Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 6/1 bf. 28-31
  • Awaje Mi Kɛtsɔ Kaai ni Yɔɔ Gbeyei Amli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Awaje Mi Kɛtsɔ Kaai ni Yɔɔ Gbeyei Amli
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Yudafonyo Ji Mi
  • Kaai Ashishijee
  • Mikaa ni Yɔɔ Gbeyei Fe Fɛɛ
  • Hejɔlɛ Be Ko
  • Yibaamɔ yɛ Auschwitz
  • Yibaamɔ yɛ Nsrai Krokomɛi Amli
  • Jiemɔ kɛ Shihilɛ yɛ No Sɛɛ
  • Yehowa Ye Ebua Wɔ Ni Wɔdamɔ Yiwalɛ Nɔyelii Anaa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Mikase Bɔ ni akɛ He Fɔ̃ɔ Yehowa Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Mɛni Manyɛ Maŋɔto Yehowa Najiaŋ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2009
  • Nɔ̃ Kpakpa ko Bɛ ni Fe Anɔkwale Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 6/1 bf. 28-31

Awaje Mi Kɛtsɔ Kaai ni Yɔɔ Gbeyei Amli

TAAKƐ ÉVA JOSEFSSON GBA

Wɔteŋ mɛi fioo ko ekpe akɛ kuu yɛ Újpest, yɛ Budapest kpokpaa lɛ nɔ yɛ Hungary kɛha kpee fioo ko dani wɔkɛ wɔhe awo Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Afi lɛ ji 1939, be fioo ko sɛɛ dani Jeŋ Ta II lɛ je shishi, ni akɛ nine eŋmɛ Yehowa Odasefoi ashiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ yɛ Hungary. Nakai gbii lɛ amli lɛ, amɔmɔɔ mɛi ni tsɔɔ Biblia lɛ yɛ faŋŋ mli lɛ.

AKƐNI eji miklɛŋklɛŋ be ni mikɛ mihe woɔ nɛkɛ nitsumɔ nɛɛ mli hewɔ lɛ, mitsui fã, ni mihiɛ shale fioo. Kristofonyo onukpa ko tsɔ ehiɛ eha mi ni ekɛɛ: “Éva, ehe ehiaaa ni oshe gbeyei. Yehowa sɔɔmɔ ji woo kpele ko ni adesa ko baanyɛ aná.” Nakai mɔ he susumɔ kɛ ekãawoo wiemɔi lɛ waje mi kɛtsɔ kaai ni yɔɔ gbeyei babaoo mli.

Yudafonyo Ji Mi

Miji onukpa yɛ Yudafoi aweku ko ni gbekɛbii enumɔ yɔɔ mli lɛ mli. Awo tsui enyɔɔɔ emli yɛ Yuda jamɔ lɛ he, ni ebɔi jamɔi krokomɛi amlipɛimɔ. Enɛ he ejɛ ni ekɛ Erzsébet Slézinger, ni lɛ hu eji Yudafonyo yoo ni miitao Biblia mli anɔkwalei lɛ kpe. Erzsébet kɛ Awo yana Yehowa Odasefoi lɛ, ni nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ mihu mibaná Biblia tsɔɔmɔi ahe miishɛɛ waa diɛŋtsɛ. Etsɛɛɛ ni mibɔi mɛi krokomɛi nɔ ni mikase lɛ gbaa.

Beni miye afii 18 yɛ afi 1941 latsaa be lɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, mifee mihe nɔ jɔɔmɔ kɛha Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ he okadi kɛtsɔ nu mli baptisimɔ nɔ yɛ Danube Faa lɛ mli. Abaptisi Awo yɛ nakai be lɛ nɔŋŋ mli, shi Ataa naaa Kristofoi ahemɔkɛyeli hee ni wɔná lɛ he miishɛɛ. Yɛ mibaptisimɔ lɛ sɛɛ nɔŋŋ lɛ, mito gbɛjianɔ koni mafee gbɛgbalɔ, ni ji akɛ, ni mikɛ mihe awo be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli. Baisikel he bahia mi, no hewɔ lɛ mibɔi nitsumɔ yɛ mamafeemɔ nitsumɔhe agbo ko fã ko ni ji lá mlikwɛmɔhe lɛ mli.

Kaai Ashishijee

Nazibii lɛ eŋɔ Hungary, ni nitsumɔhe ni mitsuɔ nii yɛ lɛ ebaje Germany kwɛmɔ shishi. Gbi ko lɛ, atsɛ nitsulɔi lɛ fɛɛ koni amɛkɛ nɔkwɛlɔi lɛ abakpe, koni amɛkã toiboo ni aaafee aha Nazibii lɛ he kita. Akɛɛ wɔ akɛ nɔ ni baajɛ enɛ kpoomɔ mli kɛba lɛ bafee nɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli waa. Yɛ nifeemɔ lɛ mli lɛ, he ni abi koni wɔjie Hitler yi lɛ, midamɔ shi yɛ bulɛ mli shi mifeee nɔ ni abi lɛ. Atsɛ mi nakai gbi lɛ nɔŋŋ kɛtee ɔfis lɛ, awo mi nyɔmɔ, ni ashwie mi. Akɛni nitsumɔ bɛ hewɔ lɛ, mihao yɛ bɔ ni migbɛjianɔtoo akɛ mafee gbɛgbalɔ lɛ bafee lɛ he. Shi kɛlɛ, enɔ jetsɛremɔ lɛ, mina nitsumɔ hee ni enyɔmɔwoo fa.

Agbɛnɛ bɔ ni misumɔɔ koni mafee gbɛgbalɔ lɛ baanyɛ aba mli. Mikɛ gbɛgbalɔi babaoo tsu nii, ni minaagbee mɔ lɛ ji Juliska Asztalos. Akɛni wɔhiɛɛɛ woji ni wɔkɛaaha lɛ hewɔ lɛ, wɔkɛ wɔ Biblia lɛ pɛ tsu nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Kɛ wɔna mɛi ni yɔɔ he miishɛɛ lɛ, wɔfeɔ sɛɛsaramɔ ni wɔkɛ wɔwoji lɛ maa amɛ.

Yɛ be kɛ bei amli lɛ, mi kɛ Juliska tsakeɔ shikpɔŋkuku ni wɔtsuɔ nii yɛ mli lɛ. Nɔ hewɔ lɛ ji akɛ, kɛ́ osɔfo ko ná ele akɛ wɔmiiya ‘etoi’ lɛ aŋɔɔ lɛ, etswaa sɔlemɔ lɛ mli bii lɛ adafi akɛ kɛ́ Yehowa Odasefoi ba amɛŋɔɔ lɛ, amɛbɔ lɛ loo polisifoi lɛ amaniɛ. Kɛ mɛi ni yɔɔ he miishɛɛ lɛ kɛɛ wɔ nɛkɛ adafitswaa nɛɛ, wɔshiɔ kɛyaa shikpɔŋkuku kroko mli.

Gbi ko lɛ, mi kɛ Juliska tee obalanyo ko ni jie miishɛɛ kpo lɛ ŋɔɔ. Wɔto sɛɛsaramɔ he gbɛjianɔ koni wɔbama lɛ nɔ ko ni ekane. Shi beni wɔku wɔsɛɛ kɛtee lɛ, polisifoi lɛ yɛ jɛmɛ, ni amɔmɔ wɔ ni amɛkɛ wɔ tee polisifoi anitsumɔhe lɛ yɛ Dunavecse. Akɛ gbekɛ nuu lɛ tsu nii akɛ tsɔne koni akɛmɔmɔ wɔ. Beni wɔyashɛ polisifoi anitsumɔhe lɛ, wɔna osɔfo ko yɛ jɛmɛ ni wɔyoo akɛ lɛ hu efata he.

Mikaa ni Yɔɔ Gbeyei Fe Fɛɛ

Ashɛ miyiteŋ tsɔi fɛɛ yɛ polisifoi anitsumɔhe lɛ, ni aha mihiɛ mihe efolo kɛdamɔ polisifoi aaashɛ 12 hiɛ. Amɛbibii mi saji, ni amɛmiitao amɛle mɔ ni ji wɔ hiɛnyiɛlɔ yɛ Hungary. Mitsɔɔ mli akɛ wɔbɛ hiɛnyiɛlɔ ko akɛ ja Yesu Kristo. Amɛkɛ amɛtso kpoti lɛ yi mi basabasa, shi mitsɔɔɔ minyɛmimɛi Kristofoi lɛ asɛɛ gbɛ.

No sɛɛ lɛ, amɛfimɔ minaji amɛtsa, ni amɛwo miniji anɔ kɛtsɔ miyitso nɔ, ni amɛfimɔ no hu amɛtsa. Kɛkɛ ni amɛfɛɛ amɛto mi kaabonaa kɛ tsara nɔ, amɛfɛɛ, ja polisifonyo kome pɛ. Amɛfimɔ mi kpɛŋŋ diɛŋtsɛ akɛ okadii lɛ yɛ miniji ahe lolo yɛ afii etɛ sɛɛ. Afee mi niseniianii aahu akɛ, akɛ mi yawo shishigbɛ tsũ ko mli otsii enyɔ kɛyashi mipilamɔi ni naa wa waa lɛ gbo fã kɛ fã.

Hejɔlɛ Be Ko

Sɛɛ mli lɛ, akɛ mi tee tsũŋwoohe ko yɛ Nagykanizsa, he ni Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɛi babaoo yɔɔ lɛ. Afii enyɔ ni miishɛɛ fioo ko yɔɔ mli nyiɛ sɛɛ yɛ wɔ tsũŋwoo lɛ fɛɛ sɛɛ. Wɔfeɔ wɔkpee fɛɛ yɛ teemɔŋ, ni kɛ hoo lɛ wɔtsuɔ nii tamɔ asafo nɔŋŋ. Wɔna hegbɛi babaoo hu kɛha trukaa odaseyeli. Tsũŋwoohe nɛɛ mli mikɛ Olga Slézinger, ni ji Erzsébet Slézinger ni jie Biblia mli anɔkwale lɛ kpo etsɔɔ mi kɛ minyɛ lɛ nyɛmiyoo lɛ kpe yɛ.

Beni shɛɔ afi 1944 lɛ, no mli lɛ, Nazibii ni yɔɔ Hungary lɛ etswa amɛfai shi akɛ amɛbaakpata Hungary Yudafoi lɛ ahiɛ, taakɛ bɔ ni amɛgbeɔ amɛ fiofio yɛ hei krokomɛi ni amɛyahe shi yɛ lɛ. Gbi ko lɛ, amɛba mɔ mi kɛ Olga. Amɛkɛ wɔ wo tsɔne ko ni akɛwoleɔ tsinai ni nyiɛɔ okɛteke dade nɔ lɛ mli, ni yɛ be mli ni wɔfã gbɛ ni naa wa waa kɛtsɔ Czechoslovakia mli sɛɛ lɛ, wɔbashɛ Poland wuoyigbɛ he ni wɔyaa lɛ—Auschwitz ni ji nsra he ni agbeɔ mɛi yɛ lɛ.

Yibaamɔ yɛ Auschwitz

Minu he akɛ miyɛ shweshweeshwe beni mikɛ Olga yɔɔ lɛ. Enyɛɔ ewoɔ mɔ naa ŋmɔlɔ yɛ shihilɛi ni kaa mɔ po shishi. Beni wɔyashɛ Auschwitz lɛ, wɔyapue yɛ Dr. Mengele ni yi wa lɛ hiɛ, mɔ ni enitsumɔ ji egbála mɛi hei ni baa lɛ amli, mɛi ni bɛ hewalɛ kɛha nitsumɔ lɛ kɛjɛ mɛi ni yɔɔ hewalɛ lɛ mli. Akɛ klɛŋklɛŋ bii lɛ yawo kɔɔyɔɔ ni ebɔɔ yɔɔ mli ni ji gas ni gbeɔ mɔ mli. Beni eshɛ wɔnɔ lɛ, Mengele bi Olga akɛ, “Afii enyiɛ oye?”

Ekɛ ekãa kɛ ehiŋmɛi asɛɛ plɛkɛmɔ kɛ ŋmɔlɔ su ha hetoo akɛ, “20.” Yɛ faŋŋ mli lɛ, eye nakai toi enyɔ. Shi Mengele ŋmɔ ni eha etee eninejurɔgbɛ ni no baa eyi.

Akɛ kadimɔ nii ko ekadi gbokɛlɛfoi fɛɛ ni yɔɔ Auschwitz atsũŋwoohe atade lɛ—Yudafoi lɛ ta David Ŋulami lɛ, ni Yehowa Odasefoi lɛ ta purple triangle lɛ. Kɛ amɛmiitao ni amɛkpɛ David Ŋulami lɛ amɛta wɔ atade lɛ mli lɛ, wɔtsɔɔ akɛ Yehowa Odasefoi ji wɔ ni akɛ wɔmiisumɔ purple triangle lɛ. Enɛ etsɔɔɔ akɛ Yudafoi aseshi ni wɔji lɛ miifee wɔ hiɛgbele, shi amrɔ nɛɛ Yehowa Odasefoi ji wɔ. Amɛka ni amɛnyɛ wɔnɔ koni wɔkpɛlɛ Yudafoi okadi lɛ nɔ kɛtsɔ wɔyisɛɛ tsirɛmɔ kɛ yii nɔ. Shi wɔdamɔ shi shiŋŋ kɛyashi amɛkpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa Odasefoi ji wɔ.

Yɛ be ni sa mli lɛ, mikɛ minyɛmiyoo Elvira, ni miye lɛ onukpa afii etɛ lɛ kpe. Akɛ wɔweku ni feɔ kpawo lɛ fɛɛ tee Auschwitz. Mikɛ Elvira pɛ akpɛlɛ wɔ nɔ akɛ mɛi ni yɔɔ hewalɛ kɛha nitsumɔ. Ataa, Awo, kɛ wɔnyɛmimɛi etɛ lɛ gboi yɛ kɔɔyɔɔ ni ebɔɔ yɔɔ mli ni ji gas ni gbeɔ mɔ lɛ mli. No mli lɛ, jeee Odasefonyo ji Elvira, ni wɔhiii shi yɛ nsra kome too lɛ nɔŋŋ mli. Eyi ná wala, ni eyahi United States, ni ebatsɔ Odasefonyo yɛ Pittsburgh, Pennsylvania, ni sɛɛ mli lɛ egbo yɛ jɛmɛ yɛ afi 1973.

Yibaamɔ yɛ Nsrai Krokomɛi Amli

Yɛ afi 1944 kɛ afi 1945 fɛ̃ibe lɛ mli lɛ, Germanybii lɛ kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaaloo nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ Auschwitz nsra lɛ mli kɛya akɛni Russiabii lɛ miinina amɛ lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ, akɛ wɔ tee Bergen-Belsen, yɛ Germany kooyigbɛ. Beni wɔyashɛ jɛmɛ etsɛɛɛ lɛ, ajie mi kɛ Olga kɛtee Braunschweig. Biɛ ji he ni ebabi ni wɔye wɔbua koni aloo nibii ni Kuu ni Efee Ekome asraafoi okpɛlɛmii ni amɛtswa lɛ fite lɛ kukuji lɛ anaa yɛ. Mi kɛ Olga susu sane lɛ he. Akɛni wɔbɛ nɔmimaa kɛji akɛ nɛkɛ nitsumɔ baafite shidaamɔ ni wɔkɔ akɛ wɔkɛ wɔhe woŋ ta mli lɛ hewɔ lɛ, wɔ fɛɛ wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ wɔtsuŋ.

Wɔ yiŋkpɛɛ lɛ tée mlifu shi. Akɛ kpelebii ni akɛ kooloo hewolo fee yi wɔ, ni no sɛɛ lɛ akɛ wɔ tee koni ayatswa wɔhiɛ tu. Aha wɔ miniti kome koni wɔkɛ susu sane lɛ he ekoŋŋ, ni akɛɛ wɔ akɛ kɛ wɔtsakeee wɔjwɛŋmɔ lɛ, abaatswa wɔ tu. Wɔkɛɛ akɛ be ni wɔkɛaasusu he ekoŋŋ he ehiaaa wɔ ejaakɛ wɔkpɛ wɔyiŋ momo. Shi kɛlɛ, akɛni nsra lɛ mli nɔkwɛlɔ lɛ bɛ, ni lɛ ji mɔ pɛ ni yɔɔ hegbɛ akɛ efãa koni ayagbe mɔ ko hewɔ lɛ agbeee wɔ nɔŋŋ.

Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, anyɛ wɔnɔ koni wɔdamɔ nsra lɛ agbo lɛ naa gbi muu fɛɛ. Aha asraafoi enyɔ ni hiɛ tui ni atsakeɔ amɛ ŋmɛlɛtswai enyɔ fɛɛ ŋmɛlɛtswai enyɔ lɛ babu wɔhe. Ahaaa wɔ niyenii ni wɔye, ni akɛni February mli ni hewɔ lɛ, wɔna nɔ̃ diɛŋtsɛ yɛ fɛ̃i lɛ mli. Nɛkɛ niseniianiifeemɔ nɛɛ mli otsi ho, shi nɔkwɛlɔ lɛ baaa. Akɛ wɔ wo tsɔne ko sɛɛ, ni nɔ ni fee wɔ naakpɛɛ ji akɛ wɔna wɔhe ekoŋŋ yɛ Bergen-Belsen.

No mli lɛ mikɛ Olga yɛ shihilɛ ni ehiii kwraa mli. No mli lɛ, miyiteŋ tsɔi babaoo efãmɔ ni asara atridii loo mi. Ebiɔ mi mɔdɛŋbɔɔ diɛŋtsɛ dani minyɛɔ mitsuɔ nɔ ko fioo. Shweebaa wonu ni hewalɛ bɛ mli kɛ bodobodo bibioo lɛ faaa bɔ ni sa. Shi ehe bahia ni wɔtsu nii ejaakɛ agbeɔ mɛi ni nyɛɛɛ nii atsu lɛ. Germany nyɛmimɛi yei ni kɛ mi tsuɔ nii yɛ kpatashi lɛ ye ebua mi koni maná hejɔɔmɔ fioo ko. Kɛ bulɔi ni kwɛɔ wɔ nitsumɔ nɔ lɛ nyiɛ gbɛ kɛmiiba lɛ, nyɛmimɛi yei lɛ kɛɔ mi, koni mate shi madamɔ okpɔlɔ lɛ he ni mafee tamɔ miitsu nii waa.

Gbi ko lɛ Olga naaa hewalɛ ni ekɛya enitsumɔhe lɛ, ni wɔnaaa lɛ dɔŋŋ yɛ no sɛɛ. Milaaje naanyo kɛ hefatalɔ, mɔ ni bafee yelikɛbualɔ kpele kɛha mi yɛ nsrai ashihilɛ mli nyɔji ni mli wa lɛ mli lɛ. Ákɛ wɔ Nuntsɔ Yesu Kristo sɛɛnyiɛlɔ ni afɔ lɛ mu lɛ, enine baashɛ eŋwɛi nyɔmɔwoo lɛ nɔ amrɔ nɔŋŋ.—Kpojiemɔ 14:13.

Jiemɔ kɛ Shihilɛ yɛ No Sɛɛ

Beni ta lɛ ba naagbee yɛ May 1945 mli, ni heyeli ba lɛ, no mli lɛ migbɔjɔ aahu akɛ minyɛɛɛ manyã yɛ yiwalɔi akɔŋtso ni akumɔ lɛ hewɔ; ni minyɛɛɛ mafata mɛi ni baloo heyelilɔi lɛ kɛtee maji ni miisumɔ ni amɛhe amɛ lɛ mli lɛ ahe. Mikɛ afii etɛ hi shi yɛ helatsamɔhe ko bɔni afee ni maná hewalɛ ekoŋŋ. Sɛɛ mli lɛ, akɛ mi tee Sweden, ni bafee mishia hee lɛ. Amrɔ nɔŋŋ ni mibɛŋkɛ mi Kristofoi nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ, ni yɛ be ni sa mli lɛ, mije sɔɔmɔ nitsumɔ ni ji jwetri ni jara wa waa lɛ shishi.

Yɛ afi 1949 lɛ, mikɛ Lennart Josefsson, mɔ ni kɛ afii babaoo sɔmɔ akɛ Yehowa Odasefoi anɔkwɛlɔ gbɛfalɔ lɛ bote gbalashihilɛ mli. Awo lɛ hu tsũŋ yɛ Jeŋ Ta II lɛ mli yɛ enɔkwayeli ni ehiɛ mli lɛ hewɔ. Wɔje wɔ shihilɛ shishi akɛ gbɛgbalɔi yɛ September 1, 1949, ni akɛ nitsumɔ ha wɔ ni wɔyasɔmɔ yɛ Borås maŋ lɛ mli. Yɛ klɛŋklɛŋ afi ni wɔná yɛ jɛmɛ lɛ mli lɛ, wɔkɛ mɛi nyɔŋma ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ fee Biblia mli nikasemɔ daa otsi. Wɔná miishɛɛ akɛ wɔɔna Borås asafo lɛ akɛ ebatsɔ etɛ yɛ afii nɛɛhu mli, ni amrɔ nɛɛ efee enumɔ.

Minyɛɛɛ matsɛ yɛ gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli ejaakɛ yɛ afi 1950 mli lɛ, wɔbatsɔmɔ fɔlɔi kɛha biyoo ko, ni yɛ afii enyɔ sɛɛ lɛ kɛha binuu. No hewɔ lɛ, mina hegbɛ ni yɔɔ nyam akɛ matsɔɔ wɔbii lɛ anɔkwalei ni jara wa ni misuɔmɔ nyɛmi ni yɔɔ Hungary lɛ tsɔɔ mi beni miye afii 16, ni ji: “Yehowa sɔɔmɔ ji woo kpele ko ni adesa ko baanyɛ aná.”

Kɛ miku misɛɛ mikwɛ mishihilɛ lɛ, minaa akɛ mina anɔkwale ni yɔɔ nɔ ni kaselɔ Yakobo ŋma beni ekaiɔ wɔ Hiob tsuishiŋmɛɛ lɛ mli niiashikpamɔ akɛ: “[Yehowa, NW] . . . mli tsɔɔ lɛ babaoo, ni emli jɔ hu.” (Yakobo 5:11) Eyɛ mli akɛ mihu mina nɔ yɛ kaai ni yɔɔ gbeyei amli moŋ, shi ajɔɔ mi babaoo kɛ bii enyɔ, amɛhefatalɔi, kɛ nabii ekpaa—ni amɛfɛɛ amɛji Yehowa jálɔi. No sɛɛ lɛ, miyɛ mumɔŋ bii kɛ nabii babaoo diɛŋtsɛ, ni amɛteŋ mɛi komɛi miisɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi kɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi. Amrɔ nɛɛ, mihiɛnɔkamɔ ni da fe fɛɛ lɛ ji koni makpee misuɔlɔi ni ewɔ yɛ gbele mli lɛ, ni mahere amɛ atuu beni atee amɛshi kɛjɛ amɛkaimɔ bui amli lɛ.—Yohane 5:28, 29.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 31]

Yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ Sweden yɛ Jeŋ Ta II lɛ sɛɛ

Mi kɛ miwu

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje