Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 5/15 bf. 24-27
  • Obaanyɛ Oya Ohiɛ Yɛ Mumɔŋ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Obaanyɛ Oya Ohiɛ Yɛ Mumɔŋ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Yehowa Wajeɔ E-Tsuji
  • ‘Nyɛjiea Gbɔmɔ Momo Lɛ’
  • Tamɔ ‘La’ yɛ Wɔmli
  • Enaa Ba Taakɛ akɛ Dade Ejɔɔ Naa
  • Yiŋtoo Kpakpa Hewɔ ni Esa akɛ Aya Hiɛ yɛ Mumɔŋ
  • Ani Ohiɛ Sɔɔ Yehowa Gbɛjianɔtoo Ni Yɔɔ Shikpɔŋ Nɔ Lɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Nɔ Hewɔ ni Ehe Miihia ni Oya Ohiɛ yɛ Mumɔŋ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2016
  • Oblahii Kɛ Oblayei​—Nyɛyaa Nyɛhiɛ Lolo Yɛ Nyɛbaptisimɔ Lɛ Sɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2022
  • Yaa Hiɛ yɛ Mumɔŋ Be Fɛɛ Be!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 5/15 bf. 24-27

Obaanyɛ Oya Ohiɛ Yɛ Mumɔŋ

EBAANYƐ ewa akɛ aaayɔse nɔ ko jarawalɛ diɛŋtsɛ. Nakai ji bɔ ni eji yɛ ojarawatɛi ahe. Eyɛ mli akɛ ojarawatɛ ni atsuu he lɛ kpɛlɛɔ nyeramnyeram moŋ, shi ojarawatɛ ni atsuuko he lɛ kpɛlɛɔ sulii. Ni kɛlɛ, nɔ ni yɔɔ ojarawatɛ ni atsuuko he lɛ mli ji jwine fɛfɛo ko he gbɛkpamɔ ni yɔɔ shiŋŋ.

Kristofoi tamɔ ojarawatɛi ni atsuuko he yɛ gbɛ̀i babaoo nɔ. Eyɛ mli akɛ wɔkɛ emuuyeli teŋ jɛkɛ lolo moŋ, shi wɔyɛ nɔ ko ni jara wa ni Yehowa buɔ lɛ waa. Taakɛ ojarawatɛi ji lɛ, wɔ fɛɛ wɔyɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔsui pɔtɛɛ komɛi. Ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ aya hiɛ lolo yɛ mumɔŋ kɛ́ no ji nɔ ni wɔtsui sumɔɔ. Abaanyɛ atsuu wɔgbɔmɔtsoŋ sui lɛ ahe bɔni afee ni amɛkpɛ waa diɛŋtsɛ kɛha Yehowa hiɛnyamwoo.—1 Korintobii 10:31.

Kɛ afolɔ ojarawatɛ ko ni atsuu he sɛɛ lɛ, akɛfɔ̃ɔ shi yɛ he ni esui akpɛlɛmɔ lɛ baaya hiɛ. Nakai nɔŋŋ Yehowa baanyɛ ekɛ wɔ atsu nii yɛ shihilɛi loo nitsumɔi sɔrɔtoi amli kɛ́ ‘wɔwo gbɔmɔ hee ni abɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ yɛ anɔkwa jalɛ kɛ hetsemɔ mli lɛ.’—Efesobii 4:20-24.

Ekolɛ nakai mumɔŋ hiɛyaa lɛ nyɛŋ aba lɛ diɛŋtsɛ taakɛ bɔ ni ojarawatɛ yɛ ebɔɔ su mli lɛ efɔɔɔ kpɛlɛmɔ tamɔ bɔ ni jwine efɔɔɔ kpɛlɛmɔ lɛ. Ekolɛ ehe baahia ni wɔtsi wɔhe kɛjɛ gbɔjɔmɔi komɛi ni sɛɛ gbalaa shi lɛ he, koni wɔtsake bɔ ni wɔfeɔ wɔnii yɛ gbɛnaanii ni wɔkpɛlɛɔ nɔ lɛ he, loo koni wɔkanya wɔhe koni wɔje mumɔŋ nifeemɔ ko ni akɛ he woɔ mli daa lɛ mli. Shi akɛni Yehowa Nyɔŋmɔ baanyɛ aha wɔ “hewalɛ ni fa kɛteke nɔ” lɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná hiɛyaa kɛ́ wɔmiisumɔ.—2 Korintobii 4:7; Filipibii 4:13.

Yehowa Wajeɔ E-Tsuji

Ojarawatɛi ahe tsuumɔ biɔ hekɛnɔfɔɔ ni jɛɔ nilee diɛŋtsɛ mli, akɛni kɛ́ atsuu ojarawatɛ ni atsuuko he lɛ fã ko he lɛ, bei pii lɛ etsakeɔ hewɔ. Esa akɛ atsuu ojarawatɛ—bei komɛi lɛ tɛ ni atsuuko he lɛ fã ko ni shɛɔ oha mlijaa 50 lɛ—he koni ana su ni ataoɔ lɛ. Wɔ hu hekɛnɔfɔɔ ni jɛɔ anɔkwa nilee mli baa lɛ he miihia wɔ bɔni afee ni wɔkɛtsake wɔsubaŋ ni wɔya hiɛ yɛ mumɔŋ. Titri lɛ esa akɛ wɔna hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa baawo wɔ hewalɛ.

Shi kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔnu he akɛ wɔshɛɛɛ loo wɔbaasusu akɛ wɔnyɛɛɛ wɔfee babaoo. Nyɔŋmɔ anɔkwa tsuji ni hi shi yɛ blema beaŋ lɛ nu he nakai nɔŋŋ bei komɛi. (2 Mose 3:11, 12; 1 Maŋtsɛmɛi 19:1-4) Beni Nyɔŋmɔ kɛ nitsumɔ ha lɛ akɛ ‘gbalɔ kɛha jeŋmaji lɛ,’ Yeremia jaje akɛ: “Naa, mileee wiemɔ; ejaakɛ gbekɛ ji mi.” (Yeremia 1:5, 6) Shi kɛlɛ, yɛ eshishashaomɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yeremia batsɔ gbalɔ ni yɔɔ ekãa ni jaje shɛɛ sane lɛ tɛ̃ɛ etsɔɔ gbɔmɛi ni yi wa lɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ enyɛ etsu enɛ he nii yɛ? Ekase Yehowa mli hekɛnɔfɔɔ. Yeremia ŋma sɛɛ mli akɛ: “Ajɔɔ gbɔmɔ ni ŋɔɔ ehiɛ efɔ̃ɔ Yehowa nɔ, ni Yehowa ji ehiɛnɔkamɔ lɛ!”—Yeremia 17:7; 20:11.

Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ, Yehowa wajeɔ mɛi ni kɛ amɛhe fɔ̃ɔ enɔ lɛ. Edward,a ni ji tsɛ ni efɔ ejwɛ, ni yɔɔ shɔ̃ɔ yɛ mumɔŋ hiɛyaa mli lɛ na akɛ enɛ ji anɔkwale. Etsɔɔ mli akɛ: “Afii nɛɛhu nɛ ni mibatsɔ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome, shi etamɔ nɔ ni minaaa mumɔŋ hiɛyaa ko. Naagba lɛ ji akɛ kanyamɔ fioo pɛ miyɔɔ, ni mibɛ hekɛnɔfɔɔ. Beni mifã kɛtee Spain sɛɛ lɛ, miyaje asafo bibioo ko ni onukpa kome kɛ asafoŋ sɔɔlɔ kome pɛ yɔɔ mli lɛ mli. Bɔ ni hiamɔ lɛ ji hewɔ lɛ, onukpa lɛ bi koni matsu sɔ̃i babaoo he nii. Mikpokpo beni mihaa miklɛŋklɛŋ wiemɔi ni mikɛ mihe woɔ miklɛŋklɛŋ kpee shishi nifeemɔi amli lɛ. Shi kɛlɛ, mikase Yehowa mli hekɛnɔfɔɔ. Onukpa lɛ jieɔ miyi daa ni ekɛ ŋaawoi haa mi yɛ ŋaa mli koni maya hiɛ.

“Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, miha mishiɛmɔ nitsumɔ lɛ tee hiɛ ni minyiɛ miweku lɛ hiɛ jogbaŋŋ yɛ mumɔŋ nibii amli. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, anɔkwale lɛ ná shishinumɔ kpele ko kɛha weku lɛ fɛɛ, ni minu he akɛ mitsui enyɔ mimli babaoo. Amrɔ nɛɛ asafoŋ sɔɔlɔ ji mi, ni miitsu nii waa koni maná Kristofonyo nɔkwɛlɔ sui.”

‘Nyɛjiea Gbɔmɔ Momo Lɛ’

Taakɛ Edward yɔse lɛ, mumɔŋ hiɛyaa biɔ Yehowa mli hekɛnɔfɔɔ. “Gbɔmɔ hee” ni tamɔ Kristo nɔ lɛ ni aaaná lɛ hu he miihia. Mɛɛ gbɛ nɔ aaatsɔ afee enɛ? Klɛŋklɛŋ nifeemɔ lɛ ji koni ‘ajie’ nakai sui ni ji gbɔmɔ momo lɛ fã lɛ. (Kolosebii 3:9, 10) Taakɛ bɔ ni emuu ni ayeee, tamɔ shikpɔŋ sũ mli nibii ni ebiɔ ni ajie kɛjɛ ojarawatɛ ni atsuuko he lɛ mli koni eha jwine ko akpɛlɛ nyeramnyeram lɛ ji lɛ, nakai esa akɛ ashɛ sui ni ‘jɛ je nɛŋ’ lɛ afɔ bɔni afee ni wɔ gbɔmɔ hee lɛ anyɛ akpɛ kɛtsɔ mli.—Galatabii 4:3.

Nakai sui lɛ ateŋ ekome ji sumɔ ni asumɔɔɔ akɛ akpɛlɛɔ sɔ̃i anɔ yɛ gbeyeishemɔ akɛ abaabi babaoo yɛ wɔdɛŋ lɛ hewɔ. Eji anɔkwale akɛ sɔ̃ biɔ nitsumɔ, shi eji nitsumɔ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli. (Okɛto Bɔfoi lɛ Asaji 20:35 he.) Paulo kpɛlɛ nɔ akɛ Nyɔŋmɔjamɔ hetuu-kɛ-hamɔ biɔ koni ‘wɔtsu nii waa kɛ hiɛmiamɔ.’ Ekɛɛ akɛ, wɔkɛ miishɛɛ feɔ enɛ, “ejaakɛ wɔŋɔ wɔhiɛ wɔfɔ̃ Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ nɔ,” mɔ ni hiɛ kpaaa nitsumɔ ni wɔtsuɔ yɛ wɔnanemɛi Kristofoi lɛ kɛ mɛi krokomɛi ahewɔ lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ lɛ.—1 Timoteo 4:9, 10; Hebribii 6:10.

Ojarawatɛi komɛi yɛ “gbɔjɔmɔhei” ni ba kɛjɛ bɔ ni afee amɛ lɛ hewɔ, ni ehe miihia ni ahiɛ amɛ jogbaŋŋ. Shi kɛlɛ, kɛtsɔ nɔ ko ni atsɛɔ lɛ polariscope nɔ lɛ, mɔ ni tsuuɔ he lɛ baanyɛ ana gbɔjɔmɔhei lɛ ni ebaanyɛ etsu tɛ lɛ he nii yɛ omanyeyeli mli. Ekolɛ wɔmiina nɔ yɛ mligbɛ gbɔjɔmɔ ko he, loo wɔ diɛŋtsɛ wɔ tɔ̃mɔ ko he yɛ he ni wɔjɛ loo niiashikpamɔ ko ni piŋɔ mɔ hewɔ. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee? Klɛŋklɛŋ lɛ, ehe miihia ni wɔ diɛŋtsɛ wɔkpɛlɛ naagba lɛ nɔ, ni wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaaye nɔ kɛyashi he ni wɔbaanyɛ. Eka shi faŋŋ akɛ esa akɛ wɔjie jatsu kɛjɛ wɔnɔ yɛ Yehowa hiɛ yɛ sɔlemɔ mli, koni kɛ eeehi lɛ wɔbi mumɔŋ yelikɛbuamɔ kɛjɛ Kristofonyo onukpa ŋɔɔ.—Lala 55:23; Yakobo 5:14, 15.

Nakai mligbɛ gbɔjɔmɔ lɛ sa Nicholas he. Etsɔɔ mli akɛ: “Dãatɔlɔ ji mitsɛ, ni eha mi kɛ minyɛmiyoo lɛ na nɔ babaoo. Beni migbe skul naa lɛ, mibatsɔ asraafonyo, shi etsɛɛɛ ni atuatsemɔ henumɔ ni yɔɔ mihe lɛ ha mibabote amane mli. Asraafoi onukpai lɛ wo mi tsuŋ ejaakɛ miihɔɔ tsofai, ni yɛ be kroko mli lɛ, mishi nitsumɔ lɛ. Yɛ naagbee lɛ, mikpa asraafoi anitsumɔ lɛ, shi mina naagba lolo. Eyɛ mli akɛ mishihilɛ fee basaa yɛ tsofai kɛ nitsumɔ yɛ gbɛ fɔŋ nɔ kɛ dãa babaoo numɔ lɛ hewɔ moŋ, shi miyɛ Biblia lɛ he miishɛɛ, ni miisumɔ koni mana yiŋtoo ko yɛ shihilɛ mli. Yɛ naagbee lɛ, mikɛ Yehowa Odasefoi bakpe, ni mitsake mishihilɛ gbɛ, ni mimɔ anɔkwale lɛ mli.

“Shi kɛlɛ, ehe mi afii abɔ dani mibakpɛlɛ fãtɔɔ ko nɔ yɛ mihe koni matsu he nii. Miná nyɛ̃ɛ ni mli kwɔ miha nɔyeli hegbɛ, ni miteɔ shi miwoɔ kɛ́ akɛ ŋaawoo fɛɛ ŋaawoo miiha mi. Eyɛ mli akɛ no mli lɛ miisumɔ koni Yehowa kɛ mi atsu nii kɛmɔ shi moŋ, shi nɛkɛ gbɔjɔmɔ nɛɛ tsĩ minaa. Yɛ naagbee lɛ, kɛtsɔ onukpai enyɔ ni nuɔ sane shishi lɛ ayelikɛbuamɔ nɔ lɛ, mikpɛlɛ minaagba lɛ nɔ, ni mibɔi amɛ ŋaawoo ni suɔmɔ yɔɔ mli ni jɛ Ŋmalɛ mli lɛ kɛ nitsumɔ. Eyɛ mli akɛ bei komɛi amli lɛ, mlifu fioo nyɛɔ eteɔ shi moŋ, shi amrɔ nɛɛ minyɛ miku atuatsemɔ su ni miyɔɔ lɛ naa. Midaa shi waa yɛ Yehowa tsuishitoo gbɛ ni ekɛ mi ye yɛ naa lɛ kɛ suɔmɔ yelikɛbuamɔ ni onukpai lɛ kɛha mi lɛ hewɔ. Yɛ mumɔŋ hiɛyaa ni miná lɛ hewɔ lɛ, nyɛsɛɛ nɛɛ ahala mi akɛ asafoŋ sɔɔlɔ.”

Taakɛ Nicholas kpa shi ena lɛ, sui ni ehe shi waa ni aaatsake lɛ bɛ mlɛo. Wɔbaanyɛ wɔkɛ kaa ni tamɔ nakai nɔŋŋ akpe. Ekolɛ wɔnuɔ nii ahe fe nine. Ekolɛ wɔbaasusu sane ko ni dɔɔ wɔ lɛ he, loo ekolɛ wɔbaama heyeli nɔ mi fe nine. No hewɔ lɛ, ebaanyɛ eba wɔ-Kristofoi ahiɛyaa lɛ shi. Ojarawatɛ hetsuulɔi kɛ niiashikpamɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpeɔ yɛ tɛi komɛi ni amɛtsɛɔ lɛ naats lɛ he. Enɛɛmɛi ji tɛi enyɔ diɛŋtsɛ ni asereɔ afeɔ lɛ ekome yɛ be mli ni afeɔ ojarawatɛ lɛ. Nɔ ni jɛɔ mli baa ji akɛ, naats hiɛ sui enyɔ ni teɔ shi woɔ amɛhe, ni haa ehe tsuumɔ yɛ kpɔbii lɛ aliamɔ lɛ naa lɛ feɔ nɔ ni wa waa. Yɛ wɔgbɛfaŋ lɛ, “subaŋ” ni ji mumɔ ni sumɔɔ lɛ wuɔ eshiɔ “subaŋ” ni ji heloo ni yeee emuu lɛ. (Mateo 26:41; Galatabii 5:17) Bei komɛi lɛ, wɔbaanyɛ wɔnu he akɛ wɔŋmɛɛ hepelemɔ lɛ he kwraa, ni wɔsusu akɛ emuu ni ayeee ni yɔɔ wɔ gbɔmɔtso mli lɛ jeee nɔ ni he hiaa. Ekolɛ wɔbaakɛɛ akɛ, ‘Kɛ hoo lɛ miweku kɛ nanemɛi sumɔɔ mi lolo.’

Shi kɛlɛ, kɛ́ wɔɔsumɔ wɔnyɛmimɛi lɛ ni wɔwo wɔŋwɛi Tsɛ lɛ hiɛ nyam lɛ, eebi ni ‘wɔtsɔmɔ mɛi hee yɛ hewalɛ ni kanyaa wɔjwɛŋmɔ lɛ mli’ kɛtsɔ gbɔmɔ hee ni wɔɔwo lɛ nɔ. Mɔdɛŋbɔɔ lɛ he yɛ sɛɛnamɔ, taakɛ Nicholas kɛ mɛi krokomɛi babaoo baanyɛ aye he odase lɛ. Ojarawatɛ hetsuulɔ le akɛ muji kome baanyɛ afite ojarawatɛ muu lɛ fɛɛ. Nakai nɔŋŋ kɛ wɔku wɔhiɛ wɔshwie wɔ diɛŋtsɛ wɔgbɔjɔmɔ lɛ fã ko nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔfite wɔmumɔŋ shidaamɔ. Nɔ ni ehiii fe fɛɛ lɛ, gbɔjɔmɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ he lɛ baanyɛ aha wɔgbee shi yɛ mumɔŋ.—Abɛi 8:33.

Tamɔ ‘La’ yɛ Wɔmli

Ojarawatɛ hetsuulɔ lɛ sumɔɔ ni eha ana kpɛmɔ ni yɔɔ ojarawatɛ lɛ mli lɛ. Afeɔ enɛ yɛ bɔ ni atoɔ ekoji lɛ ahe gbɛjianɔ ahaa koni aha ana nɔ ni atsɛɔ lɛ kwaabuɛtɛ sui lɛ. Yɛ ojarawatɛ lɛ mli lɛ, sui sɔrɔtoi ni tamɔ la lɛ kpɛlɛɔ kɛyaa kɛbaa, ni ehaa nibii ni kpɛlɛɔ tamɔ la ni yɔɔ mli lɛ haa ojarawatɛ lɛ kpɛlɛɔ nyeramnyeram. Nakai nɔŋŋ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ baanyɛ afee tamɔ ‘la’ yɛ wɔmli.—1 Tesalonikabii 5:19; Bɔfoi lɛ Asaji 18:25; Romabii 12:11.

Shi mɛni wɔbaafee kɛ wɔnu he akɛ ehe miihia ni akanya wɔ yɛ mumɔŋ lɛ? Te abaanyɛ afee enɛ aha tɛŋŋ? Ehe miihia ni ‘wɔjwɛŋ wɔgbɛi lɛ ahe.’ (Lala 119:59, 60) Nɔ ni fata enɛ he ji ni wɔɔyɔse nibii ni haa wɔfeɔ shɔ̃ɔ yɛ mumɔŋ lɛ, koni agbɛnɛ wɔle teokrase nitsumɔi ni he hiaa ni wɔkɛ ekãa babaoo atiu sɛɛ. Wɔbaanyɛ wɔha wɔmumɔŋ hiɛsɔɔ lɛ mli akwɔ kɛtsɔ daa teemɔŋ nikasemɔ kɛ hiɛdɔɔ ni wɔkɛaasɔle lɛ nɔ. (Lala 119:18, 32; 143:1, 5, 8, 10) Agbɛnɛ hu, yɛ be mli ni wɔkɛ wɔhe bɔɔ mɛi ni tsuɔ nii waa yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ ahe lɛ, wɔbaawo wɔfaishitswaa akɛ wɔɔsɔmɔ Yehowa kɛ ekãa lɛ mli hewalɛ babaoo.—Tito 2:14.

Louise, ni ji Kristofonyo obalayoo ko kpɛlɛ nɔ akɛ: “Mikɛ afii enyɔ susu daa gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ he dani mikɛ mihe wo mli diɛŋtsɛ akɛ gbɛgbalɔ, loo be-fɛɛ Maŋtsɛyeli jajelɔ. Nɔ ko nɔ ko bɛ ni tsiɔ minaa, shi miyɛ nifeemɔ gbɛ ni yɔɔ mlɛo, ni misumɔɔɔ ni mibɔɔ mɔdɛŋ kwraa akɛ maje mli. Kɛkɛ ni mitsɛ gbo trukaa. Miyɔse bɔ ni etsɛɛɛ ni wala baa naagbee, shi mi lɛ mikɛ minɔ lɛ tsuuu nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ. No hewɔ lɛ, mitsake bɔ ni mikwɛɔ nii yɛ mumɔŋ lɛ, miha misɔɔmɔ lɛ tee hiɛ, ni mibatsɔ daa gbɛgbalɔ. Yelikɛbuamɔ titri ni miná yɛ enɛ mli lɛ ji mimumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei ni fĩ shiɛmɔyaa he gbɛjianɔi ni ato lɛ sɛɛ daa, ni fata mihe daa yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ. Mibakase akɛ kɛji eji ekpakpa jio, efɔŋ jio lɛ, wɔnáa mɛi ni wɔkɛ amɛ bɔɔ lɛ anii ni jara wa lɛ kɛ amɛ otii lɛ amli gbɛfaŋnɔ.”

Enaa Ba Taakɛ akɛ Dade Ejɔɔ Naa

Yɛ adebɔɔ naa lɛ, ojarawatɛi ji nii ni wa fe fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, akɛ ojarawatɛ kome foɔ ekroko. Enɛ baanyɛ akai Biblia kaselɔi lɛ abɛbua ni kɛɔ akɛ: “Dade jɔɔ dade naa, ni gbɔmɔ haa enaanyo nɔ tseɔ” lɛ. (Abɛi 27:17) Mɛɛ gbɛ nɔ ahaa mɔ “nɔ tseɔ” lɛ yɛ? Mɔ aŋkro ko baanyɛ aye omanye yɛ mɔ kroko jwɛŋmɔŋ loo mumɔŋ shihilɛ nɔ ni eeha etse lɛ nɔ, taakɛ bɔ ni abaanyɛ akɛ dade bibioo ajɔ kakla ni ji dade kome too lɛ nɔŋŋ naa lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ wɔhao yɛ nijiaŋwujee ko he lɛ, mɔ kroko ekãawoo lɛ baanyɛ awo wɔ hewalɛ waa. Kɛtsɔ no nɔ lɛ, wɔnii ni baafee mɔbɔ lɛ baanyɛ atsake ni ehi, ni wɔbaanyɛ wɔná kanyamɔ hee kɛha ekãa nifeemɔ. (Abɛi 13:12) Asafoŋ onukpai titri baanyɛ aye abua wɔ koni wɔnɔ atse kɛtsɔ Ŋmalɛ mli ekãawoo kɛ ŋaawoo kɛha hiɛyaa ni amɛkɛaaha lɛ nɔ. Amɛnyiɛɔ shishitoo mla ni Salomo wie he lɛ sɛɛ akɛ: “Ŋɔɔha nilelɔ, ni eeele nii efata he; tsɔɔmɔ jalɔ nii, ni enilee aaafa.”—Abɛi 9:9.

Eji anɔkwale akɛ, mumɔŋ tsɔsemɔ heɔ be. Bɔfo Paulo kɛ nɔ ni fe afii nyɔŋma tsɔɔ Timoteo eniiashikpamɔ kɛ enitsɔɔmɔ gbɛ̀i lɛ. (1 Korintobii 4:17; 1 Timoteo 4:6, 16) Tsɔsemɔ ni he be ni Mose kɛha Yoshua yɛ nɔ ni fe afii 40 lɛ he ba sɛɛnamɔ kɛha Israel maŋ lɛ be saŋŋ. (Yoshua 1:1, 2; 24:29, 31) Ekolɛ, Elisha fata gbalɔ Elia he afii 6, ni ena shishitoo kpakpa kɛha lɛ diɛŋtsɛ esɔɔmɔ ni baahe aaafee afii 60 lɛ. (1 Maŋtsɛmɛi 19:21; 2 Maŋtsɛmɛi 3:11) Yɛ be mli ni amɛjɛɔ tsuishitoo mli amɛkɛ tsɔsemɔ ni yaa nɔ haa lɛ, belɛ onukpai lɛ miinyiɛ Paulo, Mose, kɛ Elia nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ.

Yijiemɔ ni akɛaaha lɛ ji tsɔsemɔ fã ko ni he hiaa. Hiɛsɔɔ ni aaajie lɛ kpo yɛ anɔkwale mli kɛha nifeemɔi komɛi ni atsu amɛhe nii jogbaŋŋ, loo kɛha nifeemɔi ni sa yijiemɔ lɛ baanyɛ atsirɛ mɛi krokomɛi koni amɛsumɔ akɛ amɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ babaoo kɛmɔ shi. Yijiemɔ tswaa hekɛnɔfɔɔ emaa shi, ni yɛ no feemɔ mli lɛ, ekɛ kanyamɔ haa koni akɛtsu gbɔjɔmɔ ko he nii. (Okɛto 1 Korintobii 11:2 he.) Ekãa ni aaaná koni aya hiɛ yɛ anɔkwale lɛ mli lɛ hu baa kɛjɛɔ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ asafoŋ nitsumɔi krokomɛi ni akɛ he woɔ mli vii lɛ mli. (Bɔfoi lɛ Asaji 18:5) Kɛ́ onukpai lɛ kɛ nitsumɔ wo nyɛmimɛi hii adɛŋ yɛ bɔ ni amɛmumɔŋ hiɛyaa yɔɔ ha lɛ, enɛ haa nɛkɛ hii nɛɛ náa niiashikpamɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ, ni ebaanyɛ ewo suɔmɔ ni amɛyɔɔ akɛ amɛaaya nɔ amɛná mumɔŋ hiɛyaa lɛ mli hewalɛ.—Filipibii 1:8, 9.

Yiŋtoo Kpakpa Hewɔ ni Esa akɛ Aya Hiɛ yɛ Mumɔŋ

Abuɔ ojarawatɛi akɛ amɛjara wa. Nakai nɔŋŋ eji yɛ mɛi ni amrɔ nɛɛ amɛkɛ amɛhe babɔɔ jeŋ muu fɛɛ Yehowa jalɔi aweku lɛ he lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ tsɛɔ amɛ akɛ jeŋmaji fɛɛ anii ni ‘asumɔɔ’ loo nii ni “jara wa.” (Hagai 2:7, NW shishigbɛ niŋmaa) Nyɛsɛɛ afi lɛ, mɛi 375,923 batsɔmɔ Yehowa Odasefoi ní abaptisi amɛ. Bɔni afee ni anyɛ atsu shweremɔ nɛɛ he nii lɛ, ehe miihia koni ‘aha buu lɛ mli alɛɛ.’ Kɛtsɔ mumɔŋ hiɛyaa ni aaaná lɛ nɔ—kɛ Kristofoi asɔɔmɔ hegbɛi ni aaashɛ he lɛ nɔ lɛ—abaanyɛ aná nɛkɛ mlilɛɛmɔ nɛɛ he nitsumɔ mli gbɛfaŋnɔ.—Yesaia 54:2; 60:22.

Nɔ ni tamɔɔɔ ojarawatɛi babaoo ni jara wa ni akɛwoɔ shikatoohe shikpɔŋ shishi tsũi amli ni afɔɔɔ namɔ lɛ, wɔmumɔŋ salɛ lɛ baanyɛ akpɛ nyeramnyeram. Ni yɛ be mli ni wɔtsuuɔ wɔ Kristofoi asui ahe, ni wɔhaa ejeɔ kpo daa lɛ, belɛ wɔmiiwo Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ nyam. Yesu wo esɛɛnyiɛlɔi lɛ ŋaa akɛ: “Nyɛhaa nyɛla atsoa yɛ gbɔmɛi ahiɛ, koni amɛna nyɛnifeemɔnii kpakpai lɛ, ni amɛwo nyɛtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hiɛ nyam.” (Mateo 5:16) Lɛɛlɛŋ, no haa wɔ yiŋtoo kpakpa hewɔ ni esa akɛ wɔya hiɛ yɛ mumɔŋ lɛ.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Akɛ gbɛii ni atsake tsu nii yɛ nikasemɔ nɛɛ mli.

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje