Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w26 March bf. 2-7
  • Feemɔ Nibii Ni Baaye Abua Bo Ni Otsɔɔ Nii Jogbaŋŋ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Feemɔ Nibii Ni Baaye Abua Bo Ni Otsɔɔ Nii Jogbaŋŋ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2026
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • SUSUMƆ MƐI NI OSHIƐƆ OHÃA LƐ AHE
  • OKƐ BIBLIA LƐ ATSU NII
  • YE OBUA LƐ KONI EBALE YEHOWA
  • FEEMƆ NIBII NI BAAHÃ OTSƆƆ NII JOGBAŊŊ
  • Ye Obua O-Biblia Mli Nikaselɔ Lɛ Ni Emɔ Anɔkwale Lɛ Mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2025
  • Ye Obua Mɔ Ni Okɛkaseɔ Nii Lɛ Ni Ebale Yehowa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2026
  • Ye Obua Mɛi Ni Yɔɔ Wiemɔ Lɛ He Miishɛɛ Lɛ Oya Nɔŋŋ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2025
  • Kpɛɛ Yiŋ Ni Baatsɔɔ Akɛ Okɛ Ohiɛ Fɔ̃ɔ Yehowa Nɔ
    Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Akɛ Kristofoi—Kpee Nifeemɔ Wolo—2023
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2026
w26 March bf. 2-7

MAY 4-10, 2026

LALA 53 Nyɛhãa Wɔsaa Wɔhe Kɛhã Shiɛmɔ

Feemɔ Nibii Ni Baaye Abua Bo Ni Otsɔɔ Nii Jogbaŋŋ

“Shiɛmɔ wiemɔ lɛ . . . yɛ tsuishitoo kɛ nitsɔɔmɔ he ŋaa fɛɛ mli.”—2 TIM. 4:2.

NƆ NI WƆBAAKASE

Wɔbaana nibii etɛ ni baaye abua wɔ ni wɔtsɔɔ nii jogbaŋŋ.

1. Mɛni esa akɛ wɔ fɛɛ wɔkase? Ni mɛni hewɔ? (2 Timoteo 4:2) (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

YESU kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nyɛyafea mɛi kaselɔi . . . , nyɛtsɔa amɛ ni amɛye nii fɛɛ ni mifã nyɛ lɛ nɔ.” (Mat. 28:​19, 20) Nɔ ni Yesu wie nɛɛ tsɔɔ akɛ, esa akɛ Kristofoi fɛɛ atsɔɔ mɛi nii. Yehowa ji mɔ ni gbalaa mɛi ni hiɛ “tsui kpakpa lɛ,” ni ŋwɛibɔfoi lɛ yeɔ amɛbuaa wɔ koni wɔya mɛi nɛɛ aŋɔɔ. (Bɔf. 13:48; Yoh. 6:44; Kpo. 14:6) Fɛɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔle bɔ ni atsɔɔ nii jogbaŋŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko be ni Paulo kɛ Barnaba yashiɛ yɛ kpeehe ko ni yɔɔ Ikonium lɛ, bɔ ni ‘amɛwie jogbaŋŋ amɛhã lɛ hã Yudafoi kɛ Greekbii lɛ ateŋ mɛi pii he amɛye.’ (Bɔf. 14:1) Enɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, amɛle bɔ ni atsɔɔ nii jogbaŋŋ. (Kanemɔ 2 Timoteo 4:2.) Esa akɛ wɔ hu wɔkase bɔ ni atsɔɔ nii jogbaŋŋ ahãa.

Paulo miiwie kɛ nɔmimaa yɛ kpeehe ko, ni mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ miibo lɛ toi jogbaŋŋ. Barnaba ta shi yɛ jɛmɛ eekwɛ bɔ ni Paulo tsɔɔ nii ehãa lɛ, ni emii eshɛ ehe.

Wɔbaanyɛ wɔkase bɔ ni atsɔɔ nii ahãa kɛjɛ bɔ ni Yesu kɛ ekaselɔi, tamɔ Paulo kɛ Barnaba tsɔɔ nii amɛhã lɛ mli (Kwɛmɔ kuku 1)


2. Mɛni hewɔ mɛi komɛi nuɔ he akɛ amɛnyɛŋ amɛtsɔɔ nii jogbaŋŋ lɛ?

2 Mɛi komɛi nuɔ he akɛ amɛnyɛŋ amɛtsɔɔ nii jogbaŋŋ ejaakɛ amɛskulyaa faaa loo amɛleee bɔ ni agbalaa nii amli jogbaŋŋ. Hii komɛi ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli lɛ hu nu he nakai. (2 Mo. 4:10; Yer. 1:6) Yɛ mɛi komɛi hu agbɛfaŋ lɛ, kɛ́ amɛkwɛ bɔ ni shiɛlɔi krokomɛi anitsumɔ lɛ woɔ yibii shi amɛnɔ lɛ eyaaa lɛ nakai lɛ, ehãa amɛnuɔ he akɛ amɛleee bɔ ni atsɔɔ nii jogbaŋŋ. Shi esa akɛ wɔkadi akɛ, jeee mɔ fɛɛ mɔ ni wɔkɛbaakpe yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ baanya sane ni wɔshiɛɔ lɛ he. Agbɛnɛ hu, tamɔ bɔ ni wɔwie kɛtsɔ hiɛ lɛ, Yehowa kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ anine yɛ nitsumɔ ni wɔtsuɔ lɛ mli. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko nya sane ni wɔshiɛɔ lɛ he lɛ, jeee wɔ pɛ wɔnyɛmɔ ni hã eba lɛ nakai; ni kɛ́ mɛi booo wɔ toi hu lɛ, no etsɔɔɔ doo akɛ wɔleee nitsɔɔmɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔmiisumɔ ni kɛ́ wɔmiitsɔɔ mɛi nii lɛ, wɔfee lɛ bɔ ni baahã amɛnya he. No hewɔ lɛ, nikasemɔ nɛɛ baahã wɔna nibii etɛ ni baaye abua wɔ ni wɔya wɔhiɛ yɛ bɔ ni wɔtsɔɔ nii wɔhãa lɛ mli.

SUSUMƆ MƐI NI OSHIƐƆ OHÃA LƐ AHE

3. Mɛni hã Yesu nyɛ eshɛ mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ atsui he?

3 Biblia lɛ kɛɛ Yesu ‘le nɔ ni yɔɔ gbɔmɔ mli.’ (Yoh. 2:25) Nɔ ni enɛ tsɔɔ ji akɛ, Yesu le nibii ni mɛi susuɔ he kɛ nɔ hewɔ ni amɛfeɔ nibii ni amɛfeɔ lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, enyɛ ena nibii ni he hiaa mɛi ni eshiɛ ehã lɛ, ni no hã enyɛ eshɛ amɛtsui he. Yesu na akɛ, esa akɛ atsɔɔ amɛ Yehowa he nii ni ashɛje amɛmii, ejaakɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ewo amɛ mlai pii ni no ehã eetɔ amɛ. (Mat. 9:36; 23:4) No hewɔ lɛ, yɛ e-Gɔŋ Nɔ Shiɛmɔ lɛ mli lɛ, etsɔɔ amɛ nibii ni kɛ́ amɛfee lɛ, ebaahã amɛná miishɛɛ. Mɛi babaoo nya he akɛ amɛbaabo Yesu toi ejaakɛ nibii ni etsɔɔ amɛ lɛ ji nɔ tuuntu ni he hiaa amɛ.

4. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ ebaatsɔɔ akɛ wɔsusuɔ mɛi ahe? (Kwɛmɔ mfonirii lɛ hu.)

4 Kɛ́ wɔkɛ mɔ ko kpe yɛ shiɛmɔ nɔ, ni wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaana nɔ ni gbaa enaa lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔsusuɔ ehe. Nibii gbohii pii miiya nɔ yɛ Satan jeŋ fɔŋ nɛɛ mli, ni no hewɔ lɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni wɔkɛkpeɔ lɛ yɛ naagba ko kɛ̃. Kɛ́ wɔhã enɛ hi wɔjwɛŋmɔ mli lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔnu he wɔhã mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi yɛ ni nɔ ko ni etee nɔ yɛ amɛkutso lɛ mli nyɛsɛɛ nɛɛ ehã amɛhao. Fɔlɔi komɛi hu yeɔ amɛtsui yɛ amɛbii lɛ awɔsɛɛ he. Mɛi komɛi hu yɛ ni amɛnáaa nitsumɔ. Esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔnu he wɔhã mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ, ejaakɛ amɛkɛ shihilɛi ni mli wawai miikpe, kɛ̃lɛ, amɛleee nibii kpakpai ni Biblia lɛ ewie akɛ ebaaba wɔsɛɛ lɛ.—2 Tim. 3:1; Yes. 65:​13, 14.

Mfonirii: Nyɛmi yoo ko miisaa ehe ni eya shiɛmɔ, ni eesusu nibii ni gbaa mɛi ni yɔɔ eshikpɔŋkuku lɛ mli lɛ anaa lɛ ahe. 1. Nuu ko efu atswɛrɛ ni ekɛmiiwo mami ko kɛ ebinuu fioo ko he gbeyei. Mami lɛ miibu ebinuu lɛ he. 2. Oblayoo ko miishɛre zigareti. 3. Datrɛfonyo ko miikɛɛ yoomo ko nɔ ko ni ana yɛ ehe, ni yoomo lɛ tsui ekumɔ.

Bɔɔ mɔdɛŋ ni ona nibii ni gbaa mɛi ni oshiɛɔ ohãa lɛ anaa, ni okwɛ akɛ mɛni obaanyɛ ofee kɛtsɔɔ akɛ osusuɔ amɛhe (Kwɛmɔ kuku 4)


5. Mɛɛ gbɛ nɔ esoro Yesu kwraa yɛ Farisifoi lɛ ahe? (Mateo 11:​28-30)

5 Yesu nu he ehã mɛi ni eshiɛ ehã lɛ, ni amɛ diɛŋtsɛ hu amɛna nakai yɛ bɔ ni ekɛ amɛ ye ehã lɛ hewɔ. Esoro lɛ kwraa yɛ Farisifoi lɛ ahe. Amɛ lɛ, amɛnaa amɛhe akɛ amɛhi kwraa fe mɛi krokomɛi, ni bei pii lɛ, amɛkɛ mɛi yeɔ bɔ ni esaaa. (Mat. 23:13; Yoh. 7:49) Shi Yesu lɛ, ehã mɛi na akɛ ebuɔ amɛ, ni ekɛ amɛ ye yɛ mlihilɛ mli. Yesu ‘he jɔ, ni ebaa ehe shi yɛ etsuiŋ,’ ni enɛ ye ebua lɛ ni enyɛ etsɔɔ mɛi nii jogbaŋŋ. (Kanemɔ Mateo 11:​28-30.) Esa akɛ wɔ hu wɔjie mlihilɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ, ni wɔhã amɛna akɛ wɔbuɔ amɛ.

6. Kɛ́ mɛi booo sane ni wɔshiɛɔ lɛ toi loo amɛmli fu wɔ lɛ, mɛni kɛ́ wɔfee lɛ ebaatsɔɔ akɛ wɔmli hi hã amɛ?

6 Mɛi komɛi sumɔɔɔ sane ni wɔshiɛɔ lɛ kwraa, ni mɛi komɛi hu amli fuɔ wɔ. Te esa akɛ wɔkɛ mɛi ni tamɔ nakai lɛ aye ahã tɛŋŋ? Yesu kɛɛ wɔto wɔtsui shi, ni wɔmli ahi ahã amɛ. Ekɛɛ ‘wɔfee mɛi ni nyɛɔ wɔ lɛ ekpakpa,’ ‘wɔjɔɔ mɛi ni lomɔɔ wɔ lɛ,’ ni ‘wɔsɔle wɔhã mɛi ni jɛɔ wɔ lɛ’ po. (Luka 6:​27, 28) Nɔ kome ni baaye abua wɔ ni wɔfee nakai ji ni wɔbaahã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ, nɔ ko ni hãa mɔ ko feɔ enii yɛ gbɛ pɔtɛɛ ko nɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi ni kɛ wɔ yeee jogbaŋŋ lɛ ateŋ mɛi komɛi kɛ naagbai miikpe yɛ amɛweku lɛ mli, loo nibii komɛi miisu amɛtsui, loo ekolɛ nɔ ko ehã amɛmli efu momo dani wɔshɛ jɛmɛ. Shi mɛi komɛi hu lɛ, jeee nɔ ko pɔtɛɛ ko hewɔ ni amɛsumɔɔɔ wɔsane lɛ; wɔhe ni woɔ amɛmli la kɛkɛ. Bɔ fɛɛ bɔ ni sane lɛ ji lɛ, esa akɛ wɔhã amɛna akɛ wɔbuɔ amɛ. Kolosebii 4:6 lɛ wie akɛ, ‘wɔhã wɔwiemɔ he aba nyam daa, kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, ŋoo ahi mli, koni wɔle bɔ ni sa akɛ wɔhã mɔ fɛɛ mɔ hetoo.’ Kɛ́ wɔnu he wɔhã mɛi, ni wɔbɔ mɔdɛŋ wɔna nibii ni he hiaa amɛ lɛ, no baaye abua wɔ ni kɛ́ amɛkɛ wɔ yeee jogbaŋŋ po lɛ, wɔmli akafu amɛ. Agbɛnɛ hu, ebaaye ebua wɔ ni wɔshɛ amɛtsui he.

OKƐ BIBLIA LƐ ATSU NII

7. Kɛ́ Yesu miitsɔɔ nii lɛ, mɛni mli ejɛɔ efeɔ nakai? (Yohane 7:​14-16)

7 Kɛ́ Yesu miitsɔɔ mɛi nii lɛ, ejɛɛɛ nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ esusuɔ lɛ mli ewieee. Moŋ lɛ, ejɛɔ Ŋmalɛ lɛ mli etsɔɔ amɛ nii, ni ehãa amɛnaa bɔ ni amɛbaafee amɛkɛ nibii ni amɛkase lɛ atsu nii yɛ amɛshihilɛ mli. Bɔ ni efee lɛ ehã lɛ hewɔ lɛ, ewaaa akɛ amɛbaanu nɔ ni etsɔɔ amɛ lɛ shishi ni amɛkai hu. Biblia lɛ wie akɛ, Yesu tsɔɔ nii “akɛ mɔ ni yɔɔ hegbɛ, shi jeee tamɔ woloŋmalɔi lɛ.” Enɛ hã mɛi ni boɔ lɛ toi lɛ ‘ahe jɔ̃ amɛhe.’ (Mar. 1:22) Woloŋmalɔi ni hi shi yɛ Yesu beiaŋ lɛ sumɔɔ ni amɛtsɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi komɛi ni abuɔ amɛ waa lɛ awiemɔi ayisɛɛ kɛfi nibii ni amɛtsɔɔ lɛ asɛɛ. Shi Yesu efeee nakai. Eyɛ mli akɛ ekɛ Yehowa hi shi yɛ ŋwɛi ni ele nibii pii moŋ, shi ewieee nibii ni ele lɛ ahe koni mɛi ana akɛ ebe, loo ni ehã amɛnu he akɛ amɛleee nɔ ko. Moŋ lɛ, ejɛ Ŋmalɛ lɛ mli etsɔɔ amɛ nii ni ehã amɛna nɔ ni Nyɔŋmɔ miisumɔ ni amɛfee. (Kanemɔ Yohane 7:​14-16.) Enɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni nɔ bɛ ni Yesu efee ehã wɔ.

8. Mɛɛ gbɛ nɔ Petro kase Yesu?

8 Yesu kaselɔi lɛ hu jɛ Ŋmalɛ lɛ mli amɛtsɔɔ nii. Wɔnaa enɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ wiemɔ ni Petro hã yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ mli. Petro eyako skul pii, shi enyɛ ejɛ Ŋmalɛ lɛ mli egbála bɔ ni Yesu hã gbalɛi komɛi ba mli lɛ mli jogbaŋŋ ehã mɛi ni boɔ lɛ toi lɛ, ni eta amɛtsuiŋ. (Bɔf. 2:​14-37) Mɛni jɛ mli kɛba? “Abaptisi mɛi ni kɛ miishɛɛ mɔ ewiemɔ lɛ mli lɛ, ni nakai gbi lɛ nɔ lɛ aná mɛi aaafee 3,000 afata amɛhe.”—Bɔf. 2:41.

9. Mɛni hewɔ kɛ́ wɔmiitsɔɔ nii lɛ, esa akɛ wɔkɛ Ŋmalɛ lɛ atsu nii lɛ?

9 Biblia lɛ pɛ ni nyɛɔ eyeɔ ebuaa mɛi ni amɛtsakeɔ amɛjeŋba koni amɛsa Yehowa hiɛ. (Heb. 4:12) Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiitsɔɔ mɛi nii lɛ, esa akɛ wɔkɛ Ŋmalɛ lɛ atsu nii. Wɔmiisumɔ ni ‘wɔshiɛ wiemɔ lɛ,’ shi jeee nibii ni wɔ wɔsusuɔ. (2 Tim. 4:2) Abɛi 2:6 lɛ kɛɛ: “Yehowa ji mɔ ni hãa mɔ hiɛ kãa shi; lɛ edaaŋ wiemɔ hãa mɔ nilee kɛ sanesɛɛkɔmɔ.” Kɛ́ wɔjɛ Biblia lɛ mli wɔtsɔɔ mɛi nii lɛ, yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, wɔmiihã Yehowa kɛ amɛ miiwie. (Mal. 2:7) Wɔmiisumɔ ni amɛna akɛ, ŋaawoi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ hi kwraa fe ŋaa ni adesai woɔ. Nibii ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ jɛ wɔ-Bɔlɔ lɛ ŋɔɔ, ni eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔfee nibii ni sa ehiɛ, ni agbɛnɛ hu, wɔná miishɛɛ.—2 Tim. 3:​16, 17.

10. Mɛni kɛ́ ofee lɛ, ebaahã o-Biblia mli nikaselɔ lɛ ana akɛ Biblia lɛ ji nɔ ni okɛ lɛ kaseɔ lɛ?

10 Kɛ́ oosaa ohe koni okɛ o-Biblia mli nikaselɔ ko ayakase nii lɛ, susumɔ ŋmalɛi ni kɛ́ okɛtsu nii lɛ, ebaaye ebua lɛ ni ena nɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ yɛ sane ni nyɛsusuɔ he lɛ he. Eyɛ mli akɛ wɔkɛ mfonirii kɛ vidioi tsuɔ nii kɛ́ wɔmiitsɔɔ mɛi nii moŋ, shi esa akɛ wɔye wɔbua amɛ ni amɛna akɛ Biblia lɛ ji nɔ ni wɔkɛ amɛ kaseɔ lɛ. No hewɔ lɛ, be ni nyɛkaseɔ nii lɛ, okɛ lɛ akane ŋmalɛi ni baaye abua lɛ ni enu otii ni yɔɔ nikasemɔ lɛ mli lɛ shishi jogbaŋŋ, ni oye obua lɛ ni ena nɔ ni ebaanyɛ ekase yɛ mli. Kɛ́ okɛ mfonirii kɛ vidioi tsu nii lɛ, ye obua lɛ ni ena nibii ni mfonirii lɛ kɛ vidioi lɛ miiye eebua lɛ ni ekase kɛjɛ Biblia lɛ mli. Enɛ etsɔɔɔ akɛ esa akɛ owie pii loo okane ŋmalɛi fɛɛ ni yɔɔ nikasemɔ lɛ mli lɛ. Moŋ lɛ, kɛ́ nyɛkane ŋmalɛ ko lɛ, too otsui shi ohã lɛ ni esusu he ni ena nɔ ni nakai ŋmalɛ lɛ tsɔɔ. Bei komɛi po lɛ, ehe baahia ni nyɛsaa nyɛkane ŋmalɛ lɛ ekoŋŋ. Kɛ́ ofee nakai lɛ, ebaatsɔɔ akɛ oofee Biblia mli nikasemɔ, shi jeee wolo nikasemɔ, loo mfoniri nikasemɔ, loo vidio nikasemɔ.—1 Kor. 2:13.

11-12. (a) Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ etsɔɔ akɛ wɔmiito wɔtsui shi wɔmiihã wɔ-Biblia mli nikaselɔi lɛ? (Bɔfoi 17:​1-4) (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.) (b) Mɛɛ nɔ kroko esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli? Ni mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua amɛ?

11 Kɛ́ okɛ o-Biblia mli nikaselɔ ko miikase nii, ni ewa kɛhã lɛ akɛ ebaanu nɔ ko shishi lɛ, kaimɔ akɛ, esa akɛ ‘oshiɛ wiemɔ lɛ yɛ tsuishitoo fɛɛ mli.’ (2 Tim. 4:2) Jeee mɔ fɛɛ mɔ kɛ́ atsɔɔ lɛ nii lɛ, enuɔ shishi oya nɔŋŋ. Nibii komɛi yɛ ni wɔ lɛ, wɔnaaa amɛ akɛ amɛshishinumɔ wa, shi amɛshishinumɔ baanyɛ awa kɛhã wɔ-Biblia mli nikaselɔi komɛi. Be ni Paulo yatsɔɔ Yudafoi ni yɔɔ Tesalonika lɛ nii lɛ, jeee shi kome nɔŋŋ ni amɛnu shishi. Moŋ lɛ, ehe bahia ni etsɔɔ amɛ nii shii abɔ dani amɛteŋ mɛi komɛi nu shishi.—Kanemɔ Bɔfoi 17:​1-4.

12 Naa nɔ kroko hu ni baatsɔɔ akɛ wɔmiito wɔtsui shi wɔmiihã wɔ-Biblia mli nikaselɔi lɛ: Kɛ́ wɔkɛ amɛ miikase nii lɛ, esa akɛ wɔbibii amɛ saji ni wɔto wɔtsui shi wɔhã amɛ ni amɛhã hetoo. Kɛ́ amɛmiitsɔɔ amɛsusumɔ yɛ sane ko he lɛ, esa akɛ wɔbo amɛ toi jogbaŋŋ, ni wɔbɔ mɔdɛŋ wɔna nɔ hewɔ ni amɛsusuɔ nii ahe nakai lɛ. No sɛɛ lɛ, kanemɔ ŋmalɛi pɔtɛɛ komɛi ni baaye abua lɛ ni ena Yehowa susumɔ yɛ sane lɛ he ni okɛ lɛ asusu he. Naa nɔ kroko hu ni esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli: Mɛi komɛi leee akɛ saji pii yɛ Biblia lɛ mli ni baanyɛ aye abua amɛ yɛ shihilɛ mli. Kɛ́ okɛ mɔ ko ni tamɔ nakai kpe lɛ, obaanyɛ ogbele Jeŋ Hee Shishitsɔɔmɔ lɛ fã ni ji, “Nyɔŋmɔ Wiemɔ Lɛ Mlibotemɔ” lɛ, ni okɛtsɔɔ lɛ koni ena nibii komɛi ni ebaanyɛ ekase yɛ Biblia lɛ mli. Agbɛnɛ hu, obaanyɛ okane ŋmalɛi ni yɔɔ sanebimɔ 15 lɛ shishi lɛ ateŋ ekome loo nɔ ohã lɛ, koni ena bɔ ni Biblia lɛ baanyɛ aye abua lɛ ni ená miishɛɛ yɛ shihilɛ mli. Yɛ kukufoo mli lɛ, kɛ́ oye obua o-Biblia mli nikaselɔ lɛ ni ena akɛ nibii ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ ootsɔɔ nii jogbaŋŋ.

Nyɛmi yoo lɛ ni wɔna yɛ mfoniri ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ kɛ oblayoo lɛ ni no mli lɛ eeshɛre zigareti lɛ miikase nii. Oblayoo lɛ miiwie, ni nyɛmi yoo lɛ miibo lɛ toi jogbaŋŋ.

Kɛ́ ootao onitsɔɔmɔ lɛ amɔ shi lɛ, bo mɔ ni otsɔɔ lɛ nii lɛ toi jogbaŋŋ, ni kaawie pii (Kwɛmɔ kuku 11-12)


YE OBUA LƐ KONI EBALE YEHOWA

13. Kɛ́ wɔkɛ mɛi miikase nii lɛ, namɔ nɔ esa akɛ wɔgbala amɛjwɛŋmɔ kɛya? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko atsɔɔ mli.

13 Oti ni ma wɔhiɛ ji, ni wɔye wɔbua mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ ni amɛle Yehowa ni amɛkɛ lɛ abɔ naanyo. (Yak. 4:8) Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, wɔtamɔ mɔ ko ni hiɛ kane ni miiye eebua enaanyo ko ni etao nɔ ko ni elaaje yɛ he ko ni ewo duŋ. Mɔ lɛ kɛ kane lɛ emaŋ lɛ diɛŋtsɛ enɔ, shi moŋ, ekɛbaatsɔɔ he ni amɛtaoɔ nii lɛ yɛ lɛ. Nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔfee kɛ́ wɔmiitsɔɔ mɛi nii; esa akɛ wɔgbala amɛjwɛŋmɔ kɛya Yehowa nɔ, shi jeee wɔ wɔnɔ.

14. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua wɔ-Biblia mli nikaselɔ lɛ koni efee nɔ ni Yehowa sumɔɔ?

14 Kɛ́ okɛ o-Biblia mli nikaselɔ lɛ miikase nii lɛ, ye obua lɛ ni ená he miishɛɛ akɛ ebaafee nɔ ni sa Yehowa hiɛ. (Abɛi 27:11) Jeee Odasefonyo ni ebaatsɔ lɛ pɛ hewɔ oyeɔ obuaa lɛ ni efee tsakemɔi ni esa akɛ efee lɛ. Moŋ lɛ, oosumɔ ni ebasumɔ Yehowa ni ená he miishɛɛ akɛ ebaafee nibii ni baahã ená miishɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ ewa kɛhã o-Biblia mli nikaselɔ lɛ akɛ ebaakpa su gbonyo ko lɛ, obaanyɛ obi lɛ saji tamɔ: “Mɛni hewɔ Yehowa sumɔɔɔ ni ofeɔ nakai lɛ? Mɛni hewɔ Yehowa kɛɛ okpa nɔ ko ni kɛ́ ofee lɛ ehãa onáa miishɛɛ lɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ nii nɛɛ ni Yehowa kɛɛ okafee lɛ tsɔɔ akɛ esumɔɔ bo?” Kɛ́ oye obua o-Biblia mli nikaselɔ lɛ ni ebale Yehowa kɛ sui ni eyɔɔ lɛ, no baaye abua lɛ ni ena akɛ Yehowa sumɔɔ lɛ waa. Enɛ baahã esumɔ waa akɛ efee nibii ni baahã Yehowa aná miishɛɛ.

FEEMƆ NIBII NI BAAHÃ OTSƆƆ NII JOGBAŊŊ

15. Mɛni obaanyɛ ofee koni oya ohiɛ yɛ bɔ ni otsɔɔ nii ohãa lɛ mli?

15 Obaanyɛ osɔle obi Yehowa ni eye ebua bo ni ona hei ni esa akɛ oya ohiɛ yɛ koni onyɛ otsɔɔ nii jogbaŋŋ. (1 Yoh. 5:14) No sɛɛ lɛ, feemɔ nibii ni baatsɔɔ akɛ oosumɔ ni Yehowa ahã osɔlemɔ lɛ hetoo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ otee asafoŋ kpeei ni aatsɔɔ bɔ ni atsɔɔ nii ahãa lɛ, bo toi jogbaŋŋ ni okɛtsu nii. Agbɛnɛ hu, obaanyɛ ohã nyɛmi ko ni le nitsɔɔmɔ jogbaŋŋ lɛ afata ohe kɛ́ oyaafee Biblia mli nikasemɔ, ni okɛɛ lɛ ni ekwɛ bɔ ni nikasemɔ lɛ baaya lɛ ahã, koni sɛɛ mli lɛ, ehã ole hei ni obaanyɛ oya ohiɛ yɛ. Kɛ́ okɛ o-Biblia mli nikaselɔ lɛ yaakase nii lɛ, kwɛmɔ akɛ mɛni ele momo yɛ nɔ ni nyɛyaakase lɛ he, ni te ebaanu he ehã tɛŋŋ yɛ he. No sɛɛ lɛ, be ni okɛ lɛ kaseɔ nii lɛ, ye obua lɛ ni ena akɛ ebaaná nɔ ni ekaseɔ lɛ he sɛɛ waa. Kɛ́ ofee nakai lɛ, ebaaye ebua lɛ ni ekɛ Yehowa abɔ naanyo, ni agbɛnɛ hu, ená miishɛɛ diɛŋtsɛ.—Lala 1:​1-3.

16. Kɛ́ wɔtee wɔhiɛ yɛ bɔ ni wɔtsɔɔ nii wɔhãa lɛ mli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaaná he sɛɛ?

16 Nɔ kome ni hãa wɔnáa miishɛɛ waa ji, ni wɔbaatsɔɔ mɛi Yehowa he nii. Yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, ehe baahia ni wɔtsɔɔ mɛi babaoo nii. No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔyaa nɔ wɔsusua mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ ahe, wɔkɛ Biblia lɛ atsu nii, ni wɔye wɔbua wɔ-Biblia mli nikaselɔi lɛ koni amɛbale Yehowa. Kɛ́ wɔfee nibii nɛɛ, wɔbaaya wɔhiɛ yɛ bɔ ni wɔtsɔɔ nii wɔhãa lɛ mli.

MƐNI KƐ́ OFEE LƐ EBAATSƆƆ AKƐ . . .

  • osusuɔ mɛi ni oshiɛɔ ohãa lɛ ahe?

  • okɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ miitsu nii?

  • ooye oobua mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ koni ebale Yehowa?

LALA 65 Yaa Ohiɛ!

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje