Ani Yesu Ná Nyɔŋmɔ Mli Hemɔkɛyeli?
Triniti Yitsogbamɔ Ko
“TE AAAFEE tɛŋŋ ni Yesu aaafee mɔ ni ná hemɔkɛyeli? Nyɔŋmɔ ni; ele ni enaa nɔ fɛɛ nɔ ni ehe ehiaaa ni etsɔ ehe kɛya mɔ ko ŋɔɔ. Agbɛnɛ nɔ ni yɔɔ hemɔkɛyeli mli pɔtɛɛ ji he ni akɛkpasaa loo akɛfɔɔ mɔ ko nɔ kɛ kpɛlɛmɔ ni akpɛlɛɔ nɔ ni anaaa lɛ nɔ; no hewɔ lɛ, akɛ Yesu-Nyɔŋmɔ lɛ baanyɛ afee mɔ ni na hemɔkɛyeli lɛ, no baaa enɛ mli.”
Taakɛ Frenchnyo Nyɔŋmɔ-jamɔ he nikaselɔ Jacques Guillet tsɔɔ lɛ, no ji susumɔ titri ni yɔɔ Katolik-jamɔ mli. Ani sane mlitsɔɔmɔ nɛɛ haa onaa kpɛɔ ohe? Ekolɛ osusu akɛ, akɛni Yesu ji nɔkwɛmɔ nɔ kɛha Kristofoi yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli hewɔ lɛ, esa akɛ efee hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔ nɔ hu ni akaseɔ. Kɛji nakai osusuɔ lɛ, belɛ osusuko Kristendom Triniti tsɔɔmɔ ni ama nɔ mi lɛ he.
Sanebimɔ ni kɔɔ Yesu hemɔkɛyeli he lɛ ji nɔ ko ni wa kɛha Katolik, Protestant, kɛ Ortodɔks jamɔ he nikaselɔi ni heɔ Triniti amɛyeɔ akɛ “Kristofoi ahemɔkɛyeli kɛ shihilɛ he teemɔŋ sane titri” lɛ akɛ amɛaanu shishi loo ni amɛaatsɔɔ mli.a Shi jeee amɛ fɛɛ amɛkpooɔ hemɔkɛyeli ni Yesu yɔɔ lɛ. Jaques Guillet maa nɔ mi akɛ, “anyɛŋ akɛɛ akɛ anaaa hemɔkɛyeli ni Yesu yɔɔ lɛ,” eyɛ mli akɛ Guillet kpɛlɛɔ nɔ akɛ, yɛ Triniti tsɔɔmɔ lɛ shishinumɔ naa lɛ, eji “sane ni kɛ ehe kpaaa gbee ni shishinumɔ bɛ mli.”
Frenchnyo Jesuit Osɔfo Jean Galot, kɛ Nyɔŋmɔ-jamɔ he nikaselɔi babaoo ni tamɔ lɛ lɛ yɛ faŋŋ yɛ kɛɛmɔ ni amɛkɛɔ akɛ akɛni “eji Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ kɛ gbɔmɔ diɛŋtsɛ hewɔ lɛ, . . . Kristo nyɛŋ ahe lɛ diɛŋtsɛ ehe eye” lɛ mli. Adafitswaa wolo, La Civiltà Cattolica lɛ kɛɛ: “Nɔ ni yɔɔ hemɔkɛyeli mli ji ni ahe mɔ kroko aye, jeee ni mɔ ko ahe lɛ diɛŋtsɛ ehe eye.” Belɛ gbɛtsii nii ni haaa ayoo hemɔkɛyeli ni Yesu yɔɔ lɛ ji Triniti jamɔ tsɔɔmɔ ni shishinumɔ bɛ mli ni kɛ ehe kpaaa gbee hu lɛ, ejaakɛ jwɛŋmɔi enyɔ lɛ fɛɛ teɔ shi woɔ amɛhe.
Nyɔŋmɔ-jamɔ he nikaselɔi lɛ kɛɔ akɛ: “Sanekpakpai lɛ ewieee Yesu hemɔkɛyeli he.” Nɔ ni amɛtsɔɔ ji akɛ, wiemɔi ni akɛtsu nii yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli, pi·steuʹo (ahe aye, ana hemɔkɛyeli) kɛ piʹstis (hemɔkɛyeli) fɛɛ kɔɔ hemɔkɛyeli ni kaselɔi lɛ yɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli loo yɛ Kristo mli lɛ he, fe hemɔkɛyeli ni Yesu yɔɔ yɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ mli lɛ he. No hewɔ lɛ, ani esa akɛ wɔmu sane naa akɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ bɛ hemɔkɛyeli? Mɛni wɔbaanyɛ wɔnu shishi kɛjɛ nɔ ni efee ni ewie lɛ mli? Mɛni Ŋmalɛi lɛ kɛɔ?
Sɔlemɔi ni Hemɔkɛyeli Bɛ Mli?
Yesu ji nuu ni sɔleɔ. Esɔle be fɛɛ be—beni abaptisi lɛ (Luka 3:21); gbɛkɛ muu fɛɛ dani ehala ebɔfoi 12 lɛ (Luka 6:12, 13); kɛ agbɛnɛ dani enaakpɛɛ tsakemɔ lɛ ba yɛ gɔŋ lɛ nɔ, beni ekɛ bɔfoi ni ji Petro, Yohane, kɛ Yakobo yɔɔ jɛmɛ lɛ. (Luka 9:28, 29) Beni esɔleɔ lɛ mli ni ekaselɔi lɛ ateŋ mɔ kome bi lɛ akɛ: “Tsɔɔmɔ wɔ sɔlemɔ” lɛ, no hewɔ lɛ etsɔɔ amɛ Nuntsɔ lɛ Sɔlemɔ lɛ (“Wɔ-Tsɛ”). (Luka 11:1-4; Mateo 6:9-13) Ekome too esɔle kakadaŋŋ yɛ leebi (Marko 1:35-39); kɛmiiba gbɛkɛnaashi, yɛ gɔŋ ko nɔ, beni ejie ekaselɔi lɛ agbɛ (Marko 6:45, 46); kɛ ekaselɔi lɛ fɛɛ kɛ agbɛnɛ kɛha ekaselɔi lɛ. (Luka 22:32; Yohane 17:1-26) Hɛɛ, sɔlemɔ ji Yesu shihilɛ lɛ fa ni he hiaa.
Esɔle dani efee naakpɛɛ nii, akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, dani etee enaanyo Lazaro shi: “Ataa, miidao shi akɛ obo mi toi lɛ. Shi mi lɛ, mile akɛ daa oboɔ mi toi; shi asafo lɛ ni damɔ shi lɛ hewɔ mikɛɛɔ, koni amɛhe amɛye akɛ bo otsu mi.” (Yohane 11:41, 42) Anɔkwale ni eji akɛ e-Tsɛ baabo nakai sɔlemɔ lɛ toi lɛ tsɔɔ bɔ ni ehemɔkɛyeli mli wa ha. Nɛkɛ tsakpaa ni ka sɔlemɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ hemɔkɛyeli ni eyɔɔ yɛ E-mli lɛ teŋ lɛ jeɔ kpo yɛ nɔ ni Kristo kɛɛ ekaselɔi lɛ mli: “Nibii abɔ fɛɛ ni nyɛsɔleɔ ni nyɛbiɔ lɛ, nyɛhea nyɛyea akɛ nyɛnine eshɛ nɔ momo.”—Marko 11:24, NW.
Eji Yesu bɛ hemɔkɛyeli kulɛ, mɛni hewɔ esɔle eha Nyɔŋmɔ? Kristendom Triniti tsɔɔmɔ ni bɛ ŋmalɛi lɛ amli, akɛ Yesu ji gbɔmɔ kɛ Nyɔŋmɔ fɛɛ lɛ haa Biblia mli shɛɛ sane lɛ hiɛ. Etsiɔ gbɔmɛi agbɛ koni amɛkanu bɔ ni Biblia lɛ mli ka shi faŋŋ kɛ bɔ ni ehewalɛ yɔɔ lɛ shishi. Namɔ ji mɔ ni gbɔmɔ Yesu bo etsɛ lɛ lɛ? Lɛ diɛŋtsɛ ehe? Ani eleee akɛ Nyɔŋmɔ ji lɛ? Ni kɛji akɛ eji Nyɔŋmɔ ni ele nakai hu lɛ, mɛni hewɔ esɔle?
Yesu sɔlemɔi yɛ eshikpɔŋ nɔ shihilɛ lɛ naagbee gbi lɛ nɔ lɛ haa wɔnuɔ bɔ ni ehemɔkɛyeli yɔɔ shiŋŋ yɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ mli lɛ shishi jogbaŋŋ. Beni ejieɔ hiɛnɔkamɔ kɛ gbɛkpamɔ ni ma shi shiŋŋ kpo lɛ, ebi akɛ: “Ni agbɛnɛ, Ataa, ŋɔɔ anunyam ni miyɔɔ yɛ oŋɔɔ dani je lɛ yɔɔ lɛ owo mihiɛ nyam.”—Yohane 17:5.
Akɛni ele akɛ ekaai ni fe fɛɛ kɛ egbele ebɛŋkɛ hewɔ lɛ, gbɛkɛ beni eyɔɔ Getsemane abɔɔ lɛ mli yɛ Mu Gɔŋ lɛ nɔ lɛ, “ewerɛ bɔi ehe hoo ni ehao,” ni ekɛɛ: “Misusuma miihao kɛyashi gbele mli po.” (Mateo 26:36-38) Kɛkɛ ni ekula shi ni esɔle: “Ataa, kɛji oosumɔ lɛ, jiemɔ kpulu nɛɛ kɛjɛ minɔ. Shi kɛlɛ, jeee bɔ ni mi misumɔɔ lɛ, shi moŋ bɔ ni bo osumɔɔ.” Kɛkɛ ni “bɔfo ko jɛ ŋwɛi bajie ehe kpo etsɔɔ lɛ, ni ebawo lɛ hewalɛ.” Nyɔŋmɔ bo esɔlemɔ lɛ toi. Yɛ bɔ ni ehenumɔi lɛ amli wa waa ha kɛ bɔ ni kaa lɛ naa wa ha hewɔ lɛ, “ehe latsaa tsɔ tamɔ lá kulibii ni tsereɔ shwieɔ shi.”—Luka 22:42-44.
Mɛni Yesu piŋmɔi, bɔ ni ehe hiaa ni awo lɛ hewalɛ, kɛ esɔlemɔi kɛ faikpamɔi lɛ tsɔɔ? Jaques Guillet ŋma akɛ: “Nɔ kome yɛ faŋŋ, Yesu sɔle, ni sɔlemɔ ji eshihilɛ kɛ enifeemɔi lɛ fa ni he hiaa. Esɔle tamɔ bɔ ni gbɔmɛi sɔleɔ lɛ, ni esɔle eha mɛi. Shi agbɛnɛ, anyɛŋ ahe gbɔmɛi asɔlemɔi aye kɛ hemɔkɛyeli bɛ mli. Ani abaanyɛ ahe Yesu sɔlemɔi lɛ aye kɛ hemɔkɛyeli bɛ mli?”
Beni Yesu tsotsoro tso lɛ nɔ ni eshwɛ fioo ni ebaagbo lɛ, ekɛ gbee ni naa wa bo, ni etsɛ wiemɔi kɛjɛ David lala lɛ eko mli. Kɛkɛ ni ebo kɛ gbee ni wa, yɛ hemɔkɛyeli mli, yɛ enaagbee sɔlemɔ mli: “Ataa, odɛŋ mituɔ mimumɔ miwoɔ nɛɛ.” (Luka 23:46; Mateo 27:46) Italia jamɔi sɔrɔtoi ashishitsɔɔmɔ ko, Parola del Signore, lɛ kɛɔ akɛ, Yesu ‘kɛ ewala wo’ Tsɛ lɛ dɛŋ.
Jaques Guillet wie akɛ: “Sanekpakpa lɛ ŋmalalɔi lɛ tsɔ wɔyiŋ yɛ be mli ni amɛgbaa wɔ bɔ ni asɛŋ Kristo aha, ni ebo etsɛ e-Tsɛ kɛtsɔ Israel lalai lɛ amli, Bi koome lɛ bolɔmɔ, epiŋmɔ mli yaafo kɛ bolɔmɔ, hekɛnɔfɔɔ kwraa he yaafo kɛ bolɔmɔ lɛ he sane lɛ ji hemɔkɛyeli kɛ yaafo he bolɔmɔ, gbele he yaafo yɛ hemɔkɛyeli mli.”
Akɛni hemɔkɛyeli he odaseyeli ni yɔɔ naakpɛɛ ni mli ka shi faŋŋ nɛɛ ka amɛhiɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ-jamɔ he nikaselɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛkɛ mligbalamɔ aba hemɔkɛyeli kɛ “hekɛnɔfɔɔ” teŋ. Shi mligbalamɔ ni tamɔ nɛkɛ damɔɔɔ Ŋmalɛi lɛ anɔ.
Shi mɛni diɛŋtsɛ piŋmɔi ni naa wa ni Yesu ŋmɛ etsui shi yɛ mli lɛ jieɔ lɛ kpo yɛ Yesu hemɔkɛyeli he?
Aha “Wɔ Hemɔkɛyeli Emuufeelɔ” lɛ Ye Emuu
Bɔfo Paulo tsi hii kɛ yei anɔkwafoi ni hi shi dani Kristofoi abe lɛ shɛ ni tamɔ atatu babaoo lɛ ta yɛ ewolo ni eŋma eyaha Hebribii lɛ yɛ yitso 11 lɛ mli. Emu sane lɛ naa ni ekɛ nine tsɔɔ hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔ nɔ ni da fe fɛɛ ni yeɔ emuu hu lɛ nɔ: “Wɔkwɛ wɔ hemɔkɛyeli Najiaŋdamɔlɔ Nukpa kɛ Emuufeelɔ, Yesu, jogbaŋŋ. Ejaakɛ yɛ nyamɔ ni akɛfɔ ehiɛ lɛ hewɔ lɛ eŋmɛ etsui shi yɛ sɛŋmɔtso he piŋmɔ mli, ni ebuuu hiɛgbele . . . Nyɛjwɛŋa mɔ ni ŋmɛ etsui shi eha naashai ni eshafeelɔi kɛshi lɛ kɛte shi wo nibii ni hi ha amɛ diɛŋtsɛ amɛhe lɛ he, koni ekatɔ nyɛ ni nyɛsusumai anijiaŋ miije wui.”—Hebribii 12:1-3, NW.
Nyɔŋmɔ-jamɔ he nikaselɔi lɛ ateŋ mɛi pii kɛɔ akɛ kuku nɛɛ ewieee “Yesu diɛŋtsɛ hemɔkɛyeli” he, shi moŋ enitsumɔ akɛ “hemɔkɛyeli shishijelɔ.” Hela wiemɔ teleiotès ni jeɔ kpo yɛ nɛkɛ wiemɔ kuku nɛɛ mli lɛ kɔɔ mɔ ko ni haa nɔ ko yeɔ emuu, ni nine shɛɔ nɔ ko nɔ loo egbeɔ nɔ ko naa kwraa he. Akɛ “Emuufeelɔ” lɛ, Yesu gbe hemɔkɛyeli naa kɛ shishinumɔ akɛ shikpɔŋ nɔ ni eba lɛ ha Biblia mli gbalɛi ba mli ni ekɛ enɛ to hemɔkɛyeli shishitoo ni ma shi shiŋŋ ema shi. Shi ani enɛ tsɔɔ akɛ e-bɛ hemɔkɛyeli?
Wolo ni aŋma ayaha Hebribii lɛ amli wiemɔi ni obaanyɛ ona yɛ akrabatsa ni yɔɔ baafa 5 lɛ shiii yiŋkɔshikɔshifeemɔ ko yɛ enɛ he. Yesu piŋmɔi kɛ etoiboo lɛ ha eye emuu. Eyɛ mli akɛ eji nuu ni yeɔ emuu momo moŋ, shi eniiashikpamɔi lɛ ha eye emuu ni egbe nɔ fɛɛ nɔ naa, yɛ hemɔkɛyeli po mli, bɔni afee ni efee mɔ ni he esa kwraa akɛ Osɔfonukpa kɛha anɔkwa Kristofoi ayiwalaheremɔ. Ekɛ sɔlemɔ ni mli wa “kɛ bolɔmɔi ni naa wa kɛ yaafonui” sɔle eha e-Tsɛ, eye Nyɔŋmɔ “anɔkwa” ni eyɛ “Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ.” (Hebribii 3:1, 2; 5:7-9) Hebribii 4:15 kɛɔ akɛ “aka lɛ yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ tamɔ wɔ” nɔŋŋ, ni ji akɛ, tamɔ Kristofonyo anɔkwafo fɛɛ anɔkwafo ni ehemɔkɛyeli tsɔɔ “kaai sɔrɔtoi” amli lɛ. (Yakobo 1:2, 3) Ani shishinumɔ yɛ mli akɛ aaahe aye akɛ abaanyɛ aka Yesu “tamɔ” esɛɛnyiɛlɔi lɛ yɛ be mli ni akaaa lɛ yɛ ehemɔkɛyeli lɛ mli taakɛ amɛji lɛ?
Faikpamɔi, toiboo, piŋmɔi, kaai, anɔkwayeli, kɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yeɔ bɔ ni Yesu hemɔkɛyeli eye emuu kwraa ha lɛ he odase. Nomɛi tsɔɔ akɛ ebatsɔ “wɔhemɔkɛyeli Emuufeelɔ” yɛ be mli ni aha eye emuu yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehemɔkɛyeli mli lɛ sɛɛ. Eka shi faŋŋ akɛ ejeee Nyɔŋmɔ ni ji Bi, taakɛ Triniti tsɔɔmɔ lɛ tsɔɔ lɛ.—1 Yohane 5:5.
Ani Eheee Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Eyeee?
Triniti tsɔɔmɔ lɛ kudɔɔ nyɔŋmɔ-jamɔ he nikaselɔi lɛ ajwɛŋmɔi aahu akɛ amɛbafeɔ keketee kɛyashɛɔ he ni amɛkɛɔ akɛ Yesu “nyɛŋ ahe Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ emli saji lɛ eye” ejaakɛ “akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ diɛŋtsɛ lɛ, nɔ ni ebaanyɛ efee ji ni ejaje nakai wiemɔ lɛ.”—Angelo Amato, Gesu il Signore, kɛ imprimatur jamɔ kadimɔ nii lɛ.
Ni kɛlɛ, mɛni Ŋmalɛi lɛ ni Yesu gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa nɔ be fɛɛ be lɛ tsɔɔ? Beni aka lɛ lɛ, etsɛ wiemɔi kɛjɛ Ŋmalɛi lɛ mli shii etɛ. Ehetoo ni ji etɛ lɛ kɛɛ Satan akɛ Yesu jaa Nyɔŋmɔ kome too pɛ. (Mateo 4:4, 7, 10) Yesu tsi gbalɛi ni kɔɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ ata yɛ bei pii amli, ni ekɛtsɔɔ hemɔkɛyeli ni eyɔɔ yɛ amɛmlibaa lɛ mli. (Marko 14:21, 27; Luka 18:31-33; 22:37; okɛto Luka 9:22; 24:44-46 he.) Wɔjɛɔ nɛkɛ saji amlipɛimɔ nɛɛ amli wɔmuɔ sane naa akɛ Yesu le Ŋmalɛi lɛ ni e-Tsɛ lɛ ha aŋmala lɛ, ekɛ hemɔkɛyeli ye nɔ, ni eyɛ hekɛnɔfɔɔ kwraa yɛ gbalɛi ni gba ekaai, epiŋmɔi, egbele, kɛ eshitee amlibaa lɛ mli.
Yesu, Hemɔkɛyeli he Nɔkwɛmɔ nɔ ni Sa Kasemɔ
Ehe bahia ni Yesu awuu hemɔkɛyeli he ta lɛ kɛyashi naagbee bɔni afee ni ehiɛ anɔkwa ni eyeɔ e-Tsɛ lɛ mli koni ‘eye je lɛ nɔ kunim.’ (Yohane 16:33) Kɛ hemɔkɛyeli bɛ lɛ anyɛŋ aye kunim ni tamɔ nɛkɛ. (Hebribii 11:6; 1 Yohane 5:4) Yɛ nakai kunimyeli hemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ, eji nɔkwɛmɔ nɔ kɛha esɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ. Eyɛ hemɔkɛyeli diɛŋtsɛ yɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ mli.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Abaanyɛ ana bɔ ni shishinumɔ ko kwraa bɛ Triniti tsɔɔmɔ lɛ mli lɛ mlitsɔɔmɔ babaoo yɛ wolo bibioo, Ani Esa akɛ Ohe Triniti lɛ Oye?, ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ mli.
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 15]
Aha Yesu, “Emuufeelɔ” lɛ, Ye Emuu
Hebribii 2:10: (NW) “Ejaakɛ esa lɛ, mɔ hewɔ ni nii fiaa yɔɔ, kɛ mɔ nɔ ni atsɔ ni fiaa yɔɔ lɛ, mɔ ni ŋɔ bii babaoo kɛba anunyam mli lɛ, akɛ eha amɛ yiwalaheremɔ Najiaŋdamɔlɔ Nukpa lɛ atsɔ amanehului amli aye emuu.”
Hebribii 2:17, 18: “Esa akɛ etamɔ ‘enyɛmimɛi lɛ,’ yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ, koni etsɔ mɔbɔnalɔ kɛ anɔkwa osɔfonukpa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, koni ekpa maŋ lɛ yi musu. Ejaakɛ akɛni lɛ diɛŋtsɛ lɛ ena amanehulu ni aka lɛ hewɔ lɛ, enyɛɔ eyeɔ ebuaa mɛi ni akaa amɛ lɛ.”
Hebribii 3:2: (NW) “Eyeɔ Mɔ ni fee lɛ nakai lɛ anɔkwa, tamɔ bɔ ni Mose hu ye nakai Mɔ lɛ we lɛ fɛɛ nɔ anɔkwa lɛ.”
Hebribii 4:15: “Ejaakɛ wɔsɔfonukpa ni wɔyɔɔ lɛ jeee mɔ ni nyɛɛɛ anu wɔgbedemɔi lɛ ahe aha wɔ, shi eji mɔ ko ni aka lɛ yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ tamɔ wɔ, ni kɛlɛ esha ko esha ko bɛ ehe.”
Hebribii 5:7-9: (NW) “Eheloo gbii lɛ amli lɛ, Kristo ŋɔ sɔlemɔi kɛ faikpamɔi ni bolɔmɔi ni naa wa kɛ yaafonui fata he esha afɔle eha Mɔ ni yɔɔ hewalɛ ni ekɛaahere lɛ kɛaajɛ gbele mli lɛ, ni abo lɛ toi hu, yɛ e-Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ hewɔ. Ni tsɛ, Bi ji lɛ moŋ, shi kɛlɛ ekase toiboo yɛ amanehului ni ena lɛ amli; ni yɛ be mli ni aha eye emuu sɛɛ lɛ, etsɔ mɔ mli ni naanɔ yiwalaheremɔ jɛɔ.”