Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w94 4/15 bf. 21-26
  • Alaska Naagbee Husu lɛ Naa Hiɛhaa nɔ lɛ Jiemɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Alaska Naagbee Husu lɛ Naa Hiɛhaa nɔ lɛ Jiemɔ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Saneyitsei Bibii
  • Shihilɛ Mli Tsakemɔ ko ni Yeɔ Mɔ Awui
  • Mɔdɛŋ ni Abɔ Mra Koni Aye Odase
  • Yelikɛbuamɔ ni Akpaaa Gbɛ Ba
  • Yɛ Aleut Ŋshɔkpɔi lɛ Anɔ
  • Kɔɔyɔɔ Mli ni Dɔɔ Fioíio
  • Husu lɛ Tekemɔ
  • Ani Mɔdɛŋ Fɛɛ ni Wɔbɔ lɛ Sa?
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
w94 4/15 bf. 21-26

Alaska Naagbee Husu lɛ Naa Hiɛhaa nɔ lɛ Jiemɔ

GBlI enyɔ sɔŋŋ nɛ, ni wɔyi ejwɛ lɛ fɛɛ ebua wɔhe naa yɛ tsu bibioo ko mli yɛ Nome maŋ ni ehe gbɛi yɛ Alaska, ni ayaa jɛi waa yɛ shika-tsuru ni atsaa yɛ jɛi hewɔ lɛ. Afl 1898 mli ni mɛi ni fa fe 40,000 ni tsaa shikpɔŋ amɛtaoɔ shika lɛ bua amɛhe naa yɛ biɛ koni amɛbatao nɔ kome pɛ kɛkɛ—shikatsuru! Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, wɔtao jwetri kroko moŋ. , Nɔ ni wɔyɔɔ he miishɛɛ amrɔ nɛɛ ji “nii ni jara wa” lɛ ni aaanyɛ ahi Gambell kɛ Savoon- ga akrowai ni etse amɛhe banee lɛ amli yɛ St. Lawrence Ŋshɔkpɔ ni feɔ kilomitai 300 kɛyaa Bering Strait anaigbɛ lɛ. (Hagai 2:7) Inuitbii lɛ kɛ ekaa damɔɔ Kooyigbɛ nui ni mli ejɔ ŋanii lɛ anaa yɛ jɛi ni amɛgbɔbiɔ bonsoi yɛ jɛmɛ ni kɛ he ni tsutsu ko lɛ atsɛɔ jɛmɛ akɛ Soviet Union lɛ teŋ jɛkɛmɔ feɔ shitoi fioo komɛi pɛ lɛ. Shi snoo ni tswaa kɛ afua ni ewo kusuu tamɔ nɔhaa nɔ lɛ tsi wɔnaa. Wɔ kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ ma shikpɔŋ, enyɛɛɛ efã.

Be mli ni wɔmɛɔ lɛ, misusu saji ni tee nɔ afii fioo ni eho lɛ ahe ni mida Yehowa Nyɔŋmɔ shi yɛ bɔ ni ejɔɔ odase ni wɔye lɛ nɔ yɛ shiai fioo ni egbɛ eshwa lɛ amli lɛ hewɔ. Yɛ Alaska—ni—mɛi komɛi tsɛɔ lɛ akɛ je lɛ.naagbee husu lɛ —maŋ lɛ mlibii ni fa fe 60,000 lɛ yɛ akutsei ni fa fe 150 ni yɔɔ shɔŋŋ, ni elɛɛmɔ da fe shitoi 600,000 koji ejwɛ yɛ ŋa nɔ, ni gbɛjegbɛ ko kwraa bɛ ni yaa jɛi lɛ amli. Akɛni wɔtra Buu Mɔɔ Asafo lɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ mli kɛtee jɛmɛ hewɔ lɛ, wɔìnyɛ wɔshɛ akrowai ni etse amɛhe banee nɛɛ amlijaai etɛ mli ekome mli momo koni wɔkɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ayaha amɛ.—Mateo 24:14.

Bɔni afee ni wɔnyɛ wɔshɛ hei ni yɔɔ shɔŋŋ nɛɛ hewɔ lɛ, ehe bahiaa yɛ be babaoo mli akɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ atsɔ afua ni haa shikpɔŋ lɛ nɔ gbii babaoo lɛ amli dani ebama shi. Kɛji ebama shi sɛɛ pɛ lɛ, afua kroko hu yɛ ni esa akɛ anyɛ atsɔ mli kɛho. Enɛ haa mɛi ni mli hi ni amɛhe jɔ nɛɛ ajwɛŋmɔi anɔ tamɔ hiɛhaa nɔ.—Okɛto 2 Korintobii 3:15, 16 he.

Shihilɛ Mli Tsakemɔ ko ni Yeɔ Mɔ Awui

Inuitbii, Aleutbii, kɛ Indiabii ji mɛi ni yɔɔ Alaska koo lɛ mli. Nɛkɛ kui sɔrɔtoi nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛkusumii kɛ, sui ni kɔɔ amɛteŋ eko fɛɛ eko blema saji ahe. Amɛka- se bɔ ni amɛaafee amɛbaa nii ayi ni amɛnyɛ amɛhi shikpɔŋ lɛ nɔ kɛtsɔ gbɔbimɔ, wuoyaa, kɛ bonsoi agbɔbimɔ kɛ shamɔ nɔ bɔni afee ni amɛ- nyɛ amɛhi shi yɛ Kooyigbɛ kɔɔyɔŋ ŋaanii be lɛ mli.

Maji krokomɛi na amɛnɔ hewalɛ yɛ 1700 afii lɛ teŋ gbɛ. Russia jarayelɔi ni heɔ kooloi ahe- woji ni amɛhɔɔ lɛ kɛ mɛi komɛi ni wo kooloi ahe woji akɛ atadei ni amɛhe jeɔ sa tamɔ nuŋgbee he fɔ, ni jeee ais shiai amli amɛhiɔ, shi moŋ sũ kɛ jwɛi tsui ni atswa kɛbote shikpɔŋ shishi fioo ni akɛ jwɛi eha nɔ, ni gbɛi ni atsɔɔ nɔ kɛboteɔ tsui nɛɛ amli lɛ hɔlɔ shikpɔŋ shishigbɛ lɛ amli amɛhiɔ lɛ kpe. Jarayelɔi lɛ kɛ naagbai babaoo ni naa wa kɛ kusumii kɛ tsɛŋemɔ helai heei ba mɛi ni wieɔ blɛoo, ni he jɔ, ni kɛlɛ amɛhe wa waa nɛɛ anɔ, ni enɛ ha akutsei lɛ ekomɛi anɔ gbɔ aaafee fã. Etsɛɛɛ ni daanumɔ batsɔ loomɔ kɛha mɛi lɛ. Shika helɛtemɔ gbɛjianɔtoo hee lɛ tsake nibii amli ni no jie nii ni aduɔ ni haa wekui naa nii amɛyeɔ lɛ he gbɛjianɔtoo lɛ kɛje jɛi koni agbɛnɛ akɛ shika ahe nɔ fɛɛ nɔ ni aaaye. Kɛbashi amrɔ nɛɛ mɛi komɛi susuɔ akɛ eji shihilɛ mli tsakemɔ ni yeɔ awui.

Beni Kristendom maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛ- lɔi lɛ ba lɛ, akɛ shihilɛ mli tsakemɔ kroko hu ba Alaska maŋbii lɛ anɔ waa diɛŋtsɛ. Yɛ be mli ni mɛi komɛi kɛ nyaafeemɔ ŋmɛɛ amɛ jamɔŋ nifeemɔi ni damɔ blema saji anɔ lɛ ahe—ni ji kɔɔyɔɔ, ais, oshishibrishi, okropɔŋ, kɛ bɔɔnii krokomɛi amumɔi ni ajaa lɛ-mɛi komɛi kɛ shishitoo mlai komɛi futu ekrokomɛi, ni enɛ ha jamɔi sɔrɔtoi lɛ fɛɛ fee ekome, loo ekɛ yiŋfutu- mɔ ba amɛteŋ. Enɛɛmɛi fɛɛ ha ana gbɔi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ ni mɛi ayiŋ fee amɛ kɔshikɔshi yɛ gbɔi ahe hu. Jeee be fɛɛ be ahereɔ gbɔi ahiɛmɛɛ yɛ akrowai komɛi amli.

No hewɔ lɛ, kaa ni ka wɔhiɛ ji akɛ, Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔya maŋbii lɛ fɛɛ ni amɛgbɛ amɛshwa husu lɛkɛtɛɛ nɛɛ nɔ he fɛɛ he lɛ aŋɔɔ? Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ amɛ akɛ nɔ ko kwraa bɛ ni baaha amɛna wɔhe jwɛŋmɔ fɔŋ? Mɛni wɔbaanyɛ wɔ- fee koni wɔjie hiɛhaa nɔ ni ha amɛjwɛŋmɔ kɛ amɛtsuii anɔ nɛɛ kɛya?

Mɔdɛŋ ni Abɔ Mra Koni Aye Odase

Yɛ 1960 mra be mli afii lɛ amli lɛ, Alaska Odasefoi ni yɔɔ hewalɛ waa kɛ ekaa fi shi yɛ kɔɔyɔŋ tsakemɔi ni mli wawai lɛ amli—kɔɔyɔɔtswaa ni yɔɔ gbeyei, fɛÞi ni yeɔ babaoo, kɔɔyɔŋ tsakemɔ ni jɛ snoo hewɔ-ni amɛfa amɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ ni hiɛ tsɔne kome lɛ kɛtee shiɛmɔ yɛ akrowai ni egbɛ eshwa kɛmiiya kooyigbɛ lɛ amli. Kɛ wɔɔsusu nii ni etee nɔ kɛtsɔ hiɛ lɛ ahe lɛ, wɔnaa akɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ ekaa nɛɛ kɛ amɛhe miiwo oshara babaoo mli diɛŋtsɛ. Eka shi faŋŋ akɛ kɛji tsɔne lɛ fɔÞɔ nitsumɔ lɛ, ekɛ oshara kpele baaba amɛ nɔ. Kɛji kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ aaabama shi shweshweeshwe po lɛ, amɛkɛ yelikɛbuamɔ teŋ baajɛkɛ shitoi abɔ yɛ fɛi ŋanii nɛɛ mli ni amɛbɛ nɔ ni amɛaatsɔ nɔ amɛfa gbɛ lɛ. Ni enɛ mli ni amɛaaje lɛ baadamɔ niyenii kɛ wɔɔhe namɔ nɔ, ni enɛ hu namɔ baawa waa. Wɔmiida shi akɛ, naagba ni mli wa ko kwraa baaa, shi anyɛŋ aku hiɛ ashwie osharai ni tamɔ enɛɛmɛi anɔ. No hewɔ lɛ Alaska Buu Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔ he nine lɛ wooo nyɛmimɛi lɛ ahewa- lɛ koni amɛkɛ amɛhe awo shiɛmɔ ni tamɔ nɛkɛ mli.

Nyɛmimɛi anɔkwafoi ni yɔɔ Fairbanks kɛ North Pole Asafoi lɛ amli lɛ fee ekome ni amɛbɔ mɔdɛŋ yɛ akrowai wuji tamɔ Nome, Barrow, kɛ Kotzebue ni kɔɔyɔŋ lɛji ni kɛ mɛi faa gbɛ lɛ yaa jɛmɛ lɛ amli, bɔni afee ni amɛtsu nii kɛya hiɛ. Amɛkɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ shika woɔ gbɛfaa lɛ he nyɔmɔ koni amɛya hei sɔrɔtoi nɛɛ ni kɛ kooyigbɛ kɛ anaigbɛ lɛ teŋ jɛkɛmɔ fa fe kilomi- tai 720 lɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi hi shi yɛ Nome nyɔji abɔ koni amɛnyɛ amɛkɛ mɛi ni yɔɔ he miishɛɛ lɛ afee Biblia mli nikasemɔ. Ahai tsu ko yɛ Barrow bɔni afee ni amɛhi mli ni fɛi ŋanii ni emli jɔlɛ lɛ yashɛɔ minus 50 Fahrenheit susumɔ lɛ akaye amɛ. Yɛ afii babaoo ni etsɔ hiɛ momo lɛ amli lɛ, mɛi ni kɛ Yesu famɔ ni ji akɛ ashiɛ sanekpakpa lɛ kɛya shikpɔŋ lɛ naagbee hei fɛɛ eto amɛtsui mli lɛ fite fe U.S. shika $15,000.—Marko 13:10.

Yelikɛbuamɔ ni Akpaaa Gbɛ Ba

Atee nɔ atao gbɛ ni aaatsɔ nɔ aya akutsei ni etse amɛ he kwraa lɛ aŋɔɔ, ni Yehowa gbele gbɛ lɛ eha. Abana kɔɔyɔŋ lɛlɛ ko kɛ emli tsɔnei enyɔ—ni no pɛ ataoɔ akɛfo Alaska Gɔji ni nɔ efee basabasa lɛ kɛya shweshweeshwe Gɔji babaoo yɛ ni amɛ nɔkwɔlɛ fe ninetalɔi 14,000 yɛ Alas- ka, ni Mount McKinley (Denali) ni ehe gbɛi lɛ nɔkwɔlɛ ji ninetalɔi 20,320 fe ŋshɔ hiɛ kwɔlɛ.

Naagbee kwraa lɛ, kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ bashɛ shi. Kwɛ bɔ ni wɔnijiaŋ je wui ha beni kɔɔyɔŋ lɛlɛ ni ewɔtsɔ ni akɛ tsɛŋsii etsaratsarai he fɛɛ lɛ bama shi yɛ kɔɔyɔŋ lɛji agbɛjegbɛ lɛ nɔ lɛ. Ani ebaanyɛ efee nɔ ni sa kɛha kɔɔyɔɔ mli gbɛfaa? Ani wɔbaanyɛ wɔŋɔ wɔhiɛ wɔfɔ nɔ akɛ ekɛ wɔ- nyɛmimɛi lɛ awala woŋ oshara mli? Yehowa nine efoko kuku lolo. Nyɛmimɛi hii ni fa fe 200 jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛye ŋmɛlɛtswai akpei abɔ ni akɛsaa kɔɔyɔŋ lɛlɛ muu lɛ he nɔ fɛɛ nɔ yɛ be mli ni tsɔne saalɔi ni le ehe nitsumɔ lɛ fata amɛhe kɛtsuɔ lɛ.

Kwɛ nɔ ko ni wɔna ni ha wɔmli fili wɔ! Kɔɔ- yɔŋ lɛlɛ ko ni tamɔ ehee ni ehe kpɛlɛɔ ni kwɔɔ kɛboteɔ Alaska atatui lɛ amli kɛ ehe kadimɔ nɔmba 710WT ni aŋmala yɛ esɛɛgbɛ! Akɛni akɛ kpawo kɛ nyɔŋma fɛɛ tsuɔ nii yɛ Biblia lɛ mli kɛdamɔɔ shi kɛhaa emuu ni nɔ ko yeɔ hewɔ lɛ, belɛ abaanyɛ akɛ yibɔ ni ji 710 lɛ atsu nii ni akɛma sɛɛfimɔ ni Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ kɛha koni akɛjie hiɛhaa nɔ lɛ kɛjɛ tsuii ni duŋ eha he lɛ anɔ mi.

Yɛ Aleut Ŋshɔkpɔi lɛ Anɔ

Kɛjɛ be mli ni wɔnine shɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ nɔ nɛɛ, wɔfa gbɛ kilomitai 80,000 yɛ ŋa lɛ nɔ, ni wɔkɛ Maŋtsɛyeli sanekpakpa kɛ Biblia kasemɔ woji eha akrowai ni fa fe 54. Enɛ tamɔ United States shikpɔŋ wulu lɛ ni aho kɛtsɔ mli shii 19 pɛpɛɛpɛ!

Shii etɛ sɔŋŋ nɛ ni wɔtsɔ Aleut Ŋshɔ- kpɔi lɛ fɛɛ ni shɛɔ kilomitai 1,600 lɛ ni ka Pacific Ŋshɔwulu lɛ kɛ Bering Ŋshɔ lɛ teŋ lɛ anɔ kɛbashɛ biɛ. Ŋshɔkpɔi ni fa fe 200 ni tamɔ nɔ ni tsei bɛ nɔ kwraa ni feɔ shikpɔŋ kɛ enɔ ŋshɔkpɔi lɛ jeee shia kɛha Aleut maŋbii lɛ pɛ kɛkɛ shi moŋ eji shia kɛha ŋshɔnaa loofɔji, okropɔŋi, kɛ emperor geese, ni yɔɔ yitsei yɛji kɛ amɛfiji wuji ni etsaratsarai ni su tamɔ ediŋ-kɛ-eyɛŋ akpei abɔ lɛ hu. Shi kɛlɛ, kpokpaa ni jɛi yɔɔ fɛo ni gbalaa mɔ babaoo nɛɛ jeee he ko ni oshara bɛ nɔ. Kɛ wɔkɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ miiho yɛ ŋshɔ lɛ hiɛ lɛ, wɔnyɛɔ wɔnaa afui kɛshɛɔ ninetalɔi 10-kɛmiishɛ-15 yɛ nu ŋanii ni hiɛ tswaa lɛ anɔ, ni emli ejɔ aahu akɛ yɛ hulutsoo be mli po lɛ minitii 10 kɛmiiya 15 pɛ mɔ ko baanyɛ ekɛhi mli. Kɛji sa akɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ kudɔlɔ ko aba shi- kpɔŋ lɛ, hé pɛ ni ebaana ema ji ŋshɔkpɔ ni tamɔ tɛ ni nɔ efee basabasa loo ŋshɔ ni kpataa mɔ hiɛ ni mli nu lɛ ewa tamɔ shikpɔŋ lɛ nɔ. Kwɛ bɔ ni wɔhiɛ sɔ wɔ nyɛmimɛi ni he esa babaoo ni hiɛ A & E (Aircraft and Engine) tsɔnesaalɔi ayijiemɔ woji lɛ, ni kɛ amɛhe ha ni anyɛ asaa kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ ni fee nɔ ni hi jogbaŋŋ diɛŋtsɛ kɛha gbɛfaa lɛ!

Yɛ gbɛfaa lɛ ekome mli lɛ, wɔtee Dutch Harbor kɛ Unalaska akrowa ni ayaa wuo yɛ mli lɛ. Ale kpokpaa lɛ waa yɛ jɛmɛ kɔɔ- yɔɔ-tswaa susumɔ ni shɛɔ kilomitai 130-190 yɛ ŋmɛlɛtswaa kome mli lɛ hewɔ. Eji miishɛɛ sane akɛ, eyɛ mli akɛ eba shi kwraa nakai gbi lɛ moŋ shi enaa wa waa bɔ ni ha wɔfee basaa shii abɔ. Kwɛ bɔ ni wɔnaa kpɛ wɔhe beni wɔna kɔɔyɔŋ lɛji agbɛjegbɛ lɛ—enɛ jeee kɔɔyɔŋ lɛji agbɛjegbɛ diɛŋtsɛ yɛ shikpɔŋ tɛtɛrɛɛ nɔ shi moŋ nɔ ni ka gɔŋ lɛ nɔ masɛigbɛ lɛ! Tɛsaa somromoo ka kɔɔyɔŋ lɛji agbɛjegbɛ lɛ masɛigbɛ, ni Bering Ŋshɔ lɛ mli nu ŋanii lɛ hu yɛ afa kroko lɛ! Beni wɔshɛ shikpɔŋ nɔ lɛ, wɔbaje kɔɔyɔŋ lɛji agbɛjegbɛ ni nɔ efɔ nɔ. Nugbɔ nɛɔ jɛmɛ fe gbii 200 yɛ afi lɛ mli.

Kwɛ bɔ ni wɔmli fili wɔ akɛ wɔkɛ akutso lɛ mlibii aaagba Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ eyiŋtoo he sane! Mɛi ni edara yɛ afii amli lɛ ateŋ mɛi pii jie hiɛsɔɔ kpo yɛ jeŋ ni tawuu bɛ mli he hiɛnɔkamɔ ni amɛna lɛ hewɔ. Amɛyaa nɔ amɛkaiɔ be mli ni Japanbii tswa Dutch Harbor lɛ okpɛlɛm yɛ Jeŋ Ta lI lɛ mli lɛ waa diɛŋtsɛ. Nakai nɔŋŋ wɔhiɛ nyɛŋ akpa saji ni wɔkaiɔ yɛ odase ni wɔye yɛ gbɛfaai amli lɛ hu nɔ.

Kɔɔyɔɔ Mli ni Dɔɔ Fioíio

Beni wɔsaa wɔkwɛ bɔ ni kɔɔyɔɔ tsakemɔ lɛ mli ji ha lɛ, wɔkadi akɛ kɔɔyɔɔ lɛ mli edɔ kɛtee hiɛ fioo. Enɛ haa mikaiɔ odase ni wɔye yɛ shiai ni faaa ni egbɛ eshwa lɛ amli lɛ. Wɔna bɔ ni mɛi lɛ atsuii ahe dɔɔ lɛ blɛoo fiofio.

Ehe be dani anyɛ aye mɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ ni mɛi lɛ naa kɛ hekɛnɔfɔɔ ni abɛ yɛ gbɔi ahe lɛ nɔ kunim. Beni wɔka klɛŋklɛŋ akɛ wɔɔye odase lɛ, no mli efɔɔ kaa akɛ akrowa lɛ mli sɔlemɔi ahiɛ- nyiɛlɔi lɛ bɛŋkɛɔ kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ, ni amɛbiɔ nɔ hewɔ ni wɔba, nɔŋŋ kɛkɛ lɛ amɛbi wɔ koni wɔ- shi jɛmɛ ni wɔya. Shi, gbɔi aheremɔ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ jeɔ mɔ nijiaŋ wui waa. Shi wɔkaiɔ Yesu ŋaawoo ni anaa yɛ Mateo 10:16 lɛ akɛ: “Nyɛhiɛ atɛÞa tamɔ onufui, ni nyɛfea kpoo tamɔ okpoi.” No hewɔ lɛ wɔkɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ kuɔ wɔ- sɛɛ kɛbaa jɛmɛ ekoŋŋ ni emli eyi obɔ kɛ lettuce, ameoi, cantaloupe aduawai, kɛ nibii krokomɛi ni afɔɔɔ namɔ yɛ jɛmɛ lɛ. Maŋbii ni tsutsu ko lɛ amɛsumɔɔɔ wɔ sane lɛ naa he miishɛɛ agbɛnɛ kɛji amɛna wɔjatsui lɛ.

Be mli ni nyɛminuu kome kwɛɔ “shwapo” lɛ nɔ ni eheɔ shika ni amɛkɛhaa yɛ aduawai, baibai, kɛ nibii krokomɛi lɛ ahe lɛ, amɛteŋ mɛi babaoo hu yaa shia kɛ shia, ni amɛkɛɔ shiatsɛmɛi lɛ akɛ amɛkɛ jatsui heei eba. Amɛbiɔ yɛ shinaai anaa hu akɛ: “Oo, shi ani okaneɔ Biblia lɛ? Mile akɛ obaana nɛkɛ Biblia kasemɔ wolo ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ ewo shi akɛ ekɛ paradeiso baaba nɛɛ kanemɔ he miishɛɛ.” Namɔ baanyɛ atswa hegbɛ ni tamɔ nɛkɛ afɔ? Mɔ fɛɛ mɔ hiɛ sɔ heloonaa niyenii kɛ mumɔŋ niyenii lɛ fɛɛ. Bɔ ni ahere amɛ hiɛmɛɛ lɛ sa jogbaŋŋ diɛŋtsɛ, amɛha woji babaoo, ni aha tsuii fioo komɛi ahe dɔ.

Husu lɛ Tekemɔ

Whitɛhorse Asafo lɛ kpã “Makedonia” tsɛmɔ lɛ mli eha yɛ Yukon Shjkpɔnkuku lɛ mli koni “aho kɛba” canada ni aba akutsei ni yɔɔ Northwest Shikpɔŋkukuji lɛ amli tɔÞɔ lɛ aŋɔɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 16:9, NW) Wɔteŋ mɛi enumɔ yɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ mli kɛmiiya Tuktoyaktuk, akro-wa ko ni bɛŋkɛ Mackenzie Bay, yɛ Beaufort Sea ni yɔɔ Kooyigbɛ Shikpɔŋ Kokroo lɛ mli lɛ.

Beni wɔbashɛ lɛ, wɔbɔi nii ahe susumɔ nɛkɛ akɛ,’‘Te atsɛɔ gbɛi ni yɔɔ gbeyei nɛɛ ahaa tɛŋŋ?’

Obalanyo ko kɛ ehiɛ ŋmɔlɔŋmɔlɔ waa ha he- too akɛ, “Tuk.” ‘

Wɔnaa kpɛ wɔhe kɛbi akɛ, “Mɛni hewɔ ni wɔsusuuu he nakai lɛ?”

Wɔnaa kpɛ wɔhe waa beni wɔna akɛ mɛi ni yɔɔ Tuktoyaktuk lɛ le Ŋmalɛi lɛ amli jogbaŋŋ lɛ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, wɔkɛ amɛ gba saji babaoo kɛ miishɛɛ, ni wɔha woji babaoo. Wɔ gbɛgbalɔi obalaŋtai lɛ ateŋ mɔ kome kɛ shiatsɛ ko gba sane ni mɔɔ shi jogbaŋŋ.

Shiatsɛ lɛ kɛɛ akɛ, “Anglikannyo ji mi!”

Wɔ gbɛgbalɔ lɛ bi akɛ, “Ani ole akɛ Anglikan Sɔlemɔ lɛ kpɛlɛɔ hii ni kɛ hii feɔ yakayaka nii lɛ nɔ?”

Nuu lɛ kɛ shishashaomɔ bi akɛ, “Ani amɛ- kpɛlɛɔ nɔ?” “Ojogbaŋŋ, belɛ mijeee Anglikan- nyo dɔŋŋ mɔ.” Hiɛnɔkamɔ ji akɛ, mɔ kroko hu miigbele etsui mli kɛmiiha Biblia mli sane- kpakpa lɛ‘.—Efesobii 1:18.

Mɔ ko ni eda yɛ afii amli lɛ nya bɔ ni wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔɔbote shia fɛɛ shia ni yɔɔ akutso lɛ mli lɛ he waa. Bei pii lɛ, ehe bahiaa ni wɔnyiɛ ni wɔkɛ- tsu wɔnii. Yɛ be babaoo mli lɛ, wɔ- nyiɛɔ kilomita kome loo nɔ ni fe na- kai kɛjɛɔ kɔɔyɔŋ lɛji agbɛjegbɛ lɛ nɔ kɛyaa akrowa lɛ mli. No sɛɛ lɛ, bɔni afee ni wɔbote shia fɛɛ shia mli lɛ, ehe bahiaa ni wɔnyiɛ kɛ tɔlɛ yɛ ŋmilitsa loo gbɛjegbɛi kɛ amɛnɔ ŋmɔtɔ lɛ anɔ. Nuu lɛ ma wɔ e-pickup tsɔne lɛ, ni kwɛ bɔ ni eji jɔɔmɔ kɛha wɔ! Husu lɛ ni wɔteke kɛba afa gbɛ koni wɔba- ye wɔbua mɛi yɛ canada shikpɔŋkuku lɛ mli lɛ ji hegbɛ fɛfɛo.

Ani Mɔdɛŋ Fɛɛ ni Wɔbɔ lɛ Sa?

Kɛji kɔɔyɔŋ ehiii ni wɔka loo wɔkpe sɛɛ waa, tamɔ bɔ ni wɔnaa amrɔ nɛɛ, aloo kɛ wɔkɛ gbi muu ye odase ni efee tamɔ nɔ ni nɔ ko kpakpa jɛɛɛ mli baaa shi moŋ efee nɔ ni miishɛɛ bɛ mli loo ate shi awo wɔ lɛ, ehaa wɔsusuɔ kɛji be, hewalɛ, shika fɛɛ ni wɔfite lɛ baawo yibii. Wɔ- susuɔ mɛi ni etamɔ nɔ ni amɛyɔɔ he miishɛɛ ni amɛwoɔ wɔ shi akɛ amɛkɛ wɔ baakase Biblia lɛ kɛtsɔ woloŋmaa nɔ shi amɛfeee nakai lɛ ahe. Kɛkɛ lɛ wɔkai akɛ maŋbii lɛ ateŋ mɛi babaoo jeee mɛi ni fɔɔ woji aŋmalamɔ, ni wɔbaanyɛ wɔnu naanyobɔɔ su ni ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ lɛ shishi yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ eji Biblia shɛɛ sane lɛ he miishɛɛ ni ayɔɔ. Bei komɛi lɛ etamɔ nɔ ni ewa waa akɛ aaayoo omanyeyeli ni jɛɔ mli baa lɛ.

Nɛkɛ jwɛŋmɔi fɔji nɛɛ shiɔ wɔjwɛŋmɔi amli oya kɛ wɔkai Maŋtsɛyeli shiɛlɔi krokomɛi anii- ashikpamɔi kpakpai lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Odasefonyo ko ni jɛ Fairbanks Asafo lɛ mli lɛ yashiɛ yɛ Barrow yɛ kooyigbɛ tɔÞɔ. Ekɛ obalaŋta ko ni eye fe afii 15 ni yaa kɔlej yɛ california ni eba gbɛhamɔ lɛ kpe yɛ jɛmɛ. Nyɛmiyoo lɛ tee nɔ ehã miishɛɛ ni ena lɛ mɔ shi kɛtsɔ woloŋmaa ni etsɔ nɔ ekɛye odase lɛ nɔ ni etee nɔ ewo gbekɛyoo lɛ hewalɛ beni eku esɛɛ etee kɔlej lɛ sɛɛ mli po. Obalayoo lɛ etsɔ Yehowa sɔɔlɔ ni abaptisi lɛ ni yɔɔ miishɛɛ ŋmɛnɛ.

Beni mishi shinaa lɛ shi kome ekoŋŋ lɛ, nɛkɛ niiashikpamɔi nɛɛ ahe ni misusuɔ lɛ sɛɛ fo ni ekɛ odaseyeli kroko hu ha ni tsɔɔ akɛ sɛɛnamɔ jɛɔ fɛɛ mli baa. Naa Elmer ni damɔ shinaa lɛ naa, ni yɛ nakai beaŋ lɛ, lɛ pɛ ji Inuit Odasefo- nyo ni yɔɔ Nome ni ejɔɔ ehe nɔ ni abaptisi lɛ.

Ebi akɛ: “Kɛji kɔɔyɔɔ lɛ mli tsake bɔ ni hi ni ooya shiɛmɔ lɛ, ani manyɛ mafata ohe kɛya?” Akɛni he ni eyɔɔ lɛ yɛ banee ni ekɛ asafo ni bɛŋkɛ lɛ fe fɛɛ lɛ teŋ jɛkɛ fe kilomitai 800 hewɔ lɛ, esumɔɔ ni efata enyɛmimɛi lɛ ahe kɛya shiɛ- mɔ kɛ ena nakai hegbɛ.

Hulu kpɛmɔ lɛ bɔi atatu lɛ mli tsɔmɔ, ni wɔle akɛ etsɛŋ ni jeŋ baatse koni wɔya. Beni Elmer bote kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ mli lɛ, wɔmii shɛ wɔhe yɛ bɔ ni ehiɛ kpɛɔ kɛ nyamɔ lɛ hewɔ. Enɛ ji gbi krɛdɛɛ ko kɛha Elmer. Ekɛ wɔ miiba akrowa ni wɔbaa jɛi lɛ mli koni wɔshiɛ wɔtsɔɔ lɛ diɛŋtsɛ ewebii ni ji Inuitbii lɛ, ni efataa wɔhe yɛ bɔ ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔjie hiɛhaa nɔ lɛ kɛjɛ mɛi ni yɔɔ je lɛ naagbee gbɛ husu lɛ atsuii ahe lɛ he.—Mɔ ko ŋma ha.

[Shikpɔŋ he mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

(Wopɛ nsɛm a wɔahyehyɛ awie no a, hwɛ nhoma no mu)

1. Gambell

2. Savoonga

3. Nome

4. Kotzebue

5. Barrow

6. Tuktoyaktuk

7. Fairbanks

8. Anchorage

9. Unalaska

10. Dutch Harbor

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Bei pii lɛ ehe hiaa ni atsɔ Alaska gɔji babaoo lɛ ateŋ ekome nɔ dani anyɛ aya akuttsei ni etse amɛhe banee lɛ aŋɔɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]

Kɛ abu Betty Haws, Sophie Mezak, kɛ Carrie Teeples afii ni amɛkɛsɔmɔ lɛ fɛɛ afata he lɛ amɛ fɛɛ amɛye afii 30 yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje