Teemɔŋ Nifeemɔ yɛ Nuntsɔ lɛ Gbɛi Amli
KƆƆYƆƆ ni ebɔɔ yɔɔ mli, ni akɛtutua mɛi yɛ Tokyo, Japan, shikpɔŋ shishi nyiɛmɔ hé yɛ March 1995 mli lɛ gbe gbɔmɛi 12, ni ewo akpei abɔ krokomɛi ahela, ni eye ebua ni akɛjie teemɔŋ sane ko kpo. Jamɔ kuu ko ni atsɛɔ amɛ Aum Shinrikyo (Anɔkwale ni Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ) lɛ efee tawuu nii atoohe, ni ji sarin kɔɔyɔɔ ni ebɔɔ yɔɔ mli lɛ yɛ teemɔŋ, ni amɛkɛbaatsu nii ni amɛkɛdi otii ni yɔɔ naakpɛɛ, ni amɛkɛmamɔ amɛhiɛ lɛ asɛɛ.
Nyɔŋ kome sɛɛ lɛ, okpɛlɛm ko fɛ ni ekumɔ nɔyeli lɛ tsũ ko yɛ Oklahoma City, U.S.A., ni egbe gbɔmɛi 167. Etamɔ nɔ ni odaseyeli tsɔɔ akɛ tutuamɔ nɛɛ kɛ béi loo gbeekpamɔ ni bɛ, ni ebakã nɔyeli lɛ kɛ Branch Davidian jamɔ kuu ni yɔɔ Waco, yɛ Texas lɛ teŋ, afii enyɔ pɛpɛɛpɛ ni etsɔ hiɛ lɛ, yɛ tsakpãa ko. Nakai beaŋ lɛ, teemɔŋ jamɔ kuu lɛ mli bii 80 gboi. Okpɛlɛm lɛ fɛmɔ jie nɔ ni ji teemɔŋ sane kɛha mɛi babaoo lɛ hu kpo: Maŋbii ni efee amɛhe tamɔ asraafoi lɛ akui babaoo miitsu nii yɛ United States amrɔ nɛɛ, ni kɛ hoo lɛ, asusuɔ akɛ amɛteŋ ekomɛi miito nifeemɔ ni amɛkɛbaate shi amɛwo nɔyeli lɛ he gbɛjianɔ, yɛ teemɔŋ.
Sɛɛ mli, beni afi 1995 baa naagbee lɛ, ayana gbɔmɛi 16 agbohii ni ashã amɛ, yɛ koo ko mli yɛ Grenoble masɛi, yɛ France. Amɛji Order of the Solar Temple, ni ji teemɔŋ jamɔ kuu bibioo ko ni amɛhe sane je kpo yɛ Switzerland kɛ Canada, yɛ October 1994 mli, beni emli bii 53 gbe amɛ diɛŋtsɛ amɛhe loo aje gbɛ agbe amɛ lɛ, mli bii. Shi yɛ amanehulu nɛɛ sɛɛ po lɛ, teemɔŋ jamɔ kuu nɛɛ kã he eyɛ lolo. Ekanyãmɔ kɛ otii ni mamɔ ehiɛ lɛ etee nɔ efee teemɔŋ sane aahu kɛbashi ŋmɛnɛ.
Osharai ni Yɔɔ Jamɔ Mli Teemɔŋ Nifeemɔi Amli
Yɛ nibii ni ba nɛɛ ahewɔ lɛ, ani eyɛ naakpɛɛ akɛ gbɔmɛi pii jeɔ gbɛ amɛgbalaa amɛjwɛŋmɔ kɛyaa jamɔ kui anɔ waa diɛŋtsɛ? Eka shi faŋŋ akɛ, mɔ ko sumɔŋ ni efi teemɔŋ kuu ko sɛɛ—jamɔ mli nɔ̃ loo nɔ ni jeee jamɔ mli nɔ̃—ni kɛ emli hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ lɛ tsuɔ nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ, ni ehãa ediɔ otii ni ekɛkpãaa gbee lɛ asɛɛ. Shi kɛlɛ, mɛni gbɔmɛi baanyɛ afee ni amɛkɛtsi amɛhe kɛjɛ teemɔŋ kui ni yiŋ etɛ̃ɛɛ mɔ yɛ amɛ nifeemɔi ahe nɛɛ amlibotemɔ he tsɔne lɛ he?
Eka shi faŋŋ akɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni miisusu teemɔŋ kuu ko mli bii ateŋ mɔ ko ni eeetsɔ lɛ he lɛ baafee nilelɔ kɛji ená ele nɔ ni ji amɛyiŋtoi jogbaŋŋ. Esa akɛ ekwɛ ehe nɔ jogbaŋŋ yɛ nɔnyɛɛ ni jɛɔ nanemɛi loo mɛi ni le lɛ lɛ aŋɔɔ kɛbaa lɛ he, ni esaaa ni eyiŋtoi damɔɔ henumɔ nɔ, shi moŋ anɔkwa saji anɔ. Kaimɔ akɛ, ekolɛ mɔ aŋkro lɛ diɛŋtsɛ—shi jeee mɛi krokomɛi anɔ—nɔ fɛɛ nɔ ni baanyɛ ajɛ mli aba lɛ baakã.
Biblia shishitoo mlai asɛɛnyiɛmɔ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni atsɔɔ nɔ atsiɔ he kɛjɛɔ kui ni he yɔɔ oshara, ni yiŋtoi ni amɛtsuɔ he nii lɛ jeee nɔ ni woo yɔɔ mli lɛ ahe. (Yesaia 30:21) Enɛ biɔ mɔ lɛ he ni ekɛwooo maŋkwramɔ saji amli, suɔmɔ ni eeejie kpo etsɔɔ mɛi krokomɛi, henyɛlɔi po, koni ekwa “heloo lɛ nitsumɔi lɛ,” koni ewo Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yibii lɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, esaaa ni anɔkwa Kristofoi feɔ je lɛ fã, tamɔ bɔ ni Yesu jeee je lɛ fã lɛ, ni gbɛ ni tamɔ nɛkɛ tsĩɔ ehe ni ekɛaawo je lɛŋ teemɔŋ kui amli lɛ naa.—Galatabii 5:19-23; Yohane 17:14, 16; 18:36; Romabii 12:17-21; Yakobo 4:4.
Yehowa Odasefoi ji mɛi ni kɛ ekãa kaseɔ Biblia lɛ ni amɛkɛ hiɛdɔɔ susuɔ amɛjamɔ lɛ he ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaahi shi yɛ naa yɛ faŋŋ mli. Ale amɛ jogbaŋŋ yɛ je lɛŋ he fɛɛ he akɛ jamɔ kuu ni ‘taoɔ toiŋjɔlɛ ni amɛnyiɛɔ no sɛɛ.’ (1 Petro 3:11) Amɛ wolo ni gbɛi ji Jehovah’s Witnesses—Proclaimers of God’s Kingdom lɛ wieɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Yehowa Odasefoi jeee teemɔŋ jamɔ kuu yɛ shishinumɔ ko kwraa naa. Atsɔɔ amɛ hemɔkɛyelii ni damɔ Biblia lɛ nɔ lɛ amli faŋŋ yɛ woji ni mɔ fɛɛ mɔ nine baanyɛ ashɛ eko nɔ lɛ amli. Kɛfata he lɛ, amɛbɔɔ mɔdɛŋ yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ akɛ amɛaafɔ̃ maŋbii anine kɛba amɛkpeei ashishi, koni amɛbakwɛ ni amɛnu nɔ ni yaa nɔ lɛ amɛha amɛ diɛŋtsɛ amɛhe.”
Eka shi faŋŋ akɛ anɔkwa jamɔ kɛ ehe wooo teemɔŋ nifeemɔi amli yɛ gbɛ ko kwraa nɔ. Akɛ gbɛtsɔɔmɔ ehã anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ jalɔi akɛ amɛkɛ amɛhe akatee, loo amɛkatsimɔ yiŋtoo ni amɛhiɛ akɛ Yehowa Odasefoi lɛ nɔ. Yesu mra be mli kaselɔi lɛ wo Yerusalem obɔ kɛ amɛ tsɔɔmɔ lɛ. Amɛjie amɛ hemɔkɛyelii kɛ amɛ nifeemɔi akpo faŋŋ ni mɛi fɛɛ na. Nakai nɔŋŋ eji anɔkwale yɛ Yehowa Odasefoi ahe ŋmɛnɛ. Shishinumɔ yɛ he akɛ, kɛ́ yiwalɛ nɔyelii tsĩ jamɔ mli heyeli naa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ, esa akɛ Kristofoi aya nɔ amɛkɛ henɔkwɛmɔ kɛ ekãa atsu amɛ nitsumɔ lɛ, ni ‘amɛbo Nyɔŋmɔ moŋ toi akɛ nɔyelɔ fe gbɔmɛi,’ ni enɛ feɔ shihilɛ ko ni akɛnyɛɔ amɛ nɔ yɛ ekãa ni amɛkɛyeɔ odase yɛ faŋŋ mli lɛ hewɔ.—Bɔfoi lɛ Asaji 5:27-29; 8:1; 12:1-14; Mateo 10:16, 26, 27.
Kɛji akɛ osusu he pɛŋ akɛ ekolɛ Yehowa Odasefoi baafee teemɔŋ jamɔ kuu loo kuu fã ko lɛ, no lɛ ekolɛ eeenyɛ efee akɛ akɛni amɛhe sane bibioo ko pɛ ole lɛ hewɔ. Ekolɛ nakai ji bɔ ni eba lɛ yɛ mɛi pii agbɛfaŋ yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli.
Bɔfoi lɛ Asaji yitso 28 lɛ gbaa wɔ kpee ko ni bɔfo Paulo kɛ “Yudafoi lɛ anukpai” lɛ kpe yɛ Roma lɛ he sane. Amɛkɛɛ lɛ akɛ: “Wɔmiisumɔ akɛ wɔɔbo ojwɛŋmɔ lɛ toi; ejaakɛ nɛkɛ kuu fã nɛɛ wɔle akɛ awieɔ he efɔŋ yɛ he fɛɛ he.” (Bɔfoi lɛ Asaji 28:16-22) Yɛ amɛ hetoohamɔ mli lɛ, Paulo “[jaje] Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he sane etsɔɔ amɛ, ni eye he odase faŋŋ,” ni “mɛi komɛi hé wiemɔ ni ewie lɛ amɛye.” (Bɔfoi lɛ Asaji 28:23, 24) Eka shi faŋŋ akɛ, anɔkwa saji diɛŋtsɛ ni kɔɔ anɔkwa Kristojamɔ he ni amɛbale lɛ he ba sɛɛnamɔ ni sɛɛ tsɛɔ kɛha amɛ.
Akɛni amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ kwraa yɛ faŋŋ mli yɛ maŋbii ateŋ hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi baaná he miishɛɛ akɛ amɛaajie anɔkwa saji ni kɔɔ amɛ nitsumɔ kɛ hemɔkɛyelii ahe lɛ kpo amɛtsɔɔ mɔ fɛɛ mɔ ni taoɔ ni ele anɔkwa saji lɛ. Mɛni hewɔ bo diɛŋtsɛ otaooo nibii amli ohãaa ohe, koni otsɔ nakai feemɔ nɔ ole nibii ni ji anɔkwale ni kɔɔ amɛhemɔkɛyeli lɛ he?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]
Yehowa Odasefoi yɛ he miishɛɛ akɛ amɛaajie mɛi ni amɛji kɛ nɔ ni amɛtsuɔ lɛ kpo amɛtsɔɔ