Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w99 2/1 bf. 25-29
  • Miishɛɛ Ni Aaaná Yɛ Yehowa Mli Yɛ Kaai Fɛɛ Sɛɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Miishɛɛ Ni Aaaná Yɛ Yehowa Mli Yɛ Kaai Fɛɛ Sɛɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Shishijee Fioo Ko
  • Kaai kɛ Miishɛɛnamɔi Babaoo
  • Teokrase Mli Hiɛyaai yɛ Ŋshɔkpɔ lɛ Nɔ
  • Baptisimɔ kɛ Nɔyaa Fiofio
  • Ŋwɛi Suɔmɔnaa Nifeemɔ Kpee ni Yɔɔ Miishɛɛ Lɛ
  • Nine Shɛ Be-Fɛɛ Sɔɔmɔ He Oti lɛ Nɔ
  • Blema Jɔɔmɔi kɛ Wɔsɛɛ Be Jɔɔmɔi ni Fá Babaoo
  • Yehowa Gbɛjianɔtoo Lɛ Ni Mikɛda Yɛ South Africa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
w99 2/1 bf. 25-29

Miishɛɛ Ni Aaaná Yɛ Yehowa Mli Yɛ Kaai Fɛɛ Sɛɛ

TAAKƐ GEORGE SCIPIO GBA

Yɛ December 1945 lɛ, no mli lɛ mikã helatsamɔhe tsũ ko mli, ní mikumɔ kwraa akɛ ja miniji kɛ minaji kɛkɛ. Misusu akɛ mishihilɛ lɛ ehiŋ shi nakai daa, shi mɛi krokomɛi heee amɛyeee akɛ manyɛ manyiɛ ekoŋŋ gbi ko. Mɛɛ kaa nɛkɛ eji kɛha mɔ ko ni yɔɔ ekãa ni eye afii 17! Misumɔɔɔ ni mikpɛlɛɔ nibii ni tamɔ nɛkɛ ni asusuɔ akɛ ebaaba lɛ nɔ. Nibii babaoo yɛ ni mato he gbɛjianɔ, ni gbɛ ni mi kɛ minitsumɔtsɛ lɛ baafã kɛya England yɛ afi ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ fata he.

NO MLI lɛ, miji mɔ ni kuumɔ hela ni tsɛŋeɔ mɔ, ni egbɛ eshwã St. Helena ŋshɔkpɔ ni wɔshia yɔɔ jɛmɛ lɛ eko emɔ. Egbe gbɔmɛi 11 ni eha mɛi nyɔŋmai abɔ je kpá. Beni mikã saa lɛ nɔ lɛ, miná be babaoo ni mikɛaasusu miwala shihilɛ kuku he kɛ miwɔsɛɛ be he. Beni mifeɔ nakai lɛ, mibɔi yɔsemɔ akɛ, yɛ mimanehulu ni mli wa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, miyɛ yiŋtoo hewɔ ni maná miishɛɛ.

Shishijee Fioo Ko

Yɛ afi 1933, beni miye afii enumɔ lɛ, mitsɛ ni ji Tom, ni ji polisifonyo kɛ osɔfo sɛɛmɔ yɛ Baptist Sɔlemɔ lɛ mli lɛ, nine shɛ woji wuji komɛi anɔ kɛjɛ Yehowa Odasefoi enyɔ dɛŋ. Be-fɛɛ sanekpakpa jajelɔi, loo gbɛgbalɔi ni basara ŋshɔkpɔ lɛ be fioo ko lɛ ji amɛ.

Woji lɛ ateŋ ekome ji The Harp of God. Mitsɛ kɛtsu nii kɛtsɔ Biblia lɛ ní ekɛ wɔ weku lɛ kɛ aŋkroaŋkroi babaoo ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ kase lɛ nɔ. Eji wolo ni emli nikasemɔ wa, ni emli saji fioo ko pɛ minuɔ shishi. Shi mikaiɔ koni makadi ŋmalɛ fɛɛ ŋmalɛ ni wɔsusu he lɛ yɛ mi-Biblia lɛ mli. Etsɛɛɛ ni mitsɛ yɔse akɛ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ ji anɔkwale lɛ, ni akɛ esoro no yɛ nɔ ni eshiɛɔ yɛ Baptist Sɔlemɔ lɛ mli lɛ he. Ebɔi mɛi krokomɛi enɛ he sane gbaa ni eshiɛ kɛjɛ shiɛmɔ kpoku lɛ nɔ akɛ Triniti ko bɛ, hɛl la ko bɛ, ni susuma ni gbooo ko bɛ. Enɛ tée sanegbaa babaoo shi yɛ sɔlemɔ lɛ mli.

Yɛ naagbee lɛ, atsɛ kpee ko yɛ sɔlemɔ lɛ mli, koni akɛbɔ mɔdɛŋ ni akɛsaa sane lɛ. Sane ni abi ji akɛ, “Namɔ fiɔ Baptistbii lɛ asɛɛ?” Mɛi babaoo fi sɛɛ. No sɛɛ lɛ abi akɛ, “Namɔ fiɔ Yehowa sɛɛ?” Aaafee mɛi 10 loo 12 fi sɛɛ. Abi koni amɛshi sɔlemɔ lɛ.

Enɛ ji jamɔ hee ko ni yɔɔ St. Helena lɛ shishijee fioo ko. Mitsɛ tee Buu Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔhe yitso ni yɔɔ United States lɛ, ni ebi koni aha lɛ tsɔne ni akɛmɔmɔɔ wiemɔ ni akɛtswaa Biblia mli wiemɔi ni amɔmɔɔ awoɔ mli ahaa maŋbii lɛ. Akɛɛ lɛ akɛ tsɔne lɛ da kwraa tsɔ bɔ ni anyɛŋ akɛya St. Helena. Akɛ gramafoŋ bibioo ko tee, ni sɛɛ mli lɛ nyɛmimɛi lɛ shɛ enyɔ amɛfata he. Amɛnyiɛɔ kɛkpaa shi yɛ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ, ni amɛtaraa teji nɔ, ni amɛkɛ shɛɛ sane lɛ yahaa gbɔmɛi lɛ.

Be mli ni shɛɛ sane lɛ gbɛɔ eshwãa lɛ, belɛ shitee-kɛ-woo lɛ miiwo wu nakai nɔŋŋ. Gbekɛbii ni yɔɔ skul ni miyaa lɛ láa akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ababo toi, mɔ fɛɛ mɔ ababo Tommy Scipio gramafoŋ kuu lɛ toi!” Enɛ ji kaa ko ni mli wa kɛha mi, ni ji skul gbekɛ ni sumɔɔ ni esa etipɛŋfoi ahiɛ lɛ. Mɛni ye ebua mi koni maŋmɛ mitsui shi?

Wɔ weku wulu lɛ—ni gbekɛbii ekpaa yɔɔ mli lɛ—feɔ weku Biblia mli nikasemɔ daa. Wɔkaneɔ Biblia lɛ hu kutuu daa leebi dani wɔyeɔ leebi niyenii. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, enɛ efee tamɔ dɛŋdade ni ye ebua wɔ weku lɛ koni eye anɔkwa daa yɛ anɔkwale lɛ mli yɛ afii ni eho lɛ amli. Mibaná suɔmɔ kɛha Biblia lɛ beni midako kwraa, ni yɛ afii ni ho lɛ fɛɛ mli lɛ, mitee nɔ mikɛ daa Biblia kanemɔ efee misubaŋ. (Lala 1:1-3) Beni miye afii 14 ni mishi skul lɛ, midamɔ shi shiŋŋ diɛŋtsɛ yɛ anɔkwale lɛ mli, ni Yehowa gbeyeishemɔ yɛ mitsui mli. Enɛ ha miná miishɛɛ yɛ Yehowa mli yɛ nakai kaai lɛ fɛɛ sɛɛ.

Kaai kɛ Miishɛɛnamɔi Babaoo

Beni mikã nakai hela saa lɛ nɔ lɛ, ni misusuɔ nakai mra be mli afii lɛ kɛ miwɔsɛɛ be mli gbɛkpamɔi ahe lɛ, mile kɛjɛ Biblia ni mikaseɔ lɛ mli akɛ nɛkɛ hela nɛɛ jeee kaa ko loo toigbalamɔ ko ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. (Yakobo 1:12, 13) Fɛɛ sɛɛ lɛ, kuumɔ hela lɛ ji kaa ni naa wa, ni nibii ni jɛɔ mli kɛbaa lɛ kɛ mi baahi shi miwala be ni eshwɛ lɛ.

Be mli ni mináa hewalɛ lɛ, ehe bahia ni makase nyiɛmɔ ekoŋŋ. Agbɛnɛ hu, miniji ahe loo lɛ ekomɛi nyɛɛɛ atsu nii. Minyɛɛɛ matsɔɔ shii abɔ ni migbeeɔ shi daa gbi. Ni kɛlɛ, yɛ sɔlemɔ ni naa wa kɛ mɔdɛŋ ni mibɔɔ daa hewɔ lɛ, beni shɛɔ afi 1947 lɛ, minyɛɔ mikɛ tso nyiɛɔ.

Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, miná suɔmɔ miha oblayoo Doris ni lɛ hu ekɛ mijamɔŋ hemɔkɛyelii tsuɔ nii lɛ. Wɔdarako kwraa bɔ ni wɔɔsusu gbalashihilɛ he, shi awo mi hewalɛ koni miya hiɛ lolo kɛ nyiɛmɔ. Mifɔ̃ɔ minitsumɔ hu, ejaakɛ nyɔmɔ ni awoɔ mi lɛ faaa bɔ ni manyɛ mikɛbote gbalashihilɛ mli, ni mito nyanyɔji akwɛmɔhe miha mihe, ni mitsu nii yɛ mli afii enyɔ ni ba yɛ sɛɛ lɛ. Wɔbote gbalashihilɛ mli yɛ afi 1950. No mli lɛ, miná shika ni fa bɔ ni manyɛ mahe kar bibioo ko. Agbɛnɛ minyɛɔ miholeɔ nyɛmimɛi lɛ kɛyaa kpeei kɛ shiɛmɔ hu.

Teokrase Mli Hiɛyaai yɛ Ŋshɔkpɔ lɛ Nɔ

Asafo lɛ tsu amɛ klɛŋklɛŋ najiaŋdamɔlɔ kɛba wɔŋɔɔ yɛ afi 1951. Lɛ ji Jacobus van Staden ni ji oblanyo ni jɛ South Africa lɛ. Wɔfã kɛtee shia wulu ko mli etsɛko, no hewɔ lɛ wɔnyɛ wɔha lɛ wɔɔhe afi kome. Akɛni mi diɛŋtsɛ mitsuɔ minitsumɔ hewɔ lɛ, wɔkɛ be babaoo tsuɔ nii kutuu yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni minine shɛ tsɔsemɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ babaoo nɔ kɛjɛ edɛŋ.

Jacobus, loo Koos taakɛ wɔtsɛɔ lɛ lɛ, toɔ asafoŋ kpeei ahe gbɛjianɔ daa, ni wɔ fɛɛ wɔkɛ miishɛɛ yaa. Wɔyɛ naagba ni kɔɔ tsɔne he, ejaakɛ kar srɔtoi enyɔ pɛ mɛi fɛɛ ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ yɔɔ. Shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ basabasa ni gɔji sɔŋŋ yɔɔ nɔ, ni gbɛjegbɛi fioo ni hi pɛ yɔɔ yɛ nakai beaŋ. No hewɔ lɛ, eji nitsumɔ diɛŋtsɛ akɛ aaawo mɔ fɛɛ mɔ kɛya kpeei lɛ. Mɛi komɛi jeɔ nyiɛmɔ shishi leebi maaŋkpa. Mihaa mɛi etɛ bataraa mi-kar bibioo lɛ mli ni miyayiɔ amɛ shi beni wɔtee fioo yɛ gbɛjegbɛ lɛ nɔ lɛ. Amɛyiɔ shi ni amɛnyiɛɔ aahu kɛyaa. Mikuɔ sɛɛ mibaa ekoŋŋ, ni miholeɔ mɛi etɛ kɛyaa fioo, miyayiɔ amɛ shi, ni mikuɔ misɛɛ mibaa. Nɛkɛ ji bɔ ni feɔ ni amɛ fɛɛ amɛbaa kpee lɛ yɛ naagbee mli. Kɛ agbe kpee lɛ naa lɛ, nakai nɔŋŋ wɔfeɔ ni wɔkɛ mɔ fɛɛ mɔ yaa shia.

Koos tsɔɔ wɔ bɔ ni akɛ shiɛmɔ wiemɔi ni mɔɔ shi haa yɛ shinaai anaa hu. Wɔnáa niiashikpamɔi kpakpai babaoo ni ekomɛi ehiii tsɔ. Shi miishɛɛ ni wɔnáa yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, fá fe kaai fɛɛ ni wɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he shitee-kɛ-wolɔi lɛ kɛbaa. Mikɛ Koos miitsu nii leebi ko. Beni wɔbɛŋkɛ shinaa ko naa lɛ, wɔnu gbee ko yɛ mli. No mli lɛ nuu ko miikane Biblia lɛ waa. Wɔnyɛɔ wɔnuɔ Yesaia yitso 2 lɛ mli wiemɔi ni tamɔ nɔ ni wɔle momo lɛ faŋŋ. Beni eshɛ kuku 4 lɛ, wɔshi shinaa lɛ. Nuumo ko ni yɔɔ naanyobɔɔ su fɔ̃ nine etsɛ akɛ wɔba mli, ni wɔkɛ Yesaia 2:4 tsɔɔ lɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ mli. Akɛ lɛ je Biblia mli nikasemɔ shishi, eyɛ mli akɛ eyɛ he ko ni anyɛɛɛ aya jɛmɛ kwraa. Ehe bahia ni wɔkpeleke gɔŋ ko, ní wɔnyiɛ tɛi anɔ kɛfo faa ko, ní wɔkwɔ gɔŋ kroko, ní no sɛɛ lɛ wɔkpeleke shi kɛya eshia. Shi sɛɛnamɔ ba he. Nɛkɛ nuumo heshibalɔ nɛɛ kpɛlɛ anɔkwale lɛ nɔ, ni abaptisi lɛ. Bɔni afee ni eya kpeei lɛ, ekɛ tsei enyɔ nyiɛɔ kɛyaa he ko ni manyɛ mikɛ kar lɛ awo lɛ yɛ gbɛ lɛ nɔ kɛtsa nɔ. Sɛɛ mli lɛ, egbo akɛ Odasefonyo anɔkwafo.

Polisifonyo nukpa ko te shi ewo wɔ nitsumɔ lɛ, ni ewo wɔhe gbeyei shii abɔ koni ashwie Koos kɛjɛ maŋ lɛ mli. Etsɛ́ɔ Koos shikome daa nyɔŋ kome kɛbaa koni ebi lɛ saji. Anɔkwale ni eji akɛ Koos haa lɛ hetoo tɛ̃ɛ be fɛɛ be kɛjɛɔ Biblia lɛ mli lɛ ha emli bafũ waa diɛŋtsɛ. Yɛ be lɛ eko fɛɛ eko mli lɛ, ebɔɔ Koos kɔkɔ akɛ esa akɛ ekpa shiɛmɔ, shi be fɛɛ be lɛ eyeɔ lɛ odase. Ete shi ewo nitsumɔ lɛ aahu beni Koos eshi St. Helena po. Kɛkɛ ni polisifonyo nukpa ni ji nuu ni da ní he wa lɛ he baye trukaa ni ebatã loo waa. Datrɛfoi lɛ nyɛɛɛ ana nɔ ni gbaa enaa. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, eshi ŋshɔkpɔ lɛ nɔ.

Baptisimɔ kɛ Nɔyaa Fiofio

Beni Koos ehi ŋshɔkpɔ lɛ nɔ nyɔji etɛ sɛɛ lɛ, enu he akɛ eji nɔ ni sa akɛ aaatsu baptisimɔ he nii. Nubu ni sa ni aaaná lɛ ji naagba. Wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ wɔɔtsa bu agbo ní wɔkɛ sɛmɛnti akpá mli, ni wɔtere nu wɔwo mli. Dani abaatsu baptisimɔ lɛ he nii gbɛkɛ lɛ, nugbɔ nɛ, ni enɔ jetsɛremɔ lɛ, wɔmii shɛ wɔhe akɛ wɔɔna akɛ nu eyi bu lɛ mli obɔ.

Nakai Hɔgbaa leebi lɛ, Koos ha baptisimɔ wiemɔ lɛ. Beni ebi koni mɛi ni abaabaptisi amɛ lɛ adamɔ shi lɛ, wɔteŋ mɛi 26 te shi koni wɔha saji ni abiɔ daa lɛ ahetoo. Eji hegbɛ ni wɔná akɛ wɔɔfee klɛŋklɛŋ Odasefoi ni abaptisi wɔ yɛ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ. No ji be mli ni miná miishɛɛ fe fɛɛ yɛ mishihilɛ mli, ejaakɛ be fɛɛ be lɛ mihaoɔ akɛ Harmagedon baaba dani abaabaptisi mi.

Yɛ naagbee lɛ, ato asafoi enyɔ shishi, ekome yɛ Levelwood ni ekroko hu yɛ Jamestown. Daa otsi lɛ, wɔteŋ mɛi etɛ loo mɛi ejwɛ fãa gbɛ kilomitai 13 kɛyaa asafo kome mli koni wɔyakwɛ Teokrase Sɔɔmɔ Skul lɛ kɛ Sɔɔmɔ Kpee lɛ nɔ Hɔɔ gbɛkɛ. Kɛ agbe shiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa Hɔgbaa leebi lɛ, wɔkuɔ wɔsɛɛ kɛyaa kpeei kome too lɛ nɔŋŋ, kɛ agbɛnɛ Buu-Mɔɔ Nikasemɔ lɛ yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔ asafo lɛ mli shwane kɛ gbɛkɛ. No hewɔ lɛ teokrase nitsumɔi ni yɔɔ miishɛɛ bayiɔ wɔ otsi naagbeei lɛ amli obɔ. Mishwe akɛ mikɛ mihe baawo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli be-fɛɛ, shi miyɛ weku ni makwɛ amɛ. No hewɔ lɛ, yɛ afi 1952 lɛ, miku misɛɛ kɛtee maŋ nitsumɔ mli akɛ mɔ ni kɛ ebe-fɛɛ baatsu nii akɛ nyanyɔŋ he tsofatsɛ.

Yɛ afi 1955 lɛ, Asafo lɛ najiaŋdamɔlɔi gbɛfãlɔi ni ji kpokpaa nɔkwɛlɔi lɛ, bɔi ŋshɔkpɔ lɛ nɔ saramɔ daa afi, ni amɛhi mishia mli yɛ saramɔ lɛ eko mli. Amɛbafee hewalɛwoo ni mɔɔ shi yɛ wɔ weku lɛ mli. Aaafee nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, miná hegbɛ hu akɛ maná gbɛfaŋnɔ akɛ majie Asafo lɛ sinii etɛ lɛ matsɔɔ yɛ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ fɛɛ.

Ŋwɛi Suɔmɔnaa Nifeemɔ Kpee ni Yɔɔ Miishɛɛ Lɛ

Yɛ afi 1958 lɛ, bɔni afee ni maya Ŋwɛi Suɔmɔnaa Nifeemɔ Majimaji Ateŋ Kpee yɛ New York lɛ, mishi maŋ nitsumɔ lɛ mli ekoŋŋ. Nakai kpee lɛ ji nifeemɔ ko ni sa kadimɔ waa yɛ mishihilɛ mli—hegbɛ ni ha miná yiŋtoo babaoo kɛha Yehowa mli miishɛɛnamɔ. Akɛni anáaa tsɔne daa kɛya ŋshɔkpɔ lɛ nɔ hewɔ lɛ, wɔshi shia nyɔji enumɔ kɛ fã. Kpee lɛ hé gbii kpaanyɔ, ni nifeemɔi lɛ jeɔ shishi leebi ŋmɛji nɛɛhu kɛyashiɔ gbɛkɛ ŋmɛji nɛɛhu. Shi etɔɔɔ mi kɔkɔɔkɔ, ni mikpáa gbi fɛɛ gbi gbɛ. Miná hegbɛ akɛ madamɔ St. Helena najiaŋ minitii enyɔ yɛ nifeemɔ lɛ mli. Gbɔmɛi babaoo ni akɛ amɛ wieɔ yɛ Yankee Stadium kɛ Polo Grounds lɛ ji niiashikpamɔ ko ni fãa mɔ tsui waa diɛŋtsɛ.

Kpee lɛ wo miyiŋ ni mikpɛ akɛ mafee gbɛgbalɔ lɛ mli hewalɛ. Maŋshiɛmɔ ni ji, “Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli Miiye Nɔ—Ani Je lɛ Naagbee lɛ Ebɛŋkɛ?” lɛ ji nɔ ni wo mi ekãa titri. Beni agbe kpee lɛ naa lɛ, wɔtee wɔyasara Asafo lɛ nitsumɔhe yitso lɛ yɛ Brooklyn ni wɔyashara shi yɛ woji afeemɔhe lɛ. Mikɛ Nyɛminuu Knorr ni no mli lɛ eji Buu Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ lɛ gba bɔ ni nitsumɔ lɛ yaa nɔ ehaa yɛ St. Helena lɛ he sane. Ekɛɛ akɛ ebaasumɔ ni ebasara ŋshɔkpɔ lɛ gbi ko. Wɔkɛ wiemɔi fɛɛ ni wɔmɔmɔ wɔwo kpaai anɔ kɛ agbɛnɛ kpee lɛ he sinii babaoo lɛ ba koni wɔkɛ wɔ weku kɛ nanemɛi abaná mli gbɛfaŋnɔ.

Nine Shɛ Be-Fɛɛ Sɔɔmɔ He Oti lɛ Nɔ

Beni miku misɛɛ kɛba lɛ, akɛ nitsumɔ ni mitsu tsutsu ko lɛ ha mi ekoŋŋ, ejaakɛ nyanyɔŋ he tsofatsɛ ko kwraa bɛ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ. Shi kɛlɛ, mitsɔɔ mli akɛ, miito gbɛjianɔ koni mikɛ mihe awo be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Beni wɔgba he sane aahu lɛ, akpɛlɛ nɔ akɛ manyɛ matsu nii gbii etɛ daa otsi, shi abaawo mi nyɔmɔ babaoo fe beni mitsuɔ nii gbii ekpaa daa otsi lɛ. Yesu wiemɔi lɛ ba mli anɔkwale akɛ: “Nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu, ni akɛ nii nɛɛ fɛɛ aaafata he aha nyɛ.” (Mateo 6:33) Minaji ni bɛ hewalɛ ni mikɛaafã gbɛ kɛtsɔ ŋshɔkpɔ lɛ shikpɔŋ ni gɔji sɔŋŋ yɔɔ nɔ lɛ bɛ mlɛo be fɛɛ be. No po diɛŋtsɛ lɛ, mikɛ mihe wo gbɛgbamɔ lɛ mli afii 14 ni minyɛ miye mibua nanemɛi ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii babaoo koni amɛkase anɔkwale lɛ—eji nɔ ni haa mimii shɛɔ mihe waa lɛɛlɛŋ.

Yɛ afi 1961 mli lɛ, nɔyeli lɛ miisumɔ ni ekɛ mi aya Fiji Islands kɛha afii enyɔ nikasemɔ ni aheee nɔ ko yɛ he, ní akɛtsɔse mi koni manyɛ matsɔ nyanyɔŋ he tsofatsɛ ni he esa jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Amɛkɛɛ po akɛ amɛkɛ mi kɛ miweku lɛ baaya. Enɛ ji hegbɛ ko ni kaa mɔ, shi beni mikɛ hiɛdɔɔ esusu nii ahe lɛ, mikpɛlɛɛɛ nɔ. Misumɔɔɔ akɛ mashi nyɛmimɛi lɛ yɛ be kakadaŋŋ ni tamɔ nɛkɛ mli ni maŋmɛɛ hegbɛ ni miná akɛ mikɛ amɛ baasɔmɔ lɛ he. Mɔ ni egba enaa fe fɛɛ ji tsofafeemɔ nitsulɔ nukpa lɛ ni eto gbɛfãa lɛ he gbɛjianɔ lɛ. Ekɛɛ: “Kɛ osusuɔ akɛ naagbee lɛ ebɛŋkɛ waa lɛ, obaanyɛ okɛ shika ni obaaná lɛ eko afee nɔ ko dã.” Shi midamɔ shi shiŋŋ.

Afɔ̃ mi nine enɔ afi lɛ kɛtee South Africa koni maya Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ Skul, ni ji nyɔŋ kome tsɔsemɔ kɛha asafoŋ nɔkwɛlɔi lɛ. Atsɔɔ wɔ nii waa diɛŋtsɛ ni ye ebua wɔ koni wɔkɛtsu wɔ asafoŋ nitsumɔi lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Beni agbe skul lɛ naa lɛ, minine shɛ tsɔsemɔ nɔ ekoŋŋ kɛtsɔ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ko ni mifata ehe kɛtsu nii lɛ nɔ. No sɛɛ lɛ misɔmɔ asafoi enyɔ ni yɔɔ St. Helena lɛ nɔ ni fa fe afii nyɔŋma akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ sɛɛmɔ. Etsɛɛɛ ni abaná nyɛmimɛi krokomɛi ni he esa, ni aha mɔ fɛɛ mɔ ná mli gbɛfaŋnɔ kɛ́ shɛ enɔ.

Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔfã kɛjɛ Jamestown kɛtee Levelwood, he ni hiamɔ lɛ da waa yɛ lɛ, ni wɔhi jɛmɛ afii nyɔŋma. Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, no mli lɛ miitsu nii waa diɛŋtsɛ ni hejɔɔmɔ bɛ mli—gbɛgbamɔ, nii ni mitsuɔ gbii etɛ daa otsi mihaa nɔyeli lɛ, kɛ shwapo bibioo ni mihɔɔ nibii bibii yɛ mli. Kɛfata he lɛ, miitsu asafoŋ saji ahe nii, ni miŋa kɛ mi kwɛɔ weku ni gbekɛbii ejwɛ ni daraa yɔɔ mli. Bɔni afee ni matsu naagbai ahe nii lɛ, miŋmɛɛ gbii etɛ nitsumɔ ni mitsuɔ lɛ he, mihɔɔ shwapo lɛ, ni mikɛ weku muu lɛ fɛɛ tee Cape Town, South Africa kɛha gbii etɛ gbɛhamɔ. Kɛkɛ ni wɔfã kɛtee Ascension Island ni wɔhi jɛmɛ afi kome. Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, wɔnyɛɔ wɔyeɔ wɔbuaa mɛi babaoo koni amɛná Biblia mli anɔkwale lɛ he nilee kpakpa.

Beni wɔku wɔ sɛɛ kɛtee St. Helena lɛ, wɔfã kɛku sɛɛ kɛtee Jamestown. Wɔsaa shia ni tsa Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ. Bɔni afee ni wɔná heloonaa nibii lɛ, mi kɛ mibinuu John kɛ Ford tsɔne fee tsɔne ni wɔhɔɔ ais-krim yɛ mli, ni wɔhɔɔ ais-krim yɛ afii enumɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli. Beni wɔje jarayeli nitsumɔ lɛ shishi etsɛɛɛ lɛ, mikɛ tsɔne lɛ yaná oshara. Etsɔ ebu shi, ni egbee minaji anɔ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, fãji ni yɔɔ minakutsei ashishi lɛ gboi, ni eŋɔ mi nyɔji etɛ dani miná hewalɛ.

Blema Jɔɔmɔi kɛ Wɔsɛɛ Be Jɔɔmɔi ni Fá Babaoo

Yɛ afii ni eho lɛ amli lɛ, wɔnáa jɔɔmɔi babaoo—yiŋtoi krokomɛi hu hewɔ ni wɔɔná miishɛɛ. Enɛɛmɛi ateŋ eko ji gbɛ ni wɔfã kɛtee South Africa koni wɔya maŋ kpokpaa nɔ kpee yɛ afi 1985 ni wɔyasara Betel shia hee ni amaa lolo lɛ. Ekroko ji koni mi kɛ mibinuu John aná Kpee Asa fɛfɛo ko maa mli gbɛfaŋnɔ fioo ko yɛ Jamestown masɛi. Wɔyɛ miishɛɛ hu akɛ, wɔbihii lɛ ateŋ mɛi etɛ miisɔmɔ akɛ onukpai, ni wɔnabi ko miisɔmɔ yɛ South Africa Betel. Ni eka shi faŋŋ akɛ wɔná miishɛɛ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli babaoo yɛ mɛi babaoo ni wɔye wɔbua amɛ koni amɛná Biblia mli anɔkwa nilee kpakpa lɛ mli.

Shikpɔŋ ni wɔtsu wɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɛ nɔ lɛ edaaa, ni aaafee gbɔmɛi 5,000 pɛ yɔɔ nɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, shikpɔŋkuku kome too lɛ nɔŋŋ ni wɔtsu nii yɛ nɔ shii abɔ lɛ ewo yibii kpakpai babaoo. Mɛi fioo pɛ sumɔɔɔ wɔ sane kwraa. Ale St. Helena akɛ he ni naanyobɔɔ su yɔɔ, ni abaaŋa bo yɛ he fɛɛ he ni oyaa—beni onyiɛ gbɛjegbɛ nɔ loo okudɔɔ otsɔne. Niiashikpamɔ ni miná ji akɛ, be mli ni oleɔ mɛi babaoo lɛ, belɛ efeɔ mlɛo babaoo akɛ oooye amɛ odase. Amrɔ nɛɛ wɔyɛ shiɛlɔi 150, eyɛ mli akɛ mɛi babaoo efã kɛtee maŋsɛɛ.

Akɛni wɔbii lɛ fɛɛ edara ni amɛshi wɔ amɛtee hewɔ lɛ, miŋa kɛ mi pɛ eshwɛ ekoŋŋ, be mli ni wɔkɛ afii 48 ehi gbalashihilɛ mli lɛ. Anɔkwa suɔmɔ kɛ sɛɛfimɔ ni ekɛha mi yɛ afii ni eho lɛ mli lɛ eye ebua mi koni maya nɔ mikɛ miishɛɛ asɔmɔ Yehowa yɛ kaai fɛɛ sɛɛ. Wɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ miiba shi, shi wɔmumɔŋ hewalɛ lɛ feɔ ehee daa nɛɛ. (2 Korintobii 4:16) Mi, kɛ miweku kɛ minanemɛi lɛ miikwɛ gbɛ kɛmiiha wɔsɛɛ be ni yɔɔ miishɛɛ beni abaaha maná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ekoŋŋ ni hi kwraa fe bɔ ni miji beni miye afii 17 lɛ. Nɔ ni mishweɔ fe fɛɛ ji ni maye emuu yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli, ni nɔ ni fe fɛɛ lɛ, koni wɔsɔmɔ wɔ Nyɔŋmɔ Yehowa ni yɔɔ suɔmɔ ni susuɔ mɔ he lɛ, kɛ e-Maŋtsɛ Yesu Kristo ni yeɔ nɔ lɛ kɛya naanɔ.—Nehemia 8:10.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

George Scipio kɛ ebihii lɛ ateŋ mɛi etɛ ní miisɔmɔ akɛ onukpai

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]

George Scipio kɛ eŋa Doris

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje