Ethiopia “Ŋwɛi Nitsɔɔmɔ” Kpee—Eji Miishɛɛ Be Krɛdɛɛ Ko
JEEE no ji Ethiopia klɛŋklɛŋ kpokpaa wulu nɔ kpee kɛjɛ be mli ni aha amɛna heyeli lɛ, shi eji be titri ko lɛlɛŋ. Kɛjɛ be ni aha amɛ heyeli hegbɛ yɛ mla naa yɛ November 11, 1991 lɛ, Yehowa Odasefoi ekpe shii etɛ sɔŋŋ yɛ Maŋ lɛ shwɛmɔ he wulu fe fɛɛ, ni ji Maŋ Shwɛmɔ he, ni yɔɔ Addis Ababa maŋ lɛ teŋ tuuŋtu lɛ. Akɛni kɛjɛ shishijee lɛ nine shɛɛɛ shwɛmɔ he nɛɛ nɔ yɛ Hɔgbaa ni he ko ni da bɔ ni sa bɛ hu ni aaaná hewɔ lɛ, abua wiemɔ he gbɛjianɔtoo lɛ naa afee fɛɛ gbii etɛ, kɛjɛ Soo kɛyashi Hɔɔ, January 13-15, 1994.
Jeee kɔɔyɔŋ tsakemɔ fɛfɛo ni emli ŋɔɔ ni hulu tsoɔ yɛ mli hu ni hɔ atatu bluu shishi lɛ kɛkɛ gbii etɛ kpee lɛ tee nɔ yɛ, shi moŋ yɛ mumɔŋ shishinumɔ mli, yɛ be mli ni “Ŋwɛi Nitsɔɔmɔ” tsuɔ nii kɛmɔɔ shi lɛ. Atsɔɔ nakai kpee lɛ saneyitso lɛ mli faŋŋ yɛ Amharic wiemɔ ni aŋma lɛ mli, yɛ wielɔi akpoku ni ato fɔfɔii fɛfɛji kɛbɔle he kɛkpe lɛ nɔ.
Shi mɛni ha kpee lɛ fee nɔ̃ titri ko lɛ? Atsɔ mɔ fɛɛ mɔ jwɛŋmɔ kɛ henumɔi kɛtee wɔ jeŋ muu fɛɛ nyɛmimɛi a-ekomefeemɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ nɔ kɛ Nyɔŋmɔ jɔɔmɔ ni yɔɔ faŋŋ yɛ ewebii anɔ ni ji bɔ ni Maŋtsɛyeli lɛ daa ehaa lɛ nɔ hu, kɛfata wiemɔ he gbɛjianɔtoo babaoo lɛ he. Mɛi ni jɛ maŋsɛɛ ni amɛyifalɛ aaashɛ 270 lɛ, jɛ shikpɔji 16, ní Djibouti kɛ Yemen po fata he lɛ nɔ kɛba kpee lɛ. Mɛi ni fa fe mɛi ayifalɛ lɛ fã jɛ Europa kɛ Amerika Kooyigbɛ ni jɛmɛ kɔɔyɔɔ lɛ mli ejɔ ŋanii lɛ amɛba. Yehowa Odasefoi a-Nɔyeli Kuu lɛ mlibii enyɔ, ni ji Lloyd Barry kɛ Daniel Sydlik fata saralɔi lɛ ahe.
Ethiopia gbɔfeemɔ ni yaa nɔ yɛ kusum naa ni tsui mli ni amɛjɛɔ amɛjieɔ suɔmɔ kpo amɛhaa amɛ nyɛmimɛi ni basara amɛ lɛ fata he lɛ bafa babaoo ni eye wiemɔ mli husui lɛ anɔ. Ŋamɔi sɔrɔtoi ni tee nɔ lɛ jeee dɛtaa kɛkɛ shi moŋ afuafuaa he ni ashɔshɔɔ naa, tói ekpaa sɔŋŋ! Saralɔi lɛ babaoo ekane Maŋtsɛyeli nitsumɔ ni yaa nɔ yɛ Ethiopia lɛ he sane ni amɛle akɛ amɛ Ethiopia nyɛmimɛi lɛ ji emuuyeli mli hiɛlɔi ni aka amɛ akwɛ ni amɛfi shi yɛ tsuŋwooi kɛ yiwaa sɔrɔtoi krokomɛi amli.a Shi saralɔi ni ba kpee lɛ anaa kpɛ amɛhe akɛ amɛna obalaŋtai babaoo diɛŋtsɛ kɛ amɛ hiɛ ŋmɔlɔŋmɔlɔ ni miijie mlihilɛ kpo, su ko ni miiba shi ŋmɛnɛ yɛ shikpɔji pii anɔ. Ethiopia nyɛmimɛi yei lɛ babaoo wo amɛ atadei yɛji ni aye samai awo mli fɛfɛo yɛ kusum naa, ni ha mumɔ ni akɛnáa mlifilimɔ lɛ fa kɛteke nɔ lɛlɛŋ lɛ.
Baptisimɔ ni tee nɔ Sohaa lɛ ha mɛi na miishɛɛ babaoo. Mɛi heei 530 ni ejɔɔ amɛhe nɔ ni amɛto sɛrɛnɛɛ kakadaŋŋ, ni amɛye kɛjɛ afii 10 kɛyashi 80, gbɛ amɛshwa shwɛmɔ he lɛ mli fã. Enɛ fa kwraa fe bɔ ni mɔ fɛɛ mɔ baakpa gbɛ akɛ eeeba lɛ nakai—ni efe Yehowa Odasefoi ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ 1 yɛ mɛi 7 mli. Mɛɛ Yehowa jɔɔmɔ ni yɔɔ ewebii anɔ yɛ biɛ lɛ he odaseyeli enɛ ji nɛkɛ! Miishɛɛ ha yaafonui babaoo jie ehe kpo beni anaa mɛi babaoo ni abaptisiɔ amɛ, ni Italiabii ni fa fe 40 ni ba kpee lɛ alala fata he lɛ. Mɛi pii susu Yesaia 60:5 gbalɛ wiemɔi lɛ ahe, nɔ ni kɛɔ akɛ: “No lɛ ooona, ni ohiɛ aaakpɛ kɛ miishɛɛ, otsui aaakpokpo ni emli hu aaalɛɛ; ejaakɛ mɛi babaoo aaajɛ ŋshɔŋ aba oŋɔɔ, jeŋmaji lɛ ahewalɛ lɛ aaaba oŋɔɔ.”
Nibii Titrii ni kɛ Mlifilimɔ Ba
Ama Yehowa jɔɔmɔ lɛ nɔ mi kɛtee hiɛ yɛ Sohaa, be mli ni akɛ saji ni abibii lɛ gba bɔ ni Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ je shishi fiofio yɛ Ethiopia lɛ he sane ekoŋŋ lɛ. Mɛi ni abibii amɛ saji lɛ ji mra be mli maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ni esɔmɔ yɛ jɛmɛ yɛ 1950 kɛ 1970 afii lɛ amli lɛ. Mɛi fe 8,000 nu ni Ray Casson, John Kamphuis, kɛ Haywood Ward miitsɔɔ bɔ ni amɛ Biblia mli nitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ tee nɔ eha, kɛjɛ September 14, 1950, beni amɛyashɛ Addis Ababa lɛ. Maŋtsɛyeli nɔyeli ni yɔɔ nakai gbii lɛ amli lɛ bi ni amɛkɛ woloŋ nikasemɔi sɔrɔtoi fɛɛ aha. No hewɔ lɛ amɛto onukpai a-skul ko shishi yɛ maŋ lɛ teŋ tuuŋtu, koni akɛtsɔɔ amɛ nibii sɔrɔtoi babaoo. Shi nɛkɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi nɛɛ bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛha tsɔsemɔ ni kɔɔ ŋwɛi nitsɔɔmɔ he lɛ aya hiɛ, kɛ́ shɛ be ni amɛtsɔɔɔ nii yɛ skul lɛ. Ebalɛ akɛ esa akɛ amɛgbo deŋme koni amɛkɛkase Amharic wiemɔ ni wa waa, ni emli niŋmalamɔ okadii lɛ fɛɛ feɔ 250 lɛ. Aaafee afi fã ho dani amɛye omanye yɛ amɛ klɛŋklɛŋ shia Biblia mli nikasemɔ feemɔ mli. Aaafee afii 43 sɛɛ lɛ, amɛkɛ mɛi ni kaiɔ nɛkɛ tsutsu skul-tsɔɔlɔi nɛɛ kpe yɛ gbɛjegbɛ nɔ. Shi amɛmli fili amɛ akɛ amɛkɛ amɛ tsutsu Biblia kaselɔi ni batsɔ mɛi ni yɔɔ ekãa yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ babaoo diɛŋtsɛ kpe yɛ kpee lɛ shishi, ni amɛ hu amɛkɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ mumɔŋ bii kɛ nabii tsɔɔ amɛ.—1 Tesalonikabii 2:19, 20.
Toibolɔi ni yɔɔ miishɛɛ ni fee dioo kɛbo sane lɛ toi jogbaŋŋ lɛ tswa amɛdɛ aahu ni jeee yɛ saji ni abibii tsutsu maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ hewɔ kɛkɛ, shi moŋ yɛ amaniɛbɔi kɛ ŋamɔi ni jɛ Britain, Canada, Germany, Israel, Italy, Kenya, Netherlands, kɛ United States lɛ—ní mɛi ni jɛ maŋsɛɛ lɛ kɛbaha amɛ lɛ hu hewɔ. Enɛ ma Nyɔŋmɔ webii lɛ ajeŋ muu fɛɛ nyɛmimɛia ekomefeemɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ nɔ mi ekoŋŋ. Wiemɔi titrii ni Nɔyeli Kuu lɛ mlibii ni ji nyɛmimɛi hii ni afɔ amɛ mu lɛ kɛbaha, kɛ amɛsɔlemɔi ni jɛ amɛtsuiŋ lɛ hu ta toibolɔi lɛ amli waa diɛŋtsɛ. Obalaŋtai ni yɔɔ shwɛmɔ he lɛ na amɛhe yɛ mɛi ni fee drama ni kɔɔ obalaŋtai ni kaiɔ amɛ Bɔlɔ lɛ ahe lɛ, ni akɛ henumɔ kɛ miishɛɛ babaoo fee lɛ ateŋ. Kɛfata woji heei ni ajie lɛ kpo yɛ Ŋleshi wiemɔ mli lɛ ahe lɛ, woji heei etɛ ni ajie lɛ kpo yɛ Amharic wiemɔ mli lɛ ha ana miishɛɛ babaoo.b
Kɛ akpa kpee lɛ kɛ agbɛnɛ yɛ bei komɛi amli lɛ, anaa hegbɛi kpakpai koni akɛle mɛi babaoo ni asumɔɔ amɛ jogbaŋŋ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, shiɛlɔ ni eda fe fɛɛ ni yɔɔ Ethiopia ni atsɛɔ lɛ Tulu Mekuria lɛ ta hiɛ tuuŋtu yɛ sɛii ni ato naa sɛrɛnɛɛ lɛ eko nɔ, ni ehiɛ tso yɛ edɛŋ. Nyɛsɛɛ afi lɛ, abaptisi lɛ akɛ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome, be mli ni egbɔ waa diɛŋtsɛ ni eye afii 113 lɛ. Emli fili lɛ yɛ kpee nɛɛ shishi beni ena ni eŋa ni eye afii 80 lɛ miinyiɛ enɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ, koni lɛ hu ebatsɔ emumɔŋ nyɛmi lɛ. Wiemɔ he gbɛjianɔtoo muu lɛ fɛɛ ni ebabo toi lɛ bafee ekaawoo fɛfɛo kɛha obalaŋtai lɛ. Mɛnɛɛmɛi ateŋ mɔ kome ji Yohanes Gorems, mɔ ni etsɔ hiɛ ekɛ afii ejwɛ esɔmɔ momo akɛ daa gbɛgbalɔ beni eye afii 16 ni eji skul nikaselɔ lolo lɛ. Lɛ kɛ gbɛgbalɔi krokomɛi ni yaa skul ni eda fe amɛ po lɛ ekase bɔ ni amɛaafee ni amɛtsu amɛ dekã he nii, tamɔ odaseyeli ni amɛkɛ amɛhe woɔ mli leebi maaŋkpa yɛ gbɛ nɔ beni amɛnyiɛ gbɛ kɛmiiya skul lɛ nɛkɛ, aloo beni akpa fioo, kɛ agbɛnɛ kɛ akpa skul kwraa.
Mɛɛ Emuuyeli He Nɔkwɛmɔ Nii Nɛ!
Mɛi ohai abɔ yɛ toibolɔi lɛ ateŋ ni áwo amɛ tsuŋ ni apiŋ amɛ pɛŋ yɛ nɔyelii ni eho lɛ amli. Mandefro Yifru kwɛ afii enumɔ ni eho ni tamɔ nakai ni eye yɛ tsuŋwoo mli lɛ, shi amrɔ nɛɛ eesɔmɔ yɛ nitsumɔ he hee, ni ato shishi yɛ Addis Ababa, ni kwɛɔ wiemɔi ashishitsɔɔmɔ, woji akalamɔ, kɛ woji kɛmajemɔ nitsumɔi lɛ anɔ kɛ miishɛɛ. Obalanyo kroko hu, Zecarias Eshetu ni kɛ lɛ sɔmɔɔ lɛ, tsiii ehe kɛjɛɛɛ emuuyeli ni ehiɛ mli lɛ he afii kpaanyɔ ni eho nɛ beni agbe etsɛ yɛ maŋ saji ni ekɛ ehe wooo mli hewɔ akɛ Kristofonyo beni eyɔɔ tsuŋwoo mli afii etɛ lɛ. No mli lɛ Zecarias, ni ji gbekɛbii enumɔ lɛ ateŋ mɔ kome lɛ, eye afii nyɔŋma beni awo etsɛ tsuŋ lɛ. Meswat Girma kɛ enyɛmiyoo nukpa Yoalan, ni amrɔ nɛɛ amɛji obalaŋtai ni edara ni yaa skul lolo lɛ, kwɛɔ amɛtsɛ mfonirii ni amɛkɛkaiɔ lɛ, akɛni amɛ ji gbekɛbii bibii kwraa beni agbe lɛ trukaa yɛ maŋ saji ni ekɛ ehe wooo mli lɛ hewɔ. Enɔkwayeli lɛ wo amɛ hewalɛ, ni amɛ fɛɛ amɛmiisɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔi, taakɛ amɛtsɛ fee kɛyashi egbo lɛ.
Emuuyeli mlihiɛlɔ kroko hu ji Tamirat Yadette, ni amrɔ nɛɛ esɔmɔɔ akɛ gbɛgbalɔ krɛdɛɛ yɛ Rift Valley lɛ kpokpaa fɛfɛo ko nɔ lɛ. Ehe ni ekɛwooo maŋ saji amli akɛ Kristofonyo lɛ hewɔ lɛ, eye afii etɛ yɛ tsuŋwoo hei sɔrɔtoi kpawo mli, ni bei komɛi po lɛ, awoɔ lɛ gbokɛlɛ ni ayiɔ lɛ waa hu. Ni kɛlɛ, beni eyɔɔ tsuŋwoo mli lɛ, eye ebua mɛi fe nyɔŋma kɛ enyɔ ni amɛkɔ amɛshidaamɔ yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ masɛi.
Awo Tesfu Temelso, ni miisɔmɔ amrɔ nɛɛ akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ lɛ tsuŋ shii 17, yɛ afii ni ekɛsɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ krɛdɛɛ lɛ mli. Fala-dokui yɛ ehe yɛ yii ni ayi lɛ lɛ hewɔ, shi emli filiɔ lɛ akɛ eeena akɛ ato asafoi yɛ hei ni aha lɛ nitsumɔ yɛ tsutsu lɛ. Nyɛmimɛi hii kɛ yei ni jɛ Akaki Asafo lɛ mli lɛ babaoo diɛŋtsɛ ena nɔ yɛ tsuŋwoo kɛ yiwaa hewɔ, shi kɛlɛ asafo lɛ eda ni ana shiɛlɔi ni fa fe mɛi oha. Amɛma klɛŋklɛŋ Yehowa Odasefoi a-Maŋtsɛyeli Asa yɛ Ethiopia. Mɛi enumɔ ni shwɛ fioo ni amɛgboi ni na bɔ ni nyɛminuu ko gbo yɛ piŋmɔ ni akɛba enɔ lɛ hewɔ lɛ jɛ Dese, maŋ fɛfɛo ni jɛmɛ kɛ maŋtiase lɛ kooyigbɛ teŋ jɛkɛmɔ aaashɛ kilomitai 300 lɛ mli amɛba. Maseresha Kasa, onukpa kome ni fata amɛhe lɛ tsɔɔ mli akɛ efi shi yɛ afii ekpaa tsuŋwoo lɛ mli, ni jeee akɛ eji gbɔmɔ sɔrɔto ko yɛ gbɛ ko nɔ hewɔ, shi moŋ akɛni ekase bɔ ni ekɛ ehe fɔ Yehowa nɔ lɛ kɛkɛ hewɔ.—Romabii 8:35-39; okɛto Bɔfoi lɛ Asaji 8:1 he.
Mɛi komɛi ejie amɛ anɔkwayeli kpo nyɛsɛɛ nɛɛ po yɛ kaa shishi. Mɛi babaoo ni yɛ maŋ saji ni amɛkɛ amɛhe wooo mli lɛ hewɔ lɛ ahaaa polisifoi abu Odasefoi ahe, ahaaa amɛ gbɛfaa woji, gbalashihilɛ he woji, helatsamɔ, kɛ nitsumɔi lɛ jɛ maŋ ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ mli kɛba kpee lɛ. Beni awuɔ ta yɛ Mesewa, ni ji Eritrea lɛji adaamɔ he ni yɔɔ Ŋshɔ Tsuru lɛ masɛi gbɛ lɛ, asafo kome ni emlibii fɛɛ ayifalɛ ji 39 ni gbekɛbii fata he lɛ, yahi agba bibioo ko ni yɔɔ ŋa nɔ lɛ shishi aaafee nyɔji ejwɛ bɔni afee ni amɛkɛjo amɛshiai ni tsutsu nɔyeli lɛ kɛ okpɛlɛmii tswiaa lɛ lɛ naa foi. Amɛ daa gbi ŋmalɛ lɛ mli sanegbaai kɛ kpeei krokomɛi lɛ wo amɛ hewalɛ babaoo ni eha amɛbɛŋkɛ Yehowa kɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ he kpaakpa hu, yɛ nɛkɛ ŋa shikpɔŋ ni jɛmɛ edɔ ni nɔ fɛɛ nɔ eje amɛdɛŋ nɛɛ mli. Nyɛmimɛi yei gbɛgbalɔi krɛdɛɛi enyɔ ni sɔmɔɔ yɛ he ni Blue Nile faa lɛ jɛɔ lɛ masɛi gbɛ lɛ ŋmɛ amɛtsui shi yɛ mɛi babaoo ni woɔ amɛhe gbeyei kɛ tutuamɔi ni Ortodɔks Sɔlemɔ lɛ kɛba amɛnɔ lɛ mli, shi mɛi enyɔ nɛɛ fĩ shi ni amɛna ni amɛ Biblia kaselɔi babaoo kɛ baptisimɔ miifee amɛ henɔjɔɔmɔ lɛ he okadi yɛ kpee nɛɛ shishi.
Nyɛminuu ko gba he ko banee ni eyaje ni tamɔ kaa yɛ Ogaden kpokpaa ni nɔ egbi ni yɔɔ shɔŋŋ, ni kɛ Somalia jɛkɛɛɛ lɛ he sane etsɔɔ. Etee nɔ ená ekãa yɛ mumɔŋ ni ekɛ mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ, ni datrɛfoi ni na ŋwɛi nitsɔɔmɔ he sɛɛ ni amrɔ nɛɛ amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi anii lɛ fata he lɛ fee kpeei. Emuuyeli mlihiɛmɔ he nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa kroko ji gbɛgbalɔ krɛdɛɛ ni yɔɔ Addis Ababa lɛ, mɔ ni gbɔmɛi akuu ko ni Ortodɔks osɔfoi lɛ fĩ amɛsɛɛ lɛ yi lɛ mɔbɔmɔbɔ yɛ afi 1992 ni ashi lɛ afɔ shi koni egbo lɛ. Miishɛɛ sane ji akɛ, ena gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni etee nɔ esɔmɔ yɛ nakai shikpɔŋkuku lɛ nɔŋŋ mli. Hiɛ ŋmɔlɔŋmɔlɔ ni tsɔɔ miishɛɛ ni eyɔɔ lɛ etsɔɔɔ nɔ ko kwraa ni tsɔɔ akɛ eeye awerɛho. Yɛ egbɛfaŋ lɛ, nɛkɛ “Ŋwɛi Nitsɔɔmɔ” Kpee nɛɛ ji gbijurɔyeli ni haa mɛi krokomɛi fɛɛ ni aka amɛ akwɛ kɛ mɛi heei lɛ amli filiɔ amɛ.
Kpee he gbɛjianɔtoo lɛ tee nɔ jogbaŋŋ, ni eha gbɔi lɛ susu akɛ mɛi ni kɛ amɛhe ha nitsumɔ ni fata he lɛ kɛ afii pii ena niiashikpamɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛtee hiɛ oyayaayai yɛ afii enyɔ ni eho lɛ mli. Gbii etɛ kpee lɛ ba naagbee trukaa. Mɛi ni ba kpee yɛ Hɔɔ lɛ ayifalɛ ni fe fɛɛ ji 9,556. Ajie enɛ kpo fɛfɛo yɛ maŋ lɛ tɛlivishin, redio kɛ adafitswaa woji amli. Mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ ana akɛ Yehowa miiha ewebii miitsɔmɔ niiatsɛmɛi yɛ mumɔŋ. Mɛi ni fata toibolɔi lɛ ahe ji mɛi akpei abɔ ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ ni kpaako amɛnaa “Ŋwɛi Nitsɔɔmɔ” he sɛɛ lɛ. Shikpɔŋ agbo naa egbele eha Yehowa Odasefoi ni yɔɔ maŋ ni mɛi aaashɛ akpekpei 50 yɔɔ mli nɛɛ, ni kpee lɛ wo amɛ fɛɛ hewalɛ yɛ amɛfai shi ni amɛtswa akɛ amɛkɛ be ni eshwɛ kɛha nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ aaatsu nii koni amɛkɛye amɛbua mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ koni amɛ hu amɛna ŋwɛi nitsɔɔmɔ he sɛɛ nɛɛ mli.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Kwɛmɔ 1992 Yearbook of Jehovah’s Witnesses ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ.
b Your Youth—Getting the Best Out Of It, Oweku Shihilɛ ni Oooha Efee Miishɛɛ, kɛ Yehowa Odasefoi—Miifee Nyɔŋmɔ Suɔmɔnaa Nii yɛ Ekomefeemɔ Mli yɛ Jeŋ Fɛɛ.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]
Addis Ababa, January 13-15, 1994
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]
Gbɛgbalɔi akuu ko yɛ Addis Ababa (ninejurɔ); emuuyeli mlihiɛlɔi ni awo amɛ fɛɛ tsuŋ (shishigbɛ); Odasefonyo ni eye afii 113 lɛ kɛ eŋa