔ ni Yehowa feɔ amɛ lɛ nɔ kɛkɛ. Amɛwɔɔ ehiɛ nyam yɛ nɔ ni efee eha amɛ lɛ hewɔ. Akɛni amɛtuu amɛhe amɛha lɛ lɛ hewɔ lɛ, Yehowa etuu krɔŋkrɔŋ nibii ni adesai naaa mli ŋɔɔmɔ lɛ ewo amɛdɛŋ. Enɛɛmɛi ji nibii ni jara wawai, ni ato ama afa akɛ amɛyɛ krɔŋkrɔŋ ni kɔɔ Yehowa jamɔ he. Ani ole nɔ ni nɛkɛ krɔŋkrɔŋ nii nɛɛ ji? Ni ani oyɛ hiɛsɔɔ ni mli kwɔ ni jɛ tsuiŋ tɔɔ kɛha amɛ?—Lala 104:10-28; Mateo 5:45; Kpojiemɔ 4:11.
2. Namɔ ji mɔ ni ale ni ejieee hiɛsɔɔ kpo etsɔɔɔ lɛ?
2 Jeee Nyɔŋmɔ webii lɛ fɛɛ ahiɛ sɔɔ krɔŋkrɔŋ nii yɛ gbɛ ni ja nɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Isak binuu Esau yeee omanye yɛ enɛ mli. Paulo wie ehe yɛ be mli ni eŋma wolo eyaha Hebri Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ. Yɛ be mli ni ewo mɛnɛɛmɛi ahewalɛ akɛ “nyɛtiua nyɛkɛ mɛi fɛɛ ateŋ hejɔlɛ sɛɛ” lɛ, ebɔ amɛ kɔkɔ akɛ amɛkwɛ jogbaŋŋ koni mɔ ko “akafee ehe ajwamaŋbɔlɔ, loo mɔ ni hiɛ esɔɔɔ krɔŋkrɔŋ nii, tamɔ Esau, ni hɔɔ ekromɔbi gbɛnaa lɛ ehe shikome niyenii lɛ.”—Hebribii 12:14-16, New World Translation.
3, 4. Mɛni ji kromɔbi gbɛnaa lɛ he krɔŋkrɔŋ nibii ni Esau hɔɔ eha Yakob ekɛhe abɔbɔi plɛte obɔ lɛ?
3 Mɛni ji nɛkɛ kromɔbi gbɛnaa nii nɛɛ? Yehowa wo Esau nii, Abraham shi akɛ abaatsɔ lɛ kɛ eseshibii anɔ afɔ mɔ ko ni baafee shiwoo Seshi lɛ, Mesia loo Kristo lɛ. Kɛtsɔ nɛkɛ Seshi nɛɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ baana jɔɔmɔ amɛha amɛhe, nɔ ni baajɛ mli aba ji kpɔmɔ ni aaakpɔ amɛ kɛaajɛ esha kɛ gbele mli.—1 Mose 22:15-18; Galatabii 3:16.
4 Esau, ni ji Isak kromɔbi lɛ na hegbɛ akɛ eeefee nakai wekukpaa ni baafɔ nakai Seshi lɛ fa. Enɛ fata efɔmɔ gbɛnaa lɛ he. Shi ewo ehe hiɛgbele, ejaakɛ Biblia lɛ ŋma akɛ: “Esau gbe ekromɔbi gbɛnaa lɛ he guɔ.” Ekɛ henumɔ kɛ oyaiyeli hɔɔ enɛ ehe abɔbɔi kɛ aboloo shikome niyenii. Eka shi faŋŋ akɛ, wɔsumɔɔɔ ni wɔkase hiɛsɔɔ ni ebɛ lɛ. Shi moŋ, esa akɛ wɔna su ni Esau nyɛmi Yakob hiɛ lɛ. Lɛ ji mɔ ni ji enyɔ yɛ fɔmɔ hegbɛ lɛ namɔ mli, ni ehe enɛ yɛ bɔ ni eka shi faŋŋ akɛ enyɛmi lɛ bɛ hiɛsɔɔ lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ Yakob kwɛ koni hegbɛ ni akɛaafee nakai shiwoo Seshi lɛ yelɔ lɛ aba mɔ ni buɔ krɔŋkrɔŋ nii nɛɛ waa lɛ ŋɔɔ.—1 Mose 25:27-34.
5. Mɛɛ krɔŋkrɔŋ nibii wɔbaasusu he, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee mɛi ni ekuŋ amɛhiɛ amɛshwieŋ enɛɛmɛi anɔ akɛ nibii ni he ehiaaa?
5 Yehowa kɛ krɔŋkrɔŋ nibii babaoo ni baaha wɔhe awa yɛ mumɔŋ ewula wɔ jogbaŋŋ kɛha esɔɔmɔ lɛ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli. Nyɛhaa wɔsusua enɛɛmɛi ekomɛi ahe. Koni agbɛnɛ akɛ aŋkroaŋkroi lɛ, wɔbaanyɛ wɔjwɛŋ nɔ koni wɔwaje hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha amɛ lɛ koni wɔkaku wɔhiɛ wɔshwie nɔ loo wɔkpɛlɛ nɔ kɛkɛ.
Yehowa Gbɛi lɛ kɛ Kpɔmɔ nɔ Lɛ—Krɔŋkrɔŋ Nii Fe Fɛɛ
6. Mɛɛ gbɛi anɔ nɛkɛ wɔɔtsɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔbuɔ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ akɛ krɔŋkrɔŋ nii ni wɔkuuu wɔhiɛ wɔshwieee nɔ?
6 Nɔ ni baa klɛŋklɛŋ yɛ krɔŋkrɔŋ nibii ni wɔto naa lɛ mli ji Yehowa gbɛi lɛ. Te nɛkɛ gbɛi nɛɛ nɔ kwɔ yɛ ojwɛŋmɔ kɛ otsui mli ha tɛŋŋ? Yɛ be mli ni ekɛ sɔlemɔ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ ha lɛ, Yesu kɛɛ klɛŋklɛŋ akɛ: “Ha ogbɛi lɛ he atse.” (Mateo 6:9, New World Translation.) Kɛ abaptisi wɔ lɛ, wɔbatsɔɔ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ ko. (Yesaia 43:10, 11) Mɛɛ woo po ji enɛ! Ni kɛji akɛ wɔwie Yehowa mlihilɛ kɛ yiŋtoi wuji lɛ ahe lɛ, mɛi krokomɛi baleɔ lɛ kɛtsɔɔ egbɛi diɛŋtsɛ lɛ nɔ, ni amɛ hu amɛfeɔ mɛi ni sumɔɔ akɛ amɛaasɔmɔ lɛ. Shi kɛji akɛ mɔ ko ewieee ehe loo nɔ ni ehiii kwraa lɛ, ekɛ ehe yawo nɔ fɔŋ feemɔ mli lɛ, enɛ kɛ ahorabɔɔ baa Yehowa gbɛi kpakpa lɛ kɛ eyijiemɔ nɔ. Yehowa Kristofoi Odasefoi anɔkwafoi lɛ bɔɔ mɔdɛŋ yɛ be fɛɛ mli ni amɛjie egbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ yi yɛ mɛi ahiɛ kɛtsɔɔ nɔ ni amɛkɛɔ kɛ nɔ ni amɛfeɔ lɛ nɔ.—3 Mose 22:31, 32; 5 Mose 5:11.
7. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔjie hiɛsɔɔ ni mli kwɔ kpo wɔtsɔɔ Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ?
7 Nɔ ni yɔɔ ŋwɛi shɔŋŋ yɛ krɔŋkrɔŋ nibii lɛ ateŋ hu ji kpɔmɔ afɔleshaa lɛ. Te Kristo afɔleshaa lɛ jara wa ha bo tɛŋŋ? Hemɔkɛyeli ni yeɔ emuu ni wɔɔna yɛ nɛkɛ adesa ni yeɔ emuu ni akɛ lɛ sha afɔle nɛɛ nɔ pɛ wɔɔnyɛ wɔtsɔ ni akɛ wɔhe eshai lɛ ake wɔ. (1 Yohane 2:1, 2) Paulo wieɔ asafo ni afɔ amɛ mu lɛ ahe akɛ “[Nyɔŋmɔ] ekɛ lɛ diɛŋtsɛ e-Bi lɛ la he lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 20:28; okɛto 1 Petro 1:17-19 he.) Yesu, ni ji Nyɔŋmɔ Bi koome lɛ ŋmɛɛ gbɛhe ni eyɔɔ yɛ ŋwɛi lɛ he, ni ebahi shikpɔŋ nɔ yɛ hii kɛ yei eshafeelɔi ateŋ, kɛkɛ ni ekɛ ewala akɛ adesa ni yeɔ emuu lɛ ha yɛ gbele ni naa wa yɛ sɛŋmɔtso nɔ bɔni afee ni wɔna naanɔ wala. (Mateo 20:28) Ebaafee trumufeemɔ ni ehiii kwraa kɛji akɛ mɔ ko ejieee hiɛsɔɔ kpo daa gbi ehaaa nɛkɛ nikee nii ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ni jara wa waa nɛɛ.—Hebribii 10:28, 29; Yuda 4, 5.
Ekomefeemɔ ni Ka Wɔkɛ Yehowa Kɛ Egbɛjianɔtoo lɛ Teŋ
8. Te wekukpaa loo ekomefeemɔ ni ka wɔkɛ Yehowa teŋ lɛ jara wa ha tɛŋŋ?
8 Enɛ kɛ wɔ baa nɔ krɔŋkrɔŋ kroko he, ekomefeemɔ loo wekukpaa ni ka wɔkɛ Yehowa teŋ lɛ he. Kwɛ bɔ ni esa akɛ wɔbu teemɔŋ saneyeli ni ka wɔkɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ teŋ lɛ waa wɔha. Kɛ wɔtsi ‘wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ he kpaakpa lɛ, lɛ hu eeetsi ebɛŋkɛ wɔhe.’ (Yakobo 4:8) Esumɔɔ wɔ waa diɛŋtsɛ, ni eesumɔ ni wɔkɛ wɔtsui fɛɛ asɔmɔ lɛ. (Mateo 22:37, 38; Yohane 3:16) David kɛ ŋaawoo kpakpa ha ebi Salomo yɛ nɛkɛ wekukpaa ni ka ekɛ Yehowa teŋ lɛ he. Nɔ ni fata enɛ he ji kɔkɔbɔɔ nɛɛ: “Ni bo, mibi Salomo, le otsɛ Nyɔŋmɔ lɛ, ni osɔmɔ lɛ kɛ otsui muu lɛ fɛɛ kɛ osusuma suɔmɔ naa! Ejaakɛ Yehowa taoɔ tsuii fɛɛ amli, ni ele yitseiaŋ jwɛŋmɔi fɛɛ. Kɛji oootao lɛ lɛ, eeeha ona lɛ; shi kɛji okwa lɛ lɛ, eeeshɛo efɔ kɛya naanɔ.” (1 Kronika 28:9) No hewɔ lɛ, “nyɛtoa nyɛhe yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli, ni nyɛkwɛa wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo mɔbɔnalɛ lɛ gbɛ, koni nyɛna naanɔ wala.”—Yuda 21.
9. Mɛɛ gbɛi anɔ wɔtsɔɔ yɛ akɛ wɔŋɔɔɔ hegbɛ akɛ wɔji Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fa lɛ kɛkɛ ni wɔtsuuu he nii?
9 Ani ohiɛ sɔɔ hegbɛ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ ni eji akɛ mɔ ko aaafee Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fa lɛ? Esa akɛ wɔ fɛɛ wɔkai akɛ wɔyɛ mli yɛ Yehowa duromɔ ni esaaa wɔ lɛ hewɔ. Kɛji mɔ ko jie ehe kpo akɛ mɔ ni hiɛ esɔɔɔ nii ni ebatsɔ efɔŋfeelɔ ni tsakeee etsui lɛ, ebaalaaje hegbɛ nɛɛ. Paulo bɔ kɔkɔ akɛ: “Mɔ ni susuɔ akɛ edamɔ shi lɛ akwɛ ehe ni ahi koni ekagbee shi.” (1 Korintobii 10:6-12) Paulo kɛ nɛkɛ kɔkɔbɔɔ nɛɛ ha yɛ be mli ni egba bɔ ni Israelbii 23,000 hiɛ kpata yɛ wɔŋjamɔ kɛ ajwamaŋbɔɔ hewɔ lɛ he sane lɛ. Wɔbaanyɛ wɔjie wɔhiɛsɔɔ kɛha krɔŋkrɔŋ ni Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ ji lɛ kpo kɛtsɔ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ ni baafee egbɛfaŋ nɔ koni eha gbɛjiatoo lɛ he atse, jeŋba shara akaba mli, bei akahi mli, ekatsɔ jarayeli he, ni mɔ ko akanu he akɛ enɔ kwɔ ni ena mɔ ko he jwɛŋmɔ fɔŋ lɛ nɔ. (2 Korintobii 7:1; 1 Petro 1:14-16) Wɔbaanyɛ wɔtsu nii ni wɔkɛwaje nyɛmimɛi asuɔmɔ ni fimɔɔ wɔ lɛ, koni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔdi teokrase gbɛjianɔtoo lɛ sɛɛ ni wɔkɛ mɛi ni nyiɛɔ hiɛ lɛ akpa gbee.—1 Tesalonikabii 4:3-8; 5:12, 13.
Nyɔŋmɔ Wiemɔ, Mlai, kɛ Maŋtsɛyeli Hiɛnɔkamɔ Lɛ
10. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ yɛ akɛ wɔhiɛ sɔɔ Ŋmalɛi Krɔŋkrɔŋi lɛ diɛŋtsɛ?
10 Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ, Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ Biblia lɛ hu yɛ krɔŋkrɔŋ. Ŋwɛi wiemɔi, tsɔsemɔi, ŋaawoi, shiwoi, kpojiemɔi, hɛɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni he hiaa wɔ koni ‘ewula wɔ kɛha nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa’ lɛ yɔɔ mli. (2 Timoteo 3:16, 17) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔjie hiɛsɔɔ kpo wɔha enɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, kɛtsɔ ekasemɔ kɛ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ ni wɔkɛaatsu nii yɛ wɔshihilɛ mli lɛ nɔ. Kɛkɛ lɛ, kɛtsɔ toiboo ni wɔɔfee wɔha “niyenii yɛ be ni sa mli” ni damɔ Biblia lɛ nɔ lɛ ni Yehowa kɛhaa kɛtsɔɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ nɔ. (Mateo 24:45) Ni agbɛnɛ akɛ nɔ ni anyɛɔ atsuɔ he nii lɛ, esa akɛ wɔna wɔ diɛŋtsɛ wɔ Biblia, kɛ agbɛnɛ Kristofoi awoji ni wɔkɛtsuɔ nii yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, ni wɔha ehe atse. Ebaafee ahorabɔɔ kɛha Yehowa kɛji akɛ wɔtee shiɛmɔ ni wɔkɛ Biblia ni etsɛrɛ loo ewo muji tsu nii.
11. Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔŋɔɔ Yehowa mlai krɔŋkrɔŋi lɛ akɛ nɔ ko kɛkɛ lɛ?
11 Yehowa mlai krɔŋkrɔŋi lɛ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli. Ani obuɔ amɛ akɛ krɔŋkrɔŋ nii yɛ be fɛɛ mli, aloo eshɛɔ be ni okɛ bulɛ tsɔ ko haaa amɛ? Yehowa mlai lɛ tamɔ okadii, kadimɔ nii, kɛ husui ni tsɔɔ he ni yɔɔ shweshweeshwe yɛ wɔwala gbɛ lɛ nɔ. Kɛ wɔbo amɛ toi lɛ, wɔbaanyɛ wɔfa gbɛ shweshweeshwe koni yɛ naagbee lɛ, wɔyashɛ wɔshɛɛ he yɛ Yehowa jeŋ hee lɛ mli; shi kɛji akɛ wɔkɛ bulɛ tsɔ ko haaa Yehowa kitai kɛ kaimɔi lɛ, oshara gbɛ nɔ wɔnyiɛ lɛ.—Lala 119:10, 11, 35, 101, 102; Abɛi 3:1-4.
12. Wɔ Maŋtsɛyeli hiɛnɔkamɔ lɛ ji krɔŋkrɔŋ nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
12 Wɔtsɔɔ Biblia lɛ nɔ hu wɔkaseɔ nɔ kroko ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ ni esa akɛ efee nɔ ko ni jara wa yɛ wɔtoi mli: wɔ Maŋtsɛyeli hiɛnɔkamɔ lɛ. Yɛ be mli ni ewieɔ anɔkwafo Abraham he lɛ, Paulo kɛɛ yɛ Hebribii 11:10 akɛ: “Ejaakɛ eekwɛ maŋ [Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli] lɛ, ni yɔɔ shishitoo ni wa ni etolɔ kɛ emalɔ ji Nyɔŋmɔ lɛ gbɛ.” Ani oyɛ hiɛnɔkamɔ ni wa ni tsɛɔ yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli? Ani ohemɔkɛyeli lɛ mli wa aahu akɛ yiŋkɔshikɔshifeemɔ ko eteee shi yɛ otsui mli, ani ekaa ni ofeɔ lɛ damɔ shi shiŋŋ ni ehosooo yɛ be mli ni omɛɔ Nyɔŋmɔ yiŋtoi lɛ amlibaa yɛ lɛ diɛŋtsɛ ebe mli lɛ?—Mateo 24:20-22, 33, 34, 42.
Henaabuamɔi Kɛ Hegbɛi Krɔŋkrɔŋi
13. Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔbuɔ wɔ Kristofoi akpeei amli sɛɛnamɔi lɛ akɛ nɔ ni he ehiaaa lɛ?
13 Paulo wo ŋaa akɛ “Nyɛhaa wɔyɔseyɔsea wɔhe, koni wɔhiɛ adɔ suɔmɔ kɛ nitsumɔi kpakpai ahe, ni wɔkakwa wɔhenaabuamɔ, taakɛ bɔ ni mɛi komɛi fɔɔ feemɔ lɛ.” Enɛ tsɔɔ akɛ wɔ Kristofoi akpeei lɛ ji hegbɛ kroko ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ ni esaaa akɛ akuɔ hiɛ ashwieɔ nɔ. Kɛ wɔtee kpee lɛ, wɔnine shɛɔ tsɔsemɔ ni he hiaa nɔ kɛ naanyobɔɔ ni mli wa ni he hiaa wɔ waa lɛ. Agbɛnɛ biɛ hu ji he ni ‘wɔjajeɔ wɔhiɛnɔkamɔ’ lɛ yɛ kɛtsɔ wiemɔ ni wɔwieɔ kɛjɛɔ kpoku lɛ nɔ beni wɔnaa hegbɛ wɔfeɔ nakai kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ sanebimɔi ahetoi daa nɔ. (Hebribii 10:23-25) Ni akɛni Maŋtsɛyeli Asa lɛ ji he ni afeɔ wɔkpeei lɛ babaoo yɛ hewɔ lɛ, ani okɛ shika yeɔ buaa ni otsuɔ nii waa hu koni akɛsaa jɛmɛ?—2 Mose 35:21.
14. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔyoo akɛ wɔ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ji jwetri ko ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ?
14 Paulo kɛ hegbɛ ni Kristofoi ena ni amɛkɛaashiɛ sanekpakpa lɛ to “jwetri . . . yɛ su nii amli” he. (2 Korintobii 4:1, 7.) Hɛɛ, Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ hu ji nɔ krɔŋkrɔŋ kroko ni wɔhiɛ sɔɔ waa. Yɛ be mli ni mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhaa amɛ lɛ ateŋ mɛi pii feɔ shikpilikpii yɛ sane lɛ he lɛ, esa akɛ wɔya nɔ ni wɔkai wɔhe yɛ gbɛhe ni nɔ kwɔ grɔŋŋ ni wɔyɔɔ ni ji Yehowa kɛ eyiŋtoi lɛ ahe sane ni wɔɔgba mɛi krokomɛi lɛ he. Enɛ baaha wɔtsu wɔnitsumɔ akɛ wɔshiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ni wɔfee kaselɔi lɛ he nii. (Mateo 24:14; 28:19, 20) Ni wɔɔna bɔ ni kaselɔi naa nɔyaa lɛ hu ji wɔmiishɛɛ nɔ ko. (1 Tesalonikabii 2:19, 20) Kɛ wɔbuɔ wɔsɔɔmɔ lɛ akɛ eji jwetri ko lɛ, wɔfeŋ mɛi ni efɔɔɔ shiɛmɔyaa aloo mɛi ni aaakpa sanekpakpa lɛ shiɛmɔ kwraa.
15. Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔbuɔ hegbɛ ni yɔɔ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ mli lɛ ni aaatsu he nii lɛ akɛ nɔ ko ni he ehiaaa lɛ?
15 Hegbɛ ni yɔɔ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ mli lɛ hu ji krɔŋkrɔŋ nii. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nɛkɛ hegbɛi nɛɛ ji krɔŋkrɔŋ nii ni akɛwo wɔdɛŋ. (Okɛto Bɔfoi lɛ Asaji 20:28 he.) Kɛji akɛ gbɛnaa nii lɛ ji nɔkwɛmɔ, mumɔŋ niyenii ni akɛaalɛ mɛi, nitsɔɔmɔ, aloo sɔɔmɔ kroko ni akɛaaha nanemɛi Kristofoi lɛ, kwɛmɔ nɔ jogbaŋŋ. Kɛji akɛ nitsumɔ lɛ tamɔ nɔ ko ni edaaa kwraa po lɛ, kaabu lɛ akɛ nɔ ko ni yɔɔ fɛlɛfɛlɛ, shi moŋ tsu lɛ jogbaŋŋ, amrɔ nɔŋŋ, tamɔ nɔ ni oofee oha Yehowa. Kaimɔ akɛ, “Mɔ ni yeɔ nɔ ko bibioo mli anɔkwa lɛ, eyeɔ babaoo hu mli anɔkwa.”—Luka 16:10.
Gbalashihilɛ kɛ Weku Lɛ
16. Mɛɛ gbɛi anɔ wɔɔtsɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔbuɔ gbalashihilɛ kɛ weku lɛ akɛ krɔŋkrɔŋ nibii?
16 Yɛ be mli ni otoɔ krɔŋkrɔŋ nibii nɛɛ anaa lɛ, ohiɛ akakpa nɔ akɛ okɛ gbalashihilɛ kɛ weku lɛ aaafata he. Eji anɔkwale akɛ mɛi ni jeee Kristofoi hu boteɔ gbalashihilɛ mli, shi Kristofoi buɔ gbalashihilɛ akɛ nɔ krɔŋkrɔŋ, ni kɔɔ amɛjamɔ ni amɛkɛhaa Yehowa lɛ he. (Okɛto 1 Petro 3:1-7 he.) Mɛɛ gbɛ nɔ amɛtsɔɔ amɛjieɔ bulɛ kpo amɛtsɔɔ krɔŋkrɔŋ nii nɛɛ? Biblia lɛ kɛɔ yɛ Hebribii 13:4 akɛ: “Awo gbala hiɛ nyam yɛ nyɛ fɛɛ nyɛteŋ, ni akabule gbalasaa hu; shi ajwamaŋbɔlɔi kɛ gbalaŋkulɔi lɛ, Nyɔŋmɔ baakojo amɛ.” Yesu bɔ kɔkɔ akɛ ni oookwɛ yoo ko babaoo bɔni afee ni ona ehe akɔnɔ lɛ tamɔ nɔ ni okɛ lɛ miibɔ ajwamaŋ loo oofite gbala yɛ otsui mli. (Mateo 5:27, 28) Kɛ ohala gbalashihilɛ lɛ, feemɔ nakai yɛ woo mli. No sɛɛ lɛ, kaaku ohiɛ oshwie ogbalashihilɛ lɛ nɔ. Tswaa suɔmɔ diɛŋtsɛ kɛ bulɛ ni mli kwɔ oma shi daa gbi. Kɛ nyɛyɛ bii lɛ, ‘tsɔsemɔ amɛ yɛ Yehowa tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo mli.’ Oweku lɛ baafee “krɔŋkrɔŋ” yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ.—Efesobii 6:4; 1 Korintobii 7:14.
Yehowa Mumɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ Sɔlemɔ
17. Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔbuɔ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ akɛ nɔ ko ni he ehiaaa?
17 Gbɛjianɔ ni Yehowa eto lɛ fɛɛ he miihia wɔ, ni yelikɛbuamɔ nɔ kome ni he hiaa ni jɛ Yehowa ŋɔɔ ji emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. (Yohane 14:26) Wɔleee gbɛi anɔ ni Yehowa tsɔɔ ekɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yeɔ buaa wɔ lɛ he nibii yɛ be fɛɛ mli, shi wɔle nɔ kome diɛŋtsɛ: Wɔnyɛŋ wɔya nɔ ni enɛ bɛ mli. Esa akɛ wɔsɔle wɔbi mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ni eye ebua wɔ ni wɔnu tsɔɔmɔi ni ji anɔkwalei lɛ ashishi ni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ kaai amli. Ehe miihia wɔ koni eye ebua wɔ ni wɔwo mumɔ lɛ yibii lɛ. (Galatabii 5:22, 23) Ni abɔɔ wɔ kɔkɔ yɛ Efesobii 4:30 akɛ wɔkafee mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ “nidɔɔ nii,” ni wɔkɛ wɔhe aaawo nibii ni baatsi lɛ gbɛ koni ekaba wɔŋɔɔ lɛ mli. Eba akɛ wɔhiɛ aaasɔ Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yɛ be fɛɛ mli.
18. Mɛni hewɔ sɔlemɔ ji hegbɛ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ?
18 Krɔŋkrɔŋ nii ni ji naagbee nɔ ni wɔbaasusu he ni ji sɔlemɔ lɛ jeee nɔ ni he ehiaaa yɛ amɛteŋ. Mɛɛ hegbɛ po wɔna nɛkɛ akɛ wɔkɛ jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni ji Yehowa aaawie! Eka shi faŋŋ akɛ, esa akɛ wɔbɛŋkɛ lɛ yɛ bulɛ mli, yɛ woo mli, jeee yɛ gbɛ ni hiɛdɔɔ bɛ mli nɔ. Wɔbaanyɛ wɔna hekɛnɔfɔɔ akɛ ebaabo wɔsɔlemɔi ni wɔfeɔ wɔhaa lɛ yɛ esuɔmɔnaanifeemɔ kɛ gbeekpamɔ mli lɛ toi. “Nyɛkahaoa yɛ nɔ ko nɔ ko he shi moŋ nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ, nyɛkɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ shidaa atsia nyɛtutɔmɔi lɛ ata yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.” (Filipibii 4:6) Sɔlemɔ baaha wɔhiɛ asɔ krɔŋkrɔŋ nibii.
19. Mɛɛ jɔɔmɔi baa mɛi ni hiɛ sɔɔ krɔŋkrɔŋ nii yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ anɔ?
19 Krɔŋkrɔŋ nibii 13 pɛ ni esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔshwieɔ nɔ wɔsusu he. Abaanyɛ atsi babaoo ta. Kɛji akɛ wɔhiɛ sɔɔ nibii ni tamɔ nɛkɛ lɛ, wekukpaa kpakpa baahi wɔkɛ wɔ-Nyɔŋmɔ ni ji Yehowa teŋ, ni wɔnine ashɛ edɛŋ jɔɔmɔ nɔ daa gbi. Mɛɛ jwɛŋmɔŋ toiŋjɔlɛ po enɛ kɛbaaha wɔ, kɛ henilee kpakpa hu! Kaaku ohiɛ oshwie nakai wekukpaa ni jara wa waa lɛ nɔ akɛ ejeee nɔ ko! Suɔmɔ Yehowa kɛ otsui, ojwɛŋmɔ, osusuma, kɛ ohewalɛ fɛɛ, ni lɛ hu eeesumɔ bo yɛ be fɛɛ mli. (1 Yohane 4:16) Nɔ ko nɔ ko bɛ ni baafite nakai suɔmɔ kpaa lɛ, ja anɔkwale ni bo diɛŋtsɛ lɛ oyeee.—Romabii 8:38, 39.
20. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔnyiɛ gbɛ ni kɛ mɔ yaa Yehowa jeŋ hee lɛ mli lɛ nɔ yɛ omanyeyeli mli?
20 Nyɛhaa wɔkɛ wɔhe awoa Maŋtsɛyeli sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli vii, ni wɔtsu hegbɛi fɛɛ ni ji wɔnɔ lɛ he nii, ni wɔhiɛ asɔ mumɔŋ nibii fɛɛ ni ato he gbɛjianɔ lɛ. Kɛ wɔtsuii yimɔ obɔ kɛ shidaa lɛ, eeeha wɔfee klalo yɛ be fɛɛ mli akɛ wɔɔbo Yehowa mlai kɛ kaimɔi krɔŋkrɔŋi lɛ atoi, ni wɔyoo akɛ aŋmala fɛɛ ni akɛmamɔ shi koni ekudɔ wɔ yɛ wala gbɛjegbɛ lɛ nɔ. Yɛ be mli ni wɔyaa nɔ wɔnyiɛɔ yɛ nakai wala gbɛ fintɔŋŋ lɛ nɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ jeee akɛ Yehowa baabaa wɔyi kɛtsɔ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli pɛ, shi moŋ ebaaha wɔ naanɔ wala kɛ naanɔ jɔɔmɔi yɛ ejalɛ jeŋ hee ni ebɛŋkɛ kpaakpa lɛ mli. Enɛɛmɛi fɛɛ jɛ krɔŋkrɔŋ nii ni wɔhiɛ sɔ lɛ hewɔ.a
[Shishigbɛ niŋmai]
a Ajie kɛjɛ June 15, 1988 Watchtower lɛ mli.
Mɛɛ Hetoo Okɛbaaha?
◻ Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkwa Yehowa gbɛi Iɛ kɛ kpɔmɔ afɔleshaa Iɛ ni wɔɔbu amɛ akɛ nɔ ko ni he ehiaaa lɛ?
◻ Mɛni baaha ayoo akɛ wɔhiɛ esɔɔɔ wekukpaa ni ka wɔkɛ Yehowa kɛ egbɛjianɔtoo Iɛ teŋ lɛ?
◻ Mɛni ji nibii komɛi ni tsɔɔ hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ Iɛ kɛ mlai Iɛ, kɛ Maŋtsɛyeli hiɛnɔkamɔ Iɛ?
◻ Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ wɔbuuu Kristofoi akpee kɛ teokrase hegbɛi akɛ nɔ ko ni he ehiaaa?
◻ Mɛni ji krɔŋkrɔŋ nibii krokomɛi ni esa akɛ wɔna hiɛsɔɔ ni mli kwɔ wɔha?